Ettől kezdve minden DMG jármű a lánya, „Mercédès” nevét viselte. Az első ilyen autó – a Mercedes 35 PS – szinte minden versenyt megnyert az 1901-es nizzai versenyhéten, és teljesen új, elegáns megjelenésével a közönséget is lenyűgözte. A Mercedes azonnal az innováció és a luxus szinonimájává vált az autóiparban. A 120 éves múlt előtt tisztelegve a Mercedes egy rövid videót készített a márka történetéről.

Az első Mercedes: az első modern autó

A Mercedes 35 PS nem csupán a motorsportban ért el látványos sikereket – ez volt az első modern automobil is. Egyedi formájával véget vetett a motoros hintók korának és megváltoztatta a mobilitás világát. A Mercedes 35 PS napjainkig a műszaki kifinomultság és a szépség mesterművének számít. Az autó elnyújtott alakja, a karosszériába mélyen beépített motor és az elülső részbe organikusan illeszkedő méhsejt alakú hűtőrács váltak a márka megkülönböztető jegyeivé. A Mercedes nevet védjegyként 1902 szeptemberében jegyezték be.

A háromágú csillag felemelkedése

A DMG 1909-ben egy feltűnő emblémát rendelt a Mercedes névhez: megjelent a háromágú csillag. A csillag három pontja Gottlieb Daimler vízióját szimbolizálta motorjainak „szárazföldön, vízen és levegőben” történő használatáról. Csillaggal jelölte meg otthonát egy képeslapon, amikor a Deutz gázmotor gyárának technikai igazgatója volt. A korai években a Mercedes-csillagot még a körbefutó gyűrű nélkül használták, 1910-től pedig dombornyomott formában, főleg a járművek hűtőrácsainak díszítéseként jelent meg. 1913-ban a háromágú csillag széles gyűrűvel és a „Mercedes” betűkkel jelent meg a kör közepén lévő négy apró csillaggal. Később ez a védjegy díszítette minden Mercedes autó kormányát.

A Benz-név babérkoszorúval

A DMG-vel azonos évben a későbbi versenytárs, a Benz & Cie. is megalkotta saját védjegyét. Carl Benzt tekintjük az automobil feltalálójának, 1886-ban a háromkerekű motoros autóra bejegyzett szabadalmával. Az 1909-ben bevezetett védjegyben a „Benz” betűket babérkoszorú vette körül. Ez a klasszikus forma – a sportversenyek győztesének járó trófea – utalt a Benz & Cie sikerére az autóversenyek világában.

Csakúgy, mint a DMG, a Benz & Cie is számos sztenderdet állított fel innovációival az autótervezés területén – ennek egyik ékes példája az 1909-ben bemutatott „Blitzen-Benz”. Ez volt az első olyan belső égésű motorral rendelkező autó, mely 200 km/h feletti sebességre volt képes. Ez azt jelentette, hogy kétszer olyan gyors volt, mint egy akkori repülőgép. Ez a jármű volt az első, melynek innovatív kialakítása aerodinamikai kutatások eredményein alapult.

A csillag és a babérkoszorú együtt ragyog

Amikor a DMG és a Benz & Cie. 1926-ban egyesültek, új védjegy jött létre, mely a korábbi emblémák lényeges elemeinek ötvözete volt, a háromágú csillaggal a középpontban. A „Mercedes” szó a gyűrű tetejére, alulra pedig „Benz” név került, melyek között a Benz babérkoszorú helyezkedett el. Így született meg a Mercedes-Benz márka, melynek logóját 1928-ban regisztrálták védjegyként. A védjegy ma már egy diszkréten átalakított változatban díszíti a járműveket, és az egész világon a hagyomány, innováció és luxus megtestesítését jelenti az autóiparban.

A 30-as évek álomautói

Míg az 1920-as évek Mercedes-Benz modelljeit az erőteljes vonalak jellemzik, az 1930-as évek elejétől kezdve a formatervezés a lágyabb, áramló vonalakra és a lekerekített formaelemekre összpontosított. Ennek legismertebb példái az 1934-es Type 500 K és utódja, az 1936-ban bemutatott 540 K, melyeket egyedi formáikkal és elegáns, áramló vonalaikkal tökéletes szépségű alkotásoknak tekintenek a mai napig. A speciális roadster verzió az 1930-as évek abszolút álomautója volt, a kupé verzió pedig megalapozta a Mercedes-Benz modern kupéinak hagyományát.

