A tájékoztatás szerint a kórház járó- és fekvőbeteg-ellátást végző osztályain, a betegvárókban, aulákban, folyosókon, közlekedőkben is kötelező lesz az orrot és szájat eltakaró maszk viselése.

Kizárólag egészséges, tünetmentes személy látogathat betegeket, a látogatási szabályok betartásával – emelték ki.A páciensek és dolgozók védelme érdekében minden beteggel történő találkozás esetén kötelező a maszk használata – hívták fel a figyelmet.

Az előírás minden egészségügyi dolgozóra, betegre és látogatóra vonatkozik, kivéve a 6 év alattiakat és a mentálisan érintetteket, továbbá az intézményben ápolt betegeket – közölték.

A vármegyében jelenleg még a Karcagi Kátai Gábor Kórházban kötelező a maszkhasználat január 9-től visszavonásig az intézmény egész területén – olvasható a kórház honlapján.

Photo by engin akyurt on Unsplash

Kezelőorvosa szeptember 9-én sikeres, szövődménymentes műtétet hajtott végre. Bár a felépülés gyors és eredményes volt, szeptember 24-én a varratszedés során a kórszövettan eredménye megerősítette, hogy Glioblastoma, NOS (WHO grade 4) típusú, agresszív daganatos betegségben szenved. Az orvosok szerint onkológiai kezelés nélkül ennél, a legagresszívebbnek ítélt daganattípusnál a túlélési idő mindössze 3-4 hónap, míg kezelés mellett is csupán 10-15 hónap.

A glioblasztóma rendkívül gyorsan terjedhet az agy más részeire, és már a diagnózis időpontjában gyakran vannak mikroszkopikus daganatsejtek, amiket a műtét során nem lehet teljesen eltávolítani, mivel ezek szétterjednek az agyszövetben. Ezek a sejtek nem is mindig láthatók a képalkotó vizsgálatokon, de a daganat később ismét növekedhet és visszatérhet.

Pásztory Ádám jelenlegi állapota stabil, de sürgősen szüksége van egy speciális immunterápiás kezelésre, amely jelenleg legközelebb Németországban érhető el, és amely jelentősen megnövelheti a túlélési esélyeit, akár 50-60%-kal is. Ám életkorát és állapotát figyelembe véve a teljes gyógyulásra is jó esély mutatkozik. Az immunterápia megerősíti szervezetének immunrendszerét, hogy hatékonyabban küzdjön a daganatos sejtek ellen, ezáltal esélyt nyújtva a hosszabb életre.

A kezelés költsége azonban megközelíti a 85 000 eurót, amely magában foglalja az orvosi kezelést, az utazást, a külföldi tartózkodást és egyéb járulékos kiadásokat.

A család minden rendelkezésére álló lehetséges forrást mozgósított, de az összeg előteremtéséhez szükség van a közösség segítségére is.

A Next9 Csapata kéri, hogy az, aki teheti, segítse Pásztory Ádám gyógyulását.

További részletes információk és az adományozás lehetőségei az alábbi oldalon érhetők el: 4Fund – Pásztory Ádám támogatása.

Photo by National Cancer Institute on Unsplash

Ónodi Henrietta testvére, Barbara pénteken osztott meg a közösségi felületén egy bejegyzést: közösségi finanszírozási segítséget kért mindenkitől, aki segíteni szeretne hazánk olimpiai bajnok tornásznőjének a kórházi ellátási költségek viselésében. A hosszú évek óta Amerikában élő háromgyermekes családanya, olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornásznő testvére így ír a vészjósló eseményekről:

„Üdvözlöm, a nevem Ónodi-Klausler Barbara. Kétségbeesetten szükségem van segítségre, hogy pénzt gyűjtsek a nővéremnek, az 50 éves Ónodi Henriettának, akinek súlyos szívinfarktusa volt. Mint sokan tudjátok, Heni egy magyar nemzeti hős, arany- és ezüstérmes olimpikon, aki mindig az elsők között volt, aki kezet nyújtott és támogatta a rászorulókat, most pedig a ti segítségetekre van szüksége! Sokat tett a tornásztársadalomért és a sportágért, hihetetlenül önzetlen volt, most rajtunk a sor, hogy segítsünk neki ebben a nehéz időszakban.” 

