A PwC 2021-es globális befektetői ESG-felmérése 325 befektető véleményét rögzíti a világ minden tájáról, akik elsősorban aktív vagyonkezelők és befektetési vállalkozások, befektetési bankok vagy brókercégek elemzői. A kutatás keretében 40 mélyinterjú készült világszerte olyan befektetőkkel és elemzőkkel, akik együttesen több mint 11,6 ezer milliárd dollár vagyont kezelnek.

Az ESG fontos, de a hozam még előtte jár a fontossági sorrendben

Bár a legtöbb befektető valószínűleg tesz lépéseket, ha a vállalatok nem elég aktívak az ESG területén, azonban az is kirajzolódik a válaszokból, hogy nem szeretnék, ha egy vállalat ESG-vel kapcsolatos intézkedései jelentősen – vagy bármilyen mértékben – befolyásolnák befektetéseik hozamát. A túlnyomó többség (81%) úgy nyilatkozott, hogy legfeljebb egy százalékponttal kevesebb befektetési hozamot fogadna el az ESG-célok megvalósításáért; a válaszadók közel fele (49%) a hozam semmilyen csökkenését nem hajlandó elfogadni.

Balázs Árpád, a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának cégtársa szerint a felmérés azt mutatja, hogy a befektetők a rövid távú eredményekre és a hosszabb távú társadalmi kérdésekre is összpontosítanak, amelyek egyszerre jelenthetnek kockázatot és lehetőséget befektetéseik számára. Egyértelmű, hogy a befektetők elvárják, hogy az ESG a vállalati stratégia szerves részét képezze. Ez magában foglalja az ESG-kérdések megoldására irányuló kiadásokat, miközben világosan kommunikálják az érveket és az üzleti stratégia szempontjából jelentkező előnyöket. Ha a befektetők nem látják ezt az elkötelezettséget, akkor nem haboznak lépéseket tenni, például megválnak a vállalatban lévő pozícióiktól és máshová viszik ügyfeleik pénzét.

Átlátható és megbízható ESG beszámolók kellenek

A befektetők egyre inkább többet szeretnének tudni a vállalatok ESG-vel kapcsolatos kötelezettségvállalásairól – a megkérdezettek 83%-a szerint fontos, hogy az ESG-jelentések részletes tájékoztatást nyújtsanak a kitűzött célok felé történő előrehaladásról. Ehhez elengedhetetlen a befektetők fokozottabb bevonása, valamint az átlátható és megbízható beszámolás. Aggasztó, hogy átlagosan a megkérdezett befektetőknek csak egyharmada véli úgy, hogy az általuk olvasott ESG-jelentések jó minőségűek. A befektetők nagyobb bizalommal vannak az olyan ESG-riportok iránt, amelyek tanúsítottak – a megkérdezettek 79%-a azt nyilatkozta, hogy jobban bízik a tanúsított ESG-információkban, míg 75%-uk szerint fontos, hogy a beszámolóban szereplő mérőszámokat független fél tanúsítsa.

A felmérés szerint az ESG-teljesítmény mérésére szolgáló egységes mérőszámok jelentős előnyt jelentenének a befektetők számára. Közel háromnegyedük (74%) azt mondta, hogy megalapozottabb döntéseket tudnának hozni, ha a vállalatok egységes ESG-jelentési szabványokat alkalmaznának; hasonló arányban (73%) nyilatkoztak úgy, hogy fontos lenne tudni összehasonlítaniuk az egyes vállalatok ESG-teljesítményét.

„Globális szabványok hiányában a befektetők számára komoly kihívást jelent az ESG-teljesítmény értékelése. A vállalatok számára is sokkal nehezebb az ESG-teljesítményről beszámolni közös referenciaértékek vagy követendő keretek nélkül. A nemrégiben zárult COP26-klímacsúcs egyik részsikere épp a beszámolókhoz kapcsolódik: nemzetközi fenntarthatósági standardok[1] bevezetését jelentették be – ez felválthatja a számtalan különböző keret- és mérőrendszert, amit a vállalatok alkalmaztak eddig, és ami megnehezítette az átlátható és következetes ESG jelentéstételt” – hangsúlyozza Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának igazgatója.

