Tavaly többször is utazott a többség

2018-ban a válaszadók 78 százaléka többször is utazott valahová. Ennél is nagyobb arányban utaztak többször egy évben a fővárosiak, közülük 82 százaléknak volt egynél több alkalma utazni a tavalyi évben. A kérdőív készítői összefüggést találtak az iskolai végzettség és az utazások száma között: az általános iskolai végzettségűeknek mindössze ötöde utazott egynél többször (egyszer viszont a 60 százalékuk), míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 87 százaléka utazott több alkalommal is.

Úgy tűnik, Magyarország is elég vonzerővel bír: a legtöbben (82%) maradtak az országhatárokon belül. A szomszédos országokba való utazást – esetenként egy-egy belföldi út mellett – a válaszadók több mint fele engedhette meg magának, 44 százalék európai, de nem szomszédos országban járt. Amerika a 18–29 évesek, míg Afrika az 50 éven felüliek körében volt különösen népszerű a GKI Digital és a Bónusz Brigád adatai szerint.

Azt mondják, hogy a kikapcsolódáshoz legalább két hét kell, de az ideális három hét lenne, így lehet kiszakadni a munkából és valóban pihenni. Nos, kevesen engedhetnek meg maguknak háromhetes nyaralásokat, a válaszadók negyede utazott egész évben összesen 21 napnál többet. A legtöbben (31%) egy-két hetet töltöttek összesen pihenéssel.

Idén is utazni akarnak

Természetesen, aki egyszer beleízlel az utazás lehetőségébe, az már mindig erre vágyik: így vannak ezzel a kérdőív kitöltői is, hiszen 65 százalékuk nem is egyszer, hanem többször is szeretne idén útra kelni. Érdekes, hogy ami a célpontokat illeti, kétféle uralkodó attitűd rajzolódik ki a kutatásból: a többség (66%) olyan helyre akar menni, ahol még nem járt, de régóta a bakancslistáján van az adott hely. A másik oldal azt mondja, olyan helyre menne, ahol már járt, de visszavágyik oda. A 30–39 évesek még nagyobb arányban (62%) mennének oda, ahol már jártak, a 18–29 éves fiatalok pedig inkább új helyre mennének (76%).

Belföld a fő cél

A Bónusz Brigád és a GKI Digital kutatásából az is kiderült, hogy tervei szerint a válaszadók 81 százaléka belföldön fog pihenni, de ezzel párhuzamosan 58 százalék európai, nem szomszédos országba is tervez utazást. A válaszadók fele szomszédos országban fog pihenni.

A városlátogatás, a wellness és a vízparti nyaralás továbbra is a három legnépszerűbb programelem – mindháromra egységesen 60 százalék körüli arányban voksoltak a válaszadók. „Mindegy, csak pihenjek végre!” –  a válaszadók 14 százaléka így vélekedett az utazás programjáról.

A válaszadók kétharmada hotelben fog megszállni, 56 százalékuk apartmanban, minden ötödik válaszadó pedig magánházba készül. Ha tehetné, minden harmadik ember több mint három hetet töltene távol az otthonától, de erre reális esélyt csak minden ötödik válaszadó lát. Három emberből kettő természetesen a párjával fog utazni, sőt, ha nyernének egy utazást, akkor is csak az emberek harmada vinné a szűk családját, legtöbben még egy nyereményutazásra is kizárólag a párjukkal mennének. A nyereményút célpontja a legtöbbek számára maradna Európán belül (28%), de közel ugyanennyien választanának egy ingyenes amerikai utazást is.

Autóval, önállóan

Bár rengeteg fapados járat indul hazánkból, a legnépszerűbb utazási forma továbbra is autóval útra kelni. Sokak számára ez biztosít kellő szabadságot, hiszen így nem kell menetrendekhez igazodni, reptereken várakozni, nem csak egy bőrönddel tudunk utazni. Nem csoda, hogy a legtöbben (73%) autós útra készülnek, míg repülős útra kevesebben, csak 64% vállalkozna. Nem tűnnek népszerűnek az utazási irodák által teljes egészében megszervezett utak: a válaszadók 68 százaléka maga szervez mindent, önállóan keresgél programok és információk után, csupán minden negyedik ember bízza magát utazási irodára. Mivel magának szervezi a többség az utazását, így általánossá vált fórumokról, blogokról, internetes turisztikai oldalakról tájékozódni indulás előtt. De van 10 százalék, aki ennél lazábban utazik és helyben, spontánul dönt minden programjáról. Ami a célpontokat illeti a válaszadók több mint fele oda menne, ahová jó ajánlatot kap – nincsen konkrét elképzelésük arról, hogy hol töltik majd a szabadságukat. Jó ajánlatból pedig nincs hiány a Bónusz Brigádon, lehet válogatni!