Az angol nyelvű bejegyzésből kiderül, hogy Ónodi Henrietta idén március 28-án egy floridai élelmiszerboltban lett rosszul és esett össze. Azonnal kórházba szállították, és bár útközben többször is megállt a szíve, sikerült stabilizálni az állapotát. Szinte teljes elzáródást találtak az artériáiban, életmentő műtétet hajtottak végre rajta.

S bár a tornásznő túl van az életveszélyen, nővére szavaiból érződik, hogy a helyzet továbbra is nehéz: „Ez a váratlan esemény hihetetlenül nagy kihívást jelent neki és a családjának mind érzelmileg, mind anyagilag. Állapota hosszú távú ápolást és kiterjedt rehabilitációt igényel, hogy visszanyerje egészségét. Heni jelenlegi biztosítása nem fedezi a felépüléséhez szükséges ellátást. A lehető legjobb esélyt kell adnunk neki a gyógyulásra. Heninek szüksége van a segítségére!”

Fotó: Getty Images

Egy 2022-es tanulmány szerint feltehetően a világ népességének 14%-a találkozott már a Lyme-kór baktériumával. A fertőzés leggyakoribb területeként Közép-Európát azonosították, ahol a lakosság 21%-a, tehát nagyjából minden ötödik ember lehet fertőzött a baktériummal.

A Lyme-kór egyre gyakoribb, ennek pedig több oka is van. Az éghajlat változásaival egyre kiterjedtebb az az idősáv, amelyben elég meleg van ahhoz az év során, hogy a kullancsok aktívak maradjanak. A nagyon hideg téli heteket leszámítva gyakorlatilag bármikor találkozhatunk velük. Szintén a szélsőséges időjárásnak köszönhetően nő az a földrajzi terület is, amin ezek a vérszívók életben tudnak maradni. Az egyre több Lyme-diagnózishoz ugyanakkor hozzájárul az is, hogy egyre többen ismerik a betegséget, a tüneteket, többen és többen fordulnak tudatosan a Lyme-kór fennállásának lehetősége felé, ha gyanús tünetekkel találkoznak.

Ismert és kevésbé ismert Lyme-kór tünetek

Bár a kokárda alakú piros foltot, mint a Lyme-kór jellegzetes tünetét már sokan ismerik, azt már kevesebben tudják, hogy csak az esetek nagyjából harmadában jelentkezik, tehát ha egy kullancscsípést követően nem találunk foltot, még nem jelenti azt, hogy nem fertőződtünk meg. Ráadásul van, hogy a Lyme-folt olyan helyen jelenik meg, ahol nehezebben vesszük észre, például a haj vonalában.

A Lyme-kór tipikus korai tünetei közé tartozik a láz, hidegrázás, fáradtság, ízületi és izomfájdalom, megduzzadt nyirokcsomók és a fejfájás is, amit a köznyelv „nyári influenzának” nevez, bár a láz nem szökik olyan magasra, mint az influenza következtében. Később jelentkezhetnek még súlyosabb fájdalmak, gyulladások, arcbénulás, szívritmuszavar, agyi köd is.

Van, hogy a betegség nem azonnal alakul ki, a csípés után hónapokkal, akár évekkel később is felléphetnek a tünetek, mikor talán már el is felejtettük, hogy kullancs csípett meg minket – már ha egyáltalán tudomást szereztünk róla.