Az éghajlatváltozás a top téma

A megkérdezett befektetők számára az éghajlat a vezető ESG kérdés: az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentése a leggyakrabban (65%) említett probléma, amelyet a vállalatoknak prioritásként kell kezelniük. Ezen túlmenően a befektetők 82%-a szerint fontos, hogy az ESG-jelentések megindokolják a környezetvédelmi kötelezettségvállalásokat, valamint részletes terveket mutassanak be arra vonatkozóan, hogy azok hogyan valósíthatók meg. A munkavállalók egészségének és biztonságának biztosítása (44%), valamint a munkaerő és a vezetők sokszínűségének, egyenlőségének és befogadásának javítása (37%) szintén kiemelt ESG szempont.

Az ESG-stratégia a lefelsőbb szinttől indul

A megkérdezett befektetők szerint az ESG-stratégia legfelül kezdődik. A befektetők nagy többsége (82%) szerint az ESG-t be kell építeni a vállalati stratégiába, míg kétharmaduk (66%) leginkább akkor bízik abban, hogy az ESG-kérdésekkel foglalkoznak, ha azért valaki a vezetőségből felelősséget vállal. A válaszadók több mint fele (53%) szerint ez a vezérigazgató feladata kell hogy legyen.

„Az ESG nem lehet utólagos szempont, hanem a vállalati stratégia szerves részét kell képeznie. Az ESG fontosságát egy vállalaton belül a vezetőség példamutatása juttatja érvényre. Az elkötelezettség és teljesítmény bemutatása holisztikus megközelítését igényel: a fenntarthatóságért, a kockázatkezelésért és a pénzügyi beszámolásért felelős csapatoknak együtt kell működniük. Kutatásunk végső soron azt mutatja, hogy a befektetők igényeinek való megfelelés érdekében a vállalatoknak az ESG-vel kapcsolatos teljesítményüket ugyanolyan komolyan kell venniük, mint az összes többi üzleti és pénzügyi mutatójukat” – tette hozzá Balázs Árpád.

[1] International Sustainability Standards Board; bővebben az ISSB-ről:

https://www.pwc.com/gx/en/services/sustainability/publications/cop26/what-is-the-big-news-at-cop26-for-esg-reporting-pwc-cop26.html?j=204379&sfmc_sub=241302&l=16_HTML&u=3720800&mid=510000034&jb=2

Meglátásom szerint az inflációs nyomás a befektetőket a nullás vagy mínuszos kamatkörnyezetben a reáleszközök felé fogják hajtani. Értem ez alatt a részvényeket, az aranyat vagy akár az ingatlant. Itt minden esetben befektetésekről beszélek.

A COVID–19-es időszakban elszenvedett gazdasági pofonok után a jegybankok a gazdaságok beindítására fókuszálnak. Legyen szó olcsó hitelről, pénznyomtatásról, a kamatok mínuszba vágásáról, a cél minden esetben ugyanaz. A gazdasági sokkot túl kell élni, és egy-két éven belül a most szenvedő szektorokat is vissza kell hozni az élők sorába, hiszen abban mind egyetértenek, hogy az átmenetileg megugró munkanélküliségi rátát a lehető leggyorsabban normalizálni kell, tartósan fenntartható szintre, 5–10 százalék közé kell csökkenteni.

Szilárd meggyőződésem, hogy a koronavírus okozta gazdasági sokkot a világ megpróbálja majd gyorsan kiheverni. Lehet ez egy vakcina vagy hatásos gyógymód következménye, de vélhetően egy év múlva már nem a koronavírus gazdasági hatásairól fogunk beszélni. Úgy látom, hogy már most sem a jelenlegi problémákra próbálnak fókuszálni a befektetők, hanem a 2021-es vagy 2022-es kilátásokra. Ami minden bizonnyal velünk marad, az a végtelen sok pénz, amit addig a jegybankok és a kormányok nyomtatnak, majd költenek. Ez hosszú távon a reáleszközök felértékelődését és vélhetően az infláció megugrását okozhatja. Ilyen környezetben pedig jellemzően, ahogyan már fentebb is írtam, a nemesfémek, az ingatlanok és a részvények szoktak felülteljesíteni/vásárlóértéket megőrizni.

