„Úgy gondoltuk, 23 év után a BrandFestival megérett arra, hogy a világ egyik legizgalmasabb városába, Berlinbe költözzön. Mind ez idáig a nemzetközi tudást hoztuk el Magyarországra, mostantól pedig kiemelt célunk az is, hogy a hazai specialisták és márkák is felkerüljenek a szakma világtérképére. Büszkék vagyunk rá, hogy ezt a lehetőséget nem csak mi ismertük fel, hiszen számos partnerünk támogat minket a konferencia nemzetközivé válásban. A nagyszabású projektet a német Superbrands-szel, Magyarország Berlini Nagykövetségével, az Intren digitális ügynökséggel és a Republic Grouppal közösen valósítjuk meg” – fogalmazott Barna Tamás, a BrandFestival elnöke.

„A Superbrands a világ legnagyobb márkaértékelési programja, de nekünk is óriási kihívás, hogy először szervezünk szakmai konferenciát a BrandFestivallal, mégpedig rögtön Európa egyik gazdasági fővárosában, Berlinben” – nyilatkozta Wiszkidenszky András, a Superbrands International regionális igazgatója.

A 2024-es konferenciának Berlin egyik legfelkapottabb rendezvényhelyszíne, az Alte Münze ad otthont és olyan meghatározó témák kerülnek terítékre, mint:

• az európai gazdaság és márkák jövője,
• az innovatív stratégiák megalkotása márka- és vállalkozásfejlesztés szintjén,
• valamint az MI lehetőségeinek kiaknázása a digitális forradalom során.

A tematikát idén is a legaktuálisabb nemzetközi trendek mentén alakították ki a szervezők, emellett pedig a világszínvonalat képviselő magyar brandeknek is teret biztosítanak a programban. Az előadások és panelbeszélgetések mellett a vezető német márkákat Superbrands Germany díjjal tüntetik ki, a szakmázás után pedig a Republic Group szervezésében egy afterparty várja a vendégeket – írják.

A ma legjobb állapotban fennmaradt antik romvárost egykor vulkánkitörés, 40 évvel ezelőtt pedig földrengés sújtotta. A világörökség részeként számon tartott Pompei-ben így folyamatosan folynak a történelmet mentő munkálatok, ásatásoktól a renoválásokig. A Viasat History hozza először képernyőre azt a Pompei – Az eltemetett város felfedezése című kétrészes dokumentumsorozatot, amelynek készítői exkluzív módon követhették végig az utóbbi évtizedek legnagyobb volumenű feltárását – ennek során új zónákat nyitottak meg, és ezzel számos újdonságot fedeztek fel. Május 11-12. között 22:10-kor a csatorna a legmodernebb technológia segítségével újrajátssza a történelmet, bepillantást engedve a több ezer éves mindennapokba. A premierrel egy időben a Telekom MoziKlubjában is elérhetővé válik a sorozat mindkét epizódja.

„Elhivatottan dolgozunk azon, hogy hiteles és elgondolkodtató tartalmakat hozzunk az emberek nappalijába, ennek érdekében pedig a világ legjobb dokumentumfilmeseivel működünk együtt. Meggyőződésünk, hogy az alternatív nézőpontok, valamint a neves szakértők és a hiteles nyomozások hozzátesznek örökségünkhöz. A Pompei egy unikum sorozat, amelyet mindenképpen szerettük volna a lehető legszélesebb közönséghez eljuttatni, és a Magyar Telekommal együttműködve erre lehetőség is nyílt: 2020. május 1-31. között a bónusz csatornahelyen, azaz a 7-es programhelyen lesz a Viasat History, elérve ezzel minden lakossági IPTV- és Sat TV-előfizetőt, illetve TV GO felhasználót” – jelentette be Horváth Tamás, a Viasat World magyarországi vezetője, hozzátéve, hogy a csatornára jellemző örökzöld történelmi témák, illetve a II. világháborús és tényfeltáró műsorok az ismeretterjesztés mellett a szórakozva tanulást ösztönzik, amely különös segítség lehet a kialakult helyzetben az érettségizők számára is.

Így ismerhetik meg az érdeklődők a Bónusz csatornahelyen május 8-10. között 21 órától a történelmi adó Berlin, 1945–ben című dokumentumsorozatát is, azaz a német nép és a szövetséges katonák vereségének és újjáépülésének történetét. Május 18-20. között 21 órától A krétai csatában mélyülhetnek el a nézők, a könnyedebb, színes történelmi tartalmakra vágyóknak pedig kifejezetten ajánlott május 25-28. között A salemi boszorkányok premiere.

A Lime rollerjei alternatívát kínálnak a felhasználók számára a közlekedés során jellemzően legtöbb időt igénybe vevő első és utolsó kilométer gyors és környezetbarát megtételére. A szolgáltatás az egyéb közlekedési módokat kiegészítve kényelmes és egyszerű helyváltoztatási lehetőséget biztosít akár a munkába járás, akár a szabadidős programokhoz kapcsolódó, városon belüli utazás során.

„Budapest nagyszerű város, ahol jelentős az igény a mikromobilitás fokozása iránt, éppen ezért nagyon örülünk, hogy itt is elindíthatjuk a Lime e-rollermegosztó szolgáltatását. A budapesti városvezetéssel együttműködve azon dolgozunk, hogy megoldást találjunk az olyan városi kihívásokra, mint például a forgalmi dugókkal terhelt közlekedés. A Lime elektromos rollerjei szórakoztató, okos és kényelmes alternatívát jelentenek a városon belüli, rövidebb utak megtételére, hozzájárulva ezzel a városi élet minőségének javításához” – mondta el Tóth Tamás, a Lime magyarországi képviselője.

