A BBC Earth egy, a természeti világot és a tudományos felfedezéseket bemutató csatorna, amely helyi nyelvi változatban kínál prémium factual tartalmakat (tényeken alapuló műsorokat). Műsoraiban a világ vezető dokumentumfilm-készítőinek munkáit mutatja be, egyfajta felfedezőútra invitálva a nézőket.

Az Atmedia jelenleg is három meghatározó nemzetközi médiatulajdonos – a The Walt Disney Company, a Viasat World és a Warner Bros. Discovery – csatornáinak kereskedelmi értékesítését látja el. Portfóliójába többek között olyan világszerte ismert márkák tartoznak, mint a National Geographic, a Disney Channel, a Viasat History, a Discovery Channel, az Eurosport, az ID, valamint a Cartoon Network csatornacsalád. A BBC Studios csatlakozásával az Atmedia nemzetközi brandportfóliója tizennégyre bővült, lefedve számos kiemelten keresett tartalmi kategóriát, így a factual entertainment, a true crime, a sport (beleértve az olimpiai közvetítéseket), a történelem és a kids műfajokat.

„A BBC Studios-szal kötött szerződés egyértelmű visszaigazolása annak, hogy az Atmedia hosszú távon megbízható, kiszámítható stratégiai partner a nemzetközi médiatulajdonosok számára. A BBC Earth reklámértékesítése kapcsán létrejött többéves megállapodás biztos kiindulópont, és bízunk abban, hogy az együttműködést a jövőben tovább bővíthetjük!” – mondta Guttengéber Csaba (nyitó képünkön), az Atmedia Csoport ügyvezető igazgatója.

„A BBC Earth mindazt megtestesíti, amit globális tartalomkészítőként képviselünk: egyedileg válogatott, prémium factual kínálatot, amely kivételes történetmeséléssel és világszínvonalú gyártási minőséggel szólítja meg a közönséget, tökéletes összhangban a magyar nézők elvárásaival. Az Atmedia erős piaci jelenlétére, nemzetközi portfóliókezelési tapasztalatára és mély helyi piaci tudására támaszkodva örömmel indítjuk el ezt az együttműködést, amely szilárd alapot teremt a sikeres, hosszú távú közös munkához” – nyilatkozta Bartosz Witak, SVP, General Manager | CEE, MENA and Turkey, BBC Studios.

A BBC Studiosról

A BBC Studios a BBC Commercial Ltd fő kereskedelmi üzletága. A vállalat az elmúlt üzleti évben 2,1 milliárd font árbevételt ért el, és negyedik egymást követő évben több mint 200 millió font nyereséget termelt. A BBC Studios működése arra épül, hogy egy ötletet zökkenőmentesen végigkísérjen a koncepció megszületésétől egészen a képernyőre kerülésig – és azon túl is.

A vállalat tevékenysége két fő üzletág köré szerveződik: a tartalomgyártó stúdióra (Content Studio), amely televíziós és audio tartalmakat gyárt, fektet be és forgalmaz világszerte, valamint a Media & Streaming üzletágra, amelyhez a BBC márkájú csatornák és szolgáltatások tartoznak – többek között az UKTV, a BBC.com és a BritBox International –, továbbá számos egyesült királyságbeli és nemzetközi vegyesvállalat.

A BBC Studios az elmúlt évben közel 3 300 órányi díjnyertes brit műsort készített az Egyesült Királyságban és világszerte működő műsorszolgáltatók és platformok számára. Tartalmai nemzetközi szinten is elismertek a műfajok és szakterületek széles skáláján, és olyan világhírű brandeket foglalnak magukban, mint a Strictly Come Dancing / Dancing with the Stars, a Planet-sorozat, a Bluey és a Doctor Who.

