A korábbi évekhez hasonlóan 2020-ban is megvizsgálta a munkahelyválasztási preferenciákat a PwC Magyarország. Az idei év egyik újdonsága, hogy ezúttal nemcsak a hallgatók és pályakezdők, hanem a tapasztalt munkavállalók elvárásait is felmérték. Szintén újdonság, hogy Magyarország mellett további tíz európai ország is részt vett a kutatásban, amely idén egy munkáltatói márkapercepció felméréssel is kiegészült. A hazai felmérésben részt vevő közel 35 ezer válaszadó 35 százaléka felsőoktatásban, míg 14 százalékuk középiskolában tanul, 50 százalékuk pedig dolgozik.

„Idén tovább bővítettük a felmérést annak érdekében, hogy a hazai vállalatok még jobban megismerhessék a potenciális munkavállalóik elvárásait. A tapasztaltabb munkavállalók felértékelődtek az utóbbi időszakban, így fontos, hogy az ő szempontjaikkal is tisztában legyenek a munkáltatók” – mondja Bencze Róbert, a PwC Magyarország People & Organisation, HR-tanácsadási szolgáltatások igazgatója.

Az alapfizetés mindennél fontosabb

A kutatás eredményei szerint a 16-28 éves korosztályban a munkahelyválasztási szempontok között három év után idén nagyot ugrott az alapbér (1.) jelentősége, míg a munkahely és magánélet közötti egyensúlyt megteremtő rugalmas munkarend és munkaidő (2.), valamint kiszámítható időbeosztás (3.) továbbra is kiemelten fontos számukra. A tavalyi év eredményeivel összevetve fontos változás, hogy a közvetlen munkatársak személye két helyet lépett előre a sorrendben (6-ról 4. helyre), megelőzve ezzel az érdekes, kihívást jelentő munkát (5.), a túlórakifizetést (6.), valamint a közvetlen felettes vezetői stílusát (7.) is.

További változás a tavalyi évhez képest, hogy új elemként került fel a listára a felsőfokú tanulmányok támogatása (10.): a fiatalok számára meghatározó szempont, hogy munkahelyük rugalmas időbeosztás vagy anyagi hozzájárulás révén támogassa a tanulmányaikat. Szintén új elemként jelent meg a munkahely biztonságának (12.) szerepe: fontossá vált a Covid alatt, hogy a vállalat felelősséget vállaljon az ott dolgozókért és gazdasági visszaesés esetén is törekedjen a megtartásukra.

Eltérőek a tapasztalt és pályakezdő munkavállalók elvárásai

A 28 év alattiakat és 28 év felettieket összehasonlítva érdekes különbségeket figyelhetünk meg: miközben az alapbér és a rugalmas munkaidő mindkét csoport számára fontos, a 28 év felettieknél ezeknek a tényezőknek még kiemeltebb a szerepe. A tapasztaltabb munkavállalóknak fontosabb a közvetlen felettes vezetői stílusa, hiszen tapasztalatból tudják, mennyire sokat számít a vezető személye a mindennapokban. Az idősebbek számára emellett a valós teljesítményen alapuló előmenetel, a távmunka lehetősége, a munkahely biztonsága, a cafeteria, valamint a bónusz is fontosabb, mint a fiataloknak.

„A kutatás eredményei rávilágítanak, hogy a vállalatoknak milyen munkahelyi tényezőkre kell figyelniük függően attól, hogy pályakezdő vagy tapasztaltabb munkavállalókat szeretnének megszólítani, a két csoport ugyanis eltérő preferenciák alapján választja ki leendő munkahelyét” – mondja Örkényi Zoltán, a PwC Magyarország People & Organisation, HR-tanácsadási szolgáltatások menedzsere.

A régiónk (CEE) átmenetet képez Oroszország és Nyugat-Európa között

A PwC munkahelyi preferenciákat vizsgáló kutatása idén először kilépett Európa színpadára is. A felmérés eredményei alapján a javadalmazási rendszer igénye Oroszországban a legerősebb, a fizetéssel kapcsolatos elemek itt döntő fontosságúak a munkavállalók számára. Az orosz munkavállalók preferenciarendszerében alig jelennek meg a kooperációt, a kommunikációt előtérbe helyező elemek. Ezzel szemben Nyugat-Európában – feltételezhetően a jelentősen magasabb átlagos életszínvonalból adódóan – az alapbér csak a 4. helyen áll, ebben a régióban az érdekes és kihívást jelentő munka a legfontosabb, míg Oroszországban ez a TOP15-ben sincs benne.

Az orosz és közép-európai toplistával összehasonlítva nyugaton több kultúrával kapcsolatos elem jelenik meg, és a transzparens üzleti működéssel kapcsolatos szempontokat is magasabbra értékelik. Összességében kijelenthető, hogy a nyugat-európai válaszadók egy pozitív, kommunikációra és kooperációra törekvő munkahelyet tartanak ideálisnak, az anyagi jellegű elemek összességében másodlagos szerepet játszanak. Közép-Európa egy átmenetet képez az orosz és a nyugati preferenciarendszer között: az anyagi juttatásokkal kapcsolatos preferenciák az oroszországinál kevésbé, viszont a nyugatinál hangsúlyosabbak. A kommunikációra és kooperációra épülő, kihívást jelentő munka vágya erősebb, mint az oroszoknál, ugyanakkor elmarad a nyugati értékeléstől.

PwC 2020 Legvonzóbb Munkahelye Díj iparági kategória győztesei

Noha az idei évtől valamennyi generáció célcsoportja a PwC kutatásának, a Legvonzóbb Munkáltató Díjat továbbra is a 16-28 év közötti válaszadók szavazatai alapján ítélték oda a kérdőív szabadszavas válaszai és jelölései alapján.