A Bónusz Brigád 2010 óta forradalmasítja a magyar internetet. Digitalizálta a korábban csak offline módon elérhető éttermeket, bárokat, szépségszalonokat, tanfolyamokat, wellnessközpontokat és persze az élményeket. Ezekben a kategóriákban a Bónusz Brigád adja el a legtöbb szolgáltatást Magyarországon.

A 420 ezer rajongóval rendelkező oldal már több mint 31 milliárd forintot spórolt meg a vásárlóinak. Több ízben elnyerte az év honlapja díjat, jótékonysági programjának köszönhetően pedig a MAF Leginnovatívabb Támogatói Programjai közé került. Superbrands és Magyar Brands díjazott, a Kiváló magyar tartalom elismerés tulajdonosa és Az Év Internetes Kereskedője díj tulajdonosa is.

A GKI Digital 2013-ban jött létre, a GKI Gazdaságkutató Csoport digitális területekkel kapcsolatos, piackutatásokra és stratégiai tanácsadásra szakosodott leányvállalataként. A csoport legfiatalabb tagjaként a GKI Digital a digitális világ változásának és fejlődésének állandó nyomon követését tűzte ki célul.

A cég legfontosabb értékajánlata, hogy a saját alapkutatásokra, modellezésekre, elemzésekre, valamint lakossági lekérdezésekre alapozva, nyújt komplex digitális üzletviteli és stratégiai tanácsadást az alábbi területeken: digitális gazdaság, kereskedelem, pénzügyi szektor, média és telekommunikáció, jármű- & ingatlanpiac, ipar, logisztika.

A Bónusz Brigád számára fontos a magyar internetezők véleménye, hiszen Magyarországon ez az oldal értékesíti a legtöbb élményt, kikapcsolódást és szolgáltatást. A tudatos internetezés elkötelezett támogatójaként 2017 szeptemberében útjára indította a GKI Digital szakmai közreműködésével a „Ti mondjátok el Magyarország véleményét” című kutatás-sorozatot. A sorozat ezúttal a 2 hét múlva esedékes országgyűlési választásokkal kapcsolatos várakozásokat, preferenciákat járja körbe.

A kutatás első részéből kiderült, hogy április 8-án várhatóan az aktív internetezők 83%-a elmegy majd szavazni. A felvállalt, biztos pártpreferenciával rendelkezők körében a Fidesz-KDNP a legnépszerűbb. Ugyanakkor, a kormánypártokat a kisebbség támogatja, 53% a mai ellenzék valamelyik pártjára szavazna.

A felmérés második részében a GKI Digital és a Bónusz Brigád a pártpolitikai preferenciáktól elrugaszkodva a hazai és külföldi hírességek között keresett alkalmasnak vélt politikai vezetőket. Az internetezők fantáziáját is igénybe vevő felmérés arra is kitért, hogy a jelenleg tűzközelben lévő politikusok közül kivel vacsoráznánk a legszívesebben és milyen élményekkel, programokkal lepnénk meg őket.

Tom Hanks az internetezők 36%-a szerint jó miniszterelnök lenne

Habár az internetezők szűk harmada szerint nincs olyan filmszereplő, akire rá lehetne bízni az ország vezetését, Tom Hanks 36%-a szerint alkalmas lenne a feladatra (szerepre). Ez különösen azért tekinthető szép eredménynek, mert közel másfélszer annyi szavazatot kapott, mint ahány biztos kormánypárti szavazó található az internetezők között. A filmszereplők közül a második helyen Chuck Norris végzett (10%). A harmadik helyen döntetlen született Don Vito Corleone, a keresztapa és Dwayne „A szikla” Johnson között, őket az internet népének egyaránt 8-8%-a támogatná. Amíg a kitalált olasz maffiavezér a Fidesz-KDNP szavazói között a legnépszerűbb (10%), a pankrátorból lett színész-producer a Jobbik támogatói között örvend az átlagnál nagyobb népszerűségnek (11%).

