Január elsejével a bruttó minimálbér bruttó 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra növekedett, a gyermekgondozási díj és a nagyszülői gyed értéke szintén eléri a 280 ezer forintos értéket. A felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók gyermekgondozási díja, azaz a diplomás gyed jövő év elejétől 140 ezer forintra emelkedett. A fentiek kompenzálására a kormányzat számos adókedvezményt biztosít a munkáltatóknak jövő évtől: 2,5 százalékkal csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke, eltörlésre került a 1,5 százalék mértékű szakképzési hozzájárulás, a kisvállalati adó mértéke 10 százalékra mérséklődött, a kis- és középvállalkozásoknak pedig továbbra is csak a helyi iparűzési adó felét kell befizetniük az önkormányzatok felé. „A fenti módosításoknak köszönhetően 2022. január 1. óta 100 egység munkabér után már csak 13 egység mértékű élőmunkát terhelő adóbefizetési kötelezettsége áll fenn a munkáltatóknak, ami 4 egység megtakarítást jelent minden egyes munkavállaló után” – ismertette a változásokat Karácsony Balázs, a BDO Magyarország adóigazgatója.

Ezen felül 2022. január 1-től a 25 év alatti magyar polgárok mentesülnek a személyi jövedelemadó kötelezettsége alól. „Ezt a módosítást már korábban elfogadta az országgyűlés, az érintettek a munkaviszonyos jövedelmeik után érvényesíthetik majd az adókedvezményt, az átlagbérre jutó adóteher összegéig” – részletezte Karácsony Balázs. „Ez egy 20 éves pályakezdő esetében alapul véve az átlagbért éves szinten nagyságrendileg 720 000 forint adómegtakarítást jelent, ami kamattal összesen nagyságrendileg 920 000 forintnyi megtakarítás, ha az előrelátó pályakezdő minden hónapban állampapírba fekteti a megtakarított adóforintokat.”

Az új intézkedések meghatározó könnyebbséget jelentenek a családosok számára is: a kormány döntése alapján a családi kedvezményre jogosult gyermekes szülőknek visszajár a 2021-ben megszerzett jövedelmükből levont adó, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, valamint kisadózó vállalkozások esetében az ezen évet érintő tételes adó negyede. Ennek megfelelően az állam legkésőbb 2022. február 15-ig visszatéríti az általuk 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót azon gyermeket nevelő szülők számára, akik 2021. december 31-ig benyújtották az igényléshez kialakított VISSZADO nyomtatványt. „Számszerűsítve a rendelkezés hatásait, egy két keresős család esetén, amennyiben év közben nem éltek a családi adókedvezmény lehetőségével, ez akár 1 440 000 forint adóvisszatérítést is jelenthet.” – fejtette ki Karácsony Balázs. Azon jogosultaknak, akik lekésték a határidőt, leghamarabb a 2021-es SZJA bevallásban nyílik lehetőségük az adó-visszatérítéshez szükséges adatokat megadni a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig, azaz 2022. május 20-ig.

Egy tavaly év végi módosítással a kormányzat lehetővé tette, hogy 2022. február 1. és május 31. között a SZÉP kártyára kapott juttatást élelmiszer vásárlásra is felhasználhassák az érintett munkavállalók. „A módosítás várhatóan kedvezően érinti majd a kiskereskedelmi szektor forgalmát, azonban az itt jelentkező fogyasztási többlet várhatóan kedvezőtlenül fogja érinteni a turisztikai szolgáltatókat, mivel a bérfejlesztések mellett nem várható, hogy a munkáltatók jelentős  többlet forrást biztosítanának a SZÉP kártya keretösszegben”- mondta Karácsony Balázs.

 A BDO Magyarország cikksorozata a témában

Ahogyan az előző cikkünkben bemutattuk, 2021-ben 69 millió amerikai dollár értékben talált új gazdára a Beepie digitális alkotása, azonban már 2018-ban is több százezer dollár volument tett ki az NFT-alapú kereskedelem.  Ebből adódóan nem meglepő, hogy nem csak a gyűjtők és a különleges hóbortok kedvelői fordultak az érme felé, hanem felkeltette a pénzügyi szolgáltató szektor figyelmét is. Ezt a technológiát kiválóan hasznosítják a háttér irodában (back office), az üzleti támogatói funkciók során, amikor szükség van arra, hogy alaposan megvizsgálják az ügyfél személyazonosságának valódiságát.

Az évek során nagyon kevés változás történt a KYC (Know Your Customer – Ismerd meg az ügyfeledet) folyamat és az új ügyfél befogadása terén, különösen igaz ez a pénzügy szektorra. A 2007-es Pénzmosási Rendelet bevezetése óta az Egyesült Királyság főleg arra koncentrált, hogy korlátozza a pénzmosás lehetőségét és kiszűrje a szervezett bűnözést. A 2017-es újabb jogszabály és annak számos módosítása már megkívánta azt is, hogy mélyreható vizsgálattal azonosítsák az ügyfél üzleti vállalkozásának végső haszonhúzó tulajdonosát és az ügyfél pénzügyi hátterének eredetét.

