Magyarország, Észtország és Írország is csatlakozott a globális minimumadóról szóló megállapodáshoz, így az új szabályozást már az összes OECD- és G20-tagország támogatja. A G20-akkal együtt összesen 136 ország vesz rész a megállapodásban, akik együtt a globális GDP 90%-át adják.

A globalizáció egyik legkomolyabb problémájává vált az elmúlt években a nemzetközi nagyvállalatok működésének nemzetgazdasági határokon átívelő leképezése nemzeti adórendszerekre. Egyszerűen szólva a multinacionális nagyvállalatok úgy optimalizálták pénzügyi folyamataikat az elmúlt évtizedekben, ahogy tették ezt értékteremtő folyamataikkal is. A számukra gazdaságilag legelőnyösebb felállást alakították ki globális termelési rendszereik, értékláncaik, ellátási hálóik kialakításakor, és a pénzügyi folyamataik szervezésében is. Döntéseikben a számukra előnyös opciókat választották természetszerűen. Ez az eltérő nemzeti adórendszerek miatt sokszor globális adóoptimalizálási modellek kialakulásához vezetett, aminek több ország a vesztesévé vált így vagy úgy azzal, hogy adóbevetelektől esett el.

A mérföldkőnek számító megállapodás első pillérén keresztül a világ mintegy 100 legnagyobb és legjövedelmezőbb multinacionális vállalatának több mint 125 milliárd dolláros nyereségét is átcsoportosítja, ezzel biztosítva, hogy ezen cégek is megfelelően kivegyék a részüket az adóterhek viselésében, bárhol is működjenek, és termeljenek profitot.

A globális minimumadó-megállapodás második pillére nem az adóversenyt kívánja megszüntetni, mindössze kölcsönösen kialkudott korlátokat kíván annak szabni, amely által az OECD becslése szerint a résztvevő országok az eddigiekhez képest évente összesen mintegy 150 milliárd USD adótöbbletet lesznek képesek begyűjteni. A második pillér a minimális társasági adókulcsot 15%-ban határozza meg, a globális társasági adóztatás pedig – a jelenlegi tervek szerint – a következőképp fog működni:

Abban az esetben, ha valamely országnak ezen küszöbérték alatti a társasági adókulcsa, más országok kiegészítő adó érvényesítésére lesznek jogosultak, így a megállapodásban résztvevő – és esetlegesen alacsonyabb adómértéket meghatározó – országok nem lesznek kötelesek a 15%-os minimumadó implementálására, tehát Magyarországon változatlanul hatályban maradhat a jelenlegi 9% mértékű társasági adókulcs.

Azon nagyvállalatok vonatkozásában, amelyek a fenti, kiegészítő adónak valamilyen oknál fogva nem lesznek alanyai (például azért, mert valós gazdasági tevékenységet folytatnak az adott országban), a megállapodás megtagadná az adóalap kedvezmények alkalmazását, vagy pedig olyan adóalap módosító tényezőket vezetne be, amelyek segítségével felfelé korrigálná az adóalapot, hogy a küszöbérték alatti társasági adófizetés elkerülhető legyen.

A második pillérben foglaltak továbbá első sorban azon multinacionális vállalatokra vonatkoznak, amelyek árbevétele a 750 millió eurót meghaladja, ugyanakkor a résztvevő országok dönthetnek úgy is, hogy az új szabályozást azon – az adott országban székhellyel rendelkező – nagyvállalatok vonatkozásában is alkalmazzák, amelyek árbevétele ezt a küszöböt nem éri el.

A megállapodás legfrissebb tervezete a korábbiaktól eltérően már adóalap-kedvezményt is tartalmaz. Ennek értelmében a vállalatok által tulajdonolt tárgyi eszközök értékcsökkenése, és a vállalati munkabér kifizetések speciális számítási móddal levonhatók lesznek az adó mértékéből, tehát azok a cégek, amelyek nem fiktív, hanem tényleges vagyon- és munkabér-kifizetéssel járó tevékenységet folytatnak, ezt a kedvezményt igénybe tudják majd venni. A megállapodás szerint a tárgyi eszközök, valamint munkabér kifizetések értékének 5 százalékának megfelelő összeget nem kell figyelembe venni a minimumadó-előírások szerinti társasági adóalap meghatározásakor.

