A munkaerő, a humánerőforrás eloszlása országon belül változatlanul rendkívül eltérő. Amíg Nyugat-Magyarországon gyakorlatilag nincs munkanélküliség, addig a keleti országrészben ez elérheti a 8-9 százalékot is. Az az általános nézet viszont változni látszik, hogy nem szívesen költözünk/utazunk egy-egy állás miatt az ország határain belül, még akkor sem, ha egy kifejezetten jó lehetőségről van szó. Ez olvasható ki ugyanis a Profession.hu adatbázisában beadott munkaügyi pályázatokból.

Fejnehéz ország vagyunk, azaz a főváros a legnagyobb „tehetségmágnes”. Határozottan körvonalazódik viszont egy másik irány, mely szerint már nemcsak Budapestre, hanem Budapestről kifelé is áramlik munkaerő. Számukra azért Pest megye a legvonzóbb, alighanem az agglomerációba történő költözés miatt is. A fővárosból távozni kívánó munkaerő esetében Pest megye mellett Fejér megye is egyre gyakrabban szóba jön. Ez azért Budapesthez való közelségével magyarázható. A 3. megye, ahova a legtöbb budapesti jelölt jelentkezik, Győr-Moson-Sopron (Profession.hu adatbázis, 2018). Ez a régió főként Ausztria közelségének és az itt található ipari központoknak köszönheti népszerűségét.

Ha Budapest agglomerációjától és környékétől eltekintünk, akkor a megyék között „vándorlásban” is megfigyelhető élénkülés, főleg a 25–40 év közötti korosztálynál. A legjobban „mozgatható” jelöltek Tolna, Nógrád, Heves és Békés megyében vannak, ők 50 százalékban más megyékbe adják le a pályázataikat. A legtöbben persze az országos tendenciával egybeesően budapesti állásokra jelentkeznek. A legnagyobb mobilitási hajlandóság a szakmunkát (39 százalék) és fizikai segédmunkát (34 százalék), illetve betanított munkát (36 százalék) végzők körében tapasztalható. Az adminisztrációs, asszisztensi irodai munkát (15 százalék), az értékesítés, kereskedelem terén (14 százalék), a gyártásban, termelésben részt vevők (12 százalék) és a szállítás, beszerzés, logisztika (8 százalék) pozíciókra is egyre gyakrabban pályáznak megyéken átívelve.

Ha összességében keresleti piac van a humánerőforrás területén, felmerül a kérdés, hogy milyen lehetőségeik vannak a vállalatoknak a kiválasztás során, mennyire tudnak válogatni a jelöltek között az országban. Az alábbi ábra választ ad erre, miután területi bontásban adja meg az egy hirdetésre jutó jelöltek számát. Ezek alapján jól látszik, hogy Hajdú-Bihar megyében nőtt a leginkább és Budapesten csökkent a legnagyobb mértékben a jelentkezések száma (Profession.hu adatbázis, 2018).

A munkavállalók számára az arány Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Csongrád megyékben a legrosszabb. Munkaerő-kínálat itt tehát lenne, sok esetben azonban a hirdetések és a jelöltek profilja közötti elvárások távol esnek egymástól, azaz hiába van megfelelő számú álláskereső, a tudásuk és bérigényük nem felel meg a munkaadó által megfogalmazottaknak.

A mobilitás nemcsak országon belül, hanem már jó ideje nemzetközi szinten is olyan tényező, amely jelentősen befolyásolja a munkaerőpiacot. Bár egyre kevesebb fiatal döntene az ország elhagyása mellett (35 százalék, 2014-ben a magyar megkérdezetteknek még az 58 százalék mondta azt, hogy szívesen vállalna munkát külföldön (a Profession.hu és a BCG 2018-as közös felmérése a Decoding Global Talent – a magyar munkavállalók mobilitási preferenciáit vizsgálta és összehasonlította az adatokat a négy évvel korábbi eredményekkel). A legfiatalabb, 20 év alatti magyar válaszadók esetében a mobilitási hajlandóság még mindig jóval magasabb, 66 százalék, mint az 57 százalékos globális átlag.

Nők férfias munkakörben – gondos kezek ellenőrzik az abroncsokat

A folyamatos fejlesztések okán a Bridgestone Tatabánya dolgozói létszáma tavaly közel 400 fővel bővült. A vállalatnak immár több mint 1200 munkatársa van, köztük mintegy 140 hölgy, akiknek a létszáma az elmúlt néhány évben megnégyszereződött. A kolléganők nemcsak az adminisztráció területén, de számos, korábban férfiasnak gondolt munkakörben is nap mint nap helytállnak.

A cégnél dolgoznak hölgyek például beszerzési, logisztikai és anyagmozgatási, illetve operátori munkakörökben is.

