“A polcainkon található, kiváló minőségű, magyar paradicsom és paprika kínálat büszkeséggel tölti el a PENNY Magyarország csapatát, hiszen folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel hozzájárulhatunk a hazai agrárium támogatásához. Az értékesítési lánc rövidítése és a fenntartható, helyi élelmiszertermelés támogatása, az átláthatóság és minőség melletti elkötelezettségünk fontos részei, így örülünk, hogy ilyen remek, hazai beszállító partnerekkel együttműködve tudjuk kiszolgálni a vásárlóinkat ebben az időszakban” – nyilatkozott Kazatsay Eszter, a Penny magyarországi kommunikációs vezetője.

A szezon beköszöntével az olyan klasszikus kedvencek, mint a lecsó, a töltött paprika, a sült paradicsom krémleves, vagy csak a húsvéti hidegtál kísérői most mind magyar eredetű zöldségekből készülhetnek.

Nemcsak a frissárú kategóriában erős a hazai elköteleződés

A megújult Sissy a Penny legnépszerűbb sajátmárkás termékcsaládja. Az árucikkek mindegyike Magyar Termék védjeggyel ellátott, tehát kizárólag hazai gazdaságokból kerül a boltokba. Emellett az üzletekben megtalálható húskészítmények több mint 70%-a magyarországi üzemekből származik – írják.

„Több mint 20 éve vagyok a szakmában, idősebb kollégákat is kérdeztem, hogy találkoztak-e ilyen komplikált piaci helyzettel, mint a jelenlegi, ám mind nemet mondtak rá” – sűrítette egy mondatba a koronavírus-járvány okozta visszaesésből alapanyag-és energiaár robbanásba érkező, közben, folyamatosan súlyos munkaerőhiánnyal küszködő piac jelenét Dr. Németh András, a zalaegerszegi gépipari vállalat, az AQ Anton ügyvezető igazgatója az MVÜK Ipari Klubjának panelbeszélgetésén.

Ennek megfelelően most a multinacionális cégeknek bedolgozó magyar vállalkozók három fő kihívása, hogy a brutális mértékű energia-és alapanyagár robbanás okozta költségeiket érvényesíteni tudják a multi vevőikkel szemben, akiknek a gyomra a mostani, nem ritkán 30-40 százalékos áremelési igényeknél sokkal kisebb áremelést sem hajlandó bevenni.

Úgy, hogy közben a beszállító cégek élete is fenekestül felfordult: szinte pillanatok alatt kell újjászervezni – nem ritkán üzleti jósolgatásba bonyolódva és így komoly kockázatokat bevállalva – gyökeresen új működésre átállítani az alapanyag utánpótlásukat, termelésüket. És ha mindez nem lenne elég: közben orvosolniuk kell a Magyarországon immáron krónikus munkaerőhiányt, aminek sajnos az egyik megoldása – ha ez annak nevezhető – az lesz, hogy az sokasodó problémák miatt elbukó cégek munkavállalói átáramlanak a talpon maradókhoz, a másik pedig az, hogy immáron az Európán kívüli világból kell toborozni képzett, motivált és megbízható munkaerőt.

Kultúrsokk helyett rizsfőző

Ez utóbbi tűnik még az úgy-ahogy simább ügynek. Mint György István, a Prysmian Magyar Kábel Művek (MKM) Kft. ügyvezetője elmondta: kisteleki telephelyükön négy hónapja immár hatvan indonéz munkatársuk dolgozik, a beilleszkedésük pedig eddig teljesen zavartalanul történt. A munkaerőhiányt korábban európai munkavállalókkal próbálták megoldani. Másik, balassagyarmati gyárukban például szlovák oldalról érkező munkaerővel is dolgoztak, ám a forint gyengülése miatt a Szlovákiából jövő munkavállalóik elmaradoztak, ahogy a szerb határ menti, kisteleki üzemükben is voltak Szerbiából érkező munkavállalók, ám ott is nagy volt az elvándorlás. Az indonéz munkavállalókra úgy esett a választás, hogy a kormány bilaterális egyezményt kötött Indonéziával, így az ottani munkakeresők gyakorlatilag „három héten belül” munkába tudtak állni nálunk.

