Legutóbbi együttműködésük is jól mutatja, hogy a magyar áruk iránti lelkesedés nem csökken. A nyereményjáték során több ezer vásárló, több tízezer védjegyes terméket tett a kosarába – a résztvevők kétharmada pedig visszatérő vásárló volt, ami a tavalyi eredményeket is túlszárnyalta.

Minőség, megbízhatóság és tudatos döntés egyben

Egyre többen tudják, hogy a hazai áruk rövidebb utat tesznek meg a termelőtől a polcokig, így frissebbek, ízletesebbek és kisebb ökológiai lábnyomot hagynak maguk után. Ráadásul tudatos választással a vásárlók közvetlenül támogatják a magyar termelőket, hozzájárulva a hazai mezőgazdaság fejlődéséhez is – kompromisszumok nélkül, pénztárcabarát áron.

A hazai termékek népszerűsítése a PENNY számára nem kampány, hanem küldetés. Kínálatának közel kétharmada magyar beszállítóktól érkezik – több mint 450 hazai partnerrel dolgozik együtt, köztük több mint száz zöldség- és gyümölcstermelővel. Emellett sajátmárkás fejlesztéseiben is meghatározó ez a szemlélet: a Sissy és a Kedvenc Hentese termékek 100%-ban magyar eredetűek, és nem mellesleg a top 5 legnépszerűbb termékből 3 Sissy márkájú volt a legutóbbi kampány során.

„A Magyar Termék védjegy igazi iránytű a tudatos vásárlók számára: garancia a hazai eredetre és a megbízhatóságra. Segíti az eligazodást, és biztosítja, hogy a vásárló valódi értéket válasszon. Büszkék vagyunk rá, hogy üzleteinkben ma már több mint 1100 termék viseli ezt a jelölést, amelyből 600 saját márkás termék” – mondta Kazatsay Eszter, a PENNY kommunikációs vezetője.

„A Magyar Termék Nonprofit Kft. közel húsz éve dolgozik azon, hogy a vásárlók megismerjék és tudatosan válasszák a hazai termékeket. A munkához elengedhetetlenek azok a partnerek, akikkel nemcsak kampányokban, hanem a mindennapi együttműködésben is közösen gondolkodunk. Éppen ezért nagy öröm számunkra, hogy PENNY-vel közös kezdeményezésünkkel tovább erősíthettük ezt a szemléletet” – tette hozzá Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője.

A Magyar Termék Nonprofit Kft. a védjegy gondozójaként elkötelezett abban, hogy a fogyasztók már egészen fiatalon, kisiskolás korban megértsék a hazai védjegyrendszer működését, megismerjék a Magyar Termék védjegyes áruk vásárlásának előnyeit, ezzel együtt azt is, hogy hazai alapanyagokból és Magyarországon előállított fogyasztási cikkek választásával fontos lépést teszünk a fenntarthatóság felé.

E célt szolgálja az áprilisban a Fenntarthatósági témahét keretében, a Naszálytej Zrt.-vel együttműködésben indított átfogó edukációs program is. Ezzel elsősorban az általános iskolák tanulóit kívánják megszólítani, egyszersmind tanáraikat is támogatják a védjegyekről szóló ismeretek hatékony átadásában.

Az idei évben a Dunamente Ökocentrumban, valamint a váci Karolina Katolikus Általános Iskola Székesegyházi Kórusiskola és Alapfokú Művészeti Iskola negyedik-ötödik osztályos diákjai számára tartott rendhagyó órákat a Magyar Termék és a Naszálytej, akik pedagógusok szakmai segítségével közösen kidolgozott, interaktív és játékos tananyagokkal készültek. Az idei tananyag kifejezetten a Fenntarthatósági témahétre készült, egy országos oktatási program részeként.  A tananyag részét képezik kreatív csoportfeladatok, játékos tesztek is és kvízek is.

A tananyag egész évben a pedagógusok segítségére lehet, hiszen felkerül a program hivatalos honlapjára, az Itthonra hazait! — Fenntarthatósági Témahét oldalra is.

