A Deloitte Magyarország 21. alkalommal hirdette meg a Zöld Béka Díjat a nem pénzügyi jelentések készítése terén kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalatok elismerésére. A közleményben kiemelték, hogy az ALTEO nem először szerepel a Zöld Béka díjazottak között, néhány évvel ezelőtt már megnyerte a legjobb első jelentést készítő vállalat díját.

Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlesztésért (BCSDH) ügyvezetője, a Zöld Béka Díj zsűrijének elnöke a közleményben méltatta, hogy az ALTEO egy tartalmas, összefüggéseiben is jól értelmezhető, a célok és az elért eredmények viszonyát transzparensen bemutató integrált jelentésével nyerte el a díjat.

A Mizo első ízben készített jelentése pedig szintén kimagasló minőségű, átlátható és egyértelmű. A cég a hatásait a teljes értékláncon keresztül vizsgálja az érintettek bevonásával, nagy figyelmet fordítva az adatok, pozitív és negatív hatások szemléletes bemutatására is – értékelte Márta Irén a közleményben.

ifj. Chikán Attila, az ALTEO vezérigazgatója a közleményben kifejtette, „amellett, hogy folyamatosan növeljük a megújuló energia és a nagy hatásfokú földgázos erőműveink részarányát, K+F+I projektjeinkkel, köztük a megújulók támogatását szolgáló akkumulátortelepekkel is a jövő energiamixét igyekszünk megvalósítani”. Hozzátette, a cég a fenntartható megoldások kiépítése, üzemeltetése és karbantartása mellett a mindennapokban is egyre többet tesz azért, hogy működését mindinkább környezetbaráttá tegye.

A Sole-Mizo ismertette, már több éve dolgozik a vállalat fenntarthatósági stratégiájának kialakításán, ennek egyik mérföldköve az első fenntarthatósági jelentés kiadása.
A Deloitte megjegyezte, az ESG (fenntarthatósági) -jelentéstétel egyre fontosabbá válik a vállalatok számára, részben szabályozói, részben pedig beszállítói nyomásra.

Fotó: Vlad Hilitanu/unsplash.com

Hatalmas különbségek figyelhetők meg a hazai üzleti élet szereplői között abban, hogy miként építik be cégük működésébe a fenntarthatóság elvét. A legnagyobb cégek már nemcsak elindultak, de komoly lépéseket is tettek a karbonsemleges működés eléréséhez: a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) által és a Deloitte szakmai segítségével végzett Towards Net Zero kutatás alapján ugyanis 31 százalékuk már rendelkezik nettó kibocsátási célokkal. A K&H nagyvállalati növekedési index kutatás azonban arra is rávilágít, hogy eközben a nagyvállalatok túlnyomó része még nem is gondolkodik fenntarthatóság stratégia bevezetésén.

„A hazai, 2 milliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező, nem-állami cégek körében végzett K&H nagyvállalati növekedési index kutatás célja alapvetően az, hogy képet kapjunk a cégek aktuális, előttünk álló egy évre vonatkozó változásairól. A kutatás keretében azonban időről-időre megvizsgáljuk azokat a témákat is, amelyek túlmutatnak a rövid távú változásokon és célokon. Legutóbb a nagyvállalatok fenntarthatóság irányába tett elkötelezettségét és eddig megvalósított lépéseit vizsgáltuk, amivel nem titkolt célunk, hogy – az idei évtől klímasemlegesen működő vállalatként – felhívjuk a figyelmet és példát mutassunk a fenntartható szemlélet fontosságára. Az eredmények alapján az látható, hogy a nagyvállalati szektor 15 százaléka rendelkezik fenntarthatósági stratégiával, és további 9 százalék az, amelynél már folyamatban van. Mindez jól érzékelteti, mennyire a folyamat elején tartunk” – tájékoztatott Suba Levente, a K&H Üzleti banki hálózatfejlesztési vezetője.

Akik az élen járnak

A fenntarthatósági stratégia egyértelműen a nagyobb cégek körében jellemző, ugyanis a 4 milliárd forint éves bevételt meghaladó vállalatok körében 27-29 százalék, míg 4 milliárd éves forgalom alatt csupán 5 százalék azok aránya, akiknél már van erre vonatkozó irányelv. A tevékenységi terület szempontjából az ipari és a szolgáltató cégeknél figyelhető meg jobban a fenntarthatóság iránti elkötelezettség, ugyanis esetükben minden ötödik, míg a kereskedelmi és agrár szektorban csak közel minden tizedik cég rendelkezik fenntarthatósági stratégiával.