Mint minden dinamikusan fejlődő város, Budapest is számos kihívással néz szembe a városi közlekedés terén. Egyre többen közlekednek az utakon: csak az elmúlt öt évben a budapesti járművek száma 106 ezerrel emelkedett, ami 16 százalékos növekedést jelent. Ennek következtében a torlódások és a forgalmi dugók is egyre több nehézséget okoznak a közlekedőknek. A Lime e-rollerjei intelligens és gyors utazási megoldást biztosítanak a felhasználók számára, és remek alternatívát kínálnak a meglévő közlekedési lehetőségek kiegészítésére. A Lime használatával akár néhány perc alatt el lehet jutni a Gellért tértől a Kálvin térig.

A Cities4People az Európai Unió által támogatott projekt, amelynek célja, hogy fenntartható és emberközpontú közlekedési megoldásokat találjon, válaszul a városi mobilitási kihívásokra. A kezdeményezés öt különböző európai városban működik: Budapesten, Hamburgban, Isztambulban, Trikalában és Oxfordshire-ben. Magyarországon a projektet a fővárosi önkormányzat koordinálja.

A K+F projekt kijelölt területe Budapesten magában foglalja a Duna-part, a Batthyány tér és a Műegyetem rakpart közötti budai szakaszát. A Lime elektromos rollerjei számára kijelölt szektor a budai Duna-part mentén Lágymányostól az ELTE és BME kampuszát is felölelve a Móricz Zsigmond körtérig tart, a pesti oldalon pedig a Szabadság hídon átívelve a Vámház körúttól a Kálvin térig, magában foglalva a Corvinus Egyetem kampuszát, egészen a Boráros térig. A két hónapos tesztidőszak május 1-től június végéig tart.

Hogyan működik a Lime?

A felhasználók könnyedén letölthetik okostelefonjukra a Lime mobilapplikációját, amelynek segítségével megkereshetik a hozzájuk legközelebbi rollert, és egy gombnyomással feloldhatják azt. Amikor az utazás befejeződött, a rollerezők az applikáció utasításait követve egyszerűen megállítják a járművet és biztonságosan leparkolnak vele. A rollerek egyszeri kioldási költsége 250 Ft, a használat percdíja pedig 50 forint lesz. A Lime helyi csapata végzi majd a rollerek kihelyezését, töltését és karbantartását.

A vállalat elkötelezett a biztonság és a kényelem iránt, és arra ösztönzi felhasználóit, hogy mindig viseljenek bukósisakot.

A Lime-ról

A Lime része Európa nagyvárosainak. Párizstól Varsón át egészen Berlinig, újrafogalmazzuk a városi közlekedést. Fenntartható és hozzáférhető módon hozzuk közelebb az embereket környezetükhöz. Európa-szerte, szorosan együttműködve a helyi közösségekkel és hatóságokkal, egy új, közös kultúra építésével igyekszünk megoldást kínálni a városi élet kihívásaira. A Lime szolgáltatásai Európa több mint 20 országában érhetők el.

A Lime elkötelezett a közlekedésbiztonság ügye iránt

A Lime rollerjei biztonságosak és könnyen használhatók. #RespectTheRide kampányunk biztonságos közlekedésre ösztönzi a felhasználókat. Vállalásaink a következők:

– Mindenkor felelősségteljes közlekedés.

– Sisak viselése rollerhasználat közben.

– Minden közlekedési előírás és a sebességhatárok betartása.

– Csak a kijelölt területeken történő rollerhasználat.

– Szabályos parkolás a gyalogosutak mentén, a szervizrámpáknál és a metrómegállók mellett.

– Figyelem az autók, gyalogosok, és más rollerezők iránt.

A kiválasztott zsűritagok legjobb tudásuk szerint támogatják a S. Pellegrino Young Chef küldetését a tehetséges fiatal szakácsok következő generációjának felfedezésével és népszerűsítésével. Újdonság, hogy az idei verseny során a regionális döntőig jutó fiatal séfeket végig mentorok segítik. Ez változást jelent a korábbi évek gyakorlatához képest, ahol mentor csak a döntő fordulóban támogatta a résztvevőket.

A közép-európai régió 5 tagból álló nemzetközi zsűrijének összetétele a következő:

Palágyi Eszter Magyarország képviseletében:

„No risk no fun no food”, vagyis kockázat nélkül nincs élvezet és nincs étel sem. Nem hiába ez Eszter mottója, aki fiatal kora ellenére az egyik legsikeresebb és legismertebb női séf Magyarországon. 2015 óta a Michelin-csillagos Costes étterem séfje, amely 2017-ben és 2018-ban is megnyerte a Dining Guide Év étterme díjat. Dolgozott többek között a három Michelin-csillagos párizsi Joel Robuchon étteremben, a két Michelin-csillagos, osztrák Taubenkobel étteremben, valamint a magyar Bábel étteremben is. 2016-ban ő képviselte hazánkat a San Sebastianban megrendezett Gasztronomika Világkongresszuson, és ugyanebben az évben zsűritagként vett részt a Magyar Bocuse d’Or döntőben. Egy évvel később Eszter volt a Nespresso és a Dining Guide közös szervezésében megvalósult Nespresso Atelier egyetlen női szakértője, és vendégzsűritagként szerepelt a Séfek Séfe című tehetségkutató főzőműsorban.