1. Tom Hanks

2. Chuck Norris

3. Don Vito Corleone

4. Dwayne „A szikla” Jognson

5. Berényi Miklós

Hazai celebek: Alföldi, mint miniszterelnök? Az internetezők szerint, igen!

A hazai ismert emberek közül az internetezők csaknem harmada nem tudna megfelelő miniszterelnököt választani, a többiek véleménye pedig meglehetően nagy szórást mutat. A legtöbben (12%) Alföldi Róbertet tudnák elképzelni az ország első embereként, őt követi Bödőcs Tibor (10%), Sebestyén Balázs (9%), Pál Feri atya (9%) és a nők közül pedig Kálmán Olga a leginkább támogatott (8%).

Alföldi Róbert a DK (25%) és az MSZP (35%) szavazói között lenne a legnépszerűbb miniszterelnök-jelölt, Bödőcsre pedig a Jobbik és az LMP támogatói szavaznának a legnagyobb arányban. Sebestyén Balázsra pedig a Momentum és a Jobbik támogatói, valamint a fiatalok szavaznának előszeretettel. Pár Feri atya pedig az amúgy a celeb-miniszterelnök gondolatától legnagyobb arányban elzárkozó Fidesz-KDNP táborban a legnépszerűbb, de LMP-s szavazók is támogatnák. Kálmán Olgát az MSZP-PM, DK és LMP szavazók támogatnák a legnagyobb arányban.

1. Alföldi Róbert

2. Bödőcs Tibor

3. Pál Feri atya

4. Sebestyén Balázs

5. Kálmán Olga

Külföldi üzleti szereplők: Zuckerbergre 2%-kal többen szavaznának, mint Alföldire

Talán még relevánsabb felvetés a gyakran politikai kérdésekben is állást foglaló üzleti szereplők közül miniszterelnököt választani. Az ismertebb külföldi üzletemberek közül a választók ?-a tudna megfelelő vezetőt találni, a legnépszerűbb jelölt pedig Bill Gates lenne, akire a magyar internetezők 25%-a szavazna, szintén túlszárnyalva ezzel a kormánypárt biztos szavazóinak teljes bázisát (!). A második legnépszerűbb jelölt Elon Musk lenne, őt összességében az internetezők 16%-a támogatná, de minden negyedik férfi és minden harmadik 30 év alatti is rá szavazna. A harmadik helyen Mark Zuckerberg végezne 14%-kal, őt legnagyobb arányban a nők, valamint a DK és az LMP szavazói támogatnák. A dobogóról ugyan lecsúszott, de az ellene folyó propagandahadjárat ellenére szép eredménynek tűnik Soros György 7%-a is.

Ez főleg annak köszönhető, hogy minden ötödik DK-s szavazó voksolna mellette, de mindenképp említésre méltó, hogy amellett, hogy a Fidesz szavazók fele senkit sem tudna választani a külföldi üzletemberek közül, 1%-uk szerint Soros igenis jó vezető lenne.

1. Bill Gates

2. Elon Musk

3. Mark Zuckerberg

4. Soros György

5. Warren Buffet

Magyar üzleti szereplők: Csányi a legnépszerűbb

A magyar üzletembereket még a külföldieknél is kevésbé tudnák miniszterelnökként elképzelni a magyar választók, 3-ból 2 internetező szerint a leggazdagabb magyarok közül senki sem lenne alkalmas az ország vezetésére.

Ha mégis győztest kéne hirdetni, 15%-kal Csányi Sándor lenne a befutó, elsősorban a Fidesz-KDNP szimpatizánsok körében elért 26%-ának köszönhetően. Második helyen 8%-kal Gattyán György végezne, akit főleg az ellenzéki pártok hívei támogatnának, az LMP szavazók 18%-án kívül a DK (12%) és a Jobbik szavazói is (12%). A harmadik helyen a tegnap elhunyt Demján sándort látták volna legalkalmasabbnak az internetezők.