A BBC Earth forgatócsoportjai három éven át járták be a világ összes kontinensét, hogy felfedezzék bolygónk leghidegebb pontjait az Antarktisztól kezdve az Északi-sarkvidéken át a Magas-hegységig, és megfigyeljék az ott élő állatok különös és izgalmas életét. A mindennapokat, amelyek kihívásokkal vannak tele és amik nagy részben a globális felmelegedésnek köszönhetőek. Elvékonyodott és eltűnő jégtakarók, szűkülő életterek és szélsőséges éghajlati körülményekhez alkalmazkodó állatfajok csoportjai, melyek miatt a globális felmelegedés témája mellett nem lehet elmenni. A producereknek és rendezőknek fontos célja volt, hogy hiteles, szakértői forrásokat jelenítsenek meg a témában, de ne is vigyék túlzásba azt.

„Az éghajlatváltozásról szóló, erőteljes filmeknek megvan a maguk helye, de úgy éreztem, hogy ez a téma túlságosan súlyossá és túlságosan nehézkessé teheti, elidegenítheti a közönséget” – mondta Mark Brownlow, a sorozat ügyvezető producere. „Ugyanakkor nem akartuk, hogy a film pusztán szórakozás legyen. Úgy gondolom, hogy az embereknek ismerniük kell a tényeket. Tehát minden epizódon belül megtalálható az egyensúly a csoda, az öröm, a szórakozás, valamint az éghajlatváltozásokat bemutató komolyabb kontextus között. Törékeny az egyensúly, de azt hiszem, jól sikerült.”

A forgatócsoportok számára az is fontos volt, hogy ne csak beszéljenek, de már a forgatás alatt is tegyenek valamit a környezetért, ezért aztán megpróbáltak olyan fenntartható módon dolgozni, amennyire csak lehetséges. Céljuk volt, hogy minél jobban lecsökkentsék a forgatásaik számát, és azon belül is preferálták, ha helyi csapatokkal működhettek együtt. Arra is figyeltek, hogy egy történetet lehetőleg egy helyszínen forgassanak, és ha lehetőség van rá, akkor a közelben folytassák a következő téma felvételét.

„Úgy gondolom, hogy az általunk elmesélt történetek és az őket mesélő szereplők révén az emberek egy sor olyan dolgot tudatosíthatnak magukban, és olyan változásokat is megvalósíthatnak az életükben, amelyeket rövid és hosszú távon is képesek végrehajtani. A megújuló energiára való átállás a fosszilis tüzelőanyagok helyett mindennek az alapja, de számos más dolog is van, a film pedig tele van ezekkel az általános cselekvésre való felhívásokkal. Át kell gondolnunk a döntéseinket. Minden választás növeli vagy csökkenti a karbonlábnyomot. Ez vonatkozik az általunk fogyasztott ételekre, az utazási módra, az otthonunk fűtésére, az elektromosság használatára és az autóinkba betöltött üzemanyagra. Remélhetőleg ez egy olyan változás, amely közeleg, és az emberek jobban tudatában lesznek annak, hogy a napi rendszerességgel hozott apró döntések milyen mértékben járulnak hozzá karbonlábnyomukhoz” – nyilatkozta James Reed, a 6. epizód producere.

A Frozen Planet II komoly szakember gárdát sorakoztatott fel, hogy minél hitelesebben tudjanak beszélni a globális felmelegedésről és annak az emberek és állatok életére gyakorolt hatásairól. Olyan tudósokat kértek fel, akik folyamatosan kint vannak a terepen és napi szinten látják, követik a változásokat. Őszinte képet adni – ez volt a cél, amelyhez nagyban hozzájárult David Attenborough támogatása is, hiszen nála hitelesebb személy nemigen van ebben a témában. Őszinte, kortárs, tapasztalati tudományon alapuló film volt a cél, egy olyan alkotás, melyre a nézők majd reagálni fognak. És itt el is érkeztünk a BBC Earth sorozatának valódi üzenetéhez: nem csak azzal kell foglalkoznunk, amire mi emberek hatással vagyunk, hanem azt is fontos meghallgatni és megérteni, hogy mi történik a fagyott bolygónkon, mert az az egész világra kihat majd.