„Kiemelkedően fontos számomra a fiatal séfek támogatása és motiválása, éppen ezért remek lehetőségnek tartom, és nagyon hálás vagyok, hogy zsűritagként részt vehetek a S. Pellegrino Young Chef versenyben. Inspiráló ennek a közösségnek a tagja lenni, és örömmel tölt el, hogy egy jeles évfordulón csatlakozhatok a kezdeményezéshez, hiszen idén 120 éves a S. Pellegrino ásványvízmárka” – mondta el Palágyi Eszter, Michelin-csillagos séf.

Cornelia Poletto

„Igazán jó ételek csak igazán jó alapanyagokból készülhetnek” – ez Cornelia Poletto mottója a konyhában. Első étterme, a Poletto Michelin-csillagot kapott és ez lett A hely, ahová ínyencségekért járnak Hamburgban. A saját gourmet éttermében eltöltött tíz év után Cornelia most Hamburgban és Sanghajban éli ki ételek iránti szenvedélyét.

Tim Raue

Két Michelin-csillag, a világ 50 legjobb éttermének 37. helye, valamint 19,5 pont a Gault & Millau pontrendszerében, amely a világ legjobb vendéglőit értékeli – Tim Raue számai magukért beszélnek. A 45 éves top séf ázsiai ihletésű konyhájáról ismert, berlini Restaurant Tim Raue nevű étterme vezetése mellett kulináris tanácsadóként is dolgozik.

Tristant Brandt

Legyen szó Spanyolországról, Kínáról, Franciaországról vagy Németországról – Tristan Brandt otthon van bármely felső kategóriás étteremben. Dolgozott már a spanyol ABAC étteremben Jordi Cruzzal és a francia L’Arnsbourg étteremben Jean-Georges Kleinnel, akiket három-három Michelin-csillaggal díjaztak korábban. Két Michelin-csillagos, OPUS V nevű éttermének titka a világ minden ízével rendelkező, modern konyhájában rejlik.

Konstantin Filippou

Főzési stílusa a részletekre fókuszál és a végtelenségig kifinomult. Konstantin olyan mesterien ötvözi az osztrák és mediterrán konyhát, ahogy senki más. Ennek legfőbb bizonyítéka a bécsi Konstantin Filippou étterem, amely 2018-ban a második Michelin-csillagot is megkapta. Második nagy szenvedélye a főzés mellett az O boufés borbár.

Az idei S.Pellegrino Young Chef verseny abban a szellemben formáldott újjá, hogy még inkább tükrözze a márka hitét a gasztronómia átformáló erejében. A gasztronómia befolyása ma már túlmutat a konyhán, úttörő társadalmi hatással bír és eszköze a társadalmi változásnak is. Éppen ezért mostantól a S. Pellegrino Young Chef elismerésen túl három további díjat is kiosztanak majd, melyek célja, hogy teret adjanak a különböző személyes  gasztronómiai hitvallásoknak:

S. Pellegrino Young Chef Díj (S. Pellegrino Young Chef Award)

Ezt a díjat a regionális zsűri egy páratlan technikai szakértelemmel, valódi kreativitással és a gasztronómia iránti kivételes, erős személyes elköteleződéssel rendelkező tehetséges fiatalnak ítéli oda.

Acqua Panna Gasztronómiai Kapcsolatok Díj (Acqua Panna Award for Connection in Gastronomy)

A regionális mentorok által megszavazott díjat az a fogás nyeri el, amely a sokszínűséget képviseli, és a különböző kultúrák szépségét elismerve találkozásukból valami frisset és izgalmasat alkot.

Fine Dining Lovers Közönségdíj (Fine Dining Lovers Community Award)

Ezt a díjat a Fine Dining Lovers online közössége ítéli oda annak a fiatal séfnek, akinek a személyisége leginkább visszaköszön az általa elkészített fogásban.

S. Pellegrino Társadalmi Felelősség Díj (S.Pellegrino Award for Social Responsibility)

A díjról a fenntartható gasztronómia nemzetközileg elismert képviselője, a Food Made Good szervezet  dönt. A nyertes fogás azt az elvet követi, hogy az étel akkor a legjobb, ha előállítása társadalmilag felelős módon történik.

A S.Pellegrino Young Chef közép-európai regionális döntőjét 2019. szeptember 23-án tartják Hamburgban. A régióban Magyarországon kívül Németország, Ausztria, és Lengyelország fiatal séfjei mérik össze tudásukat.

Nyugaton általánosan elterjedt az a vélekedés, hogy egy átlagos képességű ember körülbelül 10 ezer órányi gyakorlással válhat szakemberré a saját szakterületén. Japánban viszont csak azt tekintik mesternek, aki legalább 60 ezer órát töltött a legmagasabb szintű mesterfogások elsajátításával. Ez azt jelenti, hogy 30 éven keresztül, évente 250 napon át, napi 8 órában tanul és gyakorol. Ezekből az emberekből lesznek Japán legképzettebb kézműves mesterei, a Takumik, akiket most egy érdekfeszítő dokumentumfilmben mutat be a világ legzöldebb luxusautó-márkájából az elmúlt években valódi zöldéletmód-márkává váló, a dizájn, a gasztronómia, a kultúra és így a filmvilág területén is aktív, az értékek közvetítésére is mind nagyobb hangsúlyt helyező Lexus.