A kategória érdekessége, hogy míg a celebek és külföldi üzletemberek közül a Fidesz-KDNP szavazói közül tudnának a legkevesebben megfelelő miniszterelnököt választani, a hazai üzleti szereplők esetében fordul a kocka, és pont a kormánypárti szavazók támogatnának a legnagyobb arányban egy, a gazdasági élet területén is aktív vezetőt.

1. Csányi Sándor

2. Gattyán György

3. Demján Sándor

Ha mi választottunk volna, Hillary Clinton lenne az Egyesült Államok elnöke

A magyar internetezők az amerikai elnökválasztás során teljesen más eredményt hoztak volna ki: a magyarok 43-19% arányban Hillary Clintont választották volna meg az Egyesült Államok elnökének.

Hillary népszerűsége egyértelműen jóval nagyobb a női internetezők körében (47%), miközben a kormánypárti szavazók körében a Trump támogatók kerültek többségbe. Ellenzéki oldalon (MSZP-DK-LMP) Hillary lett volna a befutó, támogatottsága a pártok szimpatizánsai körében 72-82% között mozog.

Az internetezők kétharmada szeretne közvetlen elnökválasztást Magyarországon is

Habár a köztársasági elnököt jelenleg a parlament választja a pártok által delegált jelöltek közül és Áder János tavaly meghosszabbított mandátuma csak 2022-ben jár majd le, arról is megkérdeztük az internetezőket, hogy mit szólnának, ha itthon is közvetlenül a választópolgárok döntenének az államfő személyéről. A többség (67%) szívesen szavazna közvetlenül a köztársasági elnök személyéről, de konkrét személyt csak minden negyedik internetező tudna megnevezni. A legtöbben a jelenlegi államfőt, Áder Jánost javasolnák, de sokan vannak azok is, akik Orbán Viktornak a kormányfői pozíció mellett az államfői tisztséget is odaadnák. A harmadik legtöbbet említett jelölt pedig Majtényi János, őt feltehetően többségében a jelenlegi ellenzék szavazói támogatnák.

Tanfolyamra küldenénk a politikusokat

Az adatfelvételt támogató Bónusz Brigád okán természetesen adódott a kérdés, hogy vajon az internetezők milyen élménnyel lepnék meg kedvenc politikusukat? A legtöbben (a megkérdezettek 1/3-a) legszívesebben valamilyen tanfolyamra fizetnék be kedvenc politikusaikat. A rövid kurzusok sokszor kikapcsolódást is jelentenek, de lehet, hogy sokan inkább a megszerezhető tudás reményében ajándékoznának tanfolyamot.

A második legnépszerűbb kategória az élmény, a szavazók 18%-a ajándékozna valamilyen izgalmas időtöltést kedvenc politikusának. Hasonló arányban választanának az internetezők az egészség kategóriából ajándékot, ez a kategória főleg a Fidesz szimpatizánsai között népszerű, talán ők aggódnak legjobban idősödő politikusaik egészségéért.

Az utazás és az étel-ital kategória egyaránt az internetezők 13%-a szerint lenne megfelelő ajándék, az előbbi az MSZP-PM szavazók, a talán kevésbé fantáziadús vendéglátóipari élmény pedig a DK szavazói körében a legnépszerűbb ötlet. A szépség kategória messze az utolsó helyen végzett, ami nem csoda, hiszen kevés az a magyar politikus, aki a főleg nőkre specializálódott ajánlatokat élvezhetné.

Orbánt látná vendégül a legtöbb internetező

Az ajándékba adott élményeken kívül arra is kíváncsiak voltunk, hogy melyik miniszerelnök-jelöltet hívnák meg otthonukba vacsorázni a legtöbben. Az internetezők ?-a egyik jelöltet sem látná szívesen, de csaknem 10%-uk az összes jelöltet szívesen látná.

Összességében Orbánt az internetezők 20%-a hívná meg otthonába, az ellenzéki jelöltek közül pedig Szél Bernadettet látnák szívesen a legtöbben, az internetezők 9%-a vendégelné meg az LMP jelöltjét. A pártok támogatói közötti határozott választóvonalakat jól érzékelteti, hogy a biztos pártválasztók többsége kizárólag preferált pártjának jelöltjét hívná meg otthonába. Ezt a szigorú elhatárolódást árnyalja valamelyest a DK és az MSZP-PM szavazótábora, akik közül minden hetedik szavazó másik párt miniszterölnek-jelöltjét is szívesen vendégül látná otthonában.

