A Grayling a nemzetközi ügynökségi hálózatok között az elsők egyikeként nyitott irodát Közép-Kelet-Európában a 90-es évek elején, és az elmúlt évtizedek folyamán sikeresen bővítette régiós jelenlétét, miközben a klasszikus szolgáltatások mellett vállalati kommunikációs tanácsadást és széleskörű public affairs támogatást is nyújtott. Új vezetői szerepkörében a Grayling Közép-Kelet-Európáért (Csehországért, Szlovákiáért, Magyarországért, Romániáért, Bulgáriáért, Horvátországért, Szerbiáért, Szlovéniáért és Ukrajnáért) felelős vezérigazgatójaként Peter Fecko feladata, hogy az üzleti növekedés tekintetében a következő szintre emelje a régiót.

Peter már több mint 20 éve aktív a kommunikációs szakmában. Kezdetben a szlovák üzleti médiában dolgozott újságíróként, mielőtt csatlakozott a Graylinghez, mely 2000-ben nyitotta meg irodáját Szlovákiában, Pozsonyban. Az elmúlt 12 évben a Grayling további közép-kelet-európai egységeit irányította többek között Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Bulgáriában, emellett stratégiai tanácsadást nyújtott a több piacon működő kulcsfontosságú ügyfeleknek.

Az újonnan létrehozott Közép-Kelet-Európáért felelős vezérigazgatói szerepkör a közelmúltban bejelentett új vezetői kinevezésekhez, valamint a Grayling eddigi legnagyobb, az egész ügynökséget átfogó kulturális kezdeményezések iránti elkötelezettségéhez kapcsolódik. Ez utóbbi keretében az ügynökség jelentős erőforrásokat fordított annak biztosítására, hogy munkatársai világszerte szorosabb kapcsolatban érezzék magukat egymással és a vállalattal, valamint, hogy a legjobb gyakorlatokat és a helyi ismereteket zökkenőmentesen osszák meg a piacok között.

Ben Petter, a Grayling Európáért felelős operatív igazgatója elmondta: „A Grayling egyik legnagyobb erősségét az ügynökség közép-kelet-európai hálózata jelenti. A világjárvány alatt is figyelemre méltó rugalmasságot mutatott, elsősorban a kiemelkedő public affairs és válságkommunikációs szolgáltatáskínálatának köszönhetően. Peter óriási tapasztalattal rendelkezik ezeken a területeken, valamint a vállalati kommunikáció területén is. Meggyőződésünk, hogy vezetése alatt a Grayling még tovább erősödik majd Közép-Kelet-Európában.”

Peter Fecko, a Grayling Közép-Kelet-Európáért felelős vezérigazgatója elmondta: „A közép-kelet-európai régióban működő ügynökségek közül a Grayling rendelkezik a legátfogóbb, legnagyobb számú kapcsolattal alátámasztott lefedettséggel. Ennek köszönhetően mindig is a legkézenfekvőbb választási lehetőséget jelentettük a több országra kiterjedő támogatást kereső ügyfelek számára, ugyanakkor egyre nagyobb keresletet tapasztalunk a közönségkapcsolatot és a vállalati kommunikációt egyaránt felölelő integrált vállalati kapcsolati szolgáltatások iránt is. A régióban ez a legígéretesebb terület, ahol jelentős növekedésre számítunk 2021-ben.”

Tavaly októberben egy, a világ egészségbiztonsági helyzetét vizsgáló dokumentum, a Global Health Security Index rangsorolta a világ 195 országát egy egészségügyi vészhelyzetre való felkészültség szempontjából. Arra a következtetésre jutott, hogy egy vészhelyzetre a legjobban felkészült két ország az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. Az eredmények viszont nem voltak különösen kedvezőek Közép- és Kelet-Európa országaira tekintve. Csak három került be a top 30-ba, és a régió legkisebb országai voltak: Szlovénia, Lettország és Észtország. Amikor ez az írás készült, a több mint 100 milliós lélekszámú Közép- és Kelet-Európa 11 EU-s tagállamában 4751 ember vesztette el életét a covid-19 következtében. Még Németországban is, ahol a vírust leginkább sikerült kontroll alatt tartani, több mint kétszerese a halálesetek száma a népesség milliónkénti számára vetítve.

Mi lehet mindennek az oka?