Modern kor, modernebb formák

A Mercedes-Benz 1953-ban, a Type 180-nal lépett a modern korba. A limuzinokra az úgynevezett háromdobozos kialakítás volt jellemző – a harmadik „doboz” a motortér és az utastér után a csomagtartó volt. Az önhordó karosszéria nemcsak a nagyobb stabilitás és a megnövekedett biztonság miatt volt meggyőző. A sárvédőket és a fényszórókat első alkalommal építették be teljesen a karosszériába, mely a motorteret és a csomagtér hátsó részét is magában foglalta. Az eredmény egy a korának megfelelő, harmonikus és lenyűgözően kialakított belső tér volt.

Dizájn ikonok, köztük a legendás „Gullwing”

Számos kiemelkedő Mercedes-Benz modell határozta meg hosszú időre az autók tervezésének fejlődését és vált formatervezési ikonná, mint például az 1954-es „Gullwing”. A Mercedes-Benz 300 SL volt a korszak legnagyszerűbb formája az autótervezés területén. Ez a modell egy manapság is áhított álomautó, melyet az autóipari szakértőkből álló nemzetközi zsűri 1999-ben az évszázad sportautójának választott. A 300 SL nem csupán szárnyas ajtaja miatt egyedi, de 1945 óta ez volt az első olyan Mercedes-Benz személyautó, mely függőleges hűtőrács nélkül, egy vízszintes levegőbemeneti nyílással készült, közepén a háromágú csillaggal. Ez az új forma jellemzi az összes későbbi SL generációt. A 300 SL Roadsteren 1957-ben bevezetett integrált irányjelzővel ellátott, függőleges fényszórók reprezentatív stílussá váltak, és a 70-es évek elejéig fémjelezték a Mercedes-Benz személygépkocsik formáját.

A „Fintail” páratlan formája

A 220, 220 S és 220 SE limuzinok – közismert nevén „Fintail” autók – 1959-ben kerültek piacra. A funkciót és az eleganciát ötvöző formájukkal tűntek ki – ismét új utat mutatva az autók formatervezésében. A farokuszonyok, melyek gyönyörűek voltak, és legalább ilyen hasznosak is a parkolás során, illetve a pazarul széles kilátás elébe mentek a vevői elvárásoknak. Ezenkívül a „Fintail” Mercedes a világ első járműve volt, mely merev utasfülkével és energiaelnyelő gyűrődési zónákkal rendelkezett, új fejezetet nyitva a biztonsági technológiában.

Azonosságok és különlegességek

Minden formai hasonlóság ellenére, melyek azonnal felismerhetővé teszik a különféle Mercedes-Benz modelleket, az autók formavilágában a vevők elvárásainak megfelelő egyediségek is felfedezhetők. Például az 1961-ben bemutatott 220 SE kétajtós kupé számos egyedi tervezési elemet is tartalmazott, mint például a farokuszony elhagyását. Ennek a gyönyörű kupénak a vonalai uralták az 1960-as évek Mercedes-Benz modelljeit és befolyásolták a későbbi limuzinok kialakítását a felső- illetve középkategóriában.

Egyensúlyban az innováció és a hagyomány

A Mercedes-Benz történelmet írt a tervezés területén az olyan koncepció- és kísérleti járművekkel, mint például az 1969-es C 111. Noha soha nem került sorozatgyártásba, komoly lendületet adott az autóipar fejlődésének. A tervezési újítások jellemzőek a Mercedes-Benzre, ám a márka identitása mindig megmarad – például a C 111 esetében a szárnyas ajtók révén, melyek 2009-ben visszatértek az SLS AMG-ben. Tehát nem szükséges választani az innováció vagy a hagyomány között – mindkettő cél. A legfőbb törekvés, hogy egy Mercedes-Benz mindig felismerhető legyen – és nem csupán az elöl lévő háromágú csillag miatt.

