A National Geographic csatorna arról készített reprezentatív kutatást a 18-65 éves körében, hogy mit jelent „felfedezni”, ugyanis a NatGeo nemrégiben elindította a „Felfedezőnek születtünk” kezdeményezését és egy interaktív térképet hozott létre, ahol mindenki megjelölheti a kedvenc helyét. A magyar lakosságnak a „felfedezés” elsősorban az utazást jelenti, de a megkérdezettek háromnegyede az interneten való tájékoztatódását is kielégítőnek érzi, ha „felfedezésről” van szó. Ezen kívül, főleg a 30-49 éves korcsoportba tartozó nők és a vidéki városokban élők szerint, egy-egy új étterem kipróbálása is a felfedezés kategóriájába tartozik. A kutatás eredményei alapján a magyar lakosság jelentős hányada szeret felfedezni; csupán 17% mondta azt, hogy nem szükséges számára ez a tevékenység. Elsősorban a 18-39 éves vidéki, alacsony iskolázottságú férfiak vélik úgy, hogy ők már minden fontosat láttak a világból, és egyáltalán nem céljuk az utazás.

A National Geographic csatorna felmérése azt mutatja, hogy magyarok számára az utazás nem elsősorban külföldhöz kötődik. A magyar lakosság nem külföld fetisiszta: belföldön éppúgy megtalálja a felfedezés örömét, mint külföldön. A megkérdezettek csupán 34%-a gondolja azt, hogy más országba kell utazni az „igazi felfedezés” élményéhez. A megkérdezettek 86%-a szerint Magyarországon is bőven van mit felfedezni, nem szükséges elutazni máshová. Az utazás a magyar lakosságnak egyaránt jelenti a látókör tágítását, izgalmas élményt, tanulást, önismereti lehetőséget, továbbá olyan aktivitást, ami segít közelebb kerülni a családtagokhoz, barátokhoz. Mint kiderült, az utazásokban az új helyek felfedezésével járó belső izgatottságot szeretjük a leginkább, a motivációs rangsorban ez után következik a más kultúrákkal való találkozás és a világ mélyebb megismerése.

Legyen szó akár belföldről vagy külföldről, mindkét esetben a legfontosabb programok között a természetben való kirándulás és a passzív pihenés szerepel, majd a helyi ételek-italok kipróbálása, valamint a városnézés. A felmérésben résztvevők, az utazás alatt választott programok között az utolsó helyen a sportolást és a vallási célú zarándoklat jelölték meg. Spontán említések alapján, Magyarországon a Balaton a legnépszerűbb úti cél. Ezt követi Budapest, Aggtelek és az Őrség. A történelmi városok és szép tájak mellett sokan szeretnének eljutni élményparkba, állatkertbe, valamint fürdőkbe.

A megkérdezettek az új ismeretek megszerzésének legfontosabb eszközekének tekintik a belföldi utazást. A második helyen szerepelnek a könyvek, a harmadik helyet foglalják el a televíziós műsorok – mint látókör bővítési platform – az internetes videókkal holtversenyben, a külföldi utazás a negyedik helyen szerepel. A nyomtatott sajtótermékek kevésbé, a podcastok pedig még kevésbé jelentik az ismeretszerzés népszerű módjait. Mivel a televíziós műsorok közül a dokumentumfilmek nyújtanak a legtöbb ismeretet, tudást, ezért a National Geographic csatorna arra is kíváncsi volt, hogy mi a legnépszerűbb téma: a magyar lakosság az állatvilágot bemutató dokumentumfilmeket szereti leginkább, ezután következnek a turisztikai és a városokról szóló műsorok. A National Geographic törekszik arra, hogy minden igényt kielégítsen: az állatvilágról szóló dokumentumfilmek elérhetőek a NatGeo Wild-on, a városokra koncentráló tematikus műsorfolyam pedig szeptember 23-tól október 15-éig lesznek láthatóak a a National Geographic csatornán. Ebben a kiemelt időszakban olyan prémium tartalmak lesznek elérhetőek, mint a Városépítők, illetve a Top 10 – Az építészet remekművei.

Az Everguest turisztikai tanácsadó cég megbízásából készített felmérést a TÁRKI, a kikapcsolódás céljából utazó felnőtt magyar lakosság utazási szokásairól. A reprezentatív kutatásban olyanokat kérdeztek, akik az elmúlt 2 évben részt vettek legalább egy alkalommal többnapos belföldi vagy külföldi turisztikai célú utazáson.

A válaszadók 71,7%-a tervez utazni 2021-ben a koronavírus-járvány visszaszorulása esetén: 10,7% külföldre, 40,2% belföldre, 20,8% pedig külföldre és belföldre is utazna nyaralási célból úgy, hogy legalább egy éjszakát távol tölt az otthonától. Ezzel szemben 18,4% határozottan nem szeretne utazni, 9,8% bizonytalan a kérdésben.

A megkérdezettek több, mint harmada (34,2%) a koronavírus-járvány időszakában úgy döntött, hogy nem utazik. Ennek a döntésnek az elsődleges oka a járvány miatt bevezetett utazási korlátozások, vagyis a válaszadók szerettek volna utazni, de ez nem volt lehetséges. 29,4% a járványtól való félelem és nem az utazási korlátozások miatt nem utazott, további 18% pénzügyi megfontolásból, 3,6% pedig időhiány miatt döntött az otthonmaradás mellett.