„Fontos volt, hogy megtaláljuk azokat a csodálatos történeteket, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek beleszeressenek egy helybe, és ne akarják elveszíteni őket. Mert ez a kockázat! Jelen pillanatban azt látjuk, hogy mindez nagyon gyorsan bekövetkezik majd” – figyelmeztet Jane Atkins a sorozat 5. részének producere. –„A feladatunk, hogy változást inspiráljunk! Amit tehetünk ezzel a sorozattal, az az, hogy megmutatjuk ezeket az érzelmileg lebilincselő, tudományosan megalapozott történeteket, amelyek valóban megérinthetik az emberek szívét. Megmutatjuk, mi történik ezeknek a rendkívüli állatoknak az életében az állandó változás közepette. Reméljük, hogy ezeknek a történeteknek a mély, tartalmas megosztásával és elmesélésével egy kicsit más gondolkodásra inspirálhatjuk az embereket, és kibővíthetjük nézeteiket arról, hogy hol történik változás a bolygón, amire oda kell figyelnünk” – tette hozzá a 4. rész producere, Orla Doherty.

A sorozat végén a tudósok nagyon világosan kijelentik, hogy még nem késő. A remény él, hiszen az akarat adott és a technológia is egy karnyújtásnyira van. Még van idő, még meg tudjuk védeni ezeket a fagyos régiókat és a bennük lévő csodálatos élővilágot, de változtatnunk kell. Remélhetőleg ez az az üzenet, amely mindenkihez eljutott A fagy birodalma II hat epizódjával.

2011-ben a Frozen Planet példátlan betekintést engedett a sarkkörök élővilágába. Most, 11 évvel később, a Sir David Attenborough által narrált Frozen Planet II visszatér az Északi-sarkvidékre és az Antarktiszra, hogy megfigyelje az ott élő fajokat. A mostani sorozat azonban nem áll meg az első rész helyszíneinél, hanem tovább haladva feltárja a sarkkörökön túli életet is, így a néző tanúja lehet azon vadon élő állatok mindennapjainak, amelyek a világ leghidegebb vidékein küzdenek a túlélésért. A jegesmedvéktől a pingvinekig, a szibériai tigrisektől a hómajmokig minden fajnak egyedi küzdelmet kell folytatnia, hogy a mindennapokban átvészelje szélsőséges környezetét és életben maradjon. Nem is akárhogyan teszik mindezt, íme 5 + 1 fantasztikus példa.

1. A gyilkos bálna hullámmosó technikája

Az Antarktiszt körülvevő vizek talán a leggazdagabbak az összes közül, de itt él a gyilkos bálna is, egy kivételesen kifinomult ragadozó. Ahhoz, hogy levadásszák kedvenc zsákmányukat, a Weddell fókákat, a kardszárnyú bálnák családja megtanulta létrehozni saját hullámait, hogy így mossák le a fókákat jégtábláikról. A „hullámmosás” technikája generációkon át öröklődik, amelyet a 100 évesnél is idősebb családi matriarcha koordinál. Mindössze közel 100 olyan gyilkos bálna él a világon, akik megtanulták ezt a zsákmányszerzési technikát alkalmazni.

2. A szibériai tigris veszélyes célpontja

A Nagy Sztyeppétől északra fekszik a boreális erdő, amelyben az év felében, azaz 6 hónapon át a jég az úr. Ezekben az erdőkben kószál a világ legnagyobb macskája, a szibériai tigris, mely télen a barlangokban hibernált fekete medvékre vadászik, mely egy igen nagy kockázatú túlélési stratégia, amivel csak egy ilyen hatalmas ragadozó macska próbálkozhat.

3. A rétisasok kockázatos vadászata

Az Egyenlítőtől távol, az Európai Alpokban a hosszú hideg tél átadja helyét a rövid, de bőséges nyárnak. A fiókáját nevelő rétisaspár számára az a legfontosabb, hogy elegendő élelmet biztosítsanak utódaiknak, mely arra készteti őket, hogy megküzdjenek a testtömegüknél akár ötször nagyobb prédával is. Mindent megkockáztatnak, hogy elkapjanak egy hatalmas zerge kecskét, a valaha látott egyik legmerészebb és leglélegzetelállítóbb vadászati technikával.