A Kutatásról

A kutatást a Bónusz Brigád megbízásából, online kérdőíves adatfelvétellel a GKI Digital készítette 2018. február 26. és 2018. március 11. között.

A felmérésben összesen 7.200 válaszadó vett részt, melyből a 4.975 teljeskörű választ elemeztük ki. A kapott eredményeket nem, kor és lakóhely településtípusa alapján az aktív internetezők körére súlyoztuk át, így a kapott következtetések csak ezen kör (a rendszeres internetezők – hozzávetőleg 6 millió felnőtt, azaz a szavazati joggal rendelkezők 73%-ának) véleményét mutatják be.

A rendszerváltás óta kevés politikus lett sikeres brand, túl sok képességre és évek sziszifuszi munkájára van szükség hozzá, mondja Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research ügyvezető igazgatója. Míg korábban békülékeny, szociálisan érzékeny politikusokat igényelt a társadalom, ma a harcos, erőt mutató, konfliktusgeneráló típusra van szükség. A változást 2002-es választási veresége után Orbán hozta.

Blöffökkel felépíthető egy politikus brandje?

Csak blöffel biztosan nem. Még azoknál sem, akiknél elsőre azt gondolnánk, hogy nincs mögöttük tartalom, lásd Torgyán József esetét. Egy sikeres politikusnak mindenképp szüksége van néhány erőteljes tulajdonságra és persze kitartó munkára. Senki nem a semmiből robbant be az élvonalba. Gyurcsány Ferenc ugyan gyorsan lett miniszterelnök, de előtte sportminiszter volt, korábban pedig sikeres vállalatvezető. Sokáig és szisztematikusan építkezett. Menedzserből, államapparátusban dolgozóból, lényegében bárkiből lehet sikeres politikus.

Bárkiből?

Ha rendelkezik a közvélemény által bizonyítottan díjazott három márkaösszetevővel: egyéni személyiségjegyekkel, politikai tartalommal és politikai viselkedéssel. A személyiségnek okosnak, intelligensnek kell látszania, a választónak ezért úgy kell éreznie, hogy a szakterületének is kompetens képviselője. Legyen jó szónok, legyen dinamikus, aki a hátán viszi a pártját, legyen jó megjelenésű, és nem mellesleg szerény, visszafogott.

Ezek egy profi menedzser tulajdonságai is lehetnek.

Így van. Nem véletlen, hogy az üzletember és menedzser Bajnai Gordon villámgyorsan politikussá válhatott.

Nem lett igazán eredményes.

Hosszú távon nagyon kevés politikus az. Bajnai ugyan kompetens volt, jó megjelenésű, elhittük neki, hogy jót akart, és van mögötte politikai tartalom. De nem volt jó szónok, Orbánhoz képest pedig kevésbé dinamikus, inkább szerény és visszafogott. A sikerhez arra is szükség van továbbá, hogy a politikusnak határozott elképzelése és víziója legyen az ország jövőjéről, ami Orbánra és Gyurcsányra igaz, Bajnaira viszont nem, ő válságmenedzselésre szerződött. Ezeken túl a politikai imázs szempontjából fontos a szociális érzékenység is, az érzés, hogy nem hagyja az árokparton az embereket.

Az egészségügy éppenséggel nem számít elsődleges témának a mai politikában, ahogy az sem, hány millióan élnek a létminimum alatt.

Ezek makrogazdasági szempontok. Ennél fontosabb, hogy az emberek most jól érzik magukat, és ezt is hiszik. Az, hogy Magyarországon nincs kormányváltó hangulat, azt jelenti, hogy a „rosszabbul élünk, mint négy éve” kommunikációval ma nem lehet operálni.

Botka „fizessenek a gazdagok” szlogenje sem lehetett volna sikeres?

A politikusi siker fő összetevője, hogy nem téved el a szakterületek között. Botka Lászlóról eleinte el lehetett hinni, hogy nagyon felkészült, elvégre volt mögötte sok év sikeres városvezetés, szakértés és kompetencia. De sem az MSZP-ben, sem a többi ellenzéki pártot illetően nem volt ura a helyzetnek. Amikor bejelentette, hogy a szocialisták között Fidesz-kollaboránsok ülnek, egy pillanatra úgy tűnt, van benne erő végigvinni az ügyet, ám elvérzett.