Az NFT elméletileg rendelkezik mindazokkal a tulajdonságokkal, amelyek lehetővé teszik ennek a bonyolult igazolási és azonosítási eljárásnak az újratervezését.  A blokkláncon őrzött adatok megváltoztathatatlan jellege miatt a pénzügyi szolgáltató szektor elméletben kifejleszthet olyan megoldásokat, amelyek referenciaként szolgálhatnak minden résztvevő számára és ezáltal feleslegessé teszik a KYC folyamatnak a személyazonosság vizsgálatára és azonosítására vonatkozó részét.

Fontos megjegyezni, hogy a blokkláncon csak a nyilvános igazolást kell tárolni és a magánjellegű azonosító információk bizalmas volta továbbra is megőrizhető. Az NFT-k alkalmazása eredményesen akadályozhatja a pénzmosás elleni szabályok kikerülését és nagyon megbízható eszköz a személyazonosság ellenőrzése során. Éveken át az egyéni ügyfelek azonosítása és a vállalati ügyfelek végső haszonhúzó tulajdonosának a megállapítása volt az ügyfél átvilágítás legfőbb célja. Ez az ügyfélellenőrzés teljes vizsgálatot követelt az adott személlyel kapcsolatban, ami kiterjedt arra is, hogy az illető nem bűnöző-e, valamint az üzleti vállalkozásának   szándékolt céljára és természetére és   számlájának várható aktivitására. Az internet fejlődése és a fintech szektor megjelenése lehetővé tette bűnözők számára azt, hogy csalárd módon nyissanak számlákat, kimossák a bűnözésből származó pénzt és megnehezítették a pénzintézetek számára a pénz eredetének és az ügyfél személyazonosság ellenőrzését.

A kriptovaluták megjelenése jelentősen megkönnyítette a bűnözők számára, hogy törvénytelen adásvételeket bonyolítsanak le a sötét weben (dark web) és pénzmosási műveleteket hajtsanak végre. A digitális igazoló okmányok segítségével, amelyek nem manipulálhatók a blokkláncok természete miatt, a pénzintézetek nyugodtak lehetnek a pénzek eredetét és tulajdonosát illetően, mivel ezek visszakövethetők egy olyan személyig, akinek a személyazonossága ellenőrzött.

Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, azaz a blokkláncon őrzött NFT-n alapuló ellenőrzési rendszer bevezetéséhez egy széleskörű együttműködésre van szükség a pénzügyi szektoron belül: ennek a technológiának a használata nem kívánja meg, hogy az üzleti infrastruktúra egészét egységesítsék, amitől a pénzintézetek érthető módon idegenkednek.

Kritikus hangok

Természetesen nem mindenki lelkes híve az NFT-üzletágnak. A környezetvédők különösen kritikusak az NFT-vel szemben, de ez nem csoda, hiszen ők az ugyancsak blokklánc technológián alapuló kriptovalutákat is elutasítják. Bírálatuk első sorban az kriptovaluták és NFT-k előállításának magas ökológiai lábnyomának elutasításán alapul, de a termék spekulációs jellegét és magas volatilitását is kritizálják.

A jogászok egy másik problémára hívják fel a figyelmet. Arra figyelmeztetnek, hogy az NFT világa egy jogi értelemben ingoványos, nem kellő mértékben szabályozott terület, ahol a vevő és eladó egyaránt kiszolgáltatott helyzetben van. Egyikük úgy jellemezte ezt a területet, hogy ez a modern pénzügyi világ „Vadnyugata”, ahol sok a kalandor és kevés a seriff.  Valóban a jogi szabályozás gyenge és bizonytalan, a virtuális tulajdonjog nem azonos a copyright-tal, bár egy a blokkláncon őrzött ún. „okos szerződés” védi, de ez a jog bíróság előtt nem védhető meg. A szellemi tulajdon védelme nem megoldott és még sok bonyodalom várhat azokra, akik befektetőként vannak jelen a piacon.

Van-e jövője az NFT-nek?

A pénzügyi szakértők körében is vita zajlik arról, hogy van-e pénzügyi értelemben jövője az NFT-nek. Sokan ezt múló divathóbortnak tartják és nehezen tudják elképzelni, hogy komoly perspektíva van az NFT üzletágban.  Erre a kérdésre nem is könnyű válaszolni, hiszen első látásra meglehetősen szürreális, hogy valaki több millió dollárt hajlandó kifizetni egy digitális műalkotásért, amiből milliónyi másolat van és bármennyi készülhet az interneten és a tulajdonjog nem igazi, fizikailag létező tárgyra vonatkozik, nem olyan alkotásra, amit hazavihet és felteheti. A gyakorlat mégis azt mutatja, hogy a dolog működik és mindig vannak újabb és újabb vásárlók, akik egyre nagyobb összegeket fizetnek ki az NFT-piacon. A tendenciát jól mutatja, hogy míg 2021 első negyedévében az NFT-piac teljes forgalma kevesebb mint egy milliárd dollár volt, addig a harmadik negyedév hihetetlen rekordot hozott és összesen 5,9 milliárd dollárt fizettek a vásárlók az érmékért.

