Érdekes fejlemény az előző kutatáshoz képest, hogy 39 százalékról 28 százalékra csökkent azok aránya, akik nem rendelkeznek semmilyen tartalékkal, ami azt mutatja, hogy aki teheti, igyekszik spórolni, tartalékot képezni. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ez a tartalék a megkérdezettek közel 30 százalékánál legfeljebb 3 hónapra lenne elegendő.

A hétköznapokra leginkább hatással lévő nehézségek közül az élelmiszerárak növekedését (77%), általánosságban a magas inflációt (65%) és a rezsiköltségek emelkedését (51%) említették a legtöbben. Anyagi probléma esetén, aki teheti először saját megtakarításához nyúl, vagy a családtól, barátoktól kér kölcsön, ez utóbbi megoldás jóval népszerűbb most, mint áprilisban volt. A megtakarítással rendelkezők közül egyébként 42 százalék még nem nyúlt hozzá tartalékaihoz, és nem is számít arra, hogy erre szükség lehet. 20 százalék gondolja azt, hogy a közeljövőben adódhat olyan helyzet, hogy szükség lesz rá, és 38% azok aránya, akiknek már hozzá kellett nyúlniuk megtakarításaikhoz, még ha nagy részük (az összes megkérdezett 25%-a) igyekszik is azt rendre visszapótolni.

A megkérdezettek elsőként a saját ingatlant, a benne található, elsősorban elektronikus berendezéseket és a gépjárművet nevezték meg a szükség esetén pénzzé tehető vagyonként. A könnyen mobilizálható megtakarítások körében a készpénzt és a hagyományos bankbetétet említették a legtöbben, de egyre többen vannak azok is, akik aranytárgyak (befektetési célú aranytömb és ékszer) formájában is rendelkeznek olyan vagyonnal, amire értékes megtakarításként tekintenek. „A kutatásból kiderült, hogy a magyar lakosság 51 százaléka tekint értékálló, jó befektetésként az aranyra. A vásárlás során ez a szempont megelőzi az esztétikai értéket is. A megkérdezettek 25 százaléka vásárolna befektetési célból aranyékszert és aranytömböt a közeljövőben” – emelte ki Dandé Imre, a BÁV Zálog igazgatója.

Az is fontos megállapítás, hogy továbbra is 71 százalék azok aránya, akik egyértelműen érzik a romló gazdasági helyzet hatásait. Ez a viszonylag magas szám – ami a tavaszi kutatáshoz képest egyébként nem változott – nem is annyira meglepő, hiszen a válaszadók között azok is megjelennek, akiknek ugyan nem kell kifejezetten spórolniuk, de már tapasztalják fizetésük reálértékének csökkenését. Ez a kiadások tekintetében úgy jelenik meg, hogy háttérbe szorult a nagyobb, drágább vagyoni tárgyak vásárlása. A lakás- és autóvásárlás az utolsó helyekre szorult, még az utazás is megelőzi ezeket. A lakosság számára a mindennapokban nélkülözhetetlen, nem elhagyható termékek, szolgáltatások, a kötelezettségek kielégítése került előtérbe, így például a rezsi (42% jelölte meg olyan költségként, amin már nem tud spórolni), az egészségügyi kiadások (25%) és a hiteltörlesztés (22%).

Az elmúlt évről a zálogfiókok forgalma is értékes visszajelzést ad. „Országos fiókhálózatunk adatai alapján a zálogkölcsönt igénylők száma 2022 utolsó negyedévében közel 15 százalékkal nőtt az első negyedévhez képest. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a zálogba adott tárgyak kiváltási aránya továbbra is 90 százalék felett van” – mondta Dandé Imre.

Fotó: Zlaťáky.cz/unsplash.com

A kisbefektetők érdeklődésének növekedését mutatja, hogy az eddig idén eladott 51 kg aranytömbből a legkisebb, 5 grammos kiszerelésből vásároltak a legtöbbet. Ez az aktuális árfolyamtól függően kb. 125 000 forintos tömb mindig is népszerű volt, hiszen egy kisebb pénzügyi probléma esetén is könnyen eladható vagy zálogosítható. Gyakran választották ajándékként is. Az árbevétel tekintetében mégis a legnagyobb, 100 grammos kiszerelés vezet, a forgalom 45 százalékát ez a kb. 2,3 millió forintba kerülő aranytömb tette ki.

2022-ben több hullámban is felvásárolták az aranytömböket: a januári erős forgalom után az SZJA-visszatérítés hozott élénk keresletet, majd február végén, az ukrán háború kitörését követően, napok alatt kapkodták el a meglévő készleteket. Az új szállítmányok megérkezéséig a zálogfiókokban az ár-érték arányban kedvezőbb, használt aranyékszerek felvásárlása indult el, amelyet még a magas árfolyam miatti árkorrekció sem állított meg.

„Tapasztalataink azt mutatják, hogy nem csupán a befektetési célú aranytömb helyett vásárolják az ékszereket, a fiókokban egy új vásárlói réteg is megjelent. Túlnyomó többségben az Y-generációhoz, a 23-34 éves korosztályhoz tartozó fiatalok a megtakarításaik átcsoportosításával, hosszú távú befektetésként vásárolnak ékszereket” – mondta el Dandé Imre, a BÁV Zálog igazgatója.

Áprilistól már leginkább az infláció elől menekítették a megtakarításaikat aranytömbbe vagy ékszerekbe a vásárlók. Bár az aranyárfolyam ekkor a háború kitörését követő 1990 dolláros magasságokból májusra már 1820 dollár közelébe korrigált, és gyakorlatilag azóta stagnálást mutat, sokan éppen a kedvezőbb árban látták meg a lehetőséget, és döntöttek a vásárlás mellett. Az aranytömbök iránti érdeklődést jól mutatja, hogy a legtöbb esetben csak a meglévő készletek szabtak határt a forgalomnak.

„A tendencia tovább folytatódik: az aranytömbök mellett júniusban kétszer annyi ékszert vásároltak tőlünk, mint egy évvel ezelőtt, de az első félév ékszerforgalma összességében is duplája a korábbinak.  Azt tapasztaljuk, hogy sokan átstrukturálják a megtakarításaikat, és az infláció elől aranyba menekítik a pénzüket. Míg a lakosság leginkább az ékszert, addig a vállalkozók az aranytömböt részesítik előnyben, amelyre egy átmeneti pénzügyi probléma esetén gyorsan és egyszerűen kérhetnek zálogkölcsönt is” – mutatott rá Dandé Imre.

A megkérdezettek közel 70%-a érzi úgy, hogy az áremelkedések jelentősen rontják anyagi helyzetüket, tízből nyolc válaszadó esetében pedig a fizetésük már nem követi az infláció növekedési ütemét. Míg a BÁV Zálog tavalyi kutatásából az derült ki, hogy a megkérdezettek zöme a pandémiás helyzet enyhülésével az első komolyabb kiadását nyaralásra akarta szánni, addig idén inkább újratervezik a költéseiket és elhalasztják az olyan nem létfontosságú kiadásaikat, mint a nyaralás.  A prioritások megváltozása más területeket is érint: míg tavaly például a válaszadók 15%-a tervezett gépjárművásárlást, addig idén ez az arány már csupán 5% volt.

Az idei kutatás eredményei azt mutatják, hogy az első félévben a családi költségvetést további jelentős kiadások is terhelik: az otthonok komfortosabbá tétele (felújítás, háztartási gépek vásárlása), az egészségügyi kiadások, de a családi események (húsvét, ballagás, esküvő) is sokba kerülnek.

A megtakarítások terén is jelentős változások következtek be. A tartalékkal egyáltalán nem rendelkezők aránya egy év alatt 9 százalékponttal emelkedett, és elérte a 40%-ot, ráadásul a legtöbb megkérdezett esetében a meglévő megtakarítások is csupán néhány hónapra elegendőek. Mindemellett figyelemre méltóan átrendeződött a megtakarítási formák népszerűsége is. Míg abban nincs változás, hogy a válaszadók egyharmada tartja spórolt pénzét készpénzben, addig a bankbetétet választók aránya 9 százalékponttal 20% alá csökkent. Az államkötvények és részvények kedveltsége ennél is nagyobbat esve egy év alatt megfeleződött. Az értéktárgyak ugyanakkor rendkívül népszerűek: a válaszadók 19%-a rendelkezik adott esetben pénzzé tehető ékszerrel, nagy értékű karórával, műtárggyal vagy például az egyre népszerűbb befektetési célú aranytömbbel.

„A kutatásban azt is vizsgáltuk, hogy milyen lehetőségeket mérlegelnek az 500 ezer forint alatti kölcsön felvételét tervezők. A válaszadók 28%-a zálogkölcsön felvételében is gondolkodik. A BÁV fiókjainkban a zálogkölcsönök mellett az ékszerek és befektetési célú aranytömbök iránti kereslet növekedése is alátámasztja, hogy felértékelődött a pénzzé tehető értéktárgyak szerepe” – összegezte Dandé Imre, a BÁV Zálog üzletágigazgatója.