Az alkotást a Chef’s Table című televíziós sorozat rendezője, Clay Jeter készítette a luxusautó-márka számára, és a filmet most mutatta be világszerte a Prime Video. A Takumi – A kézművesség fennmaradásának 60 ezer órányi története négy japán művészt mutat be, akik mesterségüknek szentelték az életüket: egy két Michelin-csillagos séfet, egy tradicionális papírmetsző művészt, egy autóipari kézműves mestert és egy asztalost a világ egyik legrégebbi építőipari vállalatától. A hosszát és üzenetét tekintve egyaránt egyedinek számító dokumentumfilm premierjét New Yorkban, a DOC NYC filmfesztiválon rendezték meg. A film egy rövidebb, lényegre törőbb változatban is elérhető, de létezik egy teljes, 60 ezer órát bemutató anyag is, ami bemutatja, amint benne szereplő Takumi mesterek újra meg újra megismétlik, gyakorolják és tökéletesítik mesterségük fogásait, és a film órákra, napokra és évekre visszamenőleg jelzi e tanulási folyamat állomásait.

A British Museum volt igazgatója, Neil MacGregor narrációjával elkészített és a kézművesség és a mesterséges intelligencia világhírű szakértőit egyaránt megszólaltató film azt a kérdést feszegeti, hogy képesek leszünk-e megbecsülni és megmenteni az emberi kéz által teremtett művészeti értékeket, miközben olyan gépeket tervezünk, amelyek olyan precízek és gyorsak, amilyen az ember sosem lehet. A film trailere az alábbi linken tekinthető meg.

„Olyan korban élünk, amit a figyelemhiány és az örök időzavar jellemez” – fogalmaz Nora Atkinson, a Smithsonian American Art Museum kézművességre szakosodott kurátora. „Ezért aztán egyre kevesebb művész képes több tízezer órát rászánni arra, hogy tökéletesre csiszolja a tudását.”

Az előrejelzések szerint 2050-re a gépek gyakorlatilag minden területen túlszárnyalják majd az emberi képességeket. „Egy exponenciálisan gyorsuló fejlődési folyamat kellős közepében vagyunk” – véli Martin Ford, a Robotok kora – Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül? című könyv szerzője. Hozzáteszi még: eddig sosem tapasztalhattunk ilyen szintű átalakulást. „A következő tíz év során 10 ezer évnyi fejlődésnek lehetünk majd tanúi.”

Vajon eltűnik-e kézművesség, amint a mesterséges intelligencia túllép az emberi határokon? Vagy éppen ez lesz kultúránk túlélésének alapköve, és minden eddiginél értékesebbé válik? A dokumentumfilm végigjárja a tökéletességhez vezető utat egy olyan világban, amely az állandó racionalizálás és a gyors megoldások lázában ég. „A Takumi lényege, hogy egy adott művészet legapróbb részleteit is teljes mélységében megértsük” – véli Nahoko Kojima, a dokumentumfilmben szereplő tradicionális papírmetsző művész. „Eltökélten kell koncentrálnunk egyetlen dologra, és számtalan órát kell rászánnunk a megismerésére – majd pedig tovább kell lépnünk a következő részlet elsajátításához. Ehhez teljesen meg kell tisztítani a tudatunkat, és olyan szinten kell összpontosítani, ami egyszerűen elképzelhetetlen, amikor még csak a szakma alapfogásait tanuljuk.”

„A Takumi koncepció mind fizikai, mind filozófiai értelemben a Lexus lényege – méghozzá a márka megalapításának kezdetétől fogva, azaz immár 30 éve” – avat be Spiros Fotinos, a Lexus globális márkaigazgatója. „Takumi mestereink több mint 60 ezer órát (vagyis több mint harminc évet) áldoztak tudásuk fejlesztésére. Szeretnénk azáltal emlékezetessé tenni Lexus alapításának kerek évfordulóját, hogy egy filmben örökítjük meg a Takumi lényegét, és a mesterré váláshoz vezető 60 ezer órás utat.”

A nézők megtekinthetik a film 54 perces változatát, de megnézhetik a 60 ezer órás változatot is ezen a honlapon, hogy átéljék és megértsék azt az elkötelezettséget, ami arra ösztönöz valakit, hogy ilyen magas szintet érjen el választott mesterségében. A The&Partnership London által készített dokumentumfilm elérhető az Amazon Prime Video, az Amazon Instant, a Google Play és az iTunes oldalain.

A FILM KÉSZÍTŐI

Clay Jeter – író/rendező

Az amerikai rendező, Clay Jeter olyan produkciókon dolgozott eddig, mint az Emmy-díjra jelölt Chef’s Table, az első eredeti Netflix dokumentumsorozat. Jeter hat epizódot készített el 2015 és 2018 között, kialakítva közben saját jellegzetes vizuális stílusát. Ugyancsak az ő munkája volt a Jess + Moss című film is, amit 2011-ben mutattak be a Sundance Festivalon.

