Csejdy András kreatív producer, a film ötletgazdája elmesélte: „A nyolcvanas évek elején talált el Cseh Tamás és a Megáll az idő. Életre szóló hatást gyakoroltak rám – amikor a nyomukba eredtem, kiderült, hogy mindez a Bereményi fejében született meg. Onnantól kezdve olvastam, hallgattam, néztem mindent, amihez Bereményinek bármi köze volt. Később össze is barátkoztunk, majd amikor befejeztem a Copperfieldet, azt éreztem, hogy filmet kell csinálni a Gézáról, a Gézából, a Gézával. Mégiscsak róla, általa szól az elmúlt 50 évünk. Bereményi szereti, mi pedig büszkék vagyunk rá.”

Bereményi Géza így emlékszik: „Amikor nagy nehezen belementem, hogy forgassunk rólam egy filmet, fogalmam sem volt, hogy mire mondok igent. Azt találtam ki, hogy én színész vagyok, csinálom, amit mondanak: beszélgetek Tóth Barnával, meg majd Járai Márkkal is összehozunk valamit. Nagy élmény volt, jó fárasztó, de szerettem. Amikor megmutatták a félkész változatot, tényleg tetszett, várom, hogy újra megnézhessem éshogy mások is lássák.”

A film sok zenével, sok filmrészlettel és sok baráttal – Bagó Bertalan, Cserhalmi György, Cserna-Szabó András, Gödrös Frigyes, Jánossy Lajos, Járai Márk, Ónodi Eszter, Sőth Sándor, CanTogay – rajzolja meg Bereményi Géza portréját. A Bereményi kalapja egyik jellegzetessége az a hat videoklip, amelyekben az alkotók újonnan forgatott fikciós jeleneteket kevertek össze régi híradó-felvételekkel – Budapest ostroma, ’56-os harcok, balatoni hippik – és kultikus játékfilmek – Eldorádó, Megáll az idő, Csapd le csacsi, Made in Hungária – jeleneteivel. Ez nem pusztán formai játék, hanem a szöveg és a kép, a múlt és a jelen, a fikció és a valóság egymásra vetítése, ami Bereményi munkásságát, szemléletét is illusztrálja.

Papp Gábor Zsigmond rendező elmondta: „A forgatás első napjaiban volt egy kis szemérmesség és távolságtartás Gézában. A jég akkor tört meg, amikor az Illegalitásban c. szám klipjében egy kommunista kádert kellett alakítania, akkor teljesen felvillanyozódott. Amikor pedig Járai Márkkal – a Halott Pénz énekes-gitárosával – dalt komponáltak Bereményi konyhájában, akkor konkrétan belecsöppentünk a varázslatba: láttuk, hallottuk, ahogy megszületik egy Bereményi-dal, pont úgy, mint ötven évvel ezelőtt, Cseh Tamással.”

A Bereményi kalapja rendezője Papp Gábor Zsigmond, producere Herner Dániel, kreatív producere Csejdy András. A dokumentumfilmet Lovasi Zoltán fényképezte, vágója Bartos Bence, a zeneszerzői Cseh Tamás, Darvas Ferenc és Járai Márk.

Bereményi Géza a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas magyar író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező 1946-ban született Budapesten. Többek közt számtalan Cseh Tamás-dal szövegírója, az Eldorádó, A tanítványok és a Hídember rendezője, a Megáll az idő forgatókönyvírója.

Moór Marianna Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1943-ban született Budapesten. 1957-ben debütált A tettes ismeretlen című filmben. 1965-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Olyan alkotásokban tűnt fel, mint a Szent Péter esernyője, a Két emelet boldogság, a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, A beszélő köntös, A Pendragon legenda (nyitó képünkön Tordai Terivel) és az Az ötödik pecsét.

Mécs Károly a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész 1936-ban született Budapesten. 1961-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan filmekben játszott, mint A kőszívű ember fiai, A Noszty fiú esete Tóth Marival, a Két emelet boldogság vagy a 141 perc a befejezetlen mondatból, de ő kölcsönözte Edlington hangját is a Macskafogóban.

Tordai Teri Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész 1941-ben született Debrecenben. Már főiskolásként játszott Keleti Márton Esős vasárnap (1962) című filmjében. Később olyan alkotásokban szerepelt, mint a Jó estét nyár, jó estét szerelem, a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, az Egy magyar nábob, A Pendragon legenda, a Mephisto, vagy A vörös grófnő.