Rosszul kezelte a konfliktust?

Nem kezelte jól. A konfliktuskezelésben két alapkarakter létezik: az egyik felvállalja az ellentéteket, sőt, generálja őket, a másik képes a kompromisszumra, az ellenfelek kibékítésére és a megoldások keresésére.

Nálunk a konfliktusos modell a sikeresebb.

Úgy tűnik, igen. De csak 2002 óta, amikor Orbán a választási vereség után sem adta fel a küzdelmet. Visszavonult ugyan, de közben azt hangoztatta, hogy a haza nem lehet ellenzékben. Azóta generálja a konfliktusokat. Pedig a rendszerváltástól 2002-ig a béketeremtés volt a sikeresebb módszer, akkor erre volt igénye a társadalomnak. Göncz Árpád erre a legjobb példa. 2002 után viszont erre a mentalitásra már nem volt szükség többé.

Mi változott?

Orbán felismerte, hogy az ellenséggel való állandó küzdelem érzése benne szunnyad az emberekben, és annál erősebb az összetartozás érzése, minél inkább meg tudja fogalmazni, ők mennyire másak. Szociálpszichológiai közhely, milyen komoly identitásképző, ha mások ellenében határozhatjuk meg magunkat. Aminek persze előfeltétele, hogy erős legyen a tábor és a vezető, aki viszi a zászlót. Olyan időket élünk, amikor a hatalomnak és az erőnek látszania kell egy sikeres politikus arculatában. Mint egy jó középpályás, aki a két alapvonal között rohangál, cipeli és osztja a labdát, amolyan rakkolós típus.

Orbán rendelkezik az összes említett képességgel?

Az igazán nem mondható el róla, hogy szerény és visszafogott lenne. De amúgy igen, minden adott nála, ami egy politikust sikeressé tehet. Nem csak az övé azonban az egyetlen politikusbrand. Medgyessy Péter ugyan preorbáni figura, még kompromisszumos alkat volt, de az ő idejében még volt igény erre a békülékeny tónusra, amire a politikusi karakterét fel lehetett építeni. Ráadásul azt is sikerült elhitetni róla, hogy kompetens, és meg akarja nyerni a választásokat.

Szakértők szerint a választások előtt Orbánnal folytatott tévévitája hozta meg neki a sikert.

Az is sokat segített. És Medgyessy azt is meg tudta mutatni a társadalomnak, hogy szociálisan érzékeny. Képes volt érzékenyen megszólítani a különböző társadalmi rétegeket.

Ilyen tónusú üzenetekkel ma nem érdemes operálni?

Ma nagy a harci láz. Az erőteljes, hatalma teljében lévő Orbánnal és a Fidesszel szemben aligha lehet más eszköztárral felépíteni egy karaktert.

Nincs ellenfél sehol a láthatáron?

Egyelőre arra mutatnak jelek, hogy a Fidesz még mindig Gyurcsány Ferenctől tart a leginkább, folyamatosan vele festi az ördögöt a falra ugyanis. Gyurcsány a karakterét tekintve nagyon sok azonosságot mutat Orbán Viktorral: dinamikus, jó szónok, erőt sugároz, akarja a hatalmat, nem menekül el a konfliktusok elől, van tapasztalata. Csak egy ilyen személyiség kelhet versenyre Orbánnal.

Gyurcsány mégis képtelen visszaverekedni magát igazi kihívóvá.

Orbánék ébren tartják az iránta táplált ellenszenvet. Egy lezuhant politikus rettentő nehezen tud visszatérni.

Kivéve Orbán?

Ő ugyan 2002-ben és 2006-ban is elveszítette a választást, de viszonylag szoros versenyben, és végig mögötte állt egy jelentős tábor. Gyurcsánynak viszont 2006 után beszűkült a támogatottsága. És az is fontos politikusi képesség, hogy tudjon kivárni és ideiglenesen visszavonulni. Gyurcsánynak ez nem megy.

Mindenesetre Orbán igencsak sikeres a Soros-kampánnyal és az állandó ellenséggyártással.