Kik a vásárlók?  Pontos felmérés még nem készült erről, de a szakmai körök szerint első sorban a kriptovalutákon nagy pénzt kereső befektetők vannak jelen az NFT-piacon is, rajtuk kívül vannak még gyűjtők is és látva a szédítő piaci fejlődést és felfutást, most már nem kevés spekulációs célú befektető is megjelent a vevők körében.

Bár sokan megjósolták, hogy ez a buborék hamarosan ki fog pukkanni, egyelőre ennek még semmi jele nincs. A piac dinamikusan növekszik és egyre több új vásárló jelenik meg.

A kereskedés alapból egyébként az Ethereum platformon zajlik, különböző kriptovalutában, jellemzően etherben. Amikor valaki létrehoz egy NFT-t, annak önmagában még nincs értéke, ki kell vinnie a piactérre és ott vagy ő megvásárolja, vagy más vásárló az általa kínáltnál magasabb áron megveszi. Ez azt jelenti, hogy nagyon sok NFT-nek nincs igazi piaci értéke és nem is lehet megjósolni, hogy egy újonnan létrehozott NFT mekkora értéket képvisel.

A normál árusítás mellett léteznek az aukciók is. 2021-ben már mind a két nagy aukciósház, a Sotheby’s és a Christie’s is tartott NFT aukciót. Ez ugyancsak jelzi, hogy az eszköz már a komoly befektetői körökben is polgárjogot nyert.

Mindez persze semmire nem garancia, a volatilitás ezen a piacon legalább annyira jelen van, mint a vele rokon kriptovaluták piacán.  Az viszont kijelenthető, hogy jelenleg az NFT-üzletág felfutó fázisban van és a közeljövőben aligha számíthatunk a piac bezuhanására.

A VISSZADO nyomtatvány benyújtásával tehetnek nyilatkozatot az adóvisszatérítésre jogosult gyermekes szülők a jogosultság tényéről. A kiutaláshoz szükséges belföldi bankszámlaszám vagy postai cím is ezen a nyomtatványon adható meg. Azon magánszemélyeknek, akiknek családi pótlékot folyósítanak, nem kötelező a nyilatkozattétel, esetükben a NAV arra a postai címre vagy bankszámlaszámra küldi el a visszajáró összeget, amelyre a családi pótlék is érkezik. Azonban azoknak, akik máshová kérik az adó-visszatérítés utalását, mindenképp érdemes kitölteniük a nyilatkozatot.

Nyilatkozatot kell benyújtania többek között annak is, aki családi pótlékra jogosult, de azt nem ő kapja, és ezért nem áll a NAV rendelkezésére a kiutaláshoz szükséges postai utalási cím vagy belföldi fizetési számlaszám. Továbbá nyilatkozniuk kell a várandós kismamáknak, valamint a velük közös háztartásban élő házastársuknak is.

A nyomtatvány benyújtási határideje 2021. december 31-e. A nyilatkozat benyújtására elektronikusan és papír alapon is lehetőség nyílik. Az ügyfélkapuval rendelkezők online, a NAV honlapján, az SZJA visszatérítés rovatban a Nyilatkozat gombra kattintva intézhetik az igénylést. A NAV honlapján elérhető VISSZADO nyomtatvány papír alapon is benyújtható: kitöltést követően személyesen, illetve postai úton is. Mindezek mellett az Általános Nyomtatványkitöltő program (ÁNYK) segítségét is igénybe lehet venni a nyilatkozat kitöltéséhez és benyújtásához.

Érdemes figyelni a határidőre, mivel, ha a nyomtatványt nem nyújtják be a megadott határidőn belül, a NAV a kiutaláshoz szükséges adatok hiányában nem utalja ki az adó-visszatérítést előlegként 2022. február 15-ig. Ebben az esetben a jogosultaknak leghamarabb csak a 2021-es SZJA bevallásban nyílik lehetőségük az adó-visszatérítéshez szükséges adatokat megadni a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig, azaz 2022. május 20-ig.

Azoknak, akik idén még a személyes benyújtást tervezik, mindenképp érdemes tájékozódniuk a Kormányablakok ünnepi nyitvatartásáról, valamint az aktuális járványügyi hírekről.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása szerint 6 hónapra vonatkozó fizetési halasztást, illetve 12 hónapra vonatkozó részletfizetési lehetőséget engedélyez bármely adónemre abban az esetben, ha az adóösszeg nem haladja meg az 5 millió forintot. A kedvezményhez azonban szükséges igazolni, hogy a vállalkozás fizetési nehézsége a veszélyhelyzet miatt áll fenn. A vállalkozók a FAG01 űrlap kitöltésével nyújthatják be igényeiket 2021. december 31-ig.