A Lyme-kór azonosítását nehezíti, hogy a fenti tüneteket gyakran kapcsolják más betegségekhez. Fontos, hogy maguk az orvosok is gondoljanak a Lyme-kórra, ha a fertőzésre gyanút adó tünetegyüttessel találkoznak, és a páciensnek Lyme borreliosis-teszt elvégzését javasolják, ha szükségesnek találják.

A minél hamarabbi diagnózis fontossága

A diagnózis és a kezelés tolódása, a beteg bizonytalanságban töltött mindennapjai nemcsak egyre súlyosabb mértékű fizikai tüneteket okozhatnak, de a mentális egészségre is komoly hatással vannak: szorongás, depresszió kialakulásához, illetve a különböző fájdalmak az általános közérzet és így az életminőség nagymértékű romlásához vezethetnek.

A Lyme-kór diagnózisának fontosságára és a minél megbízhatóbb laboratóriumi vértesztek szükségességére hívja fel a figyelmet az EuroLyme Európai Bizottság számára benyújtott petíciója is, amelyben kiemelten említik a DualDur magyar fejlesztésű Lyme tesztet, amely direkt módszerekkel tudja kimutatni a baktérium jelenlétét a vérben.

Erős Antónia 25 éve vezeti az RTL Híradóját. 2022. november 9-étől indítja el saját műsorát Praxis címen, ami részben arra utal, hogy az egészséggel, betegségekkel foglalkozik majd, részben pedig arra, hogy szeretné megtanítani az embereket a gyakorlatias gondolkodásra. A műsor Antónia ötlete, ő a riporter és a műsorvezető egyben, és szerkesztési feladatai is vannak.

Mint mondja, évek óta gondolkodott a Praxis megvalósításán, mert híradósként is azt tapasztalja, hogy sok és sokféle tévhit él mindenkiben, ha egészségről van szó, ráadásul nem mindig tudjuk, honnan és hogyan tájékozódjunk.

“A felmérések is azt mutatják, hogy sokan nem tudják eldönteni, kinek és minek higgyenek. Nehéz megtalálni a hiteles forrásokat, és felismerni a hazugságot, megtévesztést. Sőt, sok esetben előbb fogadnak el az emberek egy tévhitet, mint az igazságot. Ez veszélyes, különösen, ha az egészségünkről kell dönteni. Ezért határoztam el, hogy saját gyártásban készítek a csapatommal az RTL számára egy olyan műsort, amely bemutatja a legelterjedtebb tévhiteket is, és utána járunk annak, hogy melyiknek mi lehet az alapja. A cél, hogy a nézők el tudjanak igazodni a sok egészségügyi információ között, és aztán képesek legyenek dönteni.”

A műsor epizódjai általában két nagy témát dolgoznak fel részletesen.  A tévhitekből kiindulva bemutatnak betegségeket, egészségi problémákat, dilemmákat. Eközben kiderül, hogy mi az, ami valóban tévhit, vagy, hogy mi az igazság, vagy éppen az is, ha egy tévhitnek van igazság alapja. A különböző területek legkiválóbb szakemberei nyilatkoznak a műsorban, esetenként egymással vitázva, és időnként érintettek, vagy közismert emberek is megszólalnak. A nézők észrevételeire, kérdéseire is számít a műsorvezető, mert a témákat részben ezek alapján választja ki.

A Praxis egyedülálló műsor lesz abból a szempontból is, hogy az epizódok végén általában Antónia is elmondja a véleményét egy-egy témával kapcsolatban, például hogy beadatja-e valamelyik aktuális oltást, kér-e hormonpótlást, vagy a gyerekei kapnak-e jódpótlást azért, mert a szomszédunkban háború dúl.

A Praxist a Dynamo gyártja, és minden szerdán látható a késő esti híradó után.