Dave Bedwood – író

Dave Bedwood 1998-ban kezdett szövegírással foglalkozni. Miután több londoni reklámügynökségnél is dolgozott, 2004-ben három munkatársával megalakították saját ügynökségüket, aminek a Lean Mean Fighting Machine nevet adták. Alig négy év kellett ahhoz, hogy a Cannes International Advertising Awards zsűrije nekik ítélje az Év ügynöksége címet. Dave olyan ügyfelekkel dolgozott együtt (és nyert velük díjakat), mint az Emirates, a Virgin, a Samsung, a The Guardian és a Lexus.

Rupert Maconick – producer

Rupert rengeteg igazán fontos film- és dokumentumfilm-rendezőivel dolgozott már együtt. 1994-ben alapította meg a Saville Productions vállalatot, amely hatalmas nézőszámú, fontos díjakat nyerő produkciókat vezényelt le és neves filmkészítőket foglalkoztatott: Martin Campbell (Casino Royale), Fernando Meirelles (Isten városa), Stephen Daldry (A felolvasó), James McTeigue (V mint Vérbosszú), Gavin O’Connor (A végső menet), Barry Levinson (Esőember), Bryan Singer (Közönséges bűnözők), Spike Lee (A belső ember), vagy Paul Haggis (Ütközések), Wim Wenders (Paris Texas), Morgan Neville (20 Feet from Stardom), és Werner Herzog (Cave of Forgotten Dreams). A Saville volt a producere a Global World Cup című rövidfilmnek, amit Fernando Meirelles (Isten városa) rendezett az adidasnak. Ugyancsak ő volt a producer a Werner Herzog rendezésével készített 35 perces From One Second to the Next című rövidfilmnél is, ami az AT&T számára készült, és hatalmas web- és PR-sikernek bizonyult – olyannyira, hogy már több mint 40 ezer iskolában és főiskolán levetítették. További fontos projektjei közt szerepel még a Bending the Light, amit Michael Apted (Up sorozat) készített a fotózás művészetéről, méghozzá a fotósok lencséin keresztül jelenítve meg a történeteket.

A FILMBEN SZEREPLŐ MESTEREK

Shigeo Kiuchi

A dokumentumfilm első szereplője a 67 éves asztalos, Shigeo Kiuchi, akit még az apja tanított a régi japán asztalosmesterség, a Miyadaiku művészetére.

„Úgy tekintek magamra, mint akire rábíztak valamit” – magyarázza Kiuchi. „A tudást apámtól kaptam, aki már előttem is ezt a munkát végezte, most pedig én adom át a következő generációknak.”

Kiuchi már tizenéves kora óta egy oszakai templomépítő cégnél, a Kongō Gumi vállalatnál dolgozik, amit 578-ban alapítottak. Kiuchi úgy tervezi, hogy a lehető legtovább folytatja pályafutását, mert mint mondja, „az asztalosok nem mennek nyugdíjba”. Ám e hosszú idővel szembeállítva saját szerepét csupán „egy szempillantásként” jellemzi a vállalat másfél évezredes történetében. A Kongō Gumi a világ legrégebb óta működő cége, amit még Shotoku herceg alapított az első japán buddhista templom megépítéséhez. A vállalat tulajdonosa a kezdetek óta ugyanaz a család, amelynek immár a 41. generációja vezeti a Kongō Gumi igazgatótanácsát.

Hisato Nakahigashi

Hisato Nakahigashi vezeti a Kiotóban működő, két Michelin-csillagos Miyamasou éttermet. A helyet még nagyapja alapította, és eredetileg fogadóként működött a zarándokok számára, akik a XII. században épült templomot látogatták; ez az a szentély, ami jelenleg a Miyamasounak is helyet ad.

„Hisato életében akkor érkezett el a fordulópont, amikor Takumi-fejlődésének 20 ezredik órájánál tartott” – meséli Clay Jeter, a dokumentumfilm rendezője. „Ekkor történt, hogy 55 éves édesapja váratlanul elhunyt, miközben Hisato éppen külföldi fine dining éttermekben tökéletesítette a tudását. Ekkor döntött úgy, hogy hazatér, és folytatja a családi hagyományt, ám az éttermet valami igazán különleges hellyé változtatja át.”

A nagy tiszteletben tartott vendégek tökéletes kiszolgálására Hisato minden reggel a helyi folyóból fogja ki a halakat, és a környéken gyűjti össze a helyben termő fűszernövényeket és hegyvidéki zöldségeket – miközben „köszönetet mond” a természetnek, amiért ellátja a konyháját alapanyagokkal. Ez a szemlélet a tradicionális japán Kaiseki szerves része, ami egy hagyományos, több fogásos japán vacsora. A Miyamasou úgy alkotja meg ezt a vacsorát, hogy a vendégeknek nyújtott élmény túlmutasson a puszta étkezésen.