Gorden Wagener, a Daimler AG formatervezési vezetője szerint: „Minden arról szól, hogy hosszú távú stratégiaként tekintsünk a márka identitására, és gondosan kidolgozzuk az identitást formáló értékeket és jellemzőket. Ezt úgy érjük el, hogy márkánk bevált stilisztikai elemeit új ötletekkel ötvözzük, azok lényegi megváltoztatása nélkül.” Példaként említhetők a hűtőrácsok, melyeket arányuk és részletes kialakításuk szempontjából is újraértelmeztek, de megjelenésük továbbra is ugyanolyan felismerhető, mint 120 évvel ezelőtt.

Új piaci szegmensek létrehozása

Formatervezési stratégiájával a Mercedes-Benz új koncepciókat tudott kidolgozni és teljesen új piaci szegmenseket nyitott meg. 1977-ben debütált az első kombi szabadidőautó, mely a „Turizmus és Közlekedés” szlogenre épült. 1979 volt a meghatározó terepjáró, a G-osztály születésének éve, mely hamar legendává vált, és több mint 40 év után is ugyanúgy lenyűgözi a vevőket. Az 1982-ben bevezetett kompakt Mercedes-Benz 190 lefektette a mai C-osztály alapjait, mely azóta már négy modellváltozattal lett az egyik legtöbbet értékesített típus. 1997-ben az M-osztály következett, a világ első prémium SUV-je.

2004-ben a CLS, az első négyajtós kupéként, új piaci szegmenst teremtett. A modell  ötvözi a kupé eleganciáját és dinamizmusát a limuzinok kényelmével és funkcionalitásával. A CLS évekig az egyetlen négyajtós kupé volt ebben az osztályban. 2012-ben a Mercedes-Benz ismét példát mutatott a koncepcionális kreativitásra a CLS Shooting Brake modellel. A CLS Shooting Brake arányaiban egyértelműen kupé, de öt ajtóval és az autó hátuljáig elnyúló tetővel számos új lehetőséget kínált. A nagy sikerre való tekintettel a Mercedes-Benz mindkét modellváltozatot  (CLA  és CLA Shooting Brake) átvezette a kompakt szegmensbe.

Az érzéki letisztultság új korszaka

A 2012-es A-osztállyal a Mercedes-Benz nemcsak teljesen újradefiniálta a kompakt szegmenst, hanem jól láthatóan elmozdult egy új tervezési korszak felé, melyet az érzéki letisztultság jellemez. A Gorden Wagener vezető tervező és csapata által fejlesztett új, progresszív tervezési módszer célja, hogy tiszta formákat és érzéki felületeket hozzon létre, melyek a csúcstechnológia bemutatása mellett érzelmeket is keltenek. Ez az intelligencia és az érzelem egyidejű jelenlétét reprezentálja, mely a belső terekre is vonatkozik, valamint a tradicionális szaktudás és a csúcstechnika egyensúlyát fejezi ki. A digitális fejlesztések előrehaladtával a Mercedes-Benz UX tervezői hálózatba kapcsolt élettereket alkottak meg – összekötve az embereket, autókat, otthonokat és munkahelyeket.

Az érzéki letisztultság tervezési filozófiájának köszönhetően a Mercedes-Benz a hagyományos luxusról a modern luxusra váltott. Ez döntő mértékben hozzájárult a márka megújulásához és a cég értékesítési sikereihez. „Formaterveinkkel azt mutatjuk, hogy avantgárd ötletekkel is lehet inspirálni, hűek maradva egy 120 éves márkanév szelleméhez – mondta Gorden Wagener. – Átformáltuk a Mercedes-Benz hagyományos luxusát egy modern luxussá, újraértelmeztük a csillagos márkát, lenyűgözővé, elérhetővé és kívánatossá téve a fiatal vásárlók számára.”

A jövő úttörője

A Mercedes-Benz jövője még progresszívebb és avantgárdabb lesz, ahogy ezt az új EQ márka első teljesen elektromos modellje is bizonyítja. Az EQC (vegyes áramfogyasztás: 20,8–19,7 kWh/100 km; CO2-kibocsátás: 0 g/km) számos úttörő formarészlettel és a márkára jellemző  színvilággal rendelkezik. A Mercedes a kiváló minőségű belső tér kialakításában is úttörője az elektromos járművek avantgárd elektro-esztétikájának. Az új belső kialakítás elemeit a szórakoztatóelektronikai eszközök világa ihlette. Az EQC külsőleg és a belső kialakításában is a progresszív luxus tervezési nyelvét testesíti meg.