Az immunrendszer egyensúlyának felborulása által okozott gyomor- és bélrendszeri betegségek – mint például a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség – Magyarországon is több tízezer ember életét nehezítik meg. A gyulladásos bélbetegség (inflammatory bowel disease, IBD) bármely életkorban jelentkezhet, ám megfelelő terápiával hosszabb távú nyugalmi periódusok érhetőek el. A legjellemzőbb tünet – a gyakori hasmenés – azonban sokak számára még mindig tabutéma, és talán épp szégyenérzetük miatt nem mernek róla beszélni.

A tabunak számító tünetek pedig pont abban akadályozzák meg az érintetteket, hogy időben segítséget kérjenek. Az IBD világnapjára ezért különleges kampánnyal készült a Bristol Myers Squibb globális biotechnológiai gyógyszercég és a Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesülete (MCCBE).

A „Ne húzd le az idődet a wc-n!” címen különleges képregényekből álló kiállítás jár be három várost. A kreatív koncepció alapját az adja, hogy egy IBD-s beteg megfelelő kezelés nélkül napi 8-10 alkalommal rohan hasmenéssel vécére, ami összességében napi két órányi, évente pedig 28 nap elvesztegetett időt jelent. A valós betegtörténeteket fikcióval vegyítő képregények azt mutatják be, hogy az optimális terápia megtalálása után milyen hasznos tevékenységekre lehet fordítani ezt az időt.

Ki volt IBD-beteg a Fehér Házban és milyen a vécékártya?

A wc-n ülő szólista ugyanis nem hallatszik a kóruspróbán, a mellékhelyiségek térképét figyelő túrázó késve éri be barátait az erdőben, és a koncert sem igazán élvezetes, ha a lakás legkisebb helyiségéből streamelik. A képregényekben olyan szereplő is akad, aki mindent nyitó vécékártyát tervez, hogy megelőzze a kellemetlen baleseteket, és megjelenik a szintén Crohn-betegségben szenvedő Darwin, értékes kutatási időről lemaradva. A történeteknek azonban tanulságaik is vannak, olyan üzenetek, amelyekkel a szereplők betegtársaiknak üzennek. Őket többek közt arra biztatják, hogy ne söpörjék a problémáikat a szőnyeg alá, inkább forduljanak orvoshoz, hiszen megfelelő kezeléssel az IBD-vel teljes élet élhető.

A kampány Vitáris Iván és a Positive Adamsky csapatának közreműködésével valósult meg.

„A képregényes világhoz az alapkoncepciót az adta, hogy ilyen betegségben gyakorlatilag bárki szenvedhet a szuperhőstől a híres tudóson át a nagymamáig. Viszont szerettük volna, ha megfelelő humorral, szabadon kezelve mutathatjuk meg, hogy vannak már gyógymódok, és abszolút nem szégyen például munkahelyen bevallani, ha valakinek IBD-je van. Sőt! Itt jött a képbe az általam nagyon kedvelt Nyugat+Zombikat megalkotó kollégám, Csepella Olivér, akivel karöltve hoztuk létre a kiállításon is látható rövid képregényeket, amelyek sztorijait főként létező emberek adták. A végeredmény egy egyedi grafikai világú kis képzőművészeti mű, amely egyszerre figyelemfelkeltő, őszinte, vicces, és emberközeli” – mondta Vitáris Iván, a kampány kreatív tanácsadója.

A kiállítás május 26-29. között a Budapesti Árkád bevásárlóközpontban debütált, június 10-12. között az Árkád Szegedben tekinthették meg, június 24-26. között pedig a Fórum Debrecenben lesz látható.

A zenész a Twitteren írta: „Elmondom nektek, hogy egy ideig most nem zenélek. Mandularákkal diagnosztizáltak. Az a jó hír, hogy gyógyítható, hamarosan kezdődik is a kezelés. Beszámolok róla, hogy halad”.