Az indonéz munkavállalók rendkívül megbízhatóak, körükben nincs a lemorzsolódás és nem utolsó sorban kedvesek. „Attól tartottunk, hogy a vidéki környezetben nagy lesz velük szemben az ellenérzés. Nem ez történt: a magyar dolgozók kedvelik, szeretik őket, semmilyen ellenérzés nincs. Ugyanez Romániában, Csehországban sokkal nehezebben ment volna, ott sokkal zártabbak a helyiek.” – vélekedett erről az ügyvezető. „Nálunk az egyetlen kultúrsokk az volt, hogy nagy mennyiségű rizst kellett beszereznünk az új munkatársak élelmezéséhez és speciális rizsfőzőket.”

Racionális cégvezetőnek ma gazdasági asztrológussá kell lenni

Messze nem ilyen egyszerű kérdés a sorozatos piaci sokkok által tökéletesen szétzilált alapanyag utánpótlás megszervezése, ráadásul ehhez immáron nem elég csak a piacismeret, a cégvezető megérzéseire, üzleti ösztöneire egyre nagyobb szerep hárul.

„Gazdasági asztrológia” – humorizált Dominek Ákos a Pannon Tools Kft. cégvezetője, annak kapcsán, hogy ők azért tudtak például a tavaly évben is folyamatosan termelni, mert év elején ráéreztek arra, hogy megugrik az acél ára, így az akkori, lényegesen alacsonyabb árakon bekészleteztek alapanyagból.

És lőn: a 2020 év végi, tonnánként 600 eurós ár járt már 2000 felett is, amit egy sor versenytársuk nem tudott követni. A cégvezető megjegyezte: bár ma szokás ezt az orosz-ukrán háború kontójára írni, ám a valóságban az EU-ban évente felhasznált 150 millió tonna acél 20 százalékát importálják. Ennek 40 százaléka,12 millió tonna Oroszországból, Ukrajnából érkezik. Az ipar pedig ezt a kiesést tudta ellensúlyozni.

Igaz, ezek a trükkök, a készletezés, a több forrásból való, nem ritkán villámgyors döntéseket igénylő beszállítás, vagy éppen a beszállítói szerződéseknek a mindenkori nyersanyagárhoz igazítása – indexálás – komoly rizikót rejt magában.

Dr. Németh András a maga részéről óva int a túlzott készletezéstől: előállhat ugyanis, hogy valaki a rosszabb időkre készülve alaposan bevásárol egy alapanyagból, közben a nyersanyagár esik, a versenytárs pedig az aktuális spotáron vesz nyersanyagot és versenyelőnye lesz. Az sem üdvözítő megoldás, ha csak a nyersanyagár-változást építi bele a beszállító a szerződéseibe. „Az egyik testvérvállalatnál történt meg, hogy alumínium ötvözetet vettek és a vevővel úgy egyeztek meg, hogy az alumínium mindenkori világpiaci árazásához igazították az árat. Mármost az utóbbi időben éppenséggel nem a nyersanyagnál, hanem az ötvözőknél szálltak el az árak. Itt is érhetnek kellemetlen meglepetések” – figyelmeztetett az ügyvezető igazgató. Ami biztos: a folyamatos alapanyag utánpótlás megszervezése nagyon bonyolulttá vált.

Ennek példázatául György István felidézte, hogy tavaly decemberben, az egyik legnagyobb alumíniumbeszállító partnerük egyszer csak küldött egy levelet, hogy a következő hónaptól már nem tud szállítani. Úgy, hogy csak a balassagyarmati üzemük 15 ezer tonnát vásárolt tőlük évente, éves nyersanyag felhasználásuk 80 százaléka onnan származott, ráadásul szinte nulla raktárkészlettel üzemeltek, „Just In Time” rendszerben. Most viszont hirtelenjében négy, teljesen eltérő, igen távoli helyről – így például Norvégiából és Ománból is – kellett hozatniuk alumíniumot, ami négy, különböző specifikációval, árral dolgozó beszállítót jelent.

Ártárgyalás a multikkal: hideg fejjel, szívósan

„Az áremelés szót a multik nem ismerik” – hangzott el szinte mind a három beszélgető szájából. Azonban ez is csak látszat: mint elmondták, alaposan, kőkemény üzleti adatokkal megindokolt, szívós ártárgyalások nyomán igenis le lehet tömni a multicégek torkán is a mostani, sok tíz százalékos áremelési igényeket is.