4. A flamingók különös költési helyei

A dél-amerikai Andok, azaz világ teteje egy sor váratlan hideget szerető lény otthona. A flamingók azonban a tengerszint feletti magasságú vulkáni tavakban szaporodnak, hogy életben tartsák utódaikat. Olyan helyek ezek, ahova az ember égési sérülések nélkül be sem tehetné a lábát. Ennek ellenére a flamingók fiókáiknak versenyezniük kell, hogy elkerüljék a téli fagyot, különben fennáll annak a veszélye, hogy a jég fogságába esnek.

5. A kaméleonok megváltozott szaporodási szokásai

Sok kaméleonfaj tojással szaporodik. A Kenya-hegyen azonban túl hideg van ahhoz, hogy a tojás a szabadban fejlődjön ki, ezért a magas hegységben élő kaméleonok élő utódokat hoznak világra, amelyek az anya testében fejlődtek ki. A Frozen Planet II az első természetfilm, ahol egy kaméleon ilyenfajta születését kísérhetik végig a nézők a televízióban.

+1 A lappföldi dongókirálynő versenye az idővel

Minden lappföldi dongókirálynő az egyedüli túlélője a tél hidegében elpusztult kolóniájának. Kilenc hónapot tölt teljesen lefagyva, csak vastag bundája, vérében lévő természetes fagyállója, valamint nagyobb mérete védi a pusztulástól. Amikor beköszönt a tavasz, versenyt kell futnia az idővel, hogy felépítse kolóniáját és szaporodjon, mielőtt visszatér a tél.

A BBC és a The Open University által forgatott természetfilm-sorozat készítői embertelen körülmények között rögzítették mindazt, ami ezeknek az állatoknak a hétköznapjait jelenti. Állandóan alacsony hőmérsékletben, fagyos szélben és olykor életveszélyes helyzetekben vették fel azokat a képkockákat, melyek bemutatják ezeknek a különleges élőlényeknek az alkalmazkodóképességét zord környezetükhöz. Egy környezethez, mely a globális felmelegedés miatt folyamatosan változik és lassacskán eltűnik, még nagyobb áldozatra késztetve ezzel az ott jelenlevő élővilágot.

„Reméljük, hogy meg tudjuk mutatni az embereknek, hogy a fagyott élőhelyek sokfélesége óriási. A Föld minden kontinensén van ilyen hely, és ebben a sorozatban szó szerint az összes kontinenst lefedjük. Remélhetőleg az emberek rájönnek, hogy sokkal közelebb vannak ezekhez a helyekhez, mint gondolnák, és hogy ezekre a fagyott világokra rengeteg állatfaj támaszkodik. Arra szeretnénk ösztönözni az embereket, hogy továbbra is védjék ezeket az állatokat, tegyenek a globális felmelegedés ellen! Az éghajlatváltozás nem csak a sarkokat érinti, hanem a világ összes többi fagyott világát is. Ezek az állatok mindannyian veszélyben vannak” – mondta Alex Lanchester a sorozat első és harmadik részének producere. „A sorozat végén a tudósok nagyon világosan kijelentik, hogy még nem késő. Még van idő, még meg tudjuk védeni ezeket a fagyos régiókat és a bennük lévő csodálatos élővilágot, de változtatnunk kell” – tette hozzá Mark Brownlow, a sorozat Executive Producere.

A fagy birodalma II sorozat október 30-tól vasárnaponként 18 órakor látható a BBC Earth csatornán.

Az október 30-án debütált filmre több, mint egy évtizedet kellett várni a számos díjat besöpört első rész, a Frozen Planet után. A BBC és a The Open University által közösen készített természetvédelmi dokumentumfilm-sorozat megmutatja, hogy ezek a folyton változó jeges világok milyen drámai hatást gyakorolnak nem csak az ott élő állatok életére, hanem az egész bolygónkra is. A látvány rögzítése és megfilmesítése rengeteg kihívás elé állította a szakembereket. Drónok, speciális kamerák, embertelen körülmények, életveszélyes helyzetek. Mindegyikre szükség volt ahhoz, hogy olyan egyedülálló alkotás születhessen, melyről érdemes beszélni.