A Magyar Mozgókép Fesztivál az életműdíjasok és a nemrégiben elhunyt Jankovics Marcell előtt tisztelegve kilenc filmet tűz műsorra, minek következtében a program a korábban közzétetthez képest módosult. Június 24-én 13 órakor a veszprémi Agórában vetítik A Noszty fiú esete Tóth Marival című klasszikust Mécs Károllyal a főszerepben.  Azt követően, 15 órakor pereg majd Tordai Teri főszereplésével A Pendragon legenda. Június 25-én 11-kor Bereményi Géza Eldorádó című, 1989-ben készült filmje lesz műsoron a füredi Balaton moziban, mely elnyerte a Filmkritikusok díját, a Filmszemle fődíját, valamint Európa Filmdíjat a rendező kategóriában. Végül június 25-én 16.30-kor Gaál István Sodrásban című klasszikusát láthatja ugyanott a közönség Moór Mariannával a főszerepben.

Csütörtök este 21 órakor a veszprémi Várban In memoriam Jankovics címmel animációs összeállítást láthat majd a közönség, benne a legendás János vitézzel. Az 50 éves Szindbád június 26-án 14 órakor lesz az Agórában, aznap 20 órakor a Balaton moziban Maár Gyula Déryné, hol van? című filmjével emlékezünk Törőcsik Marira, Jancsó Miklós Fényes szelek című alkotása pedig június 25-én 15 órakor pereg majd a Hangvillában.

A Libri a kultúra elhivatott pártolójaként legfontosabb feladatának az olvasás népszerűsítését tartja, ezért hozta létre 2016-ban a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat.  A díjak március 25-én indult kampánya a magyar irodalom sokszínűségét és igényességét mutatja be, felhívja a figyelmet arra, hogy a kortárs magyar könyvek kiemelkedő minőséget képviselnek. A Libri nemcsak a nyerteseket, hanem a 10 döntőbe került szerzőt is mindennapjaink megkerülhetetlen alkotóiként, könyveiket a jövő klasszikusaiként mutatja be, a művekből származó idézeteket pedig ténylegesen idézhető hivatkozási ponttá teszi a kultúra iránt nyitott olvasók számára. A díjazottak 2-2 millió forintot és 30-30 millió forint értékű médiatámogatást kapnak. A szakmai díjról döntő zsűri tagjai: Bálint András színész; Beck Zoltán, a 30Y énekes-gitárosa, egyetemi adjunktus; Fullajtár Andrea színész; Károlyi Csaba irodalomkritikus, az ÉS főszerkesztő-helyettese; és Szilágyi Zsófia irodalomtörténész.

A 10 döntős mű:

Bereményi Géza Magyar Copperfield című önéletrajzi regénye, Grecsó Krisztián Magamról többet című verseskötete, Halász Rita Mély levegő című regénye, Háy János A cégvezető című regénye, Jászberényi Sándor A varjúkirály című novelláskötete, Kiss Tibor Noé Beláthatatlan táj című regénye, Nádasdy Ádám A szakállas Neptun című novelláskötete, Selyem Zsuzsa Az első világvége, amit együtt töltöttünk című novelláskötete, Szabó T. Anna Szabadulógyakorlat című novelláskötete, valamint Tompa Andrea Haza című regénye.

A Libri idén is megörökítette a döntős szerzőket azzal a céllal, hogy a közönség arcot is tudjon kapcsolni a kortárs magyar irodalom jeles alkotóihoz. Az így elkészült csoportkép és portrésorozat nemcsak a jelent rögzíti, de a jövőnek is szól. Annak érdekében, hogy a kampány és annak üzenete minél több emberhez eljusson, a Libri több eszközzel és felületen kommunikál.

A döntősöket és a kampány szlogenjét – Szavazzon a kortárs irodalomra! – szerepeltető kreatívok jelennek meg print- és bannerhirdetések formájában kulturális, lifestyle, gazdasági heti- és havilapokban, illetve vidéki lapokban. Az kültéri megjelenést pedig országos CLP-kampány és egy épületháló biztosítja.

A hirdetésekkel összhangban, a Libri közleményekkel és interjúkkal kommunikál a sajtón keresztül a közvélemény felé. Továbbá a Libri Magazin oldalán, közösségimédia-felületein és videómegosztó-csatornáin a döntős szerzőkkel és a magyar művészeti szcéna jeles képviselőivel készített interjúk is megjelennek. A Libri ebben az évben kiemelt figyelmet szentel a kortárs művészeteknek, a kampány több fázisában is részt veszn

ek képző- és előadóművészek, művészeti intézmények vezetői, a mai magyar művészeti élet kiemelkedő egyéniségei.