Igaz, ehhez néhány esetben a falig el kell menni. „Ahogy a régi öregek mondják: az, aki ebben a helyzetben nem veszít vevőt vagy adott esetben nem jut el odáig az ártárgyalás során, hogy a vevő makacskodása nyomán akár le is állítja a gyártást, az nehezen tudja maradéktalanul érvényesíteni az érdekeit” – érzékeltette Dr. Németh András, hogy mit jelent az olvasatában a kemény ártárgyalás. Nem csoda: mivel itt nem 1-2 százalékokon megy az alku, hanem több tíz százalékon, így a beszállító élete a tét.

„Vagy megölik a beszállítót, vagy megpróbálnak ezzel élni” – mondja Dominek Ákos a végvevőkről, akik közül szerinte jócskán sportszerűtlen szereplők is akadnak. Például olyanok nem akarnak most áremelésről hallani, akikről köztudott, hogy az autóik az utóbbi évben 50 százalékos dráguláson mentek keresztül – ezt mindenki meg tudja nézni -, és „Best Ever”, azaz minden idők legjobb profit eredményeiről számoltak be. Szerinte nekik is tudomásul kell venniük, hogy a beszállítóknál is (és persze náluk is) olyan többletköltségek jelentkeztek, amelyekkel azok nem tudnak már kigazdálkodni

„Addig kell menni adatokkal, tényekkel, amíg el nem fogadják. Aki tovább bírja, az fog nyerni” – mondta. Azonban ehhez nélkülözhetetlen az állandó árkalkuláció, ami jókora többletmunkát ró a vállalat értékesítőire és pénzügyeseire.

„Amire nem számítottunk: az áremelések folyamatos újrakalkulációja miatt a csapat napi munkáján felül jelentkező, plusz munkaterhelés” – mondta Dr. Németh András. Azonban célt érni csak így lehet szerinte: „meg kell győznöd a vevőt, hogy megalapozott számokkal mentél oda, hogy pontosan kiszámoltad miért és mekkora áremelést szeretnél érvényesíteni.”

Az ilyen árkalkuláció folyamata viszont lassú és nagy türelmet kíván. „Volt idő, hogy az anyavállalatunk szemünkre vetette, hogy nagyon lassúak vagyunk és nem érünk el eredményt a vevőkkel szemben. Mi meg csak számoltunk, számoltunk. Végül azok elfogadták az áremeléseinket. Az elmúlt napokban az anyavállalat már arra kért fel minket, hogy mutassuk be a cégcsoport többi tagjának, hogyan értünk el eredményt.”

Megjegyzendő: nagyon sok beszállítónak gondot okoz, hogy hosszú időre előre megalkudott, fix áras beszállítói szerződése van. Dr. Németh András szerint viszont a látszat ellenére van jogi megalapozottság, ugyanis abban az esetben, ha olyan jelentős változás történik, amely nem volt előrelátható a szerződéskötés időpontjában, akkor nagyon is van jogalapja a beszállítói áremelési igénynek.

Fotó: Headway/unsplash.com

A B2P Navigátor Zrt. szolgáltatási platformot és funkcionális megoldásokat nyújt mindazon hazai és külföldi vállalatok, beszállítók számára, amelyek érdekeltek olyan gigaprojektek megvalósításában, mint pl. a Paks II. projekt két új blokkjának létesítése és a stratégiai együttműködések kialakítása.

A társaság közreműködik olyan feltételek, körülmények és folyamatok kialakításában, amelyek révén a beszállítókkal szemben elvárt iparág-specifikus igények és elvárások teljesíthetővé válnak annak érdekében, hogy a beszállítók jó gyakorlata és képessége minél hatékonyabban szolgálhassa a gigaprojektek megvalósítását.

A vállalat tevékenységében kiemelt jelentőséggel bír az érdekképviseleti funkció, amely kereteken belül a magyar beszállítói kör részére biztosítani kívánja a kivitelezés és a megvalósítás során az érdekek megfelelő fórumon történő megjelenítését, megfelelő irányú közvetítését és azok vitás helyzetekben történő védelmét.

A B2P Navigátor Zrt. legfontosabb feladata a gigaprojektek kapcsán a megfelelő hazai beszállítói részarány (pl. Pakson 40%-os) megvalósulása, vagy annak lehetőség szerinti további növelése, az információközvetítés és a projekteljárásokban történő közreműködés révén.

Cél továbbá, hogy a hazai és nemzetközi felek, szereplők és érdekeltek között a konstruktív kapcsolatok minél magasabb szinten jöjjenek létre. A B2P koordinációja a megvalósítási folyamatok végrehajtásában jelentkező „nemzetközi szakadék” áthidalását segíti, a beszállítók értékteremtő és támogató folyamatainak egy rendszerbe és azonos üzleti kultúrába történő integrálásával.