Kétségtelenül több tényező is van, de egyértelmű, hogy az óriási különbségek a járvány súlyos kitörésének megkezdődése előtti korai leállásoknak köszönhetőek. Közép- és Kelet-Európában a korlátozásokat nagyjából egyidejűleg kezdték bevezetni a legnagyobb nyugat-európai országokkal. Ezen országok közül többnek már január végén megvolt az első megerősített esete. Ezután 4-5 elteltével jelentkeztek az első rögzített esetek a régióban, ez pedig lehetővé tette, hogy 11 közép-kelet-európai országból 10-ből korlátozásokat vezessen be, még mielőtt egyetlen haláleset történt volna. A korai lezárások nyomán megszerzett kontroll most lehetővé teszi Közép- és Kelet-Európa országai számára, hogy élen járjanak a korlátozások feloldásában, ám a gazdasági károk így is hatalmasak lesznek.

Kommunikációs trendek a régióban

De még ha a közép-kelet-európai ország gazdasági szempontból is viszonylag ellenállónak bizonyul, az különféle módon fogja érinteni a régió kommunikációját. A pénzügyi válságra való visszatekintés ebben az esetben tanulságos lehet, mivel a 2007–2008 utáni években a vállalati kommunikációban három fontos tendenciát láthattunk, amelyeket valószínűleg felgyorsít a covid-19 válság:

1.Decentralizáció – nagyobb autonómia biztosítása a helyi csapatok számára

A „kerékagy és küllők” kommunikációs modell bevett vállalati kommunikációs forma, amelynek központja a globális vagy regionális központ, a küllők pedig a helyi szervezetek. A változó a vállalatoknál mindig az, hogy milyen mértékű irányítással rendelkezik a kerékagy. Ilyenkor a központi szervezet és a helyi autonómia áll szemben egymással. A pénzügyi válság után a vállalatok többsége a „helyi autonómia” felé fordult, elsősorban az erőforrások nyomása miatt: egyetlen más modell sem volt életképes.

Amellett, hogy nagyobb függetlenséget tapasztalunk a nemzetközi kommunikációs hálózatokon belül működő helyi kommunikációs csapatoknál, a helyi vezetői csapatok szintén nagyobb felelősséget kapnak. A koronavírus-járvány egyik tanulsága, válságkezelés és kommunikáció országonként eltérő. Ezért sok vállalat most újra átalakítja a szervezeti struktúrákat és szerepeket és mivel ezt csak helyi szinten lehet megtenni, kulcsfontosságú szerepet töltenek be az átalakításban egyes piacokért felelős vezetők.

2. A szabályozási és adózási változások nagyobb kapacitást igényelnek a kormányzati kapcsolatok terén

A legutóbbi pénzügyi válságnak köszönhetően – ahogy a vállalatok meglátták a szabályozási és fiskális változásokban rejlő veszélyeket és lehetőségeket – megnőtt a kormányzati kapcsolatok/public affairs területének szerepe a közép-kelet-európai régióban. Hasonló folyamatokra lehet számítani a covid-19 válságot követő időszakban is, hiszen elkerülhetetlennek tűnik, hogy a gazdasági károk további adózási és szabályozási változásokhoz vezessenek. Ezen folyamatok kivétel nélkül minden gazdasági szektort érinteni fognak. Várhatóan erősíteni kell a kapcsolatokat a külső kommunikáció és a public affairs között (amit jelenleg „vállalati kapcsolatoknak” nevezünk), és koordinálni az érdekképviseleti munkát a régió több országában.

3. A kommunikáció sikerességét mérő mutatóknak közvetlenül tükrözniük kell az üzleti értéket

A 2007–2008-as válság pillanatok alatt az elavult mérési és értékelési mutatók (pl.: megjelenések száma) elutasításához vezetett, hogy helyette egy olyan valósabb értékelési rendszer jöjjön létre, amely azt mutatja, hogy a kommunikáció hogyan növelte – vagy éppen nem növelte – az üzleti értéket. Erre még nagyobb hangsúly kerül majd, amikor kilépünk a covid-19 válságból. Ha a kommunikációs tevékenység kézzelfogható módon nem járul hozzá a növekedéshez vagy a vállalkozás működésének védelméhez, akkor annak értéke megkérdőjeleződik.

A kommunikáció minden szervezetnél központi szerepet töltött be Közép-Kelet-Európában és világszerte a covid-19-es válság idején. Ahhoz, hogy ez továbbra is így maradjon, fontos a változásokhoz való alkalmazkodás, amiben a vállatokat támogató kommunikációs tanácsadóknak is kiemelt szerepük van.

A teljes blogposztot itt olvasható.