Ha az a siker, hogy választást nyerjen – és mi más? –, akkor az. És az is siker, hogy bár a társadalom jelentős részét nem érdekli ez a kommunikációs kampány, két és fél millióan mégis fogékonyak rá. Jól kiszámították, hogy a tábor egyben tartására abszolút elég. Két és fél millió embernek ez pozitív üzenet, ami az identitásukat megerősíti. Orbán pedig megmaradt olyannak, amilyen volt, nem akar változni, látja, hogy a sikerének ez az egyik záloga. Liberális politikai múltja már rég zárójelben, rég volt, túl vagyunk rajta. 2002 óta koherens és egységes az image-e, 2010 óta pedig végképp az. Megtalálta a karakteréhez leginkább illő politikai arculatot. A táborát egységben, rendben tartja, nem nagyon beszél ki senki.

Lázár János azért megteszi néha, sajátosan építi magát.

Ő valóban kitalált magának egy saját arculatot, a Lázár-brandet, aminek része a nyilvánosságban való aktív részvétel. Ez a mai Fideszen belül igazán kevesekre jellemző. Ő viszont minden héten kiáll a kormányinfóra, és élőben, rögtönözve, bármely témában jól fogalmazva, kompetensen válaszol még a kellemetlen újságírói kérdésekre is. Ez nagyon egyedi, és a választó is látja.

Politikusi képességeit tekintve mi a fő különbség Orbán és közte?

A főnöki helyzet. A munkamegosztásban elfoglalt helyük más, Lázár Jánosnak nem kell vinnie a zászlót. Ebben a státuszban ő a profi szakértő, a kormányzás zavarba hozhatatlan letéteményese. Sikeres, mert nem téveszti el ezt a szerepét.

És Varga Mihály?

Az ő esetében sok Orbánhoz hasonló tulajdonságot nem említhetünk. Ő a gazdaság tudora, ezen a területen mutatja meg professzionalitását. Róla csak annyit kell elhinni, hogy nála jó kezekben van a gazdaság és a pénzügy. De ezek eleve meglévő képességei. Ahogy Pintér Sándor belügyminiszter a szigorú, kemény politikus megtestesítője. Mindkettejük személyiségének nagyon is megfelel saját szerepük.

Rogán Antal ebből a szempontból a helyén van?

Az jól állt neki, amikor Fidesz-szóvivőként mindennap reagált az aktuális ügyekre. Az államapparátusba kerülése óta azonban már nem ennyire egyértelmű a helyzet. A mostani működésére pedig nem látunk rá. Helikopterezési ügye óta alig kommunikál, inkább eldugták a nyilvánosság elől. Ettől függetlenül a kormányzati kommunikáció Lázár Jánoson kívüli területeit – Soros-kampány, nemzeti konzultáció, médiaszereplések – még persze ő irányítja. Csak nincs reflektorfényben.

Ki az, aki Orbánon kívül sikeres politikusi brand?

Rajta kívül nehéz mást találni, ezért nincs alternatívája sem, az ellenzékben sem.

Vona Gábor?

Az arculatváltásával ő is próbálja egyben tartani a táborát. Igyekszik erőt mutatni, mégsem lett Orbán alternatívája.

Miért?

Túl gyors volt a váltás, ami vele és a pártjával történt. Míg a Fidesznél ez hosszú folyamat volt, nála eddig alig másfél év, ami kevés idő az átpozicionáláshoz.

Később lehet Orbán kihívója?

Nem tudni. Ő konfliktuskeresőből inkább kompromisszumkeresővé alakult. Még a baloldali szavazókat is megszólította azzal, hogy párbeszédre készül velük.

A parlamentben gyakran élesen konfrontálódik Orbánnal.

Még nem dőlt el, hogy a karcos, karakteres vagy a visszafogottabb, mértéktartóbb személyisége dominál majd. Most mind a két komponens megjelenik. A parlamentben valóban keménykedik, másfelől viszont nyugalmat áraszt, nem emeli fel a hangját, kevés tónussal dolgozik, szerény külsőt mutat. Úton van. Hosszú idő, míg egy politikusbrand kitartó, sziszifuszi munkával felépül, ami akár egy nap alatt tönkremehet.

Női politikus Magyarországon lehet sikeres? Orbán azt mondta, nőknek nem való a politika, mert nem bírják a terhelést.