A program megvalósításában a Magyar Termék védjegy gondozója kiváló partnerre lelt a Naszálytej Tejfeldolgozó és Kereskedelmi Zrt.-ben. A cég ugyanis Magyarország egyik meghatározó tejipari vállalataként sokat tesz a tejfogyasztás és az egészséges életmód népszerűsítéséért a fiatalok körében, ezáltal mintegy hitelesíti is a kezdeményezést.

Benedek Eszter, a Magyar Termék ügyvezetője a program kapcsán kiemelte: „A Magyar Termék Nonprofit Kft. célja, hogy már fiatal korban megismertesse a diákokkal a védjegyes magyar termékek választásának fontosságát. A tudatos vásárlás a jövő alapjait képezik, és az edukációs programunk egy lehetőséget ad arra, hogy a diákok nemcsak a hazai termékeket, hanem a fenntarthatóságot is megértsék. Jelentős lépést tettünk abba az irányba, hogy ezzel a programmal a következő generáció még tudatosan és felelősen választ majd a boltban.”

A Naszálytej Zrt.  marketing vezetője, Péter Katalin elmondta: „Fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok minél korábban megismerkedjenek a tudatos vásárlás alapjaival, a hazai termékek választásának előnyeivel és hogy mindezek hogyan kapcsolódnak a fenntarthatóság témaköréhez. Az edukációs program támogatása számunkra nemcsak társadalmi felelősségvállalás, hanem egy lehetőség is arra, hogy már az iskolapadban jó alapot adjunk a környezetbarát döntésekhez. Az iskolatejre felkerült Magyar Termék védjeggyel pedig az így megszerzett tudás természetesen és könnyedén válhat számukra érthetővé.”

A váci Karolina Katolikus Általános Iskola Székesegyházi Kórusiskola és Alapfokú Művészeti iskola fenntartója az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága több mint 12 éve biztosítja intézményei számára az egészséges életmódhoz szükséges tejtermékeket az Óvoda- és iskolatej programon keresztül, együttműködve a Naszálytej Zrt.-vel.

Puskás Balázs, a Váci Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága főigazgatója úgy véli: „Ez az edukációs program rendkívül fontos lépés a fiatalok tudatosságának növelésében, hiszen már gyermekkorban megérthetik, milyen nagy szerepe van a hazai termékek választásának a fenntarthatóságban. Az ilyen kezdeményezések kulcsfontosságúak a jövő generációi számára, hogy tudatos és felelős döntéseket hozzanak. Bízunk benne, hogy a program széles körben elérhetővé válik és hatással lesz a jövő vásárlóira.”

A témahét keretén belül a diákok a Magyar Termék székhelyére, Lábatlanra is ellátogattak, ahol a közelebbről ismerkedtek meg a védjegyes termékekkel.

A kampány sikerességéhez nagyban hozzájárult, hogy a PENNY-ben nem nehéz védjegyes terméket venni, hiszen nagyon sokfajta van a kínálatban. Mindezek mellett a gyártóknak lehetőségük nyílt in-out értékesítésre is, amelynek során az akció idejére további márkákkal kerülhettek be a hálózatba, így még nagyobb választékból szemezgethettek a játékban résztvevők.

Az akció során heti nyereményként négy egyedi Neuzer kerékpárt, napi ajándékként pedig 28, magyar termékekből összeállított bőségcsomagot sorsoltak ki a kódfeltöltők között. Az egymillió forintos fődíjat egy budapesti lakos vehette át, aki maga is elkötelezett híve a magyar termékeknek: „Fontosnak tartom a hazai gazdaságot és a kistermelőket támogatni azzal, hogy előbb választom a magyar termékeket, mint a külföldit.”. Azt, hogy mire költi a nyereményét, még nem tudja pontosan, de az biztos, hogy meglepi édesanyját egy karácsony előtti nagybevásárlással.

A nyereményjáték iránti kiemelkedő érdeklődést az adatok is alátámasztják. A négyhetes kampányidőszakban közel 10.000 érvényes pályázat érkezett be, amelyet csaknem 7.000 felhasználó́ generált, összesen 27.658 darab termék megvásárlásával.