Mi több, a női munkatársak jelentős szerepet töltenek be a minőség-ellenőrzés területén, ahol a digitalizált és teljesen automatizált gyártást követően az abroncsok átvizsgálását és ellenőrzését kézzel végzik.

„Egy gyártással, ipari termeléssel foglalkozó, férfias munkakörnyezetben még fontosabbak és még nagyobb szerepet játszanak a nők, mint más munkahelyeken. A hölgyek nyugodt, kiegyensúlyozott személyisége, magas empatikus képessége, kitartása, asszertivitása, jó problémamegoldó képessége és kedvessége megkönnyíti és hatékonyabbá teszi a mindennapi munkavégzést” – mondta Topolcsik Melinda, a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. ügyvezető igazgatója. – Nőnapi meglepetésünkkel kolléganőink ezen értékeit szeretnénk elismerni. Szeretnénk ezt a napot különlegessé, a megszokottól eltérővé tenni számukra, azért hogy munkájuk közben is megbecsültnek és elsősorban nőnek érezhessék magukat” – tette hozzá.

Édesség, szépség és kedvesség – kényeztetés Bridgestone módra

A nőnapi „tavaszi sminkelésen” a Bridgestone munkatársnői alkalmi sminkeket is kipróbálhatnak. A kényeztetés során tanácsokat, tippeket is kapnak arról, hogyan készíthetnek maguknak otthon is professzionális sminket, akár egyszerű hétköznapra vagy különleges alkalmakra. A váltott műszakokat is figyelembe véve a vállalat március 8-án, pénteken és március 11-én, hétfőn szervezi a rendkívüli nőnapi köszöntést, annak érdekében, hogy minél több kolléganője részt vehessen benne.

Nemzetközi nőnap – a nők és a béke ünnepe

Az első nemzetközi nőnapot 1911-ben tartották, a kezdeményezéshez ekkor még csak Ausztria, Dánia, Németország és Svájc csatlakozott. Hivatalos dátuma 1913 óta március 8-a, amit az ENSZ 1977-ben tett nemzetközi ünneppé a nők iránti tisztelet és megbecsülés jelképeként. Magyarországon már több mint hetven éve, 1948 óta tartjuk meg a nemzetközi nőnapot. Ilyenkor hagyományosan a tavasz első virágaiból készült csokorral lepik meg a hölgyeket.

A marketingesek 30, a beszerzők 62 százaléka számolt be jelentős javulásról a kapcsolatban, melynek legfontosabb hajtóerői között a következőket nevezték meg:

• jobb kommunikáció és együttműködés
• a felsővezetés támogatása
• megállapodás a siker mérőszámairól
• a beszerzési szervezet láthatósága
• a beszerzés bizonyított hozzáadott értéke

Egyetértés mutatkozik abban, hogy a marketing számára a költségcsökkentés és a kockázatok mérséklése lehet a beszerzés legfontosabb haszna. Az előbbit a marketingesek 65, a beszerzők 56 százaléka, míg az utóbbit 47, illetve 37 százaléka említette. Nagyobb az eltérés az információgyűjtés/ajánlatkérés megkönnyítése kérdésében. Ezt a marketingesek 67 százaléka említette, és ezzel számukra a legfontosabb tétellé vált, míg a beszerzők közül csak 33 százalék tartotta fontosnak. Ugyanakkor a beszerzők 39%-a érzi úgy, hogy jobban elő tudja mozdítani az üzleti egységek közötti együttműködést, míg a marketingeseknek csak 16%-a gondolja ezt róluk.
Az alkalmazott mérőszámok fontossága terén is mutatkozik némi ellentét. A beszerzők legfontosabb mutatói a költségcsökkentés (90%), a kockázatok mérséklése (83%) és a költségek elkerülése (77%), míg a marketingesek elsősorban a piaci részesedés növelésében (80%), a marketingberuházások megtérülésében (ROI, 76%) és a márka egészségét mérő mutatók növelésében (70%) gondolkodnak.
A tanulmány legfontosabb megállapításait a szerzők a következőkben foglalták össze:

• A felsővezetés támogatása kritikus, akár a legfontosabb tényezővé is válhat a marketing-beszerzés kapcsolat javításában.
• Megállapodást kell kötni a célok tekintetében. Miközben a költségek fontosak, a beszerzésnek tekintettel kell lennie a marketing által követett mutatókra is.
• A marketingnek e kell ismernie a beszerzés hasznát, és nyitottnak kell lennie a folyamatjavítási javaslataikra, úgy házon belül, mint a külső partnerekkel folytatott tranzakciók esetében.
• A kommunikáció csodákra képes. Fontos, hogy a beszerző jó kapcsolatépítési és interperszonális képességekkel bírjon. Az „ideális” szakember emellett a marketing változó igényeire is képes rugalmasan reagálni.

(Forrás: ANA)