„Péter a partnerséghez vezető út egyik legnagyszerűbb példája az irodánkban és jövőt mutat a mai, fiatalabb kollégáknak” – nyilatkozta a mérföldkőről Jalsovszky Pál irodavezető partner. „Péter 12 évvel ezelőtt érkezett hozzánk, még ügyvédjelöltként. Azóta kemény munkával és határozottsággal végigjárta az összes lépcsőfokot, szakmailag meghatározó tényezőjévé vált az irodának és nem utolsó sorban nagyon komoly ügyfélkapcsolatokat épített ki. Külön becsületre méltó, hogy Péter mindeközben sem veszítette el azt az emberi hozzáállását és szerénységét, amiért annyian szeretik az irodában.”

„Az új szerepet elsősorban nem címként, hanem felelősségként élem meg: felelősség a közvetlen csapatomért, akikkel nap mint nap együtt dolgozom, valamint felelősség a Jalsovszky hosszú távú sikereiért és értékeiért, amely csapathoz immáron több mint egy évtizede tartozom. Különösen fontos számomra, hogy a jövőben is olyan szakmai és emberi közegben dolgozzunk, amely a magas színvonalú jogi munka mellett az együttműködésre, a bizalomra és a kölcsönös tiszteletre épül” – tette hozzá Barta Péter.

„Az nem technológia, hanem felelősség kérdése, hogy egy adott eszközzel, ami a világtörténelem során volt már plakát, szórólap, könyv, rádió, televízió és sok minden más is, kik, miért és hogyan befolyásolják az embereket. Ezért sokkal inkább attól féltem a társadalmat, hogy vajon a tagjaiban megvannak-e még azok az értékek, amelyeket többnyire alapvetőnek fogadunk el. Az sem technológiai kérdés, hogy az adott társadalom megkérdőjelezi-e egy politikai hatalom goebbelsi propagandára emlékeztető eszközeit, vagy sem. Hamis, rossz értékekkel bíró tartalmak mindig lesznek, de ha az alap emberi értékek a helyükön vannak, akkor képesek vagyunk kritikus kérdéseket feltenni a látottakkal, az olvasottakkal és a hallottakkal kapcsolatban” – mondja Barta Péter a Tóth Olivérnek adott interjújában, amely az Art is Business magazin oldalán jelent meg.

„Azt látom, hogy a magyar társadalom borzalmas állapotban van. Az ország felelős vezetői megfeledkeztek arról, hogy mit tanítottak nekik a szüleik, majd a tanáraik: minden egyes cselekedetüknek következménye van. Folyamatosan félünk, az aktuális hatalom mindig gondoskodik arról, hogy legyen kit utálnunk: hol Brüsszelt, hol Soros Györgyöt állítják elénk ellenségként. Ezeknek a módszereknek már láttuk az eredményeit: háborúkat, üldöztetéseket… Az ilyen befolyásolás ellen mindig küzdeni kell. Ha valamitől félni kell az ez, nem a technológia rohamos fejlődése” – tette hozzá.

A közösségek szerepéről úgy vélekedik, hogy azok mindig fontosak. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a felesége, Winkler Nóra nemrég részt vett egy klímakutató előadásán, aki arról beszélt, hogy az emberiséget mindig az összefogás mