Bár a SodaStream tapasztalatai szerint évek óta trend, hogy egyre többen vásárolnak szénsavasítókat idehaza, ennek ellenére az idei év kiemelkedő eredményt hozhat. 2024 első nyolc hónapjában több mint 50 százalékkal emelkedett a szénsavasító patronok értékesítése a tavalyi év hasonló időszakához képest.

A SodaStream szénsavasítók eladásai pedig még ennél is nagyobb mértékben, 70 százalékkal nőttek a 2024-as év első három negyedévében. A legnépszerűbb, tehát a legnagyobb darabszámban értékesített SodaStream készüléknek pedig a Terra számít, amely nem mellesleg a legjobb ár-érték arányú szénsavasító.

„Az új DRS-rendszer bevezetése jelentős hatást gyakorol a szörpök értékesítésére is. Úgy látjuk, hogy ezen a téren is komoly bővülés tapasztalható” – hangsúlyozta a SodaStream termékmenedzsere. Hozzátette: a megnövekedett igények révén az utolsó negyedévben tovább bővül a hazai kínálat. A Terra, valamint az ART készülékek is elérhetők lesznek gyömbér szörpös megapakkban, valamint a SodaStream piacra dob egy új készüléket is Enzo néven.

Aki bármennyire is követi a környezetvédelmi trendeket, biztosan tisztában van azzal, milyen káros hatása van a természetben felhalmozódott hulladéknak. Úszó hulladékszigetek az óceánokban, mikroműanyaggal szennyezett élővilág és édesvizek, szemét mindenfelé. Bár egyre több háztartásra jellemző a szelektív hulladékgyűjtés, és igyekszünk odafigyelni arra is, hogy ne vásároljunk feleslegesen, a probléma megszüntetésétől és a zero waste életmódtól egyelőre még messze jár a társadalmunk.

A műanyag – legyenek bármilyen súlyosak is a környezeti hatásai, ha nem figyelünk a helyes kezelésére – az emberiség egyik legsokoldalúbban hasznosított találmánya. Jelen van például az orvostudományban, elég csak a lélegeztetéshez szükséges intubációs tubusra, az infúzió adagolásához nélkülözhetetlen branülre vagy a különböző varróanyagokra, erek elszorítására szolgáló klipekre gondolni. Számtalan olyan eszközt állítanak elő belőle, amely az életünk megóvására hivatott: a különböző mikrobáktól, baktériumoktól az ételünket, italunkat megvédő csomagolás is műanyagból készül.

Nem a műanyag a baj, hanem a nem megfelelően kezelt műanyag. A Coca-Cola, mint a világ egyik legnagyobb üdítőital gyártója és forgalmazója úgy látja, hogy ebben a kérdésben a nagyvállalatoknak is komoly felelősségük van, és tenni is hajlandók a helyzet javításáért, ezért alkották meg a Hulladékmentes Világ névre hallgató programjukat.

„Elkötelezettek vagyunk a csomagolási hulladék problémájának megoldásában. A Coca -Cola Hulladékmentes Világ kezdeményezésének három alapvető célja van: az első, hogy a csomagolásunk 100%-át újrahasznosíthatóvá tegyük 2025-re világszerte. Másik fő vállalásunk, hogy 2030-ra legalább 50%-ban újrahasznosított anyagot használjunk fel a csomagolóanyagainkhoz, illetve, hogy2030-ig pedig a felhasznált csomagolóanyagok 100 százalékának megfelelő mennyiséget hasznosítunk újra.​. Szintén fontos eleme a Hulladékmentes Világ kezdeményezésnek, hogy összehozza az embereket a hulladékmentes környezet támogatása érdekében”– mondta Szalóky-Tóth Judit, a Coca-Cola magyarországi vállalati kapcsolatok vezetője.

A Coca-Cola elhivatottságát az is jelzi, hogy vállalták: 2030-ra jelentős mértékben csökkentik a felhasznált műanyag mennyiségét.