„A fizetési halasztás és a részletfizetési lehetőség ösztönzőleg hathat azon vállalkozásokra, akiknek a helyreálláshoz nagyobb kiadásokat kell eszközölniük, viszont ezeknek köszönhetően garantáltan fizetőképessé válnak a halasztás időtartamának végére. Ilyen vállalkozások lehetnek a szolgáltató szektor szereplőinek széles köre, például a járványban súlyos károkat szenvedett vendéglátó szektor talpra állásában meghatározó segítséget jelent, és a turisztikai ágazat helyre állításában is jelentős mértékben segíthet.” – fejtette ki Karácsony Balázs, a BDO adóigazgatója. A szakértő hozzátette, az új intézkedések nem csak a vállalkozásoknak, de a járvány miatt nehéz helyzetbe került magánszemélyeknek is stabil támaszt biztosíthatnak egyéni költségvetésük helyreállításában és az adózásuk ütemezésében.

Az új szabályzás értelmében az igény benyújtása esetén a NAV mérsékli a nem természetes személyek adótartozását 5 millió forintig, adónemenként legfeljebb húsz százalékban. Fontos azonban, hogy ezesetben is igazolni kell, hogy az adózó tevékenysége a járványból adódó okok miatt lehetetlenülne el. „A frissen bejelentett kedvezmények számottevő előnye, hogy késedelmi pótléktól mentes, mivel a koronavírus-járványra vonatkozó méltányossági intézkedések esetében a NAV nem számíthat fel pótlékot, így a pénzügyileg hátrányosan érintett adózók még hatékonyabban tudnak tartalékolni” – tette hozzá Karácsony Balázs, a BDO adóigazgatója. Magánszemélyek a FAM01 űrlap kitöltésével nyújthatják be igényüket az év utolsó napjáig.

A Varga Mihály pénzügyminiszter által benyújtott törvényjavaslat célja, hogy az adócsökkentésekkel és számos adónem egyszerűsítésével segítsék a gazdaság újraindulását. Az elfogadott jogszabály a lent említett adónemeket és területeket érinti, illetve az alábbiakat foglalja magában.

Átalányadó

Az egyéni vállalkozásoknak az éves minimálbér feléig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, továbbá az érintettek élhetnek a családi adókedvezmény lehetőségével is. Az átalányadóval adózó jövedelem megállapításához alkalmazható költséghányad mértéke a főszabály szerint 40%, néhány kiemelt ágazatnál (pl.: építőipar, személyszállítás, szépségipar) 80%, a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők esetében pedig 90%.

Társasági adó (tao)

A felsőoktatási támogatási megállapodás adóalap-kedvezménye 50%-ról 300%-ra bővül abban az esetben, ha a támogatás kedvezményezettje közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetem, illetve annak fenntartója.

Áfa szabályok

A tervek szerint 2021. július 1-jétől hatályba lépő új áfa szabályok értelmében azoknak a pénzforgalmi szolgáltatóknak, akik negyedévente ugyanazon kedvezményezett részére huszonötnél több határon átnyúló fizetést teljesítettek, negyedévenként elektronikus formában adatot kell szolgáltatniuk a szóban forgó ügyletekkel kapcsolatban. Az adatszolgáltatásra tehát a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója kötelezett, kivéve, ha ezek közül egyik sem a Közösség területén található, ebben az esetben a kötelezettség a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóját terheli.

Kriptoeszközök

A kriptodevizák átruházásából származó jövedelem már nem egyéb jövedelemként adózna, így a 15%-os mértékű szja megfizetése mellett 15,5% mértékű szocho fizetési kötelezettség már nem merülne fel. Az eredeti tervek szerint a szabályozás 2022. január 1-től lépett volna életbe, azonban a jogalkotó végső döntésének köszönhetően az új szabályok már a 2021. adóévre is alkalmazhatók.

Helyi adók és vámeljárások

Az idegenforgalmi adómentességben részesülők köre bővül azokkal a magánszemélyekkel, akik az önkormányzat illetékességi területén egészségügyi szolgálati kötelezettség teljesítése miatt töltenek el legalább egy vendégéjszakát. A jogsértést eredményező vámhiány mértékét – a gyorsított eljárás által lefedett esetek számának megnövelése érdekében – 50 000 forintról 100 000 forintra emelik. Mivel a gyorsított eljárás keretében a bírság a helyszínen megfizethető, az adminisztratív terhek csökkennek. A vámhatóság a bírság kiszabása során annak megfizetéséről a váminformatikai rendszerből nyomtatható igazolást állít ki, ezzel kiváltva a manuálisan kitöltendő nyugtát.

Adótartozás behajtása külföldi vagyontárgyak terhére

A nem belföldi illetőségű, vagy az egybefüggően 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi illetőségű adóssal szembeni végrehajtás foganatosítására az adóhatóság a követelés külföldi érvényesítése iránt megkeresheti az adópolitikáért felelős miniszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertesét. A végrehajtási intézkedések foganatosításáért a közbeszerzési eljárás nyertesét a külön megállapodásban foglaltak szerint fizetendő ellenérték, de legfeljebb a beszedett tartozás 5%-a illeti meg.