A B2P Navigátor Zrt. stratégiai partnerségben áll a nukleáris iparág hazai és külföldi szereplőivel egyaránt. Széleskörű szakmai- és nemzetközi kapcsolatrendszere révén deklarálja a tájékoztató és koordináló szerepkör betöltésével és annak érvényre juttatásával kapcsolatos felelősségét és elkötelezettségét.

Nyitóképünk a már működő paksi atomerőmű látogatóközpontjából származik. 

„Az eredetileg a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszűnéséig bevezetett szabályok júniusban bekerültek az úgynevezett élelmiszer termékpálya törvénybe (Tfmtv.) – mondta dr. Mezei Péter ügyvéd, a Baker McKenzie versenyjogi szakértője. – Így a veszélyhelyzet után is kifejezetten tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül, ha a kereskedő az élelmiszer beszállítójával szemben a beszerzési árat a beszállító tiltakozása ellenére egyoldalúan csökkenti. Ugyancsak tisztességtelen az árcsökkentés érdekében a rendelések megszüntetésével, mennyiségi csökkentésével, az akciók, illetve promóciók lemondásával, illetve anyagi vagy erkölcsi veszteséget okozó más eszközzel fenyegetni a beszállítót.”

A jövőben ezért a kereskedőknek kiemelten ügyelniük kell arra, hogy a kiskereskedelmi szektorban jellemző éves beszállítói tárgyalások során hogyan tárgyalnak a beszállítókkal. Ez különösen igaz a kisebb beszállítók esetén, ahol az egyenlőtlen alkupozíció önmagában, közvetett módon is fenyegető hatást kelthet. Ez azért okozhat nehézséget, mert a kereskedelemben jellemzőek a hosszabb távú beszállítói szerződések. Az éves feltételrendszerről való egyeztetések során a felek komplex kondíciós csomagról állapodnak meg, és a beszállítói árak nem függetleníthetők a teljes csomagtól.

A törvénymódosítás a veszélyhelyzeti szabályozásból szintén változatlanul vette át azt a rendelkezést, hogy ha a beszállító bejelentése alapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) eljárást indít, egyes esetekben a kereskedő köteles igazolni, hogy a beszerzési ár csökkentésére nem tisztességtelen, fenyegető módon került sor. A bizonyítási teher attól függően terheli a kereskedőt, hogy ő maga milyen piaci súlyú szereplő, illetve milyen alkuerejű beszállítóval áll szemben.

A kereskedő köteles bizonyítani a tárgyalás jogszerűségét, ha:

• a beszállító árbevétele nem haladja meg az 500 millió forintot, a kereskedő árbevétele több mint egymilliárd forint,
• a beszállító árbevétele 500 milliónál több, de az 5 milliárdot nem haladja meg, míg a kereskedő árbevétele több mint 20 milliárd forint,
• a beszállító árbevétele 5 milliárdnál több, de a 75 milliárdot nem haladja meg, a kereskedőé pedig meghaladja a 100 milliárd forintot, továbbá
• a beszállító árbevétele meghaladja a 75 milliárd forintot, míg a kereskedőé a 200 milliárd forintot.

A szabályozás értelmében mindehhez az utolsó lezárt év szerinti árbevételt kell figyelembe venni, és a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló beszállítók vagy kereskedők árbevételét is egybe kell számítani. Emellett közös beszerzés esetén a közös beszerzési szövetséget vagy ügyleti társulást alkotó, illetve a szerződést közösen megkötő kereskedők árbevételét is együttesen kell figyelembe venni.

Végezetül a törvény – a korábbi veszélyhelyzeti szabályozással egyezően – nem teszi lehetővé, hogy a fenyegető magatartás vizsgálata miatti eljárást csupán kötelezettségvállalással zárják le. Nem elég tehát, ha a kereskedők a hatóság irányában vállalják a gyakorlatuk utólagos átalakítását, illetve a szállítóik megfelelő kompenzálását, az eljárás erre tekintet nélkül marasztalással zárulhat.

A most állandósult szabályok miatt célszerű tehát, hogy a kereskedők már a soron következő szállítói tárgyalásokat megelőzően mérlegeljék, hogy az általuk kívánatosnak – vagy legalábbis elfogadhatónak – vélt árak, illetve egyéb szállítási kondíciók milyen összefüggésekben állnak egymással, és tárgyalási stratégiájukat ennek fényében, a fentiekben tárgyalt korlátozásokra is tekintettel alakítsák ki.

