Az Európai Unió által 2023-ban elfogadott bértranszparencia-irányelvet 2026. június 7-ig kell átültetni a magyar jogrendbe. A szabályozás célja, hogy egyenlő értékű munkáért a nők és a férfiak azonos mértékű díjazásban részesüljenek. Ezt a jogalkotók többek között a bérek átláthatóságának növelésével, a munkavállalói tájékozottság erősítésével és a jogérvényesítés megkönnyítésével kívánják elérni. Bár az irányelv keretrendszere ismert, számos gyakorlati kérdés – így a részletszabályok, az adatszolgáltatás pontos módja vagy az alkalmazás ütemezése – továbbra is nyitott, ami megnehezíti a cégek számára az időben történő felkészülést.

Szinte minden szervezetet érint majd az új szabályozás

Az irányelv a köz- és a magánszférára egyaránt kiterjed, és minden munkavállalóra alkalmazandó, beleértve a vezetőket, a részmunkaidős és határozott idejű dolgozókat, valamint a kölcsönzött munkaerőt is. A szabályozás már a toborzási folyamatokra is hatással van, miközben átlátható bérstruktúrát, világos bérmegállapítási elveket és hozzáférhető információkat ír elő.

A legalább 100 főt foglalkoztató vállalatok számára kötelező lesz a nemek közötti bérkülönbségekről szóló jelentéstétel, első alkalommal 2027-ben, az előző évi adatok alapján. Amennyiben egy adott munkavállalói kategóriában a fizetések közötti eltérés meghaladja az 5 százalékot, és azt a munkáltató nem tudja objektív, nemi szempontból semleges kritériumokkal indokolni, valamint hat hónapon belül nem orvosolja, kötelező bérértékelési eljárás indul.

A felkészülést most már nem lehet halogatni

A bértranszparencia nem pusztán jogi megfelelési kérdés – hangsúlyozták az NGM Foglalkoztatási Szabályozási Főosztályának munkatársai a rendezvényen. A bérstruktúra, a szervezeti térkép, az adatkezelési gyakorlatok és a belső kommunikációs folyamatok felülvizsgálata idő- és erőforrás-igényes feladat, különösen a nagyobb szervezetek esetében. Azok a vállalatok, amelyek a végleges részletszabályokra várva halogatják a felkészülést, jelentős működési, jogi és reputációs kockázatot vállalnak – mutattak rá az EY szakértői.

„A bértranszparencia bevezetése nem pusztán egy jelentéstételi feladat a cégek számára, hiszen átfogó szervezeti átalakulást indokol az egyenlő és transzparens bérstruktúra, valamint a jelentéstételre vonatkozó elvárások következtében. A szabályok érvényesítésekor a legnagyobb kihívás a strukturált adatok előállítása mellett az, hogy a bérkülönbségek mögötti indoklás következetes, objektív és üzletileg is védhető legyen” – emelte ki Oláh Veronika, az EY partnere.

Helyszíni kutatás: a szakemberek félelmei

A rendezvényen részt vevő, mintegy 60 vállalat képviselői körében végzett, iránymutató gyorsfelmérés alapján a szabályozás részleteivel, többek között az adatszolgáltatással, a határidőkkel és a szankciók mértékével kapcsolatos bizonytalanság aggasztja leginkább a döntéshozókat. A munkavállalói csoportok kialakítása, illetve a különböző bérelemek és a bérszámítási metodológia meghatározása terén is komoly kihívást jelenthet a döntések objektív alátámasztása. Emellett a szigorú elvárások miatt megnövekedő adminisztrációs terhektől és a nem megfelelő adatkezelés mentén felmerülő jogi és reputációs kockázatoktól is tartanak a válaszadók.

A bérfeszültségek és a munkavállalók közötti belső konfliktusok kiéleződését is jelentős veszélyforrásnak tartják a helyszíni felmérés résztvevői, miközben sokak szerint a vezetők nincsenek felkészülve arra, hogy a változásokat hitelesen és magabiztosan képviseljék a szervezeten belül, illetve megfelelő magyarázatot adjanak az indokolt bérkülönbségre.

„Az idő rövidsége miatt komoly nehézségekre számítanak a cég- és a HR vezetők, mert – bár az NGM munkatársai jelezték, hogy minimum implementáció a cél-, egyelőre tisztázatlan szabályok vannak, a magyar jogszabály hiánya miatt. Korlátozott erőforrásokkal, akár jelentős szervezeti átalakulást is igénylő feladatok mellett kell megfelelniük egy rendkívül összetett, súlyos jogi és reputációs következményekkel is járó elvárásrendszernek. Ugyanakkor azok a vállalatok, amelyek időben elkezdik a felkészülést, a béradatok rendezését, a munkaköri struktúrák felülvizsgálatát, a szabályzatok frissítését, a belső kommunikációs alapok megteremtését, nemcsak a jogszabályi megfelelés kockázatait csökkenthetik, hanem hosszabb távon átlátható, fenntartható és versenyképes munkaköri, javadalmazási és HR operációs rendszert is kialakíthatnak” – mondta el Oláh Veronika.