Társaságok ügyvitele

Az aktuális szabályozás szerint belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezőnek számít minden társaság, amelynek eszközei között legalább 75%-os arányban ingatlan található, azonban az arányszámításnál nem kell figyelembe venni, ha a társaság két mérlegkészítés között tesz szert ingatlanra, így akkor sem állapítható meg illetékkötelezettség, ha az az eszközök között az ingatlanok aránya így meghaladná a 75%-ot. A visszaélések megakadályozásának érdekében a meghatározott százalékot elérő ingatlan vásárlásának esetén a megszerzett eszközök értékét is növelni kell, viszont, ha az ingatlanok állománya csökken, az említett eszközök állományát is csökkenteni lehet. A törvényjavaslat pontosítja a késedelmi és önellenőrzési pótlék számítására vonatkozó szabályokat, mely értelmében a napi mértékét három tizedesjegy pontossággal kell megállapítania az adóhatóságnak

„Az érintett magánszemélyeknek és cégeknek már érdemes lesz a nyár során megtervezni az ezzel kapcsolatos adminisztratív teendőket, hogy élni tudjanak a kedvezőbb szabályok által biztosított lehetőségekkel” – nyilatkozta Karácsony Balázs, a BDO Magyarország adóigazgatója.

Gyakran a piaci érték többségét a márkanév biztosítja

A családi vállalkozások tulajdonosainak mindössze 18 százaléka gondolkodik a cégeladáson a vállalatnál történő generációváltás formájaként – derült ki a BDO Magyarország és az Opten közös hiánypótló felmérése szerint. A legtöbben (47%) családtagnak adnák át a vezetést, és amennyiben végül mégis külső vezető megbízására kerülne sor, a teljes körű ügyvezetéssel mindössze a tulajdonosok 22 százaléka bízna meg kívülről jött szakembert.

A hazai családi vállalkozások jelentős része generációváltás előtt áll: a 90-es években indult cégek többségének élén álló személyek életkora immár a nyugdíjkorhatár felett jár. További jelentős csoportot alkotnak azok a középkorú vállalkozók, akik a sikeres vállalkozásukból kiszállva váltani szeretnének, learatva egyben eddigi munkájuk gyümölcsét.

A generációváltás azonban a tapasztalatok szerint igen nehézkesen zajlik, melynek okait, valamint a tulajdonosoknak a cégátadáshoz fűződő terveit és preferenciáit most a BDO Magyarország és az Opten mérte fel közel 200 családi vállalkozás megkérdezésével. Ezek túlnyomó részében (84%) a cégvezetői feladatokat maga a tulajdonos gyakorolja.

Ha eljön az ideje, a tulajdonosok 74 százaléka jelenlegi elképzelése szerint a tulajdonlás megtartásával szeretné átadni a cégvezetést: 47 százaléknyian családtagnak, 17 százaléknyian cégen belüli, míg 10 százaléknyian külső vezető szakembernek. Mindössze 18 százalék azok aránya, akik a cég eladásában gondolkodnak.

A külső vezető szakember – szigorú szabályok szerinti – bevonása esetén is a többség (64%) csupán az operatív vezetői feladatok átadását tartaná szerencsésnek. A cég teljes körű vezetésének átruházását csak a válaszadók 22 százaléka tartja jó megoldásnak. További 14 százalék egyéb (főként pénzügyi vezetői) funkciók átadását véli járható útnak.

A feladatok teljes körű átadásának a tulajdonosok 85 százaléka látja valamilyen negatívumát. A legtöbben bizalmi jellegű problémát látnak egy ilyen döntésben (37 százalék), csaknem ugyanennyien (35 százalék) egy rossz irányváltástól féltik a céget a lépéstől. További 11 százalék rengeteg súlyos konfliktusok forrásának tekinti a kormány teljes átengedését.

Új ügyvezető: legalább tízévnyi munkatapasztalat az elvárás

Ha szükség van új ügyvezetőre, a kiválasztás során a válaszadók egyöntetűen a cég szakterületét érintő tapasztalatot tartják elengedhetetlennek. A második legfontosabb szempont, amit a tulajdonosok a kiválasztásnál figyelembe vesznek, hogy a vezetőnek jelentkező személy a cégen belülről érkezzen (66 százalék ezt legalább közepesen fontosnak tartja). Meghatározónak tartják az életkort is: elképzelésük szerint az ideális jelölt minimum 33, maximum 49 éves, tehát legalább 10 év munkatapasztalat áll a háta mögött.

„Az életkor kapcsán fontos összefüggés, hogy a tulajdonosok többsége egy generációval fiatalabb utódot tud elképzelni a vállalkozása élén – mutat rá Huth Gabriella, a BDO Magyarország pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere. – Ez a nyugdíjkorhatárt elért cégalapítók esetében negyvenes éveikben járó vezetőket jelent, ennél fiatalabb szakembereket csak kevesen látnának szívesen cégvezetőként.”