Nahoko Kojima

A film harmadik szereplője Nahoko Kojima, aki 37 éves kora ellenére már teljesítette a 60 ezer órás tanulási időt. Kojima már ötéves korában, magántanulóként kezdte elsajátítani a Kirie, azaz a japán papírmetszés művészetét, majd 18 évesen Tokióba költözött, és 2004-ben dizájneri diplomát szerzett a Kuwasawa-intézetben. Egy ideig még grafikai tervezőként dolgozott a városban, de végül Londonba költözött, hogy még inkább elmerülhessen művészeti tanulmányaiban, és néhány éven belül megnyitotta első önálló papírmetszés-kiállítását. 2012-ben a Saachi Galéria mutatta be a Cloud Leopard című művét, ami öt hónapon át készült egyetlen darab fekete papírból. Kojima mindig részletes vázlatokkal és az eredetinél jóval kisebb papírmodellekkel kezdi az alkotást. Módszere „végtelenül munkaigényes, és óriási koncentrációt igényel; ha valamit elront, már lehetetlen kijavítani a hibát. A metszéshez használt szikék fele olyan vékonyak, mint a szokványos pengék, és három percenként cseréli őket.” 2013-ban az úszkáló jegesmedvét ábrázoló, Byaku című műve elnyerte a Jerwood Makers Open díját. 2018-ban vágott bele eddigi legnagyobb művének megalkotásába, egy életnagyságú, 32 méter hosszú kékbálna megformálásába, aminek elkészítését a film nézői is láthatják. Bár Kojima főleg Londonban él, 2016-ban egy tokiói ünnepségen átvehette a neves Kuwasawa Díjat, amivel azokat tüntetik ki, akik sokat tettek a művészetért.

Katsuaki Suganuma

A dokumentumfilm a Lexus egyik Takumi mesterét, Katsuaki Suganumát is bemutatja, aki már 32 éve dolgozik a vállalatnál. Ez idő alatt a Lexus végső minőségi ellenőreként hatalmas technológiai változások szemtanúja volt, hiszen megélte a mesterséges intelligencia térhódítását és a robotok munkába állítását is. Mégis ő az élő bizonyíték arra, hogy az emberi tudás nélkülözhetetlen az autógyártásban. A film elkalauzol minket Japánba, a 4 millió négyzetméteres Tahara üzembe, a világ egyik legmodernebb technológiájú gyárába. Katsuaki egyike annak a maréknyi elkötelezett mesternek, akik negyed évszázadnyi tanulással és munkával Takumi mesterré váltak. 60 ezer órányi gyakorlás áll mögöttük. Ezt a rengeteg időt azzal töltötték, hogy tökélyre csiszolják tudásukat és pontosságukat; így született meg ez a szinte emberfeletti képességekkel bíró csoport, akiknek pengeélesek az érzékeik. A Lexus úgy tekint rájuk mint őrzőkre, akik a gyártás minden egyes fázisában biztosítják az autók hibátlan, tökéletes kidolgozását. Ez a szemlélet a Lexus minden tevékenységét áthatja, és a Takumik feladata, hogy e filozófiát nemzedékről nemzedékre átörökítsék. Minden Takumi kineveli tanítványait, továbbadva a tapasztalatot, a hagyományt és a Takumi szellemiséget. Ezért hisszük szilárdan, hogy a Lexusok kézműves kidolgozása egyedülálló.

TOVÁBBI SZAKÉRTŐK

Nora Atkinson

Nora Atkinson a kézművesség neves amerikai szakértője, különös tekintettel a kézművességnek a modern kultúrában betöltött szerepére és fontosságára. Jelenleg a washingtoni Smithsonian American Art Museum kurátoraként dolgozik, és számos nagy sikert aratott kiállítást szervezett már, amiért a Washingtonian Magazine 2018-ban neki ítélte a Legmerészebb és legjobb kurátor címet. Atkinson ez év elején tartotta meg a TED-en a Rácsodálkozás kora című előadását, aminek témája a jövő társadalmi szintű változásai mellett a mesterséges intelligencia új szerepe volt a kreativitásban. Atkinsonnal Washingtonban forgattunk, ahol nemcsak általában a kézművességről beszélt, hanem arról is, hogy hol a helye e művészetnek a digitális korban – felfedve a luxus és a kézi munka összefüggéseit, és ennek értékét a jövőben.

Martin Ford

Martin Ford jövőkutató szakterülete a mesterséges intelligencia és a robotika hatása a társadalomra és a gazdaságra. Eddig két könyvet írt a technológiáról; legutóbbi műve, a Robotok kora – Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül (2015) felkerült a New York Times bestseller-listájára, és elnyerte a Financial Times és a McKinsey A 2015-ös év legjobb üzleti könyve díját.

Martin TED-előadása, a Hogyan okozhatja az AI a munkahelyek eltűnését? azt az ellentmondást boncolgatja, hogy a mesterséges intelligencia kedvezőtlen jelenségeket szül az iparban, ugyanakkor vitathatatlanul haladást jelent, és új iparágakat teremt.

Jon Bruner

Jon Bruner újságíró és programozó vezeti a professzionális szintű 3D nyomatókat gyártó Formlabs vállalat Digital Factory programját. Ezt megelőzően számos publikációt írt az adatokról, a mesterséges intelligenciáról, a hardverekről, a Dolgok Internetéről, a gyártásról és az elektronikáról, és Joi Itóval közösen vezetett egy programot, aminek témája a szoftverek és a fizikai világ metszéspontja volt. Az interneten rengetegen olvasták cikkeit, például a Hogyan válhat átláthatóvá az AI és az Adat-integrálás AI-val című írásait, amelyekben az emberi szakértelem és az algoritmusok kapcsolatát fejtegeti. Jonnal a The Economist is készített már podcast-interjút a gépek azon képességéről, hogy az embert utánozzák. Jon felteszi a kérdést: ha a számítógépek gyönyörű zenéket tudnak írni, akkor vajon a 3D nyomtatók is el tudják sajátítani a hagyományos technikákat? Martin Forddal ellentétben Jon Bruner derűlátó. Ő az a fajta jövőkutató, akit lelkesedéssel töltenek el a lehetőségek, amelyek akkor nyílnak meg az emberek számára, amikor a mesterséges intelligencia végzi majd el bizonyos feladataikat és munkáikat. Arról beszél, milyen gyönyörű lesz, amikor az ember és a gép együtt, vállt vállnak vetve dolgoznak majd.