Idén nyáron Liam Gallagherrel, az Oasis társalapítójával Manchesterben és Knebbworthben léptek volna fel. „Hatalmas szeretetet küldök az egyetlen Boneheadnek és családjának, gyors gyógyulást kívánok, mind gondolunk rád, raszta, vissza fogsz térni a színpadra, mielőtt meg tudnád kérdezni, hogy játsszuk-e a Columbiát (az együttes egyik dala)” – fogalmazott Liam Gallagher énekes szintén a Twitteren.

Az 56 éves Arthurs Gallagherrel együtt az Oasis alapítója. Eredetileg a Rain nevet válaszották maguknak, majd hamarosan beszállt az együttesbe Liam testvére, Noel, és nevet változtattak – írta a The Guardian online kiadása alapján az MTI.

Fotó: The Guardian

Bár az egyes betegségek ritkán fordulnak elő, a ritka betegségben szenvedők összességében sokan vannak. Magyarországon körülbelül 700.000 ritka és veleszületett rendellenességgel élő ember él. Mivel az érintettek több mint fele újszülött csecsemő, kisgyermek, így e betegségek a pácienseken kívül a családtagok, hozzátartozók életét is nagyban befolyásolják. Világszerte különböző betegszervezetek segítik és támogatják ezeket a családokat, céljuk: felhívni a társadalom és a döntéshozók figyelmét a ritka betegségekre és a betegek életére gyakorolt hatásukra.

A ritka kórképek 80 százaléka genetikusan meghatározott, a fennmaradó 20 százalék pedig nagyrészt immunológiai eredetű, illetve környezeti tényezőknek tulajdonítható.

A ritka betegségek jellemzői

A ritka betegségek súlyosak, krónikusak és sokszor az életet is veszélyeztetik. A kórképek körülbelül fele gyermekeknél fordul elő – ezek szinte mindegyike genetikai eredetű. A betegség jelei már születéskor, vagy kisgyermekkorban jelentkezhetnek. A ritka betegségben érintettek pszichésen, társadalmilag, gazdaságilag és kulturális téren is jóval sebezhetőbbek.

A ritka betegségben szenvedők gyakran az egészségügyi rendszer árvái, sokszor diagnózis nélkül, kezelés nélkül, kutatás nélkül, és ezért szinte minden remény nélkül küzdenek a betegségükkel A helyes diagnózis felállítása és az első tünetek megjelenése között sokszor hosszú idő telik el és a ritka betegségekben szenvedők sokszor a diagnózis előtt útvesztőbe keverednek. Az alacsony esetszám és a ritka kórképek miatt az orvosok többségének kevés a tapasztalata e téren. Előfordul, hogy egy pontos diagnózis felállítására 5-10, sőt akár 30 évet is várni kell. A megoldást a szakértői központok jelenthetik. A különböző betegszervezetek küldetése, hogy informálják, emlékeztessék a társadalmat, milyen a nehézségekkel néznek szembe nap, mint nap a ritka betegséggel élők és a családjaik, ugyanis a ritka betegségek mindössze körülbelül 5 százalékánál áll rendelkezésre megfelelő terápia. Erre példa a Gaucher-kór, amelyre létezik többféle kezelés és a betegek az élethosszig tartó terápiával tünetmentesen élhetnek.

Csenge 14 hónapos koráig teljesen normálisan fejlődött, ekkor jelentkeztek nála az első tünetek. Először egyensúlyzavar, majd nyelési nehézség, később szemészeti és további neurológiai problémák is mutatkoztak. A szülők orvostól, orvoshoz vitték a kislányt, de ők is tanácstalanok voltak az eddig számukra is ismeretlen tünetegyüttessel szemben. Időről időre újabb, panaszok jelentek meg. „Végül másfél évvel az első tünetek jelentkezése után kerültünk a Dél-pesti Centrumkórházba, ahol globálisan, nem egymástól elkülönülve vizsgálták meg a tünetei alapján és vérmintát vettek az akkor már igen súlyos állapotban lévő kislányunktól. A vért Gaucher-kórra is szűrve Csengénél 3-as típusú – neurológiai érintettségű – Gaucher-kórt diagnosztizáltak. Lassan három éve kapja kéthetente az infúziós kezeléseket és azóta minden megváltozott, egy örökmozgó, cserfes és nagyon vidám kislányunk van, aki biciklizik és szalad” – mesélték Csenge szülei András és Anikó.