Idén is több újítás fedezhető fel a kampányban. Ezek közül a legjelentősebb, hogy díjátadó ünnepség helyett egy gálavideó készül, amely méltó lezárása lesz a Libri irodalmi díjak kampányának. Újdonság továbbá a könyvek tartalmát illusztráló lineart-animáció és a döntősöket bemutató montázs is.

Szavazni a http://www.libri.hu/irodalmidij/ oldalon lehet, 2020. március 25-től május 2-ig.

AZ ALKOTÓK LISTÁJA:

Megbízó: Libri Könyvkereskedelmi Kft.

Marketingigazgató: Sándor Gabriella

Brand manager: Tömör Annamária

PR-manager: Jávor Zsófia

PR-asszisztens: Bistey Attila

Art director: Kozlovsky Kata

Szövegíró: Paál János

Marketingkoordinátor: Göcsei Georgina, Juhász Fruzsina

Social média: Zsoldi Gabriella

Médiamanager: Szabó-Kenderesi Kata

Médiakoordinátor: Herczegh Zoé

Webdesign: Sárosi Tamás

Fotó: Pejkó Gergő

Videók: Wertán Botond, Vadas Géza

Illusztráció: Oláh Anna (Anna Amelie Lines)

A 2017-ben alakult Lumiere Filmiskola alapítói a filmes szakmában hiánypótló oktatásra vállalkoztak az iskola indulásakor. Céljuk, hogy olyan szakembereket képezzenek, akiket olyan minőségi szaktudással ruháznak fel, amivel később nagy eséllyel tudnak elhelyezkedni a filmiparban, így enyhítve a súlyos szakemberhiányt.

„Idén szeptembertől már együtt tanulhatnak nálunk a legfontosabb alkotói területek diákjai, a forgatókönyvírók, rendezők, operatőrök és vágók. A legjobb külföldi egyetemek és a Színház- és Filmművészeti Egyetem módszeréhez hasonlóan mi is abban hiszünk, hogy a filmes szakokon tanuló diákoknak együtt kell tanulniuk. Így már a kezdetektől, az iskolai keretek között megtapasztalják mit jelent csapatban, stábban dolgozni, megismerhetik a közös alkotás semmihez sem hasonlítható örömét, és egyben a közös felelősséget is”– mondta el Salamon András DLA, Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, egyetemi oktató, a Lumiere Filmiskola egyik alapítója.

A forgatókönyvíró osztályt Bereményi Géza Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas író, forgatókönyvíró, filmrendező, a rendezői mesterség képzést Mátyássy Áron, Balázs Béla-díjas rendező, forgatókönyvíró, az Aranyélet című sorozat rendezője és Petrányi Viktória producer, a Proton Cinema alapítója, Mundruczó Kornél állandó munkatársa, az ACE elnökségi tagja közösen vezetik. Az operatőri mesterség alapjai osztály elindításával először valósul meg, hogy a magyar operatőr iskola három generációja Kardos Sándor, Kossuth- és Balázs Béla-díjas operaratőr, Jeles András, Bereményi Géza és Gothár Péter munkatársa, Medvigy Gábor, Balázs Bála-díjas, érdemes művész, operatőr, Tarr Béla, Makk Károly és Jeles András alkotótársa és Fillenz Ádám, Balázs Béla-díjas operatőr, számos hazai és nemzetközi játékfilm, valamint Kocsis Ágnes, Orosz Dénes és Kenyeres Bálint operatőre, együtt indítanak osztályt. A leendő vágókat – többek között – olyan elismert szakemberek képzik majd, mint Hargittai László, Almási Tamás és Szász Attila állandó munkatársa, Kovács Zoltán, aki több mint 30 magyar játékfilm és sorozat vágója, Czakó Judit, Dyga Zsombor, Ujj Mészáros Károly, Pálfi György, Bollók Csaba munkatársa, Duszka Péter, Kovács István Ostrom című, az Amerikai Filmakadémia Diák Oscar-díját elnyert filmjének vágója, és Szalai Károly, az Enyedi Ildikó által rendezett, Oscar-díjra jelölt Testről és lélekről vágója. A New Media osztályt Kálmán Olga vezeti, és szintén ezen a szakon tanít Vágvölgyi B. András, a Magyar Narancs alapító főszerkesztője és Katz Dávid, a 24.hu videós újságírója; a filmkészítési alapismereteket pedig – többek között – Salamon András, a Lumiere Filmiskola egyik alapítója oktatja.

Azok a diákok, akik a szeptemberben induló képzéseken sikeresen elvégzik a forgatókönyvíró, rendező, operatőr, vagy vágó szakot, közösen készített vizsgafilmjeiket 2020 őszén, egy tengeren túli fesztiválon mutathatják be. A Fesztivál jövő évi programját, így a végleges filmlistát magyar filmes szakemberekből álló előzsűri állítja össze, és sorolja be a különböző szekciókba.

A Lumiere Filmiskola a szeptemberben induló képzésén hiánypótló mesterségeket oktat majd. Magyarországon a kedvező körülmények és a világszínvonalon működő filmipari műhelyek óriási vonzerőt jelentenek a nemzetközi producereknek, Budapest az amerikai filmstúdiók kedvenc forgatási helyszínévé vált, lekörözve ezzel több európai nagyvárost. A hazai filmipar számára mégis komoly nehézséget jelent a súlyos szakemberhiány, ezt felismerve alapította 2017-ben Salamon András két társával a Lumiere-t. Az iskolaalapító három filmes szakember: Incze Ágnes, Balázs Béla-díjas filmrendező, vágó, egyetemi oktató és producer, az Európai Filmakadémia tagja, Jávor Tamás, az Egyesült Államokban élő, magyar származású fotográfus, producer és Salamon András DLA, Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, egyetemi oktató, az ELTE és az SZFE tanára. A Lumiere-t annak a nyilvánvaló ellentmondásnak a kezelésére hozták létre, hogy – noha Európán belül Budapesten forgatják a legtöbb amerikai filmet – a filmszakmához elengedhetetlen területeken mégis súlyos szakemberhiány van. A filmes szakemberek utánpótlására egyre nagyobb szükség van, azonban a képzésük a Lumiere Filmiskola megjelenéséig nem igazán volt megoldott. Ez az iskola egyszerre jelent képzési és szerencsés esetben elhelyezkedési lehetőséget is a fiatalok számára. A Lumiere Filmiskola együttműködő partnerei a hazánkban készülő amerikai, európai és ázsiai játékfilmek, sorozatok és reklámfilmek legjelentősebb beszállítói, így az iskola kedvező helyzetben van, hiszen napi kapcsolatot ápol a legfontosabb gyártócégek vezetőivel, egyre többen keresik meg őket különböző munkalehetőségekkel.

Január 22-én, a magyar kultúra napján lenne 76 éves. Előtte tiszteleg a színházi programokat és koncerteket különleges környezetben, egy dunai hajón megvalósító TRIP hajó.

Cseh Tamás 1970-ben ismerkedett meg Bereményi Gézával és azonnal belevágtak a közös munkába. Néhány évvel később Bereményivel és Másik Jánossal együtt adják ki a korabeli viszonyokra reflektáló Levél nővéremnek című lemezt, ami óriási sikert arat. A következő az Antoine és Desiré című album, majd a Fehér babák takarodója. Cseh a nyolcvanas években csatlakozott az épp megalakult Katona József Színházhoz, ahol számos darabban szerepelt.

Miután Bereményi egy ideig nem írt több szöveget, Cseh Csengey Dénessel szerezte tovább a dalait, ebből született többek között a Mélyrepülés című album. A rendszerváltozás után Cseh újra Bereményivel kezdett dolgozni, így készítették el az Új dalok című albumot.

Az egyedülálló hangulatú dalok mellett Cseh az általa indított bakonyi indiántáborokról is híres volt. Gyermekkora óta érdeklődött az indiánkultúra iránt, és az érettségi után néhány társával elhatározta, hogy indián öltözékben megküzdenek egymással. Így született meg a bakonyi indiánjáték: a csapathoz folyamatosan újak csatlakoztak, és kutatni kezdték, hogyan éltek, harcoltak, hímeztek vagy beszéltek az amerikai őslakosok.

A máig is két héten át tartó játékban a résztvevők különböző törzsekbe tartoznak, mindnek saját szokásrendszere, dalai, táncai vannak. Cseh Tamás 2009-es temetésén társai indián hagyományok szerint búcsúztak el tőle.

„Cseh Tamás különös, komplex előadóművész volt, akinek énekesként is nagyon erős volt a színpadi kisugárzása. Színészként is nagyszerűen működött, egyedülállóan adta vissza a szocializmus hangulatát. Egy-egy verssora szállóigévé vált, dallamait kitörölhetetlenül dúdolta több generáció” – mondta el Magács László, a TRIP vezetője.

Január 26-án 18.30-tól a hajón a közönség kedvenc dalaiból élőben húzzák ki az aznapi repertoárt, a Vodku fiai énekelik Cseh Tamás, Bereményi Géza és Másik János dalait, Magyarország legfontosabb dalait.

Bata István – gitár, ének

Szabó Árpád – hegedű, mandolin, ének

Takács Szabolcs – gitár, nagybőgő

Nemes Janó – fuvola, klarinét, szaxofon