Benedek Eszter, a Magyar Termék ügyvezetője az egyik legsikeresebb tailor made kampányként értékelte mind megjelenésében, mind kommunikációjában, mind eredményességében a mostani akciót. Florian Jens Naegele a PENNY Market Magyarország Kft. vezérigazgatója elmondta: „A játék sikere is azt bizonyítja, hogy a PENNY-ben kapható magyar termékek kiváló minőséggel és egyúttal megbízható árakkal bírnak, így általuk a PENNY a legjobbat nyújthatja vásárlóinak.” A nyereményjáték népszerűsítésében nagy szerepe volt a PENNY és a Magyar Termék e-mailes kampányának is. Az így elért törzsvásárlók ráadásul extra ajándék iPhone-okért is indulhattak.

A PENNY és a Magyar Termék együttműködése már csaknem egy évtizedre nyúlik vissza, hiszen a kereskedelmi hálózatok közül a PENNY Markettel kötött elsőként, 2012-ben, stratégiai partneri megállapodást a védjegyrendszert működtető társaság. Az üzletlánc 2019-ben szakmai különdíjat kapott a legtöbb (már több mint 500) védjegyes árujáért a Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíj megméretésen.

„A pandémia új helyzetet teremtett a hazai élelmiszeripari piacon, a kiskereskedelemben. A járvány számtalan vállalatot, sokak munkáját és megélhetését sodorta veszélybe. A közösségi összefogás és a hazai termékek támogatása azonban hozzásegíti az iparág szereplőit, hogy sikeresen tudják maguk mögött ezt a kihívásokkal teli időszakot. A SPAR Magyarország, amely már régóta elkötelezte magát magyar termékek mellett, most ismét csatlakozik a Vedd a hazait! Védd a hazait! kampányhoz és aktív szerepet vállal a Magyarországon gyártott termékek népszerűsítésében” – mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője a Magyar Termék Nonprofit Kft. kezdeményezése kapcsán.

„A Magyar Termék Nonprofit Kft. azért indított kampányt, hogy felhívja a figyelmet arra, mennyire fontos most egymás segítése, a hazai termékek vásárlása. A mozgalom sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az eddig csatlakozó több ezer magánszemély és csaknem száz hazai terméket gyártó vállalat – indokolta a kezdeményezést Benedek Eszter, a Magyar Termék védjegyrendszert működtető társaság ügyvezetője, aki szerint ebben a nehéz helyzetben is bárkinek lehetősége van segíteni a másikon, hiszen minden egyes vásárlási döntéssel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy közösségünk tagjai megőrizhessék a munkahelyüket.

A SPAR áruházaiba betérő vásárlók széles körben ismerhetik meg a kezdeményezés üzenetét, amely elősegíti a hazai termékeket és előállítóikat támogató tudatos fogyasztói döntést. A kampányhoz a SPAR Magyarországon kívül a vállalat több beszállító partnere is csatalakozott, amelyek szintén jogosultak a #veddahazait logó használatára.

Régóta a szívén viseli a Coop a hazai eredetű termékek sorsát, hiszen az üzletláncnak kezdetektől fogva az az alapvetése, hogy ahol csak lehet, ott magyar árut szerez be – mondta el Tóth Géza, a CO-OP Hungary Zrt. vezérigazgatója a Magyar Termék Nonprofit Kft. és az üzletlánc által szervezett budapesti kereskedelmi fórumon. Hozzátette: a hazai kereskedelmi szereplőnek egyértelműen a hazai beszállítókkal van kiterjedtebb kapcsolata, külföldi áruval csak ott pótolja a magyar termékek hiányát, ahol kedvező hazai alternatíva nem érhető el.

Az elsők között kezdték

A vezérigazgató emlékeztetett: az üzletlánc már 14 éve rendezi meg a Coop Rallyt, amely a magyar élelmiszerfeldolgozás jelentőségére, illetve a hazai termékek erősségeire hívja fel a figyelmet. „Amikor elkezdtük szervezni, még csak nagyon kevesen foglalkoztak ezzel a kérdéssel, mára azonban a magyar termékek preferálása fontossá vált és más kereskedelmi szereplők stratégiájában is megjelenik.” Tóth Géza elmondta: büszke arra, hogy az elmúlt csaknem másfél évtizedben száznál is több kiváló magyar élelmiszeripari szereplőt tudott bemutatni a nagyközönségnek. A Coop Rally sikeressége indokolja azt, hogy a rendezvényt tovább folytassák a jövőben is.