Számos érdekesség mellett, a kutatásból az is kiderült, hogy a magyar vendégek számára fontos mások véleménye és szívesebben utaznak olyan helyekre, ahol a korábbi értékeléseket megválaszolják.

A belföldi turizmus valaha volt legerősebb időszaka jöhet

„A belföldi turizmus előtt kiváló lehetőség áll, ugyanis már lesznek védettséggel rendelkező külföldi vendégek, de még sokan lesznek, akik idén itthon maradnak. A hosszan tartó bezártság után óriási lesz az utazási kedv, a megtakarításaikat felhalmozó magyarok pedig hajlandóak lesznek többet is költeni a belföldi utazásuk során. A nyitástól számítva a valaha volt legerősebb időszaka jöhet a belföldi turizmusnak, az itthon elköltött pénz pedig a gazdaság újraindításához is nagy segítséget fog nyújtani” – mondta Belán Miklós, az Everguest ügyvezető igazgatója.

A balatoni utazási kedv nagyon magas: 67,1% kifejezetten szeretne menni 2021-ben a Balatonra.

„A Balaton óriási népszerűségnek örvend és hasonló telítettségre és még magasabb árakra lehet számítani, mint tavaly ugyanekkor. Érdemes minél korábban lefoglalni idei nyaralásunkat, hiszen az árak csak emelkedni fognak” – tanácsolta a szakember.

Minden 5. magyar utazó meglátogatná Budapestet

A kutatásban kiemelt fókuszt kapott Budapest, mint az a város, amely a legnagyobb károkat szenvedte el az elmaradó vendégek miatt. A Budapestre érkező turisták 89%-a általában külföldi, 11%-a pedig belföldi vendég. A pandémia hatására az elmúlt több mint egy évben padlóra kerültek a fővárosi vendéglátóhelyek, idén azonban pozitív változás következhet be – véli a szakember.

A turisztikai tanácsadó cég megbízásából készült felmérés válaszadói leginkább kulturális programokra (mozi, színház, kulturális örökség, komolyzenei koncert) és gasztronómiára költenek: 36,1-36,5% jelölte meg ezeket a válaszlehetőségeket.

„A budapesti turizmust és vendéglátást tekintve soha vissza nem térő alkalom van előttünk a belföldi vendégkör megszólítására. A kutatás rávilágít, hogy a jelenlegi helyzetben majdnem minden 5. magyar utazó szívesen menne Budapestre kikapcsolódás céljából és további majdnem 20%-ot lehetne motiválni ugyanerre, ha megfelelő rendezvények és kulturális programok lennének szervezve. Ez azt jelenti, hogy akár több, mint 1 millió magyar belföldi vendégre is számíthat idén Budapest, ehhez viszont a szakmai és állami szervezetek megfelelő együttműködése szükséges” – mondta Belán Miklós.

Kulturális programokra és kommunikációra van szükség

„Hozzávetőlegesen háromból két ember jelölte azt, hogy kulturális programok miatt utazna legszívesebben Budapestre. Második helyen szerepeltek a fürdők és harmadik helyen a gasztronómia. Azok közül, akik nem terveznek Budapesten nyaralni idén, több, mint 30%-nyian jelölték meg válaszul azt, hogy megfelelő kulturális programok mégis arra motiválnák őket, hogy Budapestre jöjjenek kikapcsolódni. Így összességében kijelenthetjük, hogy a legfontosabb teendő most a megfelelő programok megtervezése kivitelezése és nagy horderejű kommunikálása lenne a legcélravezetőbb eszköz a fővárosi turizmus erősítéséhez” – nyilatkozta Belán Miklós, az Everguest alapítója.

Csökkenő árak a fővárosban

A szakember szerint minden bizonnyal lesz változás a budapesti árak tekintetében. A covid miatti, a hosszan tartó lezárások, sajnos végleges bezárásra kényszerítettek több szállodát és éttermet is, ami a kínálat csökkenését eredményezi. Ugyanakkor a szállodáknak és vendéglátóhelyeknek muszáj alkalmazkodniuk a kereslethez, ami a szűkebb külföldi vendégkör miatt alacsonyabb lesz. Ez az árak csökkenését eredményezi.

„A szálláshelyeknek is alkalmazkodniuk kell a változó kereslethez és jó ár-érték arányú ajánlatokkal kell előrukkolniuk. Látunk remek külföldi példákat is. Bécs például egységes áron kínálja szálláshelyeit a belföldi vendégkör számára, míg Oroszországban megtérítik a belföldi utazási költségek 20%-át” – emlékeztetett Belán Miklós.

Budapest vendégkörének jelentős része külföldiekből áll, így a belföldi vendégkör a korábbi forgalmat nem pótolhatja, ugyanakkor megfelelő intézkedések bevezetésével elengedő lehet ahhoz, hogy újrainduljon a fővárosi turizmus és az utazókra épülő szolgáltató és vendéglátószektor.

„Csodás lenne megtapasztalni, ahogy az állami és privátszektor összefogásával, a magyarok tenniakarásával, országunk fővárosának népszerűsítésével, magyar önerőből indítjuk újra Budapest turizmusát. Ehhez viszont cselekednünk kell” – zárta Belán Miklós.