Averzió a multinacionális cégkultúrával szemben

A válaszadók 50 százaléka tartja ajánlatosnak, hogy a hatékony generációváltásra történő felkészülésben külső tanácsadó cég is segítse a vállalkozást. A tanácsadó kiválasztása során is elsődleges szempont, hogy az rendelkezzen tapasztalattal a cég iparágában, illetve hazai hátterű legyen.

„Meglepőnek tűnik, hogy a hazai családi vállalkozások tulajdonosai milyen mértékben idegenkednek a multinacionális hátterű szereplők bevonásától – magyarázza Tóth Tamás, az Opten Kft. ügyvezetője és tulajdonosa. – Miközben az ügyvezető kiválasztásánál is csupán a válaszadók harmada tulajdonít fontosságot annak, hogy a jelölt rendelkezzen nemzetközi cégeknél szerzett tapasztalattal, a bevonandó tanácsadók esetében 81 százalékuk kifejezetten elutasító az ilyen hátterű cégekkel szemben. Ez egyszerre bizalmi és anyagi kérdés is számukra, miközben szerepet játszhatnak olyan, a cégkultúrát érintő tényezők is, mint szembesülés a gyökeres változtatás igényével, vagy éppen a nyelvtudással kapcsolatos korlátok.”

Átadták az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által hatodik alkalommal meghirdetett Családbarát munkahely pályázat díjait. Az elismerést 51 szervezet vehette át.

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a díjátadón kiemelte: a biztonsághoz szükség van fizikai és anyagi biztonságra, a családbarát gondolkodás kialakítására és meghonosítására. Pongrácz Marietta demográfus kutatásai is bizonyítják, hogy a család, mint prioritás, illetve a gyermekvállalás kiemelkedően fontos értékei mellett jelentősen megváltozott a munkával kapcsolatos hazai felfogás: előtérbe került az a szemlélet, hogy a mindennapi élet e két területét össze kell hangolni.

A Családbarát Munkahely Díj 2000 óta létezik, 2011-től pedig megújult pályázati formában hirdetik meg évről-évre. A pályázat egyszerre ismeri el a munkahelyek már létező, illetve tervezett családbarát intézkedéseit és fejlesztéseit. A pályázat azokat a családbarát munkahelyi gyakorlatokat és intézkedéseket támogatja, amelyek hozzájárulnak a díj céljainak hatékony megvalósulásához.

A Családbarát Munkahely Díjat négy – kis-, közepes-, illetve nagyvállalkozás, valamint költségvetési intézmény – kategóriában ítélik oda az arra érdemesnek bizonyult munkaadóknak. A pályázat nyertesei jogosulttá válnak a „Családbarát Munkahely” cím használatára, a támogatási szerződésben meghatározott feltételek szerint.

Az egyik idei díjazott, a BDO Magyarország könyvvizsgáló és tanácsadó cég nem titkolt célja, hogy tevékenységével példát mutasson. A vállalat a kellemes és élhető munkahelyi környezet kialakításáért évek óta aktívan dolgozik. A családdal, gyerekvállalással kapcsolatos magánéleti kérdések és a munkahelyi feladatok minél hatékonyabb összehangolása prioritás náluk. Az irodaházban fitnesz- és szabadidőhelyiség működik, bevezették a részmunkaidős-, rugalmas munkavégzést és a távmunkát is. Évek óta bölcsődei ellátást biztosítanak a 6 hónap és 3 év közötti gyermekeknek a cég központjában. Ezzel is megoldást kívánnak nyújtani a fiatal munkavállalóknak: így nincs választási kényszer az érdekes munka, a karrier és a gyerekvállalás között. A sikert a szolgáltatások igénybevételének magas arányán és az alacsony fluktuáción is lemérik.

A 2016. évi díjazottak a következők:

A 2016. évi Családbarát Munkahely Díj nagyvállalatok kategória nyertesei

• Diageo Üzletviteli Szolgáltatások Kft.
• Egis Gyógyszergyár Zrt.
• Kereskedelmi és Hitelbank Zrt.
• Magyar Nemzeti Bank
• Mavir Zrt.

A Családbarát Munkahely díj közepes vállalkozások kategória nyertesei

• BDO Magyarország Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft.
• KÉSZ Consulting Kft.
• Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt
• MetLife Europe Limited Magyarországi Fióktelepe
• Prolan Irányítástechnikai Zrt
• Webstar Csoport Kft.

