Számos emlékezetes budapesti és vidéki esemény után május 18-án véget ért az ötödik, idén újra országos programkínálatú Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek. Ám a 40 helyszínen mintegy 165 – köztük 90 ingyenes – programmal jelentkező, másfél hónapig tartó, Budapest mellett Győrben, Miskolcon és Pécsett is kikapcsolódást és feltöltődést kínáló összművészeti eseménysorozat után sincs megállás, máris nyilvánosak a Liszt Ünnep idei első fellépőinek nevei.

Liszt Ferenc nem csupán korának virtuóz, világpolgár muzsikusa volt, de alkotói és előadói munkásságában egyidejűleg volt jelen a zenei és kulturális sokszínűség, a klasszikus és kortárs értékek egymás mellett élése, az elődök hagyományainak tisztelete és a fáradhatatlan újító szándék. A Liszt Ünnep ezt a gondolatiságot ülteti át a 21. századba, így gazdag programkínálata is a változatosságot, frissességet, hagyománytiszteletet tükrözi.

A fesztivál egyik első eseménye Friedrich Wilhelm Murnau 1926-os, varázslatos Faust-filmjének vetítése, amely Fassang László, a Müpa rezidens orgonistájának játékával válik komplex, egyszerre nosztalgikus, mégis 21. századi moziélménnyé a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A bemutatásakor valódi szenzációnak számító, meglepően sok technikai újítást felvonultató alkotást élő improvizáció és zenei idézetek kísérik a Müpa monumentális hangszerén, felidézve a régi moziorgonisták lenyűgöző világát.

A Liszt Ünnep keretében a Müpa és az Akvárium Klub közös szervezésében megvalósuló Isolation Budapest idén negyedszerre hozza el a fővárosba az underground zenei színtér nemzetközi húzóneveit. A fellépők között a soul-, jazz-, hiphop- és indie-szcéna olyan kurrens és ikonikus alakjait találjuk, mint Jordan Rakei, Yellow Days, Hinds, Okay Kaya, Jeshi vagy épp a londoni indie-világot frissen meghódító Martin Luke Brown. Szintén a könnyedebb zenei irányzatok kedvelői számára tartogat izgalmakat a kortárs afrobeat egyik legfontosabb alakjának koncertje a Magyar Zene Házában: ADÉDÈJÌ bulija nem is lehetne magától értetődőbb időpontban, hiszen a műfaj megteremtője, Fela Kuti születésnapja remek apropó, hogy az egész világon ünnepeljenek az irányzat rajongói.

Egyszerre felszabadító és hipnotikus performanszra készül a kortárs elektronika egyik legizgalmasabb alkotója, Christian Löffler, aki európai turnéja keretében érkezik a Müpába, hogy régi közönségkedvencekből és vadonatúj számokból álló, digitálist az analóggal bravúrosan párosító műsorával nyűgözze le a budapesti közönséget.

Az Esszencia zenekar Pál István Szalonnával és Bandájával a Pesti Vigadóban készül közös fellépésre, vagy ha úgy tetszik: békés „hangszerpárbajra”. A két formáció magával ragadó találkozásakor minden bizonnyal vibrálni fog a levegő: virtuóz improvizációk, szívszaggató dallamok, sodró csárdások és legényesek váltják majd egymást. Az Esszencia csapata révén pedig helyet kap a jazz is, az együttessel ugyanis a világ egyik legjobb cimbalmosa, Marcel Comendant is színpadra lép.

Napjaink egyik legelismertebb észt komponistája, Arvo Pärt ősszel ünnepli 90. születésnapját. A műveiből összeállított ünnepi koncerten ikonikus kompozíciói szólalnak meg az Estonian Sinfonietta, az Estonian Percussion Group és az Új Liszt Ferenc Kamarakórus előadásában, Erki Pehk vezényletével. Emellett az ugyancsak észt zeneszerző – nem mellékesen Arvo Pärt munkásságának jó ismerője és nagy tisztelője –, Riho Esko Maimets új művének ősbemutatójára is sor kerül.

A fesztivál a névadójának életművét jellemző kiemelkedő minőség, műfaji sokszínűség és formai gazdagság jegyében szervezi programjait, de fontos célkitűzése az is, hogy új megvilágításba helyezze, és a ma nézői számára is elérhetővé tegye a klasszikus magyar kultúra felbecsülhetetlen értékeit. A Budapest Táncszínház Toldi című produkciója Sághy Alexandra és Tókos Attila koreográfiájával, a zene, a mozgás és a film fúziójával hozza közelebb Arany János hősének történetét a mai fiatalokhoz.

Nem mindennapi mozgásművészeti előadásnak ígérkezik a luganói székhelyű, világhírű együttes, a Compagnia Finzi Pasca TITIZÉ – A Venetian Dream című látványos színházi show-ja. Hogy senki ne maradjon le róla, az akrobatikus elemekben bővelkedő, Velence szürreális karneváli forgatagát megidéző produkció összesen öt alkalommal lesz látható a Müpa Fesztivál Színházában.

A fesztivál kínálata nem lenne teljes Liszt Ferenc életművének egy-egy fontos szelete nélkül, a Kassai Nemzeti Színház ráadásul nem is egy sokat játszott, közismert alkotásával, hanem igazi zenetörténeti ritkasággal érkezik Budapestre. Tizenhárom éves korában írt operájáról a zeneszerző maga is úgy tudta, örökre elveszett egy tűzvészben, ám hatalmas szerencsénkre a mű megmenekült, így pontosan kétszáz évvel az eredeti bemutató után a közönség ismét élvezheti a Don Sanche, avagy a szerelem kastélya változatos és dallamos muzsikáját.

A tárlat csaknem ötven évvel a művész utolsó kiállítása után új szempontok mentén mutatja be a 20. századi magyar festészet kiemelkedő alakjának életművét – tette hozzá.

Anna Margit életútját felidézve kitért arra, hogy 1928-ban ismerte meg leendő férjét, Ámos Imrét, akivel életének legboldogabb időszakát élte. Ezt a rövid ideig tartó boldog harmóniát idézik a kiállítás első szekciójának képei.

Anna Margit férjét és teljes családját is elveszítette a holokauszt idején. Ez a tragédia egész későbbi életét és művészetét meghatározta – emlékeztetett Vígh Annamária, hozzátéve, hogy a holokauszt feldolgozhatatlan tragédiája, betegségei, művészi mellőzöttsége, magánéleti boldogtalansága, a kilátástalanság, a kitaszítottság, a magány, a feldolgozhatatlan múlt emlékképei hatására született meg Anna Margit festői világa.

A főigazgató-helyettes arról is beszélt, hogy az Európai Iskola keretein belül festett művein jelentek meg először bábui, amelyek a más eszközökkel kifejezhetetlen szenvedést jelenítették meg.

Anna Margit festészetének különböző korszakaiban, más és más hangsúlyokkal és inspirációkkal, de végigkísér minket ez a kicsit groteszk, abszurd humort is közvetítő figura, amely a festő önkifejező eszközeként néz ki ránk – tette hozzá.

Felidézte, hogy Anna Margit az 1960-as évektől kezdte gyűjteni a népművészeti tárgyakat: babákat és olyan egyedi hangulatú, sokszor giccses holmikat, amelyek erőteljes inspirációt jelentettek festészetére.

Vígh Annamária kiemelte, hogy a tárlaton Anna Margit alkotásai mellett olyan kortársainak – mindenekelőtt a férjnek, Ámos Imrének vagy Vajda Lajosnak és Farkas Istvánnak – művei is láthatók, akik valamilyen módon hatást gyakoroltak a művészetére.

A tárlaton látható műtárgyak nagy része ritkán szerepel kiállításokon, közülük többet korábban még egyáltalán nem láthatott a közönség. Vígh Annamária ismertetése szerint a művek nagy része a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, illetve a Ferenczy Múzeumi Centrumból származik, emellett egy gazdag, 440 oldalas katalógus is megjelent a kiállításra.

A bábu megszólal című tárlat, amely a festőművész első életmű-kiállítása, szerdától szeptember elsejéig látogatható a Magyar Nemzeti Galériában.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Az így készült fotók szemléltetik, mennyi apró, a néző számára talán észrevehetetlen részletből áll össze egy-egy mozdulat, de egyben a Bartók Tavasz előadásain átélt pillanatok megismételhetetlenségét, sokrétűségét is szimbolizálják.

A plakátok a fesztivál névadójának művészi hagyatékára is visszautalnak, hiszen Bartók Béla munkássága számos műfajra hatással volt, jelenléte a mai napig fellelhető a hazai és nemzetközi művészeti élet kiválóságainak alkotásaiban, a zenén és táncon át a képzőművészetig, erre pedig tökéletes példát szolgáltatnak a fesztivál produkciói.

A végeredmény mintegy hatszáz helyen látható Budapest-szerte, de animált formában a plakátok a főváros nagyobb bevásárlóközpontjaiban található digitális kijelzőkön is megjelennek, a 4-6-os villamos Bartók Tavaszra hangolt megállóiban pedig különleges, lentikuláris megoldással is találkozhatunk.