Nincs annál ijesztőbb egy szülő számára, amikor azt látja, hogy a gyermeke a kortársaktól eltérően fejlődik. Érzi, tudja, hogy baj van, de sokszor nem tudja hová, milyen szakemberhez forduljon.

Az őszi-téli időszak hagyományosan a vírusos fertőzések ideje, ebben az időszakban megemelkedik a fertőzések száma. Hogyan védekezhetünk a légúti betegségek ellen? Dr. Ungár Anna szerint a túlóra, a pihenés hiánya és az ünnepek előtti rohanás nem tesz jót egészségünknek, ezért érdemes néha megálljt parancsolni, ha nem akarjuk az év utolsó két hetét ágyban tölteni.

Lassíts!

Tény, hogy a jó kondíció ellenállóbbá tesz. Ne hagyjuk ki az edzéseket vagy a reggeli kocogást! Hétvégén próbáljunk meg egy délelőttöt vagy délutánt keresni, amikor el tudunk menni sétálni, kirándulni a családdal, barátokkal. Reggel dobjunk be egy almát vagy narancsot a táskánkba, és figyeljünk arra, hogy ne maradjanak el a rohanásban étkezések, hiszen egy-egy kihagyott ebéd is le tudja gyengíteni az immunrendszerünket.

Figyelj oda magadra!

Ha nem érezzük jól magunkat, természetesen nem kell rögtön orvoshoz rohanni. A legfontosabb, hogy merjünk otthon maradni, ha valóban rossz a közérzetünk, különösen hőemelkedés vagy láz esetén. Ilyenkor „ki kell feküdni” a betegség első fázisát, hiszen ez lehet a gyors gyógyulás kulcsa. A szövődmények gyakran azért alakulnak ki, mert tovább hajszoljuk magunkat, hiszen féltjük a munkahelyünket, nem akarunk munkát átadni az amúgy is túlterhelt kollégáknak. Ha otthon maradunk egy napot, akkor nem fertőzzük meg a munkatársakat, gyorsabban meggyógyulunk, és jó esetben a világ sem dől össze.

Ha megtörtént a baj

Ha az otthoni pihenés ellenére nem javulnak a tünetek, elhúzódik a láz vagy hőemelkedés, a köhögés nemhogy csökkenne, inkább erősödik, az valamilyen szövődmény jele lehet, ilyenkor ne halogassuk sokáig az orvosi vizsgálatot! Ha karácsonyra dőlünk ki, vásároljunk maszkot a legközelebbi patikában, és tegyük fel, amikor a családtagokkal vagyunk! Bár nem mutatunk majd jól az ünnepi fotókon, de tökéletes védelmet nyújt a légúti fertőzések terjedése ellen.

Akik nagyon vigyázzanak

Ha krónikus légzőszervi betegségben szenvedünk, például asztmásak vagyunk, vagy idült hörghurutunk (COPD), vagy „csak” a dohányzás következményeképp kissé hurutosak vagyunk reggelente, könnyebben kapjuk meg a vírusfertőzéseket. Légutaink nyálkahártyája ugyanis eleve gyulladásban van, s így védtelenebb, mert védekező funkciójuk károsodott. Ma már sok hatékony gyógyszer áll rendelkezésre, melyek biztonságosak, nem szabad idegenkedni tőlük, ha tartósan szükség van rájuk. Ha krónikus légúti betegségünk van, különösen fontos, hogy időben menjünk orvoshoz, ne várjuk meg, amíg fulladás alakul ki és hetekig nem alszunk a köhögéstől, vagy arcüreggyulladássá fajul a tartós orrdugulásunk!