Pedig van igény rájuk, de a 2002 utáni harci világ kilökte őket a politikából. Előtte több markáns, meghatározó pozícióban is nő ült, úgymint Dávid Ibolya, Szili Katalin, Lendvai Ildikó, ráadásul még népszerűek is voltak. Ma azonban nem a rájuk jellemző képességek fontosak: nem kibékíteni kell az ellenfeleket, hanem földbe döngölni. Ezt ők kevésbé vállalják. Akkor jöhet el a nők ideje, ha a társadalom felismeri, hogy békére van szükség.

A kutatások szerint a többség szívesen látna nőt fontos politikai szerepekben.

De konkrét helyzetekben, ha választani kell, még mindig a verekedős, harcos férfiakat részesítik előnyben. Szél Bernadett is azért lehet népszerű, mert keményen fogalmaz, Orbánnal szemben erőt mutató személyként, az ellenzék harcos szóvivőjeként jelenik meg. Béketeremtő politikusra most nincs igény. Dávid Ibolya nem volt elég harcos, és a választó nem hitte el róla, hogy képes bevinni a pártját a parlamentbe, Szél Bernadettről viszont igen.

Kunhalmi Ágnes is harcos?

Ő az MSZP-ben szocializálódott, kemény csatákat kellett vívnia, miközben a szakterületi tudásra is szüksége van. Harcosként ismertük meg őt is, nehéz lenne más image-et kialakítania. A helyén van. Sok a hasonlóság közte és Szél Bernadett között.

Van még sikeres női politikus?

A Fideszben, a Jobbikban, a DK-ban nincs. Talán még a párbeszédes Szabó Tímea, aki beleáll az ügyekbe.

Számít-e a külső, az, hogy szép, vonzó ember legyen a politikus? Sokak szerint az a lényeg, hogy a politikust egyfajta rocksztárként lehessen csodálni.

A megjelenés nagyon is számít, ami nem feltétlenül a szépséget jelenti, inkább összhangot, önazonosságot.

Mennyire kell celebnek lenni és megjelenni a bulvárban?

Az biztosan jót tesz, ha a politikus a nyilvánosság előtt megmutatja a gyerekeit és a családját, persze bizonyos határok között.

Rogán Antal sok éve tudatosan bevállalta a bulvárt, még szappanoperában is szerepelt. Ismertsége, népszerűsége azonnal megugrott, politikai tevékenysége kevésbé került előtérbe, az V. kerületben mégis többször is simán nyert.

Ez így van. Ma már nem lehet elbújni, nem olyan időket élünk. Aki csak a politikában mutatkozik, hátrányba kerül.

A vezérek közül ki kezeli a legjobban a bulvárt?

Orbán Viktor ügyes, nem tolja túl, Gyurcsány szintén. Karácsony Gergely is megmutatta a családját, Vona a konditermes alakját, sőt a szemöldökcsipeszét is. Láttatják, hogy ők is emberek. Hogy ki hol nyaral, hol tölti az ünnepeket, az is simán belefér.

Rogán helikopterezése bulvárhír, mégis rengeteget ártott neki.

Az már sok volt, a mértéktartás rengeteget számít.

Orbán szotyizós image-e igazán nem mértéktartó.

Az valóban megosztja a közvéleményt. Ó azonban nem nekünk szotyizik, hanem a szavazóknak, illetve a szurkolóknak. Azt akarja megmutatni, ő is egy közülük.

Fontos, hogy a hírekbe bekerüljön a politikus?

Létfontosságú. Ahogy a popslágereket alkotó zenegyártó kisiparos teszi egyik hangot a másik után, és minden akkordról tudja, milyen hatást vált majd ki a hallgatóban, úgy a politikusok sajtómegjelenését is pontosan kiszámítják a kommunikációs szakemberek, megtervezik a teljes médiajelenlétet. Pontosan kiszámítják, mikor, hol és hányszor kell megszólalni, és mit kell mondani.

Kik a legerősebb, legjobban felépített brandek a magyar politikai palettán?

Göncz Árpád, Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc mind igazi brand. Összetéveszthetetlenek és tartósak. Torgyán József és Horn Gyula is az volt. Talán még Kuncze Gábor és Lendvai Ildikó.

Közel három évtized alatt nem sok.

Tényleg nem.

Az interjú a hódmezővásárhelyi polgámester-választás előtt készült – a szerk.