A Családbarát Munkahely díj kisvállalkozások kategória nyertesei

• Animative Kft.
• Bringóhintó Szolgáltató és Kereskedelmi Kkt.
• Colling Kft.
• COMMIT Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft.
• Családbarát Város Szociális Szövetkezet
• Csupaszem Bt.
• DD Solutions Team Korlátolt Felelősségű Társaság
• Európa Terv Kft.
• GlobeNet Zrt.
• iData Kft.
• PC TRADE Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
• Szülők Háza Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

A Családbarát Munkahely díj költségvetési intézmények kategória nyertesei

• Aranykapu Óvoda
• Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet
• Bajai Szent Rókus Kórház
• Békés Város Önkormányzata
• Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat
• Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
• Debreceni Művelődési Központ
• Debreceni Törvényszék
• Dél-Zselic Óvodái, Bölcsődéje és Konyhái
• Dévaványai Általános Művelődési Központ
• Dunakeszi Város Önkormányzata
• Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság
• Goldmark Károly Művelődési Központ
• Herman Ottó Intézet
• Heves Megyei Kormányhivatal
• Homokháti Kistérség Többcélú Társulása Integrált Szociális és Gyermekjóléti Központja
• Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság Szécsényi Rendőrkapitányság
• Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata
• Orosházi Kórház
• Országos Széchényi Könyvtár
• Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központ
• Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
• Pap Község Önkormányzata
• Pápai Polgármesteri Hivatal
• Tököli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet
• Vác Város Önkormányzata
• Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság
• Zala Megyei Önkormányzati Hivatal

(Fotó: Botár Gergely/kormany.hu)

A világ legértékesebb márkáiról a Millward Brown által kiadott idei ranglista élén szereplő cégek részvényeinek megvásárlói legalább harmadrészben a márkaértéket vásárolják meg, de például a McDonald’s vagy a Google esetében ez az arány nem kevesebb, mint 90 százalék körül alakul – állítja a BDO.

A vállalatfelvásárlások eddigi történetei is bizonyítják, hogy bizonyos esetekben a vevők akár a tranzakciós érték legnagyobb részét a sikeres márka megvásárlása miatt fizetik meg. A márkaérték azonban nem csak tulajdonosváltás esetén játszik alapvető szerepet egy társaság működésében.

A jelenlegi szigorú banki finanszírozási feltételek mellett könnyen azon múlhat egy vállalat további fejlődése vagy akár hosszabb távú túlélése is, hogy hozzá tud-e jutni további forrásokhoz. A mérlegben vagyonértékű jogként megjelenő márkaértéknek ebből a szempontból is nagy jelentősége van, hiszen jelentősen javíthatja a vállalat saját tőke/idegen tőke arányát, ami a finanszírozók számára alapvető szempont a hitelképesség meghatározása során.

„A vagyoni értékű jogként megjelenő márkaértéknek fontos szerepe lehet kontrolling rendszerek működésében és adótervezésben is. Az értékelt márkanév emellett a vállalati eredményesség vizsgálatának egyik fontos segédeszköze is lehet, hiszen mérhetővé teszi az erőforrások megfelelő elosztását és a menedzsment hatékonyságát is” – hangsúlyozza Huth Gabriella, a BDO Magyarország pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere.

Hogyan számolják ki a márkaértéket?

A nemzetközi gyakorlatban alkalmazott módszerek az első megközelítésben igen szubjektívnek tűnő márkaértéket többféle szempontból közelítik. A többnyire csak ellenőrzésre alkalmazott költségalapú értékelés során az adott márkanév kialakításához kapcsolódó ráfordításokat vizsgálják, más módszerek a márkanév által generált többletjövedelmet számítják ki. A piaci összehasonlító módszerek ugyanakkor például a márkával jelzett termékek árelőnyének elemzésével, vagy éppen a márkáért fizetett tranzakciós összegek, valamint licencdíjak mértékének vizsgálatával képesek a márka értékének megjelenítésére.

„A gazdasági életben igen nagy jelentősége van a márkaérték meghatározásának – hívja fel a figyelmet Boross Ákos, a BDO pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere. – A tőkebevonási és finanszírozási lehetőségek bővülése mellett fontos még megemlíteni a sport– és kulturális szférában jellemző szponzori gyakorlatot, vagy éppen a vállalati vagy a termékekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódó márkanevek és logók cseréjét is. Ezek mindegyikében a tervezett lépések költség-haszon elemzéseihez alapvető feltétel az adott márka értékének megfelelő ismerete.”

A BDO legfrissebb globális jelentése a TMT (technológia, média, telekommunikáció) szektorban zajló felvásárlásokról azt mutatja, hogy az éles verseny és az innovációk iránt megnyilvánuló erős piaci igény már tavaly visszahozta az élénkülést ezen a piaci területen. Míg a technológiai területen elsősorban a Big Data, a hordható technológia, a kiberbiztonság és a felhő alapú működés, a média területén a digitális reklámozás, a közösségi média és a streaming technológia, míg a telekommunikációban a triple play megoldások, a hálózatok optimalizálása és a méretgazdaságosság elérésének igénye voltak a felvásárlások fő mozgatórugói.

Több évnyi recessziót követően tavaly ismét jelentősen növekedett a felvásárlási kedv a TMT szektorban: a felvásárlások globális volumene közel 7 százalékkal haladta meg a 2012-es mértéket. Az erősebb aktivitás különösen a második félévben volt tetten érhető.

A tranzakciók zömét – 64 százalék – a technológiai cégek felvásárlása tette ki (különösen a szoftverfejlesztő, az internet és e-kereskedelem területén mozgó cégek voltak a célpontok), a média területén működő cégek felvásárlása jelentette a tranzakciók 20 százalékát (főként reklám- és kiadócégek, valamint tévétársaságok), míg a felvásárlások 16 százalékát biztosító telekommunikációs területen főként a mobileszközökkel és –hálózatokkal foglalkozó cégek kerültek a célkeresztbe 2013 folyamán.