Neil MacGregor narrátor

Neil az emberiség történetének rendkívül elismert szakértője, aki éveken át dolgozott a National Gallery és a British Museum igazgatójaként, jelenleg pedig a berlini nyílt Humbolt Forum vezetője (ez Németország válasza a The Metre). Neil az ember alkotta tárgyakat elemezve mesél a világ történetéről. Bestsellerré vált könyve – és egyben kiállítása és podcastja –, A világ története 100 tárgyban igazi mérföldkőnek számít ezen a szakterületen, amelynek ő maga világhírű szaktekintélye, szerzője és előadója.

Új szállodával gyarapodott a magyar főváros. A feltűnő, hullámokra emlékeztető, betonból és üvegből készült épület a belváros közvetlen közelében található. A bruttó 6600 négyzetméter alapterületű, hétemeletes szálloda a MEININGER Hotels első épülete Magyarországon.

A belsőépítészeti koncepciót a magyar iparművészet és a szomszédos Fővám téri Központi Vásárcsarnok ihlette, amelyet neogótikus stílusával Európa egyik legszebb épületeként tartanak számon. „Napjaink sikeres szállodái helyi identitással bírnak. A MEININGER Budapest Great Market Hall belsőépítészeti kialakítása ezt a megközelítést szem előtt tartva, a magyar főváros épített környezetének jellegzetességeit felidéző, egyedi stíluselemekkel rendelkező belső terekkel várja vendégeit” – mondta el Kai Ratschko, a német Ratschko építészeti iroda tulajdonosa. A MEININGER Hotels tervező csapatával együtt dolgozta ki és valósította meg a helyben kidolgozott tervezési koncepciót. A nyilvános helyiségek, mint például a recepció, a lobbi-, a reggelizőterem, a társalgó és a bár a tágas földszinten találhatók. Az épület ezenkívül mélygarázzsal és a szállodaláncra jellemző vendégkonyhával és játékteremmel rendelkezik, a felső emeleti szobák erkélyéről pedig festői kilátás nyílik a Dunára és az óvárosra.

„2018 rekordév volt a magyarországi turizmus számára, hiszen összesen mintegy 31 millió vendégéjszakát regisztráltak, a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma pedig 650 ezerrel növekedett 2017-hez képest. A bővülő kereslet legnagyobb haszonélvezője a főváros, amely világörökségi nevezetességeivel és páratlan hangulatával a világ minden tájáról vonzza látogatóit. Örömmel tölt el bennünket, hogy mostantól a MEININGER szállodájában üdvözölhetjük a vendégeket, akik azért érkeznek, hogy felfedezzék ezt a csodálatos várost” – tette hozzá Hannes Spanring, a MEININGER Hotels vezérigazgatója.

A Központi Vásárcsarnok melletti új szálláshely egyaránt várja azokat, akik egyedül vagy csoportosan utaznak, illetve akik üzleti útra érkeznek a fővárosba. „Rugalmas szobakínálatunk lehetővé teszi, hogy vendégeink különböző igényeinek megfeleljünk. A kínált szálláslehetőségek között a klasszikus egy- vagy kétágyas szobák mellett privát többágyas szobák és többágyas hálótermek is szerepelnek. A közösségi helyiségek teret adnak a társas tevékenységeknek, és tükrözik a helyi környezet jellegét” – mondta el Doros Theodorou, a MEININGER Hotels kereskedelmi igazgatója.

A MEININGER Budapest Great Market Hall Ferencvárosban, a Központi Vásárcsarnok és a Szabadság híd között helyezkedik el, a Váci utca közvetlen közelében. Az épülettől körülbelül 400 méterre két metróállomás is található. Tömegközlekedéssel a repülőtér 40 percre van, a Keleti pályaudvar pedig 10 perc alatt érhető el.

A MEININGER Hotelsről

A MEININGER Hotels hibrid koncepciója a nemzetközi budget hotelek szolgáltatásait és kényelmét ötvözi a rendkívüli felszereltséggel, amely olyan szolgáltatásokra is kiterjed, mint a vendégkonyha vagy a játékzóna. Valamennyi hotelre jellemző a kimagasló ár-érték arány, a központi elhelyezkedés, a kiváló színvonalú berendezés, ahogyan a rugalmas szobakínálat is. A szobák között a hagyományos kétágyas szobák, a többágyas privát szobák és az osztott hálótermek egyaránt megtalálhatók. Minden egyes hotel egyedi dizájnnal rendelkezik, amely visszatükrözi a helyi környezet jellegét és rugalmas vendéglátási megoldásain keresztül a legkülönbözőbb vendégek elismerését is kiváltja. A MEININGER jelenleg 25 hibrid hotelt működtet több mint 3805 szobával és 13 403 ággyal 15 európai városban, úgymint Amszterdam, Berlin, Koppenhága, London, Milánó, München, Róma, Szentpétervár és Bécs. 2019-ben további hotelek megnyitását tervezik Heidelbergben, Münchenben és Párizsban. Emellett 10 hotelprojekt áll fejlesztés alatt, a többi között Svájcban, Izlandon és az Egyesült Államokban. A 2017/2018-as üzleti évben a hotellánc 88 százalékos szobakapacitás kihasználtságot ért el.