Az OECD célja, hogy 2022-ben a fentiekről multilaterális egyezményt írjanak alá, amelynek implementálására 2023-ban kerülne sor az érintett tagországok, így Magyarország részéről is. Ugyanakkor, a megállapodás annak implementálásától számított 10 éves átmeneti időszakot is engedélyez, amely alatt a fentieknél kedvezőbb, speciális adóalap-kedvezmény lesz alkalmazandó. Ennek részletszabályait az OECD munkacsoportja idén novemberben tervezi kidolgozni.

“Magyarország szempontjából a korábbiakhoz képest kedvezőbb irányba sikerült eltolni a szabályozást, azonban a részletek még kidolgozásra várnak, így időre van szükség ahhoz, hogy az érintett cégek tudják implementálni a változásokat a hosszú távú üzleti modelljükbe. A vállalatoknak fel kell rá készülniük, hogy a megállapodás rengeteg olyan változást okozhat majd a működésükben, ami az üzleti folyamatok újraszervezését igényli” – mondta Karácsony Balázs, a BDO Magyarország adóigazgatója.

2021. szeptember 21-én kezdetét vette az őszi parlamenti ülésszak, amikor a miniszterelnök napirend előtti felszólalásában számos új, adózást érintő változást ismertetett az év hátralévő részére és 2022 elejére vonatkozóan. A bejelentés főként a családosoknak kedvez, de a fiatalok, a nyugdíjasok és a járvány károsultjai is biztató ígéreteket /híreket kaptak.

Egyedi és merőben új döntés, hogy 2022. január 1-től a 25 év alatti magyar polgárok mentesülnek a személyi jövedelemadó kötelezettsége alól. „Ezt a módosítást már korábban elfogadta az országgyűlés, az érintettek a munkaviszonyos jövedelmeik után érvényesíthetik majd az adókedvezményt, az átlagbérre jutó adóteher összegéig” – részletezte Karácsony Balázs, a BDO Magyarország adóigazgatója. „Ez egy 20 éves pályakezdő esetében alapul véve az átlagbért éves szinten nagyságrendileg 720 000 forint adómegtakarítást jelent, ami kamattal összesen nagyságrendileg 920 000 forintnyi megtakarítás, ha az előrelátó pályakezdő minden hónapban állampapírba fekteti a megtakarított adóforintokat.”

Az új intézkedések meghatározó könnyebbséget jelentenek a családosok számára is: a gyermeket nevelő szülők számára az állam legkésőbb 2022. február 15-ig visszatéríti az általuk 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót. A visszatérítés felső határát a 2021-es átlagbér alapján állapítják meg. A kisvállalkozó szülőkre is vonatkozik az adóvisszatérítési lehetőség: a kata szerint adózók az általuk befizetett átalányadó egynegyedét igényelhetik vissza, míg az ekho rendszerben adózó szülők a személyi jövedelemadóként befizetett összeget. „Amennyiben a rendelkezések életbe lépnek, rendkívül széles körben válhat elérhetővé az adókedvezmény lehetősége, tekintettel arra, hogy Magyarországon tipikus munkavégzési formának tekinthető az önfoglalkoztatás” – mondta Karácsony Balázs. „Számszerűsítve a rendelkezés hatásait, egy két keresős család esetén, amennyiben év közben nem éltek a családi adókedvezmény lehetőségével, ez akár 1 440 000 forint adóvisszatérítést is jelenthet.”