Jelenlegi meglátásom szerint a mostani helyzet kedvező lehetőség szelektíven részvénykitettséget vállalni 12 hónapos időtávra. Az esetleges árfolyamesésekben növelni lehet a reáleszközökben meglévő kitettséget, tekintve az olcsó régiós piacok kiemelkedő hozampotenciáljára.

A feltörekvő piacok korrigáltak a nagy esés után, de egyértelműen lemaradóban vannak a fejlett piacokhoz, különösen Amerikához képest, ahol az indexek új csúcsokra tudtak emelkedni.

Ha 2021-ben már a kilábalásra fogunk koncentrálni, az inflációs nyomás miatt a befektetők még inkább a részvények felé fordulhatnak, és akkor a lemaradó régiók a következő egy-két évre nézve is jó beszállási lehetőséget adhatnak.

Az egyedi részvények helyett jelenleg inkább piacokat, régiókat vennék. Az amerikai piacokat nem lehet kihagyni a portfólióból a nagy emelkedés után sem. Az erőt az amerikai tőzsdék mutatták az elmúlt fél évben is, így inkább arra figyelnék, hogy a következő hónapokban kitart-e a lendület a tengerentúlon. Nem hiszek abban, hogy a feltörekvő piacok szembe tudnának menni a fejlettekkel, így az előbbi piacokra a pénzbeáramlás is akkor várható, ha Amerikában is kitart a jó hangulat. Erre hatással lehet majd még a novemberi elnökválasztás is*, így a elkövetkező egy-két hónap hozhat izgalmakat a tőkepiacokon.

Milyen részvényeket keresnek most a befektetők?

2020 a reflektort ismét a tőkepiacok felé fordította, hiszen a COVID–19-híreknél már csak a napi tőzsdei mozgások szerepeltek többet a híradásokban. Soha nem látott árfolyamesésekről olvashattunk, elég csak az átmenetileg negatívba menő olajárakra gondolni, de a részvények közül is lehetett olyanról olvasni, mely akár pár hét alatt esett 50-70 százalékot. Ezek a mozgások meghozták a befektetői kedvet, és olyanok is a tőkepiacra merészkedtek, akik addig talán még soha nem vettek részvényt.

Érdekes volt megfigyelni azt a jelenséget is, hogy a jelenkor befektetői már más szemmel néznek a tőzsdei cégekre, mint mi, akik húsz-harminc évvel ezelőtt tanultuk ezt az egyetemen, és azóta is a tőkepiacokon dolgozunk. Az látható, hogy vannak olyan szektorok, melyek ma kevésbé számítanak „trendinek”. Pár éve megfigyelhető volt, hogy a dohányipari cégektől elfordultak a befektetők, most pedig az olajipari cégek esetében is hasonló jelenség kezd körvonalazódni.

Ma már a zöldcégeket keresik az emberek. A fiatalok már nem feltétlenül a vállalat mutatói alapján döntenek egy cég mellett. Sok esetben azt sem tudják, hogy egyáltalán termel-e nyereséget az adott vállalat, fontosabb számukra, hogy milyen a cég megítélése, szeretik-e a termékét, mi a közösség véleménye róla, tudnak-e azonosulni vele, vagy dolgoznának-e ott. Ilyen a Tesla is, mely még közel nem képes annyi autót előállítani, mint egy hagyományos autógyártó, ráadásul profitot se nagyon termel, de már most többet ér, mint a versenytársai, a részvényárfolyama az elmúlt fél évben 400 dollár alatti szintről 2000 dollár fölé repült. A hagyományos autógyárak pedig lassan öt éve nyögik a „dízelbotrány” terhét. Hasonló volt megfigyelhető az öt nagy technológiai cég (FAANG), azaz az Apple, az Amazon, a Facebook, a Netflix és a Google esetében is, melyek a hagyományos iparágakhoz képest szárnyaltak a pandémia alatt is.