Autóipari gyártó

1.     Audi Hungaria
2.     Mercedes-Benz
3.     BMW

Energetika és közüzem

1.     MOL Csoport
2.     MVM Csoport
3.     E.ON

FMCG

1.     Coca-Cola Magyarország
2.     Nestlé
3.     Unilever

Gyártó

1.     Bosch Csoport
2. Continental
3. LEGO

Gyógyszeripar

1.     Richter Gedeon
2.     Egis
3.     Sanofi

Pénzügy

1.     OTP Bank
2.     Magyar Nemzeti Bank
3.     K&H Bank

Kiskereskedelem

1.     Lidl
2.     IKEA
3.     Tesco

SSC/BSC

1.     Morgan Stanley Hungary
2.     Deutsche Telekom Systems Solutions Hungary
3.     BlackRock

Technológia

1.     Microsoft Magyarország
2.     Samsung
3.     IBM

Telekommunikáció és média

1.     Magyar Telekom
2.     Vodafone
3.     RTL Magyarország

PwC 2020 Legvonzóbb Munkahelye Díj összesített 1. helyezés

Audi Hungaria

A szakemberhiányt tartják a vállalati célok elérését veszélyeztető legnagyobb kockázatnak a PwC Future of Finance 2019 kutatás során megkérdezett pénzügyi vezetők (CFO-k). A kihívásra az automatizáció részben megoldást jelenthet, a válaszadóknak ugyanakkor mindössze négy százaléka gondolja, hogy úttörőnek számít a digitalizáció terén, és a következő év legnagyobb kihívásának is az informatikai rendszerek változását jelölték meg.

Ebben a környezetben sok pénzügyi vezető mindennapi élménye a bizonytalanság. Bencze Róbert, a PwC Magyarország People & Organisation csapatának igazgatója ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a megoldást nem kizárólag a megszokott és biztonságot jelentő szakmai területeken kell keresni, hanem meg kell teremteniük az összhangot négy olyan terület között, amelyek közül korábban talán nem mindegyikre jutott kellő figyelem. A pénzügyi vezetőknek így a hagyományos szakmai munka mellett időt és energiát kell szánniuk a leadershipre, a menedzsmentfeladatokra, valamint a kapcsolatépítésre is.

1. Szakmai feladatok: kerüljük a mikromenedzsmentet!

A pénzügyi szektorra különösen jellemző, hogy a vezetők gyakran foglalkoznak olyan feladatokkal, melyeket egy-két szinttel alacsonyabb beosztásban lévő kollégák is el tudnak végezni. Bencze Róbert szerint tudatos tervezéssel elsajátítható, hogy csak az olyan, valóban a CFO feladatkörébe tartozó szakmai munkát végezzen a vezető, mint például az új szabályozásoknak megfelelő működés, valamint az adatelemzés és a kinyert eredmények felhasználása.

2. Leadership: legyünk ott a stratégiaalkotásnál!

A leadership két területre osztható: a vállalati stratégia megalkotásában és végrehajtásában nyújtott prediktív szerep, valamint az emberekkel kapcsolatos együttműködés. A PwC szakértője úgy véli: a CFO-k rendelkezésére álló adattömeg a vállalati stratégia meghatározásában is jelentős értékkel bír, így a pénzügyi területnek egyenlő szereplőként aktívan részt kell vennie a szervezet stratégiaalkotásában is. Ahogy arra a Future of Finance 2019 kutatás is rámutatott, a szakemberhiány a pénzügyi területen is komoly kihívást jelent, így a pénzügyi vezetőknek a HR osztály közreműködésével komoly szerepet kell betölteniük a közvetlen munkatársak megtartásában és fejlesztésében.

3. Menedzsment: használjuk ki a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket!

A pénzügyi vezetőknek a menedzsment részeként olyan területekkel is foglalkozniuk kell, mint a rugalmas munkavégzés bevezetése, a digitalizáció (például a felhő alapú informatikai szoftverek, a robotizált folyamatfejlesztés vagy a big data) beépítése a munkafolyamatokba. Itt bőven van lehetőség a fejlődésre, hiszen a megkérdezett pénzügyi vezetők 77 százaléka szerint csak részben, míg 15 százalékuk szerint egyáltalán nincsenek automatizálva a munkafolyamatok a vállalatuknál.

4. Kapcsolatépítés: hagyjunk időt személyes találkozókra!

Egy hatékony CFO rendszeresen folytat munkamegbeszéléseket a vállalat közép- és felsővezetőivel, valamint személyes kapcsolatot ápol a vállalatot érintő külső döntéshozókkal, például a hatóságokkal, más pénzügyi vezetőkkel és a szakmai szervezetekkel, azaz mindazokkal, akik hatással vannak a vállalat működésére.

Az említett négy teljesítménydimenzió mindegyike sok időt igényel, ezért összhangjuk megteremtése nem könnyű feladat. Bencze Róbert azonban úgy gondolja, hogy ha mindegyikre kellő időt fordít a pénzügyi vezető, akkor azzal nemcsak az aktuális feladatok megoldását segíti, hanem vállalaton belüli pozícióját is erősíti: „Tudatos munkaszervezéssel, a jövőre vonatkozó megállapításokkal és adatalapú működésükkel a pénzügyi osztályok vállalatuk stratégiai szereplőivé válhatnak” – mondja a szakértő.

készült kutatás eredményei weboldalunkon érthetőek el: www.pwc.com/hu/futureoffinance