Felelős vállalatként a Lidl Magyarország számára kiemelten fontos a magyar családok támogatása, az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás előmozdítása egyaránt. Ezen elköteleződés mentén a Lidl hosszú távú együttműködést kötött a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvánnyal, melynek keretében egy éven át havi 5 millió forint értékű saját márkás élelmiszerrel járul hozzá a kórház egészséges étkeztetésének minőségi javításához. A támogatás minden élelmiszercsoportra kiterjed a gabonatermékektől a friss zöldség, gyümölcsön vagy tejen és tejkészítményeken keresztül a friss húsokig bezárólag. A szállítmányok teljes mértékben az intézmény igényeihez szabottak, hiszen összetételüket minden hónapban a kórház élelmezési osztálya állítja össze, az áruházlánc pedig a kiszállításról is gondoskodik.

A Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány célja a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet fejlesztése, ahol havonta kb. 3000, évente kb. 35 ezer kórházban fekvő beteg gyermeket gyógyítanak meg és látnak el a gyermekeket kísérő szülőkkel együtt. Az ápolásra szoruló gyermekek esetében az intézet kiemelt figyelmet fordít a hozzáadott cukor nélküli, illetve a sószegény ételek elkészítésére, számos beteg esetében pedig speciális diétás étkeztetés – tej-, laktóz-, glutén-, bizonyos allergénektől mentes étkeztetés biztosítására is szükség van. „A Lidl Magyarország támogatásával az alapítvány célja az egészséges étkeztetés minőségi fejlesztése az intézetben. A felajánlás amellett, hogy példaértékű, jelentős segítség is a kórház számára, hiszen a támogatás által megtakarított összeget az intézmény egyéb fejlesztési célokra tudja fordítani” – mondta Smrcz Ervin, az alapítvány kuratóriumi elnöke.

Az intézet és a Lidl Magyarország partneri kapcsolata nem most kezdődött. Tavaly decemberben 600 ajándékcsomaggal lepte meg az áruházlánc a kórházban fekvő gyermekeket Mikulás alkalmából. „Az egészségtudatos táplálkozás számos betegség megelőzésében játszik szerepet, de a gyógyulási folyamatokat is elősegítheti. Örömünkre szolgál felajánlásunkkal hozzájárulni az ápolásra szoruló gyermekek minél egészségesebb étkeztetéséhez” – mondta Tőzsér Judit, a Lidl Magyarország vállalati kommunikációs vezetője.

A Lidl évek óta kiemelt hangsúlyt helyez az egészséges és kiegyensúlyozott étrend előmozdítására. Célul tűzte ki, hogy saját márkás termékeinek só- és cukortartalmát 2025-ig átlagosan 20 százalékkal csökkenti, melynek érdekében már számos termékfejlesztést végrehajtott.

A társadalmi felelősségvállalás a vállalat számára működési folyamatokon átívelő stratégiai elem. 2019-ben ez idáig, partner alapítványok segélyprogramjain keresztül több mint 100 település hátrányos helyzetű családjait segítette élelmiszerrel, ruhaneművel és különféle használatitárgy-adománnyal.

A Lidl Magyarország

Az 1930-as években, Németországban alapított Lidl hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő élelmiszerlánca. A Lidl Magyarországon 2004-ben nyitotta meg első logisztikai központját és 12 üzletét, ma pedig már 180 áruházzal van jelen hazánkban, és több mint 5000 munkavállalót foglalkoztat. A vállalat 2004-es magyarországi piacra lépése óta töretlenül fejlődik: nem csak a diszkont szegmensben ért el vezető szerepet, de forgalmát tekintve az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok között is a legdinamikusabb növekedést tudhatja magáénak.

A Lidl Magyarország az FMCG szektor meghatározó foglalkoztatójaként kiemelt figyelmet fordít munkavállalói elismerésére. Országos szinten egyedülálló ütemben és mértékben növeli munkavállalóinak bérét: 2019. március 1-jével átlagosan 15 százalékkal emelte bolti és raktári fizikai munkavállalói munkabérét, így 2016 januárja óta összesen 75 százalékos béremelést valósított meg.

A vállalat emellett különös figyelmet fordít a magyar beszállítókra, a magyar gazdaság támogatásának és fejlesztésének jegyében, ennek köszönhetően termékeinek közel 60 százalékát magyar beszállítóktól szerzi be.