Technológia

A világ igazán tavaly kezdett rájönni a Big Data jelentőségére, amelynek egyik fő haszonélvezője a reklámpiac lehet. Az IBM 2012-es becslése szerint a világ összes adatállományának 90 százaléka az előző két évben keletkezett, és minden egyes nap 2,5 trillió bájtnyi új adat jön létre. Ekkora adatállomány felhasználása és elemzése óriási kihívást jelent. Nem csoda, hogy 2013-ban nem kevesebb mint 40 Big Data elemzéssel foglalkozó cégek vásároltak fel (pl. a BlitzerMobile-t az Oracle, az Infochimpset a CSC). A BDO 2014-ben további exponenciális növekedést vár ezen a területen, mivel az IIA Market várakozása szerint ez terület hatszor olyan sebességgel fog nőni, mint a teljes IT szektor.

A hordható technológia területén egymást követik az innovációk. A fitness analitika, az okos szemüvegek és órák után számos újszerű alkalmazás jelent meg (például a pénz nélküli vásárlást lehetővé tevő RFID karkötők vagy a légszennyezettséget is mérő maszkok, stb.) Ez a szegmens öt év alatt várhatóan 13-14 szeresére bővül majd, ami szintén jelentős felvásárlási hullámot generál a következő időszakban.

Az internetes aktivitás fokozatos erősödésével a cégek, az államok és a magánszemélyek egyaránt növekvő digitális sebezhetőséggel számolhatnak, ami jelentős és állandó keresletet jelent a kiberbiztonsággal foglalkozó cégek iránt: ezen a területen 42 jelentősebb tranzakciót összegzett a BDO (pl. Stonesoftot a McAfee, Sourcefiret vagy a COSE-t a Cisco). Szintén forró célpontnak számítottak a felhő megoldásokat fejlesztő cégek: itt több mint 90 tranzakcióra került sor világszerte (pl. Whiptailt a Cisco, Skyfire-t az Opera Software), és ez az aktivitás 2014-ben várhatóan tovább erősödik majd.

Média

A reklámpiac főként az online marketing területén nőtt látványosan 2013-ban. Ennek egyik eredőjeként elsősorban nagy, megalapozott médiacégek vásároltak fel digitális start-up vállalatokat. 2014-ben főként a mobileszközökre koncentráló alkalmazásokkal kapcsolatos felvásárlások számának növekedésére számíthatunk. (A földrajzi és technológiai terjeszkedésre jó példa volt a Publicis Groupe, amely miután az OmnicomGrouppal egyesült, további 15 felvásárlást hajtott végre az év során.)

A közösségi média területén főként a viselkedéselemző szoftvereket fejlesztő cégek kerültek a felvásárlási célpontok közé: a lájkokat nyomon követő és elemző alkalmazások például kulcselemévé váltak a keresőoptimalizálásnak. Ezen a területen 35 felvásárlási tranzakció zajlott le 2013-ban (pl. a Topsyt az Apple, a Breadet a Yahoo). Növekszik a stream televíziózás jelentősége is, különösen a személyre szabott, a személyes preferenciákról, interntes szokásokról, közösségi médiában elhelyezett posztok jellegéről adatokat elemző megoldások iránt érdeklődtek a felvásárlók, akik több mint 20 tranzakciót hajtottak végre (pl. Matcha-t az Apple, Bluefint a Twitter)

Az automatizált, összetett csatornákat (e-mail, közösségi média, online banner, direct mail, stb.) igénybe vevő marketingszoftverek piaca a következő négy évben várhatóan átlagosan évi 23 százalékkal nő majd, az ezt igénybe vevő nagy reklámcégek várhatóan jelentős összegeket fordítanak majd ezen alkalmazások fejlesztésével foglalkozó cégek felvásárlására.

Telekommunikáció

A telekommunikációs piacon az erős verseny, az alternatív alkalmazások elterjedése (sms versus üzenetküldő alkalmazások), illetve a jobb hálózatok kiépítése miatt fennálló folyamatos fejlesztési kényszer hatására jelentősen csökkent a terület profittermelő képessége az elmúlt években, ami egy konszolidációs hullámot indított el – a BDO a tavalyi évben világszerte 50 ilyen tranzakciót azonosított be (pl. a Leap-et az AT&T, a Verizont a Vodafone, a Globult a Telenor Group, a GTS CE-t a Deutsche Telekom vásárolta fel).

A határokon is átnyúló konszolidációs igény mellett a telekommunikációs területen főként a triple play (telefon, internet és TV) megoldások területén zajló verseny, illetve a különböző adatátviteli technológiákat ötvöző hatékony hálózatok kiépítésének igénye fűtötte a felvásárlási piacot, és ez a tendencia várhatóan 2014-ben is fennmarad majd.