A MEININGER a Holidaybreak Ltd. leányvállalata, amely egy európai oktatási és szabadidős utaztató csoport. A Holidaybreak Ltd. az egyesült királyságbeli Prometheon Holdings Ltd. leányvállalata, utóbbi pedig a Cox & Kings Ltd. csoport része, amelyet az angol nemzeti tőzsdén és a mumbaji BSE Ltd.-en is jegyeznek. A 2018-as Treugast beruházási besoroláson a MEININGER Csoport AA minősítést kapott. A csoport székhelye Berlinben található.

A Vodafone Institute megbízásából az Ipsos közvélemény-kutató intézet felmérést végzett, amelyből kiderült, hogy az európaiak általánosságban kevésbé optimisták a digitalizációt és a jövő technológiáit illetően, mint az Ázsiában élők.

A kilenc ország kilencezer válaszadójának feleleteiből összeállított tanulmány a társadalmak digitalizációjához való hozzáállásában tapasztalható különbségeket vizsgálja, valamint kitér arra is, hogy a várakozások szerint milyen előnyöket tartogathat az egyes országok átalakulási folyamata „gigabájt társadalmakkáˮ. A tanulmány az egyik legnagyobb, kontinenseken átnyúló kutatás eredményeit tartalmazza, amely a technológia elfogadottságát méri a digitalizáció tükrében.

Digitalizációs attitűdök

A megkérdezettek többsége pozitívan áll a digitalizációhoz. Az egyes régiók közötti különbségek azonban jelentősek. Az Amerikai Egyesült Államok és a nyugat-európai nemzetek sokkal kevésbé (mintegy 50 százalékban) optimisták a digitalizáció előnyeit illetően, mint például Kína, India vagy Bulgária (közel 80 százalékos értékekkel).

A válaszadók szerint a digitalizáció legnagyobb előnyét azok az okosrendszerek jelentik, amelyeknek köszönhetően lehetőség nyílik az erőforrások megtakarítására, valamint a közlekedés fejlesztésére. A megkérdezettek 48 százaléka nyilatkozta, hogy az új technológiákban rejlő legnagyobb veszélyt a kibertámadások jelentik, míg 63 százalékuk tart attól, hogy a technológiai fejlődés miatt a gépek átveszik az uralmat az emberek felett.

Nemenkénti eltérések

Míg Kínában és Indiában a férfiak és nők nagyon hasonlóan vélekednek a digitalizációról, Európában a nők sokkal kevésbé optimisták az új technológiák használatát illetően, mint a férfiak. Németországban például a megkérdezett férfiak 55 százaléka „nagyon pozitívnak” vagy „pozitívnak” látja a digitalizációt, míg a női válaszadók csupán 41 százaléka tartja pozitívnak. Az USA-ban a különbség 19 százalékos (a férfiak körében a pozitív hozzáállás aránya 64, míg a nőknél 45 százalék).

Az emberek és a társadalom című tanulmány a technológia elfogadottságának témájában a Vodafone Intézet által készített Digitising Europe kutatás első része. A második, Ipar és foglalkoztatottság című rész a vállalkozások új technológiákra vonatkozó hozzáállását vizsgálja. A harmadik, Irányítás című rész a döntéshozók véleményét méri fel, és a A Made in Europe jövője témájában február 19-én Berlinben megrendezésre kerülő Digitising Europe Summit elnevezésű csúcstalálkozóval párhuzamosan kerül nyilvánosságra. A csúcstalálkozó, amelyen Angela Merkel német kancellár is felszólal, vitafórumot kínál az üzleti és a politikai élet magas rangú képviselői számára. Célja az uniós szintű közös jövőkép kialakítása a digitális korról.

Az észt zenei és képzőművészeti fotós, Kaupo Kikkas a finnországi Vizuális Művészetek Intézetében tanult fotózni, díjnyertes klasszikus zenei portréit (klarinét, szaxofon- és ének) azonban a terepen szerzett tudásának tulajdonítja. Tizenkét évig szinte csak képzőművészeti fotózásokat vállalt, és bár székhelye Észak-Európában van, gyakran dolgozik Londonban, Berlinben és az Egyesült Államokban.

Személyes és az Amazonas esőerdeiről szóló projektjei mellett elkészítette a temetőkről készült tanulmányát, a palabányászokról készült portrésorozatát és az egyiptomi sivatagban található elveszett mozi képeit. Munkáit világszerte elismerik. Számos könyv és klasszikus zenei album borítóját fotózta, munkáival pedig gyakran találkozhatunk magazinokban is. 2013-ban a WPPI Las Vegas 16×20-as fotópályázatán a legjobb kereskedelmi portréfotós díját nyerte el, 2011-ben pedig megkapta a legjobb észt portréfotósnak járó elismerést a Balti Fotográfiai Fesztiválon.

Amikor Kikkas nem dolgozik, szívesen megy kempingezni (és fotózni) Lappföldre. Néha még szaxofont is ragad, néhány ital után pedig akár énekel is.

Az új Sony α Universe Europe weboldal 2018 augusztusától, 22 európai nyelven várja az érdeklődőket. A legfrissebb hírek és tartalmak regisztráció után válnak elérhetővé.