Egy európai uniós szabály értelmében 2024. január 1-jétől jövedékiadó-emelés miatt drágul a benzin és a gázolaj, így összességében 41,3 forinttal többet kell fizetnie egy liter üzemanyagért annak, aki rendszeresen autózik. Ez már önmagában erős érv arra, hogy (időnként) más közlekedési módokat is használjunk, de a Budapesti Közlekedési Központ most 4+1 érvet hoz arra, hogy miért éri meg hosszú távon is a közösségi közlekedés mellett dönteni.

1. Több marad a pénztárcában

Közösségi közlekedéssel jóval megfizethetőbb az utazás, arról nem is beszélve, hogy a közúti torlódásokat is elkerüljük, ha így utazunk. Egy tank benzin a januári emelés után akár 30-35 ezer forintra is rúghat majd, míg a BKK havibérlet áráért (amely 2013 óra változatlanul 9500 forint) egy hónapig korlátlanul utazhatunk több száz autóbusz-, trolibusz-, villamos- és metróvonalon. Nincs úthasználati díj, nincs kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, nem kopik az autónk, így szervizköltséggel sem kell számolni.

2. Időt takaríthatunk meg

A földalatti, valamint a kötöttpályás járatok esetében forgalommal sem kell számolni, de akkor is időt spórolunk, ha busszal vagy trolival közlekedünk, hiszen ezek a járatok előnyt élveznek az autós forgalommal szemben, így gyorsabban és kényelmesebben juthatunk el a célállomásra.

3. Kevesebb stressz, hosszabb élet

A forgalomban töltött idő sokaknak stresszes. A közösségi közlekedéssel mindez elkerülhető: kisebb a felelősségünk utazás közben, a buszon vagy villamoson ülve nem nekünk kell a forgalomra és a közlekedési szabályokra koncentrálnunk, ráadásul a parkolóhely-kereséssel sem kell bajlódni. Emellett utazás közben foglalkozhatunk más tevékenységekkel, például olvashatunk vagy zenét hallgathatunk.

4. A környezetünk is hálás lesz

Az autók károsanyag-kibocsátása egyre nagyobb mértékben befolyásolja mind a saját, mind a környezetünk egészségét, ezért fontos, hogy egyéni szinten is minél többet tegyünk azért, hogy zöldítsük a városunkat. A közösségi közlekedési eszközök karbonlábnyoma jóval alacsonyabb, mint az egyéni járműveké, ezért minél többen váltanak közösségi közlekedésre, annál jobban enyhülhet a főváros széndioxid-terhelése, és csökken a zajterhelés is, ezáltal fenntarthatóbb lesz a városi élet, Budapest pedig egy élhetőbb hely lesz.

+1 Társadalmi interakciók:

A közösségi közlekedés a fentieken túl lehetőséget biztosít arra is, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, barátokkal, ismerősökkel, kollégákkal találkozzunk. A közös utazás növeli a társadalmi interakciók számát, ez pedig nemcsak az utazás élményére, hanem a társadalom egészére nézve is pozitív hatással lehet.

Fontos tehát mérlegelni az autóhasználatot és tudatosan megválasztani a legkedvezőbb közlekedési eszközt a mindennapokra.

Elszabadultak idén az üzemanyagárak. Novemberben a 95-ös benzin átlagára 498 forint, a gázolajé 504 forint volt a hivatalos adatok szerint, szemben az egy évvel korábbi 358 és 369 forinttal. Egy 8 literes átlagfogyasztású autóval 100 kilométer megtétele 37-39 százalékkal drágult tavalyhoz képest. Az árrobbanás miatt november közepén hatósági árplafon lépett életbe, ennek értelmében a sima 95-ös benzinért és gázolajért literenként maximum 480 forintot számlázhattak a kutak. A K&H biztos jövő index választ ad arra, hogy a megkérdezett, autóval rendelkező háztartások mit szóltak az árplafon bevezetéséhez.  

• 45 százalékuk azt mondta, sokat autózik, ezért komoly megtakarítást jelent a korlátozás bevezetése. A keleti országrészben 53 százalék nyilatkozott így, a Budapestet is magában foglaló központi régióban viszont csak 34 százalékuk volt ezen a véleményen.
• 31 százaléka a válaszadóknak azt mondta, hogy bár keveset autóznak, de a kisebb összegű megtakarítás is lényeges számukra.
• 11 százalék olyan keveset vezet, hogy nem érzékeli a különbséget.
• 7 százalék állította azt, hogy sokat autózik, és ez a pár ezer forint megtakarítás nem számít.
• 6 százalék nem tudta értékelni az árplafon hatását.

Az autósok memóriáját is “tesztelte” a kutatás: vissza kellett emlékezniük arra, hogy tavaly ősszel mennyiért vásárolták az üzemanyagot. Akiknek benzines autójuk volt, átlagosan 384 forintos árat mondtak, a dízelmotoros autók tulajdonosai pedig 396 forintra emlékeztek. Bár kicsit magasabb árat említettek a hivatalos KSH-statisztikánál, valamint a töltőállomások árait naprakészen figyelő holtankoljak.hu adataiban szereplőnél, de pontos becslésnek mondható.

Fotó: Sippakorn Yamkasikorn, Unsplash

„Nyugati benzinnel kevesebbet fogyaszt az autóm”

Hamis. Fórumok rendszeres témája a magyar és a nyugati üzemanyagok összehasonlítása, a Bécs-Budapest útvonal fogyasztásának összehasonlítása a fordított relációval, illetve ennek a benzin vagy a dízel minőségéhez kapcsolása. A valóságban ténylegesen előfordulhat, hogy hazafelé kevesebbet fogyaszt a jármű, ez azonban nem a tankolt üzemanyag minőségének, hanem a domborzati viszonyok, a külföldön eltérő vezetési stílus, vagy éppen az uralkodó szélirány számlájára írható (Bécs felé például szembeszél van, míg hazafelé általában hátulról segíti a légmozgás a haladást). Az Európai Unió területén egységes üzemanyag-szabványok léteznek, amelyek számos jellemzőt határoznak meg, így az egyes országok üzemanyagainak gyakorlatilag minimális lehet az eltérése. Az üzemanyagok kémiai összetétele emiatt semmiképpen sem okozhat érzékelhető fogyasztáscsökkenést autónkban. Hasonlóan elképzelhetetlen az üzemanyag „vizezése”, vagyis az összetétel befolyásolása a kutakon, erről a biztonsági berendezések és a rendszeres ellenőrzések gondoskodnak.

„Télen más az üzemanyag, mint nyáron”

Igaz. Kevesen tudják, de a téli-nyári évszakváltás során a benzinkutakon elérhető üzemanyagok összetétele is megváltozik, a jelenlegi szabályozás szerint május 1. és november 15. a két határnap ebből a szempontból. A benzin esetében leginkább a gőznyomásérték változik a téli és nyári verzió között. Télen, a hideg miatt nagyobb gőznyomásértékre van szükség, nyáron azonban ugyanez erősebb párolgást okozna, ami már nem optimális. A dízel esetén különösen fontos a téli-nyári váltás, hiszen itt a zavarodási pont és a hidegszűrhetőségi határhőmérséklet, vagyis az, hogy az üzemanyag megfelelő hidegtulajdonságokkal rendelkezzen, megköveteli a váltást. Télen emellett oda kell figyelni arra is, hogyha a tankban kevés az üzemanyag, az hamarabb le tud hűlni.

„A prémium üzemanyag ugyanaz, csak drágább”

Hamis. Azt már egyre kevesebben vitatják, hogy a prémium üzemanyagok, a válogatott keverőkomponenseknek és a különböző adalékoknak köszönhetően kedvező hatással vannak az autók teljesítményére és a motor élettartamára, a jármű környezetterhelésére. A motorban és az üzemanyag-ellátó rendszerben az idők során óhatatlanul lerakódások keletkeznek, ami romló teljesítményt, nagyobb fogyasztást is okozhat. Éppen ezért a MOL kifejlesztette az EVOTECH FORMULÁT, amely tisztítja és tisztán tartja a motort. Az összes MOL EVO üzemanyag tartalmaz EVOTECH formulát, de az EVO Plus prémium üzemanyagok még többet. A megnövelt mennyiségű MOL EVOTECH formulának köszönhetően még kiválóbb tisztítóhatással rendelkeznek, hozzájárulnak a motor hosszabb élettartamához, ráadásul minden benzines és dízel autóhoz lehet őket használni. A MOL EVO PLUS prémium üzemanyagok használatával például a benzin esetében akár 99 százalékkal, míg a dízel változat esetén akár 45 százalékkel kevesebb lerakódás figyelhető meg. Használtautó vásárlását követően a prémium üzemanyag használatával akár több évnyi lerakódástól szabadíthatjuk meg a gépkocsit.

„Hosszú leállítás előtt érdemes prémiumot tankolni”

Igaz. A pandémiás időszakban különös figyelmet kapott az üzemanyagok eltarthatósága, hiszen a legtöbb autó tankját hónapok alatt sem ürítették ki. Általánosságban elmondható, hogy ha egy járművet, de akár benzinnel működő szerszámot, kerti gépet hosszabb ideig nem használunk, érdemes prémium üzemanyaggal megtölteni. Egy-két hónap alatt ugyanakkor az alap üzemanyag minősége sem változik annyit, ami gondot jelentene indításkor – megfelelő tárolási körülmények között.

„Félretankolás: dízel autóba benzint tankolni rosszabb, mint fordítva”

Igaz. Az egyik leggyakrabban előforduló, egyben legköltségesebb hiba, amit elkövethetünk a tankolás során az, ha nem a megfelelő üzemanyagot engedjük a tankba. Az egységes, színes jelölések mellett a gázolaj töltőpisztolyának csöve vastagabb, mint a benziné, így a hiba ebben az esetben könnyebben észrevehető. A legjobb, ha félretankoláskor egyáltalán nem indítjuk el az autót, még a gyújtást sem adjuk rá. Modernebb autóknál még a vezetőoldali ajtót sem szabad ilyenkor kinyitni, hiszen már ekkor üzemanyagot szívhat fel a rendszer a tankból. A gyorsabb és komolyabb károsodást az okozza, ha a dízel autóba benzint tankolunk, de minden hasonló esetben a legcélszerűbb szakszerű segítséget kérni a tank leszívásához és teljeskörű átvizsgáláshoz. Fordított esetben, vagyis amikor benzines autóba gázolaj kerül, kisebb mennyiségnél (néhány százalék) még jó eséllyel megbirkózik a motor az eltérő anyaggal, nagyobb mennyiség esetén azonban már semmiképpen sem érdemes kockáztatni.

„Többet tankoltam, mint amekkora az autóm tankja”

Hamis. A hazai szabályozás értelmében a kútoszlopon mutatott érték és az autóba kerülő mennyiség között mindössze 0,5 százalékos eltérés lehet. A benzinkutak töltőoszlopait, illetve az azokba telepített mérőeszközöket rendszeresen hitelesítik az erre hivatott állami hivatalok, illetve a nagyobb forgalmazók is ellenőrzik a saját márkájukhoz tartozó töltőállomásokat. Az ugyanakkor elképzelhető, hogy az autó tankjának van olyan pufferrésze, amelybe normál esetben nem kerül be az üzemanyag, adott pillanatban viszont valamilyen okból – például egy kapcsoló átkattintásával – mégis megnyílik, és így a szokottnál több hajtóanyag fér el a tartályban.