Persze ahhoz, hogy egy cég „menőnek” számítson, elég sok mindennek meg kell felelnie, de úgy tűnik, ez kifizetődik hosszú távon. Az elmúlt években került a befektetők fókuszába az SDG – sustainable development goals, azaz fenntartható fejlődési célok –, ami, ha körül szeretnénk írni, azt jelenti a befektetők számára, hogy olyan vállalatba invesztálnak, mely céljai meghatározásában, ügymenetében is tesz a fenntartható jövőért, továbbá melynek menedzsmentje is erősen elkötelezett e célok megvalósítása iránt. Itt nem csak arról beszélhetünk, hogy a cég adott esetben megújuló energia felhasználását preferálja, hogy csökkenti a gyártás során keletkező hulladékot, hogy a kantinban a műanyag helyett papír szívószálat használ, vagy esetleg egyáltalán nem használ műanyag tányérokat. Ez alatt azt is értjük, hogy olyan mentálhigiénés környezetet, olyan munkakörülményeket teremt dolgozói számára, amelyek hosszú távon élhető munkahelyet biztosítanak nekik.

Akik szeretnék ezt a nézetet a befektetéseik oldaláról is képviselni, azoknak elérhetőek már az olyan befektetési alapok, melyekbe csak az ezen kritériumoknak megfelelő cégek kerülhetnek be. Ezek az ESG-, azaz a fenntartható befektetéseket tartó alapok. Ezek előnye lehet, hogy a részvények árfolyama – tapasztalatok alapján – a hatékonyabb cégvezetésnek köszönhetően eső piacon kisebb mértékben esnek, mint más részvényeké, emelkedő piacon pedig akár felülteljesítés is várható tőlük a szektortársakhoz képest. Az ESG-kritériumoknak azért is érdemes lehet megfelelni, mert ezt a piac is jutalmazza. Például a jó besorolás miatt ezen cégek akár könnyebben vagy olcsóbban juthatnak hitelhez.

Itt azonban van egy szépséghiba. Ezen kritériumoknak jelenleg nem csak a zöldenergiával foglalkozó vállalatok felelhetnek meg, azaz akár egy olajipar cég is bekerülhet ebbe a kalapba, ha vezetése ezen elvek mentén alakítja a vállalatirányítási rendszerét, tesz a jobb minőségű munkakörnyezetért (lásd például az Exxon esetét).

Megvizsgálva az iShares MSCI World ESG ETF-et azt láthatjuk, hogy valójában egy amerikai S&P 500-túlsúlyos befektetési alapot veszünk meg. Így igazából a befektetésünk teljesítménye attól függ leginkább, hogy az amerikai nagyvállalatok hogyan teljesítenek. Az alap tíz legnagyobb súlyú részvénye: Apple, Microsoft, Amazon, Facebook, Alphabet, Johnson & Johnson, Nestlé, Visa, Mastercard és Bank of America. Sehol egy megújuló energiával foglalkozó cég vagy annak beszállítója. Érdekes, hogy az elektromosautó-gyártók is csak most kerültek be az ESG-alapba a Tesla képviseletében.

Ezek alapján számomra ez az alap az édesítőszeres üdítőre hasonlít. Ráírják, hogy 30 százalékkal kevesebb cukrot tartalmaz, de igazából az eredetileg is túlcukrozott termékhez képest kevesebb a cukor. Így még messze vagyunk attól, hogy ez egészséges legyen.

Ezek alapján ha a lelkiismeretünk szerint szeretnénk befektetni, akkor tegyük a pénz egy részét olyan cégekbe, melyek a jövő megoldásaira fókuszálnak, a többiből meg vegyük meg a nagy indexeket, ezzel is diverzifikálva a portfóliónkat. Így a lelkünk is megnyugszik, és a befektetéseink is jó helyen lesznek.

Szerző: Nagy Bertalan | üzletfejlesztési igazgató |Concorde Értékpapír Zrt. Private Banking üzletág

E-mail: bertalan.nagy@con.hu

*Ez a cikk eredetileg a Márkamonitor magazin 2020/2-3. számában jelent meg.