„A Coca-Cola célul tűzte ki, hogy csökkentse a gyártásban felhasznált új műanyag mennyiségét, és tíz éven belül minden PET-palackot legalább felerészben újrahasznosított anyagokból állítson elő” – magyarázta Varga-Nagy Eszter, a Coca-Cola Magyarország kommunikációs vezetője. „Az elmúlt esztendők innovációs tevékenységének köszönhetően a Coca-Cola Magyarországon forgalmazott italcsomagolásai 100 százalékban újrahasznosíthatók. Csomagolási innovációinknak köszönhetően az elmúlt években 20 százalékkal csökkent a PET palackjaink előállításához szükséges műanyag mennyisége, alumínium dobozaink csomagolásához éves szinten közel 170 tonnával kevesebb alumíniumot használunk fel 2020 óta, továbbá másodlagos csomagolási anyagaink mennyiségét is csökkentettük.  Stratégiánk fontos eleme az innovatív csomagolási megoldások kifejlesztése is: nemrégiben bemutattuk papírpalack prototípusunkat és ilyen a nemrég bevezetett KeelClip technológia is. A KeelClip bevezetésével egy újabb fontos lépéssel kerülünk közelebb a Hulladékmentes Világhoz, ugyanis ezzel a több, mint 800 millió forintos beruházással a Coca-Cola palackozóüzeme Magyarországon éves szinten közel 230 tonnával csökkenti a műanyagfelhasználását. A technológia lényege, hogy zsugorfólia helyett egy erős kartonpapír tető segítségével fogja össze a 4-es és 6-os kiszerelésben értékesített alumínium dobozokat.”

Mára a PET-palack lett az egyik leginkább hasznosított csomagolóanyag az üdítőital-iparban, hiszen kevésbé környezetterhelő, ha megfelelően gyűjtik és újrahasznosítják.

„Minden csomagolóanyagnak vannak előnyei, és megfelelő kezelés esetén ismét értékes erőforrásokká alakíthatók. A PET palacknak is vannak előnyei: könnyű, újrazárható és karbonlábnyoma kisebb más csomagolási megoldásoknál, ha körforgásos gazdaságról beszélünk – melynek létrehozására törekszünk. Nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az alumínium és az üveg csomagolás kevésbé káros a környezetre, mint a műanyag. Az aludobozos kiszerelés jellemzően kisebb, mint a PET, így több fogy belőle, ami végül nagyobb mennyiségű hulladékot eredményez.  A különböző anyagok újrahasznosításának mértéke térségenként is eltérő, tehát önmagában a csomagolóanyag alapján nem állapítható meg, hogy melyik a jobb megoldás. Folyamatosan dolgozunk a vállalat teljes ökológiai lábnyomának csökkentésén, többek között a palackozóüzemünk termékei zöld energiával készülnek hazánkban. Minden csomagolásnak van környezetre gyakorolt hatása, legyen szó gyártásról, tisztításról vagy szállításról, ezért nem lehet egyszerűen kijelenteni, hogy az egyik megoldás jobb lenne, mint a másik. ​Globális és lokális szinten egyaránt a fenntartható működésre, a kibocsátásunk minimalizálására és és a különböző csomagolóanyagok optimális használatára törekszünk” – mondta el Szalóky-Tóth Judit.

„A körforgásos gazdasággal kapcsolatos víziónkat sajnos nem tudjuk egyedül megvalósítani: ez az együttműködésre épül, ahol a fogyasztókkal, döntéshozókkal, iparági és szakmai szervezetekkel közös célért dolgozunk. A körforgásos gazdaság megteremtése olyan többszereplős együttműködést igényel, amelyet mi a Coca-Cola Magyarországnál is ösztönözni próbálunk. Aktív párbeszédre és együttműködésre törekszünk így mind a beszállítói, mind a szabályozói szervekkel és a fogyasztókkal is, hogy az italcsomagolásokból keletkező hulladék visszagyűjtése minél nagyobb mértékben megvalósulhasson Magyarországon.” – hangsúlyozta Varga-Nagy Eszter.

Sokszor előfordul ugyanakkor, hogy bár a szándék megvan, a lehetőség sajnos nem adott a szelektív hulladékgyűjtésre. Ezt a problémát hivatott kezelni a Coca-Cola Magyarország kezdeményezése, melynek keretében szelektív hulladékgyűjtő edények kihelyezésére lehetett pályázni.