A fagy birodalma II forgatásán alkalmazott technológiák igazán egyedülállóak és széles körűek. Szükség is volt erre, hiszen ezeken a területeken az éghajlatváltozás és az állatok szezonális viselkedése olyan gyorsan megy végbe, hogy ha a forgatócsoport nincs résen, néhány nap alatt le is késheti a páratlan eseményeket, aztán várhat egy újabb évet rájuk. Volt, hogy három hétig tartott az út, míg a csapat elérte azt a területet, ahol filmezni szeretett volna és volt, hogy három hónapot is egy helyben kellett maradni az adott helyszínen, hogy mindent rögzíthessenek, amit az adott témában csak lehet.

A könnyű drónok lehetővé tették az állatok viselkedésének légi megfigyelését olyan helyzetekben is, amikor más légi felvételek zavaróak lettek volna a vadon élő egyedek számára, vagy logisztikailag egyszerűen lehetetlen lett volna megoldani őket. A GPS-programozott drónokat többször is használták meghatározott útvonalak repülésére, hogy megörökítsék a táj változásait az idők során, akár éveken keresztül is, így fedjék fel a jég uralta világ szezonális változásait. A nagy sebességű „versenyző” drónokat a világon először vetették be tévés dokumentumfilm forgatásában, hogy a lavinák mellett repüljenek a hegyekben és realtime-ban vegyék fel a történteket. Termikus drónokat és hőkamerákat alkalmaztak, melyek hullámhosszakat rögzítettek az infravörös spektrumban, lehetővé téve a fogatói csoport számára, hogy ritka viselkedéseket rögzítsenek az éjszaka koromsötétjében. „A rendelkezésünkre álló komoly technológiával olyan dolgokat akartunk megmutatni, amelyek általában láthatatlanok. A lappföldi poszméhekkel teljes sötétségben kellett filmeznünk, hiszen, ha a méh úgy érzi, hogy túl sok a fény, elhagyja a fészkét és a tojásokat, mert azt gondolja, hogy egy medve tört be a fészkükbe. Tehát olyan kamerákat használtunk, amelyek szó szerint képesek teljes sötétségben is filmezni” – emlékezett vissza egyik kedvenc forgatási helyszínére Jane Atkins, az ötödik epizód producere.

A világ gleccsereire robusztus time-lapse kamerákat rögzítettek, hogy a csapat dokumentálhassa a jég változásait a forgatás során. Ilyen volt az 5500 méter magas Andokba telepített kamerasor is, mely a Quelccaya jégtakaró jégveszteségét hivatott nyomon követni három éven át. A fagy birodalma II forgatói csoportja műholdakról történő fotózás segítségével, űrképalkotó szakértőkkel és tudósokkal együttműködve dokumentálta a fagyott bolygónkon történő változásokat az űrből.

Az extrém időjárással való küzdelem folyamatos kihívás elé állította a forgatócsoportokat. Gyakran mínusz 30-40 fokban, viharos szélben napokat kellett egy kis kunyhóba megbújva várniuk a megfelelő pillanatra, vagy éppen a jeges vízben várni hosszú órákat, hogy aztán azt a pár másodpercet tökéletesen rögzítsék, mikor a fókakölyök végre a vízbe csobban. „A pézsmatulok történetét felvevő operatőrnek például komoly hóviharban kellett letáboroznia az Északi-sarkon. Egy kerti fészert vontatott maga mögött a motorosszánján és abban lakott. Nemcsak a fagyos időjárással és erős széllel kellett megküzdenie, hanem egy időben egy nagyon éhes barnamedve is körözött körülötte, aki zsákmányként tekintett rá. Határozottan ez volt az egyik legextrémebb hely, ahol bárkinek dolgoznia kellett” – nosztalgiázott Alex Lanchester, az első és harmadik rész producere.

