Amióta az emberiség az eszét tudja, a szégyenérzet a mindennapi létünk velejárója. Ráadásul ma már azt, hogy mi jó vagy rossz, kevésbé a szokás, inkább az aktuális közösség ítélete határozza meg. Hiszen a közösségi médiaplatformok elterjedésével a Facebook, Instagram és TikTok világában a kapcsolatépítésen túlmutatva ezek a csatornák már a magamutogatás és egymás megfigyelésének színterévé váltak. Ezáltal pedig gyorsabban, és minden eddiginél erősebben kirekesztik azokat, akik nem felelnek meg az aktuális korszellem elvárásainak.

Ez azonban nincs rendben. Fontos, hogy lesöpörjük magunkról a szégyent, ezzel példát mutatva másoknak is. Ehhez viszont komplexen kell látnunk, hogy mi is az, ami ma Magyarországon meghatározza a szégyenkultúrát. Ennek feltérképezésére vállalkozott a Canesten Kombi UNO, amikor elkészítette a nagy szégyenkutatást, az eredmények pedig azt mutatják, hogy van miért dolgozni.

Cikinek tartjuk a pozitív viselkedést

A reprezentatív kutatás azon nyitott kérdése kapcsán, hogy mit tartanak a magyarok általánosságban szégyellnivalónak, legtöbben az anyagi problémákat jelölték meg (21,5%). Ezt szomorú módon a morálisan pozitív, tulajdonságok, úgy, mint becsületesség, segítőkészség és erkölcsösség követik (14,6%), a morálisan negatív jellemhibák pedig csak a harmadik helyen szerepelnek a felsorolt szégyenfaktorok között (11.8%). Vezető helyen merültek fel a kutatásra adott válaszok sorában a kulturális hiányosságok, az öltözék, az addikciók, az etikettnek ellentmondó viselkedés, a nemi-szexuális orientáció, valamint a higiéniai problémák, de az élmezőnyben foglalnak helyet a különböző betegségek, a technikai dolgokban való jártasság hiánya és a testalkat is.

Elítéljük a body shaminget, mégis szenvedünk tőle

A válaszadók közel fele (41%) érzett már szégyent a testalkata miatt, és csaknem ugyanennyien (40%) érezték már rosszul magukat valamilyen családtag vagy barát viselkedésének következtében. A TOP5 szégyenérzetet keltő ok listájára bekerültek még az anyagi problémák (38%), a meggondolatlan kijelentések (34%), valamint az öltözék (24%). Felmerült még válaszként az iskolai vagy munkahelyi kudarc, a párkapcsolati problémák, illetve a frizura is.

Míg a testalkat miatt érzett szégyen a legjellemzőbb a magyarokra, ez az a téma, amelynek a legtöbb ember szerint nincs helye a szégyenkultúránkban. És, bár az eltérő nemi/szexuális orientáció elítélése is bekerült azok közé a dolgok közé, amelyeket a megkérdezettek szerint általánosságban szégyellnivalónak tartanak a magyarok, számottevően válaszolták azt, hogy ez nincs jól így, és nem kellene ma már felmerülni sem annak, hogy bármilyen eltérő nemi/szexuális orientáció ciki.

Minden tizedik ember élt már meg szégyenérzetet gombás eredetű fertőzés, vagy nemi fertőzés kapcsán is, és minden második ember azt gondolja, hogy jobb inkább eltitkolni, ha valakinek intim eredetű gombás megbetegedése van.

Tévhitek a gombás eredetű intimfertőzésekkel kapcsolatban

Szomorú, hogy még ma is rengeteg a tévhit a gombás eredetű intimfertőzésekkel kapcsolatban. A válaszadók csaknem 60%-a jelölte okként a rossz higiéniát, de minden második ember szerint a szexpartnerek sűrű cseréje is vezető ok a gombás eredetű intimfertőzések tekintetében, illetve ugyanennyien gondolják, hogy a nyilvános mellékhelységek használata is ilyen megbetegedéshez vezethet. Pedig valójában egy olyan betegségről beszélünk, ami a nők 75%-ának életében legalább egy alkalommal előfordul. Egy olyan jelenségről, ami kialakulhat stressztől, antibiotikumok szedésétől, vagy éppen kényes anyagú alsóneműk hordásától is. Sőt, egy olyan jelenségről, ami férfiakat is ugyanúgy érinthet.

Nagyon sokan fiatalon élik át az első intimfertőzésünket, emiatt pedig még inkább drámának, törésnek élhetik azt meg. Szégyen, stigma kapcsolódik hozzá, nem mernek beszélni róla, és nem mernek segítséget sem kérni.

Elég a szégyenérzetből, itt vannak a Szabadság Pillangói

Itt az idő, hogy ennek a szégyenérzetnek véget vessünk. Elég a drámából, elég a szégyenérzetből, nem lehet ciki Canestent kérni a patikában, és nem lehet szégyenkezni azért, mert emberek vagyunk. Erről szól a Canesten Butterflies of Freedom, azaz a Szabadság Pillangói mozgalma, amelynek bárki tagja lehet, aki képes „lesöpörni magáról” a szégyent, ezzel példát mutatva másoknak is. A márka első AI technológiával készített videója arra ösztönzi az embereket, hogy ne csak a gombás fertőzéstől szabaduljanak meg, de vegyenek részt abban is, hogy a világot olyan hellyé tegyük, ahol nem kell szégyellenünk magunkat rajtunk kívülálló okok miatt.

A videóklip természetesen csak az első állomás. A Canestent gyártó Bayer Hungaria célja az, hogy a mozgalom idővel túlmutasson a márkán, önálló életet tudjon élni, és elindítson egy olyan párbeszédet, aminek a végén ki tudjuk húzni a „szégyen” kifejezést az aktív szókincsünkből.

„15 év ügynökségi tapasztalata megmutatta, hogy nem elég gyorsan dolgozni, hanem elég időt is kell szánni a feladatoknak, illetve a problémáknak a megoldására. BTL-ből egy business development és transzformációs reklámügynökséggé nőttük ki magunkat, amely minden esetben minőségi időt szán az ügyfeleire. Ezt fejezi ki az új név és a szervezeti átalakulás egyaránt. A közel 20 fős ügynökségi csapatot egy háromfős board vezeti. Kaufmann Bernadett, stratégiai vezető és Mátyás Kitti client service director mellé egy kreatív igazgatót szerződtettünk, akinek a kiléte egyelőre még nem publikus” – mondta el a bejelentés kapcsán Kollmann Áron tulajdonos-ügyvezető.

Az ügynökség újrapozicionálását egy mélyinterjús, az ügyfelek aktív közreműködésével megvalósított kutatás és egy design workshop előzte meg. Az átalakuló 2Republic 15 éves fennállása során olyan márkák gyakran komplex, több divízión átívelő kihívásain dolgozik/dolgozott, mint az E.ON, a PPG Trilak, az Ooops!, a Bayer Hungária, az Artisjus, a Metropolitan Egyetem, az Allianz, a SMEG, a Chevrolet, az Opel, a Ferrero vagy a Borsodi.

„Sokkal komplexebb megoldásokra van szüksége ennek a szakmának és az ügyfeleinknek.

A ti:me a probléma feltárásától a kreatív megvalósításig hosszú távú együttműködésre, sőt együtt gondolkodásra és növekedési célok elérésére hívja partnereit.

Közülük sokan 10-15 éve dolgoznak velünk, hiszen a komplex, stratégiai gondolkodást és kompetenciákat igénylő problémák feltérképezését és megoldását, amit egy általános kreatív ügynökséggel nem tudnának” – tette hozzá Mátyás Kitti client service director.

„Ezért nyúltunk a stratégiai megközelítéshez, és ezért döntöttünk úgy, hogy inkább üzleti problémákból indulunk ki, és arra építjük a kreatív megoldásainkat.

Működésünk túlmutat a hagyományos reklámügynökségi formákon, hiszen a problémára szabjuk a megoldást, ezáltal a marketingcsapatot holisztikusan tudjuk támogatni.

Az üzleti problémából indulunk ki, és nem félünk közben kérdezni, összefüggéseket feltárni, szükség esetén pedig szakértőt bevonni és hozzányúlni a régi struktúrákhoz” – egészítette ki Kaufmann Bernadett stratégiai vezető.