„Az első lépéseket megtettük, a pályázat első körös nyerteseihez az első félévben ki tudjuk szállítani a hulladékgyűjtőket.” – mondta Varga-Nagy Eszter. – Most az a célunk, hogy minél alaposabban felmérjük és megértsük, milyen tényezők befolyásolják a fogyasztók hulladékgyűjtési szokásait, viselkedését, hogyan motiválhatjuk őket, hogy szelektíven gyűjtsenek. Ehhez felbecsülhetetlenek lesznek a tapasztalataik, hiszen a környezetvédelem iránt elkötelezett szereplőkkel valós körülmények között vizsgálhatjuk, hogyan változik az emberek viselkedése, amikor elhárul a legkézenfekvőbb akadály, az, hogy nincs kuka, amibe dobhatnák a csomagolási hulladékot. Sokan látják már ugyanakkor, hogy megoldást csak közösen találhatunk – a gyártók, a hatóságok és a vásárlók, fogyasztók együttesen. Országszerte elérhető a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, ám jelentős probléma, hogy sok településen az otthonukon kívül az emberek nem tudják elkülönítve gyűjteni a papír- és műanyaghulladékot, mert a közterületen, a munkahelyükön vagy az üzletekben, bevásárlóközpontokban sok esetben nincs hulladékgyűjtő edény. Szeretnénk adatalapú programot és kampányt kidolgozni, figyelembe véve az attitűdök, a fogyasztók által vallott környezetvédelmi elvek és a gyakorlat, a tényleges cselekvés közötti rést.”

A műanyagszennyezés negatív következményeivel mindannyian együtt élünk. Jelenleg a világ óceánjait több mint 150 millió tonna műanyaghulladék szennyezi, ráadásul az összes tengeri hulladék közel fele egyszer használatos műanyag, többek között palackok és kupakok. Az Európai Unió számos intézkedést vezetett be a körforgásos gazdaságra való áttérés és a műanyagszennyezés visszaszorítása érdekében.

A betétdíjas rendszer az út az eredményes újrahasznosításhoz

Az uniós célszámok eléréséhez a tagállamok többek között betétdíjas rendszert alakíthatnak ki. Azokban az európai országokban, ahol a betétdíjas rendszert már alkalmazzák az egyutas italcsomagolásokra, 85% feletti újrahasznosítási arányt érnek el. Továbbá a visszaváltás kitűnő eszköze a műanyagszennyezés visszaszorításának is: akár 40%-kal csökkentheti az óceánokba kerülő műanyaghulladék mennyiségét.

A Reloop 2021-ben publikált adatai szerint 27 európai országból 2017-ben Magyarországon volt a legmagasabb az egyszer használatos italcsomagolás-hulladék egy főre jutó mennyisége. Ez a mennyiség 2019-re tovább nőtt (összesen ~2 milliárd eldobott PET-, alumínium-, és üveg italcsomagolás, 211 db/fő/év). Számításaik szerint ez 83%-kal, hozzávetőleg 340 millió darabra (35 db/fő/év) lenne csökkenthető egy hatékony betétdíjas rendszer bevezetésével. Az éves szinten eldobott 1,1 milliárd PET-palackból így mindössze 176 millió maradna, az alumínium italcsomagolási hulladék 700 millió darabról kevesebb mint 150 millióra, a kidobott üvegpalackok száma pedig 67 millióról 16,5 millió darabra csökkenne.

A körforgásos gazdaságra való átálláshoz azonban kiemelten fontos lenne nem csak az egyutas csomagolások kapcsán visszaváltási szabályozást kiadni, hanem mihamarabb rendelkezni kellene az újrahasználatot előtérbe helyező betétdíjas, többutas, újratölthető csomagolásokról is mind uniós, mind országos szinten! – olvasható a Humusz Szövetség honlapján is megjelent állásfoglalásban.

Akár 80% is csökkenthető a környezetterhelés!

