Július 26-án debütál Michael Kunze és Sylvester Lévay nagy sikerű musicale, a Rebecca, a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Összesen öt estén át láthatja majd a közönség a különleges, misztikus hangulatú előadást Béres Attila rendezésében. Daphne du Maurier magyarul A Manderley-ház asszonya címen megjelent regénye szolgáltatja a darab alapját, amelyet hazai története során mindössze másodszor, szabad téren pedig első alkalommal visznek színre. A bestsellernek és világhírű filmadaptációjának köszönhetően is rengeteg rajongóval bíró történet legújabb színpadi megfogalmazása az ismerős és meghökkentő határán egyensúlyozva elkápráztatja majd az előismerettel rendelkező és a friss szemmel érkező nézőket egyaránt. Ebben a Gubik Petrát, Janza Katát, Gallusz Nikolettet, Dolhai Attilát és Szaszák Zsoltot is felsorakoztató jeles főszereplői gárda mellett a nagyszabású előadás képi világának is kiemelt jelentőség jut.

A készülő produkció díszletét Horesnyi Balázs tervezi. A Jászai Mari-díjas, érdemes művész korábban olyan, egyedülálló vizualitású produkciókért felelt hazánk legnagyobb színpadán, mint a 2010-es Carmen, a 2011-es Valahol Európában, vagy a Shakespeare-fejes előadásként ismertté vált 2017-es Vízkereszt, vagy amit akartok. Tervei alapján viszonylag egyszerű felépítésű, de újszerű megoldásokkal mozgalmassá tett díszlet idézi majd meg a gótikus horror elemeivel is meghintett, szerelmi történetbe ágyazott pszichothriller cselekményét, amelyben jelentős szerep jut egyes, szimbolikus erővel bíró helyszíneknek. Így a titkokkal teli, rideg Manderley központi jelképeként egy hatalmas, ódon lépcsősor szolgál majd az előadás során, amely méretének, részletgazdag és többfunkciós kialakításának köszönhetően a kastély csaknem minden zugát eléri, kontinuitást teremt a kisebb-nagyobb terek között, és megdöbbentő módon teljesíti majd be végső funkcióját az előadás lenyűgöző végkifejletében. A díszlettervező Maurits Cornelis Escher grafikáihoz hasonlította a látványos díszletelemet, amelynek felső része valójában a semmibe vezet, képileg is utalva az események mögött megbúvó láthatatlan, megfoghatatlan igazság jelenlétére.
Béres Attila rendező úgy fogalmazott, a Szabadtéri Játékokat jellemző grandiózusság erős vizuális gesztusok alkalmazására szólítja az alkotókat, míg a színpadra vitt történet krimiszerűsége, a valóság talaján nyugvó cselekménye egyfajta realizmust is megkövetel. A Dóm téren így a két háború közti úri világ valósághűen megjelenített színhelyei – az elegáns, art deco szálloda Monte Carlóban, a rejtély megfejtését hordozó tengerparti csónakház, az évszázados Manderley-ház egyszerre kongóan üres mégis fojtogató terei – korhű patinával, de a modern szem számára is izgalmas filmszerűséggel kelnek majd életre. A ködös Albion hangulatát és a cselekmény sötét mozzanatait hangsúlyozó világításterv megkomponálására ezúttal a rendező vállalkozott. A hitchcocki atmoszférát is felidéző képiség változó részleteinek, a belső tereket körülölelő, zord külvilágnak megteremtéséért Madarász „Madár” János visualtervező mintegy 200 négyzetméternyi LED-falakon megjelenő animációi, hátterei felelnek majd. A látványos végkifejlet létrejöttében pedig a pirotechnika is fontos szerephez jut.

Kézzelfoghatóság és illúzió, egy letűnt miliő hangulata és modern színpadi megoldások sokasága jellemzi majd a Szegedi Szabadtéri Játékok Rebeccáját. Az előadás jeles alkotócsapatának köszönhetően a kiváló színművészek, a Kunze-Lévay szerzőpáros nagyívű dallamai méltóképpen egyedülálló, nagyszabású színpadi környezetben várják majd a nézőket 2024 nyarán.

18 és 40 év közötti hölgyek jelentkezését várják a készülő produkció egyik szólista főszerepére. A Chicago a bemutatása óta eltelt 47 évben a legtovább játszott amerikai musicallé vált a Broadway történetében, és 6 kontinens több mint 25 országában mutatták be. Csak hazánkban is több mint 10 színrevitelt ért meg.
A jelentkezőknek nem kis kihívásnak kell eleget tenniük. A főszerepek eljátszásához elengedhetetlen a magabiztos ének- és tánctudás. Ráadásul a leendő kiválasztottnak olyan nagyságok után kell majd Roxie bőrébe bújnia, mint például Galambos Erzsi, Csákányi Eszter, Keresztes Ildikó vagy Malek Andrea.