Úton egy holisztikus luxusmárka felé

Az érzéki letisztultság filozófiája áthatja a márka minden területét – és messze túl is mutat azon. 2010 óta a Mercedes-Benz tervezői kiválasztott partnerekkel működnek együtt Mercedes-Benz Style név alatt, hogy az autózás területén kívül is a termékek széles skáláját tervezzék meg.

Ide tartozik például az exkluzív Airbus „Helicopter H145” belseje, a luxus jacht „ARROW460 – Granturismo”, valamint az Artemide futurisztikus „Ameluna” lámpája. A Mercedes-Benz így prémium autóipari márkából egy holisztikus luxusmárkává formálódik.

„Vision Mercedes Simplex” – a márkaspecifikus luxus átalakulása

A 2019-es „Vision Mercedes Simplex” alkotással a tervezők lenyűgözően ábrázolták a luxusmárka múltját és jövőjét, mely a dizájn és a technológia új korszakába történő átmenetet szimbolizálja. Ugyanakkor tisztelgés a márka történelmi öröksége felé. Az üzenet: a luxus és az innováció iránti szenvedély a márka DNS-ének része. És ez a DNS erőt ad a Mercedes-Benznek új sztenderdek felállításában a mobilitás területén – a múltban, a jelenben és a jövőben.

Az alkotás tehát egyértelművé teszi, hogy a Mercedes-Benz úttörő szerepet játszik az automobil átformálásában és a mobilitásban, a fenntartható és digitális luxus irányába mozdulva – ugyanúgy, mint 120 évvel ezelőtt a motoros hintóról a modern autóra történő váltás során. Gorden Wagener szerint: „Csak egy olyan erős márka, mint a Mercedes-Benz lehet sikeres a múlt és a jövő szimbiózisában. A Vision Mercedes Simplex a Mercedes-Benz márkaspecifikus luxusának átalakulását szimbolizálja. ”

A legértékesebb prémium autómárka a világon

A folyamatos sikereknek köszönhetően a Mercedes-Benz folyamatosan növelte márkaértékét. 2016 óta a csillagos márka folyamatosan a világ legértékesebb prémium autómárkája, és az egyetlen európai brand a neves amerikai tanácsadó cég, az Interbrand “Best Global Brands” rangsorának top 10-es listáján. „Számomra a legfontosabb feladat az, hogy egy olyan ikonikus márkanevet, mint a Mercedes-Benz, az apák által elismert márkából az összes generáció által tisztelt és szeretett márkává alakítsunk – mondta Bettina Fetzer, a Mercedes-Benz AG marketingvezetője. – A Mercedes-Benz olyan márka, mely érzelmeket ébreszt ügyfeleinkben és holisztikus élményt nyújt számukra. Célunk, hogy a márkát még legalább további 120 évig megtartsuk az emberek szívében.”

Az Intel felhasználói, fogyasztói körökben továbbra is erős márkanévnek számít. Melyek a lakossági, illetve üzleti célcsoportban a márkaépítés főbb eszközei?

Valóban, az Intelt a technológiai vállalatok legerősebb márkái között tartják számon. Márkaértéke a Best Global Brands felmérése alapján megközelítőleg 34 milliárd dollár. Ugyanakkor az Intel a világ legnagyobb „alkatrész” beszállítója is, hiszen termékeink többségét más gyártóknak adjuk el. Mivel ez egy meglehetősen bonyolult üzleti modell más vállalatokéhoz képest, marketingtevékenységünk is egy hangyányit különbözik azokétól. Hagyományosan erős partneri programot tartunk fenn: az Intel Inside egy népszerű, széles körben elismert program, amelyen keresztül támogatni tudjuk a termékek értékesítését. Az Intel az ’Intel Inside’ programon és az indirekt csatornákon túl a végfelhasználók felé is kommunikál: tévékampányokat ugyan csak a legnagyobb országokban folytatunk, de a legtöbb piacon más, hagyományosnak mondható megoldásokkal is élünk, így a PR-rel, a közösségi médiával, és intenzív B2B aktivitásokkal. Ezek közül néhánnyal közvetlenül a végfelhasználókhoz szólunk, míg másokkal üzleti partnereinken, a gyártókon keresztül közelítjük meg őket.