A betétdíjas – többutas, azaz újratöltéssel járó – rendszer kiterjesztése mellett gazdasági és környezeti érvek is szólnak. A Zero Waste Europe 2020-as kutatása alapján az újrahasználható üvegpalackokhoz 70%-kal kevesebb szén-dioxid-kibocsátás kötődik, mint a műanyag palackokhoz (PET). Egy 2020-as hazai kutatás eredménye pedig azt mutatta: borospalackok esetében a visszagyűjtési arány csupán 10%-kal való növelése is jelentős károsanyagkibocsátás-csökkenéssel jár, ezáltal nagymértékben csökkenti a fajlagos környezetterhelést. Sőt, az egyutas palackokhoz képest akár 80%-os környezetterhelési csökkenés is elérhető.

Több betétdíjas rendszer is létezik

Meg kell különböztetni az ún. egyutas (egyszer használatos) és többutas (újratöltésre kerülő) italcsomagolásokhoz kapcsolódó rendszereket. Mindkét rendszernek központi eleme a betétdíj, azaz az adott termék árával együtt felszámított, annak visszaváltásakor a forgalmazónak, illetve visszaváltójának maradéktalanul visszafizetett díj. Célja, hogy a vásárlót anyagilag is ösztönözze a termék csomagolásának visszavitelére, hogy az egyutas rendszer esetében a csomagolás újrafeldolgozásra, többutas rendszer esetében a palackok újratöltésre kerüljenek.

A PET-palackok újrafeldolgozása is hatékonyabb

A kötelező egyutas italcsomagolás-visszaváltás esetében a műanyag palackok, fémdobozok újrafeldolgozásra kerülnek. E rendszer előnye, hogy a begyűjtött csomagolás (tehát a szelektív hulladék) nagyobb tisztaságú, mivel ebben az esetben más típusú csomagolási hulladékkal nem keveredik (vö. a lakossági szelektív gyűjtéssel, ahol a palackok egyéb, sokszor szennyezett műanyagtermékekkel is keverednek).

Többutas csomagolás esetében a palack visszaváltás után újratöltésre kerül. Előnye, hogy a visszaváltás eredményeként kevesebb csomagolóeszközt kell gyártani, hiszen visszavétel után azok megfelelő kezelés majd töltőüzembe szállítás esetén ismételten használhatóak. Mindez a környezet igénybevételét, a nyersanyagok kitermelését csökkenti, a környezeti előnyök pedig bizonyítottan nőnek a visszaforgatás számával.

A szervezetek ajánlásai egy hatékony betétdíjas rendszer kialakításához

Üdvözöljük a visszaváltási rendszerek hazai bevezetését, azonban elengedhetetlen, hogy az egyutas csomagolásokkal szemben előtérbe kerüljenek az újratölthető többutas csomagolások. Az újrahasználat megfelelő támogatása érdekében az állami döntéshozóktól, a szabályozáson dolgozó szakemberektől a következőket kérjük:

• Szükségesnek tartjuk italcsomagolásokra vonatkozó kötelező újrahasználati célszámok bevezetését.
• Javasoljuk a környezetvédelmi termékdíj ökomodulációját.
• Javasoljuk a betétdíjas termék kivételét az áfatörvény és a társasági adózás hatálya alól.
• Javasoljuk az újratölthető italpalackok sztenderdizálását.
• Javasoljuk regionális mosodák működési feltételeinek megteremtését. Mindennek költségét a környezetvédelmi termékdíjból befolyó bevételek, illetve a jövőben bevezetni tervezett EPR-rendszerekből származó bevételek jelenthetnék.
• A csomagolásokon szembetűnően és tisztán kell szerepeljen, hogy az újratölthető-e vagy sem, illetve hogy egyszer használatos csomagolás esetén mi a hulladékkezelés megfelelő módja.

Az állásfoglalás eddigi aláíró szervezetei:

Humusz Szövetség és tagszervezetei: Zöldövezet Társulás Környezetvédelmi Egyesület, GATE Zöld Klub Egyesület, Gaja Környezetvédő Egyesület, Reflex Környezetvédő Egyesület, Ürömért Egyesület, Zöld Akció Egyesület

Greenpeace Magyarország

Magyar Cserkészszövetség

Felelős Gasztrohős Alapítvány

Reloop Platform