A koronavírus-járvány miatt tavaly bevezetett hitelmoratórium időtartamát meghosszabbították a munkanélküliek, a nyugdíjasok, a közfoglalkoztatottak, a gyermekeket nevelők és azok számára, akiknek a járvány miatt csökkent a családi jövedeleme. Ezen felül a nyugdíjasok további, szakértők szerint az ötvenezer forintot elérő prémiumban is részesülnek majd, valamint folytatódik a 13. havi nyugdíjak visszaépítése is. „A tervezett intézkedések alapján jól látható, hogy a kormányzat igyekszik a legszélesebb körnek valamilyen formában támogatást nyújtani a 2021-es év végén, illetve a 2022-es év elején” – összegezte a várható változásokat Karácsony Balázs.

A bizalmi vagyonkezelési jogviszony célja a családi vagyon megóvása és átörökítése generációk között, ennek megfelelően a vagyonrendelő és a kedvezményezett(ek) egyaránt magánszemélyek, de lehetnek cégek is akár. A kezelt vagyon tőkeösszege adómentes juttatásként kiosztható a kedvezményezettek részére, bizonyos feltételek teljesülése mellett. A vagyonkezelő jogosult a személyi jövedelemadó szerinti tartós befektetési számla által elérhető kedvezmények alkalmazására, aminek köszönhetően a rendelkezésre álló vagyon kezelésével generált profit / hozam személyi jövedelemadó mentesen osztható ki a kedvezményezett részére öt éves tartási időszakot követően, további feltételek nélkül.

Magyarországon a bizalmi vagyonkezelés intézménye a szerződésbe foglalt végrendelet által biztosítja a vagyon védelmét, illetve a vagyon és a keletkező hozamok megfelelő felhasználását a vagyonrendelő kívánságainak megfelelően. Egyúttal jóval kevesebb időráfordítással és adminisztratív teherrel jár a konstrukció kialakítása, melyre kedvezőbb adózási szabályok vonatkoznak. Bár a bizalmi vagyonkezelés külső szolgáltató megbízása esetén díjköteles szolgáltatás, a szerződés megkötésével minden kötelezettség a vagyonkezelőre hárul, mint például a kezelt vagyonra vonatkozó beszámolási és könyvvezetési teendők is. A jogszabály arra is lehetőséget ad, hogy egyfajta családi vagyonkezelési konstrukció jöjjön létre, melynek keretében családon belül kerül kijelölésre a vagyonkezelő személye, ezáltal garantálva a családi vagyon feletti belső kontrollt.

A konstrukció fontos szabályai, hogy a szerződést (melynek időtartama maximum 50 év lehet) írásba kell foglalni, a vagyonkezelő nem lehet kizárólagos kedvezményezett, egyúttal nem utasítható a vagyonrendelő és a kedvezményezett(ek) által. Ezektől eltekintve a jogi szabályzás alapvetően diszpozitív, és a felek szabad szerződéses akarata nagymértékben érvényesülhet minden más kérdésben.

„A bizalmi vagyonkezelés intézménye már jó ideje létezik a magyar szabályozási környezetben, de csak az utóbbi két-három évben kezdett széles körben alkalmazott vagyonvédelmi megoldássá válni. A magyar szabályozás rendkívül rugalmas és kedvező feltételeket biztosít, ezért jó vagyontervezési eszköz családi vállalkozások generációk közötti átörökítéséhez” – mondja Karácsony Balázs, a BDO Magyarország adótanácsadási és privát üzletágának vezetője.

A bizalmi vagyonkezelési konstrukció számtalan élethelyzetben tud hatékony megoldás lenni a vállalkozók számára, az egyik legfontosabb szempont azonban a cégérték adózása. Alap esetben ugyanis a cég alapításkori és eladási/átruházási értékének különbözete után nyereségadót kell fizetni az eladónak. Ha pl. egy magyar magánszemély 3 millió forint törzstőkével alapított egy Kft-t 2003-ban, majd ezt eladja 2022-ben 300 millió forintért, akkor főszabály szerint 297 millió forint nyerség után kellene adóznia. Ezt az adófizetési kötelezettséget akár teljes egészében meg lehet spórolni, ha az alapító él a bizalmi vagyonkezelés lehetőségével.