Az így létrejött A fagy birodalma II természetfilm-sorozat egyedi és megismételhetetlen jelenetei az eddig még sosem rögzített állati viselkedések kapcsán olyan kultikus alkotásnak számít, melyet ma minden fiatalnak és idősnek látnia kell. Nem csak azért, hogy megismerjük ezeket az állatokat, hanem azért is, hogy lássuk, milyen hatással lehet az emberiség ezeknek a csodás fajoknak az élőhelyére. A globális felmelegedés elleni küzdelem közös ügyünk!

Az október 30-án indult sorozat következő epizódja vasárnap este 18 órakor kezdődik a BBC Earth csatornán.

Kutatók szerint a világ óceánjai nagyjából 1970 óta folyamatosan melegszenek, és nem kérdés, hogy ennek a tendenciának az oka az emberi tevékenység. Nagyon sok olyan változásnak lehettünk tanúi, amelyek az elmúlt évszázadokban példa nélküliek voltak: az emberiség technikai civilizációja sosem látott káros hatást fejtett ki a bolygóra. A nehézipar fejlődésének tudható be az a nagyfokú környezetszennyezés, mely üvegházhatást okozó gázokat bocsátott a levegőbe. 1993 óta a hőelnyelés megduplázódott. Az antarktiszi jégolvadás a triplájára nőtt, Grönlandon megkétszereződött az olvadás üteme. Közép-Európa és Észak-Ázsia gleccserei az előrejelzések alapján 2100-ra elveszítik jégmennyiségük 80 százalékát, ha tovább tart a jelenlegi óriási szén-dioxid kibocsátás.

2011-ben a Frozen Planet (magyar címén A fagy birodalma) sosem látott élményt és betekintést mutatott a nézőknek a fagyos tájak életébe. 11 évvel később pedig hat fantasztikus új epizóddal jelentkezik a sorozat, amely ezúttal az első sorozattal ellentétben, nem csupán az Északi-sarkra és az Antarktiszra tért vissza, hanem a bolygó egymástól legtávolabbi pontjaira. A BBC stábja a világ leghidegebb tájain élő állatfajokat is felkutatta: magas hegységekben, fagyos sivatagokban, hófödte erdőkben és jéghideg óceánokban egyaránt forgattak. Bármilyen hihetetlenül hangzik számunkra: mindegyik kontinensen található fagyott élőhely, tehát sokkal közelebb van hozzánk ez a misztikus világ, mint gondolnánk. A különleges forgatási helyszínek között volt többek között Norvégia, Peru, Chile, Kanada, Mongólia, Új-Zéland, sőt meglepő módon Kenya is. A BBC és a The Open University mellett több koprodukciós partner is közreműködött a 4 évig készülő sorozatban, melynek látványa egészen biztosan felejthetetlen élményt nyújt mindenkinek. A bemutatásra kerülő helyszínek az utolsó igazi vadonok a földön, olyan helyek, ahol minden nap igazi kihívás egy szélsőséges környezetben a túléléshez.

A legmodernebb kameratechnológiával, ultra-nagy felbontásban készültek a felvételek, melyek egyszerre mutatnak be drámai pillanatokat és intim történeteket, miközben szenzációs természeti látványban lehet részünk. Amíg még láthatjuk mindezt. Hiszen ahogy a hőmérséklet soha nem látott mértékben emelkedik, úgy tűnnek el szó szerint a fagyott bolygó egyes részei a szemünk elől. A sorozat alkotásában olyan tudósok vettek részt, akik egész életüket annak szentelik, hogy kutassák, mit jelentenek ezek a változások, nem csupán az ott élő állatok és emberek, hanem a bolygó egészének számára is.

A világpremier után október 30-ától a magyar nézők is megtekinthetik ezt a páratlan természetfilm-sorozatot, A fagy birodalma ugyanis vasárnap este indul a BBC Earth magyarországi csatornáján.

A Fagy Birodalma II. sorozat október 30-tól, 18 órai kezdettel látható a BBC Earth csatornán.