Milyen trendeket tapasztalnak az eszközök terén: milyen megoldások, csatornák erősödnek a kommunikációban, és melyek kevésbé fontosak már, mint voltak korábban?

A legfontosabb trend természetesen az internet és a közösségi média erősödése. Az olyan, kisebb piacokon, mint Magyarország, ez kifejezetten jó lehetőség. Míg drága TV kampányokra manapság egyre nehezebb pénzt keríteni, a közösségi oldalakon kivitelezhető megoldások hatékony alternatívát kínálnak.

Hogyan kommunikálható az egyes célcsoportok felé az olyan fókuszváltás, mint a chipgyártás mellett megjelenő felhőszolgáltatások, vagy épp a hordható technológiák felkarolása? Milyen tapasztalataik vannak ezzel, illetve hogyan mérik az Intelről a fogyasztók fejében élő képet?

Miközben folyamatosan költünk arra, hogy az Intel márka általában véve egyre népszerűbb legyen, specifikus témák esetén specifikus csatornákat is használunk. Például a legújabb Mica karkötő megjelenésekor teljesen más stílusban beszéltünk, mint amikor vállalatok informatikai igazgatói előtt ecseteljük a felhő, mint technológiai megoldás előnyeit. A karkötő bemutatásakor alapvetően vizuális elemeket használtunk, ezek fogják meg ugyanis a potenciális felhasználókat.

A Mica bemutatója

Ugyanakkor a kommunikáció bizonyos elemei mindig állandóak maradnak. Amikor szükségét érezzük, fókuszcsoportos kutatások segítségével mindig kikérjük felhasználóink véleményét. Érdemes megjegyezni, hogy az Intelnél egy egész csoport foglalkozik piackutatással.

A sajtótájékoztatón is bemutatott, hosszú távú programok eredményessége mérhető-e valamilyen módszerrel, vagy „a jövő Intel-felhasználóinak kinevelése” elsősorban a logikán, belátáson alapul?

Annak ellenére, hogy az Intel oktatási célú programjai, mint az Intel ISEF vagy az Intel Teach nem egyszerű marketing vagy kereskedelmi programok, mint minden vállalatnál, nálunk is elengedhetetlen egy projekt sikerességének mérése. Mivel azonban ezek sokkal közelebb állnak a vállalat társadalmi felelősségvállalási kötelezettségeihez, így a siker mérőszámai is többek a puszta eladás-növekedésnél.

A terveink nem kicsik – szeretnénk, ha a felhasználók számítógépekkel kapcsolatos ismeretei szerte a világon bővülnének, illetve ha a technológia, mint tudomány, vonzó lenne a diákok számára. Az oktatás egy fontos befektetés az Intel számára, éves szinten mintegy 100 millió amerikai dollárt fordítunk erre a célra világszerte.

Nagyon nehéz egyszerű megoldást mutatni a projektek sikerességének mérésére, de az Intel ISEF esetében például évről évre nő a résztvevő országok száma, amely örvendetes számunkra, de említhetném a program iránti fokozódó újságírói érdeklődést, s az egyre több és alaposabb cikket és beszámolót. Sikernek tekintjük azt is, hogy az Intel oktatási programjai nem csak a nagy piacokon, hanem az olyan kisebb országokban is, mint Magyarország, számos kisdiák fejlődését segítik elő.

Mitől függ a kormányzati kapcsolatok sikeressége? Az aktuális kabinet hozzáállásán túl az Intel részéről is történt változtatás ezen a területen, részben más megközelítést alkalmaznak, mint korábban?

Habár hosszú évek óta működünk együtt a magyar kormánnyal, az Intel kormányzati kapcsolatainak fejlődése alapvetően egyetlen tényezőnek köszönhető. Míg korábban nem volt olyan ember, akinek ez lett volna az elsődleges feladata, addig néhány éve csatlakozott hozzánk egy lengyel kolléga, aki mindent megtesz azért, hogy a kelet-közép-európai régió országaiban minél jobb legyen a kapcsolat a kormányzatok és az Intel között.