Különös jelentőséget kölcsönöz a produkciónak, hogy 2022-ben először kerül színre a Szegedi Szabadtéri Játékokon a világhírű musical, amelynek népszerűségét a dzsessz, a revü és az amerikai showbiznisz legjobb hagyományait ötvöző zenéjén kívül elévülhetetlen akutalitású témája adja. A pergő lendületű történetben kikapós kóristalányból válik gyilkossá, majd bűntette által médiasztárrá Roxie Hart, akinek sorsa a női börtönben összefonódik a már jelentős hírnévnek örvendő Velma Kellyével. A két nő vérmes versengésének tétje nemcsak a magazinok címoldala, hanem egy felkapott ügyvéd megnyerése, s ezáltal maga az élet – a halálbüntetés elkerülése. Közben összemosódik a showbiznisz és az igazságszolgáltatás, és tombol a dzsessz…

Az izgalmas előadás megrendezésére Béres Attilát kérte fel a Szegedi Szabadtéri. A Miskolci Nemzeti Színház igazgatója visszatérő alkotó a fesztivál életében. Számos szemet gyönyörködtető és egyben elgondolkodtató produkciót köszönhet neki a Dóm tér: megrendezte már a Valahol Európában musicalt, a Háry János daljátékot és Verdi Álarcosbálját, a Cigányszerelmet és Shakespeare Vízkeresztjét is az ország legnagyobb csillagtetős színpadán.

A nagyszabású musical 2022. augusztus 12-én debütál majd Szegeden. A Roxie szerepére jelentkezőket február 28-án, Budapesten hallgatja meg a rendező. A castingon való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, melyet teljes alakos fényképes önéletrajz benyújtásával lehet megtenni a casting@szegediszabadteri.hu címen.

A jelentkezés nem jelent majd automatikus behívást a meghallgatásra. Az aspiránsok közül a személyes castingra kiválasztottakat írásban értesítik, és azzal együtt juttatják el számukra a meghallgatási követelményeket és a szükséges anyagokat.

A casting pontos időpontjáról és helyszínéről is a visszaigazolásban értesülnek majd a jelentkezők. További kérdések kapcsán szintén a casting@szegediszabadteri.hu címen tudnak érdeklődni.

A reménybeli Roxie-jelöltek február 13-ig adhatják be jelentkezésüket – a kiválasztott pedig az idei nyár egyik legjobban várt bemutatójának sztárja lehet!

A Kabarét 55 éve mutatták be a Broadwayn, alapjául John Van Druten I am a camera című színpadi műve és Christopher Isherwood novellái szolgáltak. A nyolc Oscar-díjat nyert filmváltozat 1972-ben készült el Bob Fosse rendezésében, Liza Minnellivel a főszerepben, melynek népszerű betétdalai, a Money-Money, a Mein Herr és a Kabaré legendássá váltak.

A történet Berlinben játszódik az 1930-as évek elején, a weimari köztársaság végnapjaiban. A német főváros igazi világváros, ahol minden megtörténhet és meg is történik. Hontalan kalandorok, a vágy, a remény és a szabadság megszállottjai adnak itt egymásnak találkozót. A város sötét szívében egy ócska lokál, a Kék Angyal mulató falatnyi színpadán estéről estére föllép a sikerre mohón áhítozó, extravagáns énekesnő, Sally Bowles, aki Amerikából vetődött ide. A véletlen sodorja őt össze a fiatal, ambiciózus írójelölttel, Cliff Bradshawval, és egymásba szeretnek. A szerelem rátalál a panziótulajdonosnő Schneider kisasszonyra, és örökké hű lovagjára, Schultz úrra, a zöldség-kiskereskedőre is. Az élet még csodálatos, még béke van, azonban a történelmi események fordulatot vesznek.

A vígszínházi változatot Vörös Róbert dramaturggal a rendező, Béres Attila készítette, a monumentális díszlet Cziegler Balázs, a pazar jelmezek Tihanyi Ildi munkája. „Úgy gondolom, a Kabaré minden korban felkiáltójelként, figyelmeztetésként kell, hogy az alkotók és a nézők útjába kerüljön. Miközben a Kék Angyalban a szabadságtól a szabadosság felé haladunk – mely megengedhető művészi vétek –, a külső világ a szabadságból a totalitárius rendszer felé veszi útját. Nagyon komoly énkereső történet ez, amelynek középpontjában egy csodálatos nő önmagát, a hivatását, szerelmét keresi. Ám a történelmi események határt szabnak a szerelemnek, a szabadságnak, a művészeteknek, és végül senki sem tud kiteljesedni. Az előadás legfontosabb szimbóluma egy vonat, amelyre fel lehet szállni, alá lehet ugrani, vagy itt is lehet maradni… Hogy ki mit választ és miért, erről szól a Kabaré” – emeli ki Béres Attila.

Egy örökérvényű történet, melynek középpontjában Sally Bowles, a Kék Angyal énekesnője áll, aki kint és bent is az útját keresi: nemcsak színésznő, hanem szerelmes, boldog ember is akar lenni mindenáron, és még akkor sem mond le az álmairól, amikor már katonák járnak Berlin utcáin. Személyes útkeresések, melyeket eltipornak a történelmi események – Kabaré a Vígszínházban október 9-én, 10-én, 21-én és 22-én.

Novemberi előadások:
2021. november 3., 11., 27., 28.

Kabaré

Vígszínház

KONFERANSZIÉ, a Kék Angyal mulató művésze Seress Zoltán

SALLY BOWLES, a Kék Angyal első számú vendégénekesnője Szilágyi Csenge / Dobó Enikő

FRAULEIN SCHNIEDER, panziótulajdonos Igó Éva

HERR SCHULTZ, zöldség-gyümölcs kereskedő Kern András

CLIFFORD BRADSHAW, ír születésű amerikai író Brasch Bence

ERNST LUDWIG, berlini őslakos Horváth Szabolcs

FRAULEIN KOST, konzumnő Bach Kata / Rudolf Szonja

BOBBY, a mulató pincére Csapó Attila

MADAME MIRELLE, regényíró Gilicze Márta

HELGA, táncoslány, friss tehetség a Kék Angyalban Rimár Izabella / Rudolf Szonja

GAZDAG, ELEGÁNS ÚR, az UFA producere Dengyel Iván

FIATAL POLITIKUS Kovács Olivér

KISFIÚ Chater Áron

Berlini lakosok, a bár vendégei Rátonyi Gábor, Szelényi Katalin, Viszt Attila

Valamint: Adamovich Ferenc, Bálint Barna, Bársony Szandra, Biczó Anna, Birta Márton, Drahota Albert, Eöry Mónika, Fehér Laura, Hajdu Ádám, Harangozó Boglárka, Harmat Noémi, Kelemen Krisztián, Kiss Eszter, Koller Nikolett, Kolozsvári Ádám, Kondorosi Nikolett, Kuczora Ákos, Magyar Lili, Misik Renáta, Nagy Lili Anna, Ónodi Tibor, Orosz Gergő, Perger Mátyás, Szabó András, Szabó Renáta, Szakács Richárd, Tóth Arnold, Tóth Brigitta, Viola Péter

Kórus: Czigány Judit, Karányi Péter, Mráz Nikolett, Zajkás Boldizsár

Zenészek: Balázs Tamás, Bali Gabriella, Bartek Zsolt, Betterman Jákob, Betterman Rebeka, Bodon Bence, Dörnyei Szabolcs, Gombár Anikó, Gyányi Tamás, Hlasznyi Ádám, Hosszú Kristóf, Hotzi Mátyás, Kéringer Dávid, Kiss-Varga Roberta Izabella, Kiss Vilmos Tibor, Kolozsvári Erik, Kovács Tamás, Kurucz Levente, Kutyifa Gergő, Losonci Luca, Mihályfi Márk, Rónai Gábor, Sándor Mátyás, Simonics Viktória, Standovár Mátyás, Szép András, Tóth Ágnes, Tiborcz Balázs László, Tubuly Roland, Zsótér Zita

Súgó: GÁL TÜNDE

Ügyelők: WIESMEYER ERIK, RÖTHLER BALÁZS

A rendező munkatársa: PATKÓS GERGŐ

Koreográfus-asszisztens: KISS ESZTER

Díszlet: CZIEGLER BALÁZS

Jelmez: TIHANYI ILDI

Koreográfus: BARTA DÓRA

Világítás: CSONTOS BALÁZS

Dramaturg: VÖRÖS RÓBERT

Zenei vezető, karmester: MESTER DÁVID

Rendező: BÉRES ATTILA