A Berlinale a világ egyik legrangosabb filmfesztiválja, ahol évről évre a legkiemelkedőbb alkotásokat mutatják be. A filmes seregszemlét idén február 13. és 23. között rendezik meg a német fővárosban – olvasható a közleményben.

Mint írják, a film története egy fiatal nő és terapeutájának üléseit jeleníti meg egy, a várostól távol fekvő rehabilitációs központban. A történet szerint a nő kezdetben nehezen nyílik meg, az idősebb férfi szakember végül egy lovasterápián keresztül nyeri el a lány bizalmát. Ahogy a lány megnyílik, elmosódnak a határok a terapeuta és páciense között, és kapcsolatuk egyre intimebbé válik.

A tájékoztatás szerint az alkotás a Filmsquad gyártásában a Freeszfe és a Filmakademie Wien közreműködésével készült. A film executive producere Tarr Béla, producere Major István, kreatív producere Gül Togay, co-producerei Berecz Márton, Fátyol Hermina és Román Zsuzsa. Operatőre Fillenz Ádám, vágója Csurka László-Csongor, látványtervezője Tasnádi Zsófia, zeneszerzője Szászi Petra, hangmérnöke Kerekes Gábor, casting directora Fátyol Hermina.

A nyitóképen Kizlinger Lilla és Ladányi Jancsó Jákob rendező az Élő kövek című rövidfilm forgatásán. Fotó: Filmsquad

A közleményben felidézik, hogy a film restaurált változatának világpremierje a Berlinale Classics válogatásában volt februárban, az NFI kezdeményezésére.

Az Arbelos ősszel először moziforgalmazásban mutatja be a filmet, majd a streamingcsatornákon és exkluzív Blu-ray kiadványon is megjelenteti. Korábban az Arbelos adta ki 4K restaurált változatban Tarr Béla Sátántangó és Kárhozat című filmjeit, valamint Jankovics Marcell animációs klasszikusait, a Fehérlófiát és a János vitézt.

Fehér György 1989-ben készült alkotása Friedrich Dürrenmatt Az ígéret című regényének felhasználásával készült. A Haumann Péter által megformált felügyelő egy gyermekgyilkosság-sorozat elkövetője után nyomoz, egy kislányt felhasználva akarja csapdába csalni a tettest. A filmben a fordulatos cselekmény helyett a köd és a szürkeség a meghatározó, az apokaliptikus atmoszféra a bűneset és a nyomozás által kiváltott lelki terhek vizuális tükre. A filmből nem derül ki pontosan, hol és mikor játszódik a történet, a gyilkosságot és a tettest sem látni. Az alkotás egy kortalan, elhagyatott létállapotot jelenít meg, ahol semmi sem egyértelmű, és amelyet gyakran hasonlítottak Tarkovszkij és Bresson világához.

A Szürkület, amelyben Tarr Béla konzultánsként vett részt, az áramlatot elindító 1986-ban készült Kárhozat mellett a korszak filmművészetét jelentősen meghatározó „fekete széria” legmeghatározóbb darabja. Különdíjat nyert a Magyar Filmszemlén, majd 1991-ben a locarnói fesztiválon Gurbán Miklós operatőri munkáját ismerték el Bronz Leopárddal.

Gurbán Miklós operatőr a film felújításában, a fényvilág rekonstrukciójában is részt vett. A restaurálás a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum és Filmlabor hosszú távú filmfelújítási és digitalizálási programjának keretében készült el 2022-ben – olvasható az MTI-n.

Fotó: Filmarchívum

1849-ben, a világosi fegyverletétel után sokan még nem tudják, hogy a szabadságharc elbukott. Barnabás korábban megszökött a sorozás elől, az öccse vonult be helyette. Csak most, a vereség után csatlakozik a tizen-huszonéves, erdőben bujkáló gerillákhoz. A bűntudattól hajtott fiú bízik benne, hogy hazaviheti a testvérét, de egy hazugsága folytán besorozzák, így maradnia kell. Közel kerül egy lányhoz, aki a sebesülteket ápolja, és akibe az öccse szerelmes: ez tovább szítja a fivérek közötti ellentéteket. Barnabásnak hamarosan olyan döntéseket kell hoznia, amelyeknek egyre súlyosabb következményei lesznek.

„A trailer készítése során a mesélő, nevezzük vágónak, arra törekszik, hogy a film tulajdonságait, motívumait úgy rendezze az előzetes műfajába öntve, hogy az a néző számára tájékoztató és inspiráló legyen. A Guerilla esetében: a természeti képek atmoszféráját, a karaktereket, a korhűséget és a történetet szerettem volna ábrázolni, egy olyan zenei vázra felépítve, ami szintén a film sajátja. A vágási koncepció: a titkok, arcok, tájak kölcsönhatását és a történelem megidézését-hangulatát célozta megˮ – nyilatkozta Duszka Péter Gábor, aki Kovács István Ostrom című – diák-Oscar díjas – rövidfilmjének a vágója volt.

Kárpáti György Mór az SZFE filmrendező szakán végzett a Máthé Tibor operatőr és az Enyedi Ildikó rendező-forgatókönyvíró vezette osztályban. Utóbbi mentorként segítette a Guerilla létrejöttét. Az Erdő című vizsgafilmjét a Berlinalén, Provincia című diplomafilmjét Cannes-ban mutatták be.

A Guerilla főszereplői Váradi Gergely, Mészáros Blanka, Vilmányi Benett, Radetzky Anna, Orbán Levente, Páll-Gecse Ákos és Vlagyimir Szvirszkij. A filmet Hartung Dávid fényképezte és Duszka Péter Gábor vágta. A dramaturg Lányi Zsófi, a jelmeztervező Szlávik Juli, a látványtervező Antal-Fógel Adrienn, a zeneszerző Asher Goldschmidt, a hangmérnök Balázs Gábor. Az alkotást a Proton Cinema gyártotta, producere Petrányi Viktória. A Guerilla a Magyar Nemzeti Filmalap Inkubátor Programjának 64 millió forintos támogatásával készült. A film 2019. március 7-én kerül a hazai mozikba, a Mozinet forgalmazásában.