A Coop elkötelezettsége mellett nem volt meglepő az sem, hogy a Magyar Termék Nonprofit Kft.-vel együttműködési megállapodást kötöttek 2015-ben, és a közös munka azóta is zajlik. „A Coop és a Magyar Termék együttműködése keretében közös marketingakciókat, nyereményjátékot bonyolítanak a felek, de piaci tesztelésre, lokális termékek országossá segítése is zajlik. Ezen felül az egyik legfontosabb lépés a Magyar Termék védjegyek használata a Coop sajátmárkás termékein” – mondta el Tóth Géza.

Marketing a hazainak

A Magyar Termék, a Hazai Termék és a Hazai Feldolgozású Termék ismertsége és elismertsége kiemelkedő, ezért segít a vásárlóknak a döntéshozatalban – mondta el az eseményen Benedek Eszter. Ma már a vásárlók jelentős része hajlandó akár többet is fizetni a magyar eredetű áruért, ha pedig Magyar Termék védjegy van rajta, az még többet ér számukra. Két, tulajdonságaiban megegyező, azonos árú termék közül a magyarok 85,9 százaléka a hazait választja, 52,7 százalékuk pedig 10 százalékkal magasabb árat is hajlandó fizetni a hazaiért a külföldivel szemben, ha az eredetet védjegy igazolja – ismertette egy friss kutatás eredményeit a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki hozzátette: a védjegy tanúsító jellegű, egy termék csak akkor kaphatja meg a használati engedélyt, ha a kétkörös szakértői bírálaton megfelel.

A Magyar Termék Nonprofit Kft. és a Coop együttműködését méltatta az ügyvezető is. Elmondta: a közös munka során közösségi nyereményjátékra, régiós együttműködésekre, reklámújságokban való megjelenésre is van lehetőség. A Magyar Termék promóciójában tehát pótolhatatlan segítséget nyújt a Coop.

Benedek Eszter kitért a Coop Rallyra is, és kijelentette: a rendezvény üzenete megegyezik a Magyar Termék Nonprofit Kft. üzenetével, ezért nem kérdés, hogy ezen a ponton is együttműködnek a szervező üzletlánccal. Az ügyvezető kijelentette: a Nonprofit Kft. jövőbeni tervei közt szerepel egy mesekönyv-sorozat publikálása is. A Magyar Termék egészség mesék sorozat a kiegyensúlyozott táplálkozás, az egészséges életmód és a magyar termékek jelentőségére kívánja felhívni az óvodás és kisiskolás korú gyerekek figyelmét.

Interjúnk eredetileg a Márkamonitor 2018/2. számában jelent meg, nyomtatásban.

Honnan indult a Magyar Termék védjegy-kezdeményezés?

A Magyar Termék története a Forest Papírnál indult, ők kezdték el először használni a logót a termékeiken. Ebből jött az ötlet, hogy érdemes volna a hazai készítésű árucikkeket egységesen jelölni. Maga a szervezet 2006-ban alakult meg, majd hat év elteltével született egy vidékfejlesztési minisztériumi rendelet a magyar termékekről. Ez a rendelet határozta meg, hogy mit hívhatunk magyar terméknek, hazai terméknek és hazai feldolgozású terméknek, és ezzel harmonizáltuk a rendszert, ezért van három különböző logónk. A Magyar Termék védjegy már megvolt, és a jelentéstartalommal összhangban minél kisebb a magyar alapanyag aránya, annál kevesebb a szín a logóváltozatokban, a Hazai Termékében és a Hazai Feldolgozású Termékében.

A védjegy és az egyes változatok ismertségét, megkülönböztethetőségét méritek?

Tavaly tavasszal a Budapesti Gazdasági Egyetemmel készítettünk egy kutatást, amely kifejezetten a magyar termékekkel kapcsolatos fogyasztói magatartást vizsgálta. Ebből kiderült, hogy a tudatos, származási helyet megnéző vásárlók körében 94 százalékos a Magyar Termék-védjegyek ismertsége.

Ez a támogatott ismertség?

Nem támogatott ismertségi felmérést a védjegyekről utoljára 2016-ban a Baromfi Terméktanács felkérésére készítettek Szakály Zoltánék. Azt 30 százalék körüli eredménnyel vezettük. Érdekesség, hogy utánunk a Kiváló Áruk Fóruma következett, ami már nincs is, de annak idején egyedülálló volt. A mostani kutatásból az is kiderült, hogy a származási helyet megnéző válaszadók 71 százaléka a megbízható eredettel társítja a védjegyünket. Mi minden terméket egyedileg tanúsítunk, és úgy tűnik, hogy ez az üzenet eljut a fogyasztókhoz, megbíznak ezekben az árucikkekben.

A magyar termékek megítélését és vásárlási hajlandóságát általában is követitek?

A felmérések azt mutatják, hogy az élelmiszerek esetében a legfogékonyabbak a vásárlók, ezeken belül is a hús-, a zöldség- és a tejtermékek azok, amelyeknél kiemelten keresik a jelölést. Az utóbbi idők külföldi eredetű élelmiszerekkel kapcsolatos botrányai különösen fogékonnyá tették a fogyasztókat, az ár és a minőség mellett bekerült az első három döntési szempont közé az eredet. Azt persze tudjuk, hogy a magyar vásárló leginkább árérzékeny, de hét-nyolc éve az eredet még az első nyolc szempont között sem szerepelt, jelentős tehát az előrelépés.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az az üzenet még kevésbé ment át, hogy a magyar termékek vásárlásával a fogyasztó a hazai gazdaságot, vállalkozókat, munkahelyeket támogatja?

A fogyasztók nagy része szerintem elsősorban emocionálisan közelíti meg a kérdést. Minél tudatosabb a vásárlás, annál jobban előtérbe kerülnek ezek a szempontok is, addig viszont az ár vagy egy akció az, ami igazán latba esik a vásárlói döntés meghozatala során. Komoly edukációs feladat, hogy a gazdasági üzeneteket eljuttassuk a vásárlókhoz, de kezdettől fogva kommunikáljuk ezt is. Ehhez erős, átfogó kampány és sok idő szükséges.

Mennyire zavarja a munkátokat, hogy számos termelő különböző piros-fehér-zöld logókkal jelöli a terméke eredetét?

Az említett rendelet előtt sokféle logó, védjegy, jelölés és matrica okozott káoszt, de utána nagyon sokat tisztult a piac, és mi is nagyon sokat fejlődtünk. Most 164 cég mintegy négyezer termékén szerepel a védjegy, ami nagyon erős ismertséget jelent. Nem mondanám, hogy zavarnának minket az egyéb jelölések. Az ismertség és elfogadottság abban is segít, hogy egyre többen válasszanak minket saját kezdeményezésre vagy ajánlás útján. A védjegyek között a téren is egyedülállók vagyunk, hogy a védjegyhasználaton túl egyéb értékeket is nyújtunk: vannak közösségi nyereményjátékaink, közös promócióink, érdekképviseletet látunk el.

A közel négyezer termék kategóriánkénti megoszlásáról mit lehet tudni?

A 90 százalékuk FMCG-termék, melyeknek 70 százaléka élelmiszer. Utána jönnek a háztartási papírtermékek, a tisztítószerek, a kozmetikai, vegyipari termékek, de szektorsemlegesek vagyunk, így tetőcseréptől a cementen át mindenfajta árucikken megtalálható a védjegy. A non-food irány erősítése érdekében együttműködést kezdtünk a Praktiker-hálózattal: ők felhívják a beszállítóik figyelmét a védjegyre, és a Duna–Dráva Cement pozitív példája alapján javasolják a csatlakozást.

Ezek szerint a kiskereskedelmi együttműködések jól működnek. A védjegyes termékek közel harmada a láncok saját márkás termékei közül kerül ki.

Körülbelül ezer termék üzletlánci saját márka. 2012-ben állapodtunk meg az Aldival és a Pennyvel, amelyek fontosnak tartották hangsúlyozni a termékeik magyar eredetét, és azóta folyamatosan bővülünk, szinte az összes üzletlánccal együtt dolgozunk. Ezzel a kereskedők válláról is levesszük a tanúsítás feladatát.

Van azért legalább két olyan nagy üzletlánc, amely még nem partner.

Ez egy folyamat. A célunk nyilván az, hogy mindenkivel együttműködhessünk. A stratégiai együttműködési megállapodások hiánya ellenére is előfordul közös munka, a tavalyi országos promóciónk során volt olyan hálózat, amely külön megállapodás nélkül is kiemelte a védjegyet a kommunikációjában.

Az üzletláncokon kívül milyen márkák csatlakoztak az utóbbi időben?

A Szerencsi Bonbon a legújabbak között van, és a Sága megújult márkaportfóliójára is felkerül a védjegy. 2017 végén az Orsi-termékeket gyártó Merian Foods csatlakozott, non-food vonalon az Icopal tetőszigetelő-gyártó, a szolgáltató cégek közül pedig a Massi Media nyomdai és grafikai stúdió is védjegyet kért.

Van olyan magyar márka, amelyet nagyon szeretnétek partnernek, de még nem csatlakozott?

Természetesen mindig van ilyen, de a folyamatból az látszik, hogy jönnek is. Van, amikor hosszabb a folyamat, akár néhány év is eltelhet a megállapodásig.

A Magyar Szolgáltatás mióta létezik?

2010 óta, és ugyanolyan tanúsító védjegy, mint a többi. Legalább 75 százaléknyi magyar hozzáadott értéket kell biztosítani a szolgáltatásnyújtás során, hogy megszerezhessék. Nem sok, nyolc-tíz cég használja, mert nem ez a fő csapásirány. A kommunikáció a termékek felé mutat, és erre a legfogékonyabb a fogyasztó is. A szolgáltatás nem olyan egyedi és egyértelmű, mint a termék, de voltak olyan érdeklődők, akiknek nem tudtuk megadni a Magyar Termék védjegyet, mert esetükben nem volt értelmezhető, ezért hoztuk létre a Magyar Szolgáltatást. Most is van olyan hotel, amely pályázni szeretne rá.

Az ellenőrzés hogyan működik? A bekerüléskori auditot háromévente megismétlitek?

Az elején egy kétkörös bírálat, egy bírálóbizottsági és egy tanúsítási döntőbizottsági ülés során független szakértők vizsgálják meg, hogy a termék megfelel-e az eredetkritériumoknak, valamint a jogszabályi feltételeknek olyan szempontból, hogy nem lehet rajta megtévesztő információ, nem állhat fenn jogosulatlan versenyelőny esete, illetve nem lehetnek vele kapcsolatban termékbiztonsági problémák. Háromévente végig kell csinálni ugyanezt a procedúrát, és ettől függetlenül a köztes években éves utóellenőrzést tartunk, aminek az a célja, hogy felmérjük, nem történt-e módosítás, esetleg nem szűnt-e meg valamelyik védjegyes termék. Ez elsősorban az adatbázis karbantartását szolgálja. A Magyar Termék és a Hazai Termék esetében helyszíni eredetellenőrzést is végzünk, a három év alatt egyszer ellenőrök mennek ki, és nyomonkövetési dokumentáció alapján igazolni kell a termék hazai alapanyagának arányát.

Bukott már meg valaki ellenőrzésen?

Csak egyszer. Ilyenkor megállapítjuk és jelezzük a hibát, visszavonjuk a védjegyhasználatot. Arra is van lehetőség, hogy ha csökken a hazai alapanyag aránya, átsoroltassák Magyar Termékből alacsonyabb kategóriába az adott árucikket. Folyamatos kapcsolatban állunk a gyártókkal, akik maguktól jelzik, ha valamilyen változás áll be az alapanyag-beszállításban, hogy szeretnék átzsűriztetni magukat egy másik kategóriába. Mióta rendelet szabályozza az élelmiszerek jelölését, már nemcsak a saját szabályrendszerünknek kell megfelelniük, hanem hatósági ellenőrzésen is helyt kell állniuk a termékeknek.

Mit gondolsz, mivel lehetne még jobban előmozdítani a magyar termékek ügyét? Ami nekem eszembe jut, az a húsosok által rendre megemlített alapanyag-probléma, de biztosan vannak még ilyen faktorok.

Nagyon fontos lenne, hogy a fogyasztót rábírjuk: magyar terméket vegyen, ehhez viszont igen erőteljes kampány szükséges. Idén a Médiaunió Alapítvány központi kommunikációja is erre a kérdésre fogja felhívni a figyelmet, és bízom benne, hogy ez a fogyasztók széles körét eléri majd. Nélkülözhetetlenek az olyan programok is, melyek a hazai alapanyagokat népszerűsítik, hogy tovább lehessen lépni a Hazai Feldolgozású Termék kategóriából. Összefogásra van szükség, és e téren elég jó példát mutatunk. Talán egyedülálló ebben a szegmensben, hogy idén tizenöt céggel közösen valósítunk meg egy nyereményjátékot négy és fél hónapos promócióval a magyar hozzáadott értéket tartalmazó termékeket forgalmazó valamennyi országos üzletláncban.

Az elmúlt években hogyan alakult a nyereményjáték volumene?

2010-ben három résztvevővel indultunk, ezt követően öt–kilenc cég volt a jellemző, és idén először léptük át a tízes határt. Az összefogás bizonyított: kedvező a cégeknek, mert nagyon költséghatékonyan vehetnek részt több tízmillió forintos promócióban, a fogyasztó pedig ez évben már közel háromszázféle termékből válogathat kedvére, és a magyar gazdaságot is támogathatja, miközben egy Opel Crosslandot is nyerhet. Tavaly hatvanezer kódfeltöltésünk volt, és csaknem húszezer egyedi játékos, és szakmai díjakkal is elismerték az összefogásunkat.

Milyen kommunikáció társul a promócióhoz?

Idén a nagyon erős online támogatás – Google search és display, YouTube – mellett lesznek egyéb ATL-elemek is. A részt vevő és piacvezető szalvétagyártó Sofidel termékeibe minden évben befűzünk egy szórólapot, amely bemutatja a promóciót és a résztvevőket is. Ez nagyon hatékony, mivel otthon bontja ki a fogyasztó, és az edukációs üzenetet is el tudja olvasni, nem csak a nyereményjáték leírását. Idén is számítunk arra továbbá, hogy egyes partnerek saját tévészpotjukban is népszerűsíteni fogják a játékot, ahogy például tavaly a Detki Keksz tette. Az áruházi akciók is kiemelkedőek. Évente mintegy húsz aktivitást valósítunk meg, és ezeknek legalább a fele a nyereményjátékhoz kötődik. Tipikusan az augusztus 20-i Magyar Hetekkel indítunk, és ekkor az áruházi szórólapokban dupla oldalakkal hívjuk fel a vásárlók figyelmét a játékra is.

A Magyar Termék tagjai között is van koordinált együttműködés?

Vannak bizottságaink, mint a marketingbizottság, amely a védjegyhasználók marketingvezetőiből áll, valamint a kereskedelmi bizottság, amely havi ülésekkel koordinálja a kereskedelmi megjelenéseket. Rendszeresen szervezünk partnertalálkozókat, ahol lehetőséget biztosítunk a networkingre, de közös beszerzéseket is koordinálunk az üzemanyagok vagy a telekommunikáció területén, amelyekhez csatlakozhatnak a tagjaink. Üzletlánci imázsmegjelenésekben is kedvező együttműködéseket tudunk ajánlani. Tavaly óta sajtótúrákat is szervezünk, amelyeken bemutatunk két-két védjegyhasználó céget, és felhívjuk az újságírók figyelmét a magyar termékekre. Az idei évre terv a közös CSR-program elindítása, mert cégeink többségénél ilyen támogatási rendszer még nem működik. Ez elég nagy odafigyelést és koordinációt igényel, amit mi ernyőmárkaként összefognánk. A terv az, hogy idén hátrányos helyzetű térségekben működő iskolákat támogatnánk, roadshow-jelleggel.

Szerző: Csillag Zoltán

A „SZÍVezd ki Magyarországot!” kampány résztvevői nemcsak értékes nyereményekért szállhatnak versenybe, hanem minden vásárlásukkal adhatnak egy szívet a településüknek, így az akció végén kialakul az ország Magyar Termék szívtérképe.

Nyereményjáték-akciót indít a Magyar Termék Nonprofit Kft. a védjegyhasználó cégek összefogásával. A vásárlók csaknem 150 féle termék vásárlásával vehetnek részt a játékban.

Benedek Eszter ügyvezető szerint az augusztus 15-én kezdődő és az év végéig tartó kampányuk még a tavalyinál is erősebb lesz, pedig már azzal is kiérdemelték a fogyasztók és szakma elismerését. A 2017-es promóció erőssége az értékes nyereménypiramis és a „kedvezmény mindenkinek” koncepció. A játék fődíja stílszerűen egy Suzuki Vitara, amely nemcsak Esztergomban készül, hanem a hazai autóértékesítési lista első helyét is huzamosabb ideje kibérelte magának. A nyeremények között ott vannak a szintén Esztergomban készülő Neuzer kerékpárok is.

A kampányban Biostop és Protect rovarirtók, Detki kekszek, Forest háztartási papírtermékek, Gyulai szalámik, kolbászok és májasok, Mary-Ker Pasta tészták, Rege befőttek és savanyúságok, valamint Duna-Dráva lakossági cement termékek vesznek részt. Az új nyereményakció a Rewart Kft-vel együttműködésben készül, amely meghívásos tenderen nyerte el a megbízást kreatív koncepciójával.

Benedek Eszter szerint a nyereményjátékaik sikerét „Az év legsikeresebb promóciója 2016” versenyen elért ezüstérmük mellett az is mutatja, hogy az előző évi kampányukhoz képest csaknem 70 százalékos növekedést értek el, minden résztvevő cég legalább megduplázta a beküldött termékkódok számát. Az ügyvezető úgy látja: ez a siker bizonyítja, hogy több cég összefogásával, kis marketingköltségvetésből is lehet hatékony promóciót folytatni.

A Magyar Termék tanúsító védjegyrendszert működtető társaság új eseménysorozata kiemelkedő hazai kulturális, természeti, történelmi értékeket mutat meg az érdeklődőknek.

Az egynapos programokon egy-egy régió kincseiből válogatnak, ezek között van olyan lélegzetelállító helyszín, amelyet még a szomszéd településen élők közül is kevesen tudnak, más esetben pedig például egy híres épület ismeretlen részébe kalauzolják el a velük tartó partnereket, illetve mindazokat, akiknek az érdeklődését fel akarja kelteni a Magyar Termék védjegyekben rejlő lehetőségekre.

Benedek Eszter ügyvezető szerint az új kezdeményezéssel túl akarnak lépni a szokásos ügyfélrendezvényeken, és fel akarják hívni arra a figyelmet, hogy sok olyan „Magyar Kincs” van, amely érdemes arra, hogy szélesebb körben is megismerjék, csak meg kell találni és népszerűvé kell tenni őket. Másfelől pedig még a legismertebb „Magyar Kincseknek” is vannak olyan értékeik, amelyek bemutatásával növelhető a vonzerejük.

Az ügyvezető szerint így kapcsolódik a Magyar Kincsek programsorozathoz a Magyar Termék tanúsító védjegy, hiszen ennek is az a célja, hogy a megbízható hazai termékeket és szolgáltatásokat megmutassa és népszerűbbé tegye a vásárlók körében. Védjegyhasználóik között nagy, ismert márkák ugyanúgy megtalálhatók, mint kisebb, de ugyancsak megbízható hazai termékek. Előbbieknek a tanúsító védjegy megerősítést ad, utóbbiak pedig az emblémával bekerülhetnek egy olyan márkacsapatba, amelybe csupán a saját marketinglehetőségeik révén nehezen tudnának.

A lábatlani székhelyű Magyar Termék Nonprofit Kft. a Magyar Kincsek nyitórendezvényén a saját környékére kalauzolta el a partnereit, úgy megmutatva az esztergomi bazilikát, ahogyan azt csak kevesen láthatják, valamint a Gerecse hegység szívében egy olyan ámulatba ejtő kőfejtőbe vitte el az érdeklődőket, amelyet még a helyiek közül is csak kevesen ismernek.

Benedek Eszter a Magyar Kincsek eseménysorozat következő állomásainak kiválasztásában számít a védjegyhasználóik javaslataira is, hiszen a helyben élők tudják a legjobban, hogy a környékük milyen kincseket rejt. A következő túra a tervek szerint még a nyáron „Halországba”, valamint az egyik legszebb hazai kastélyba és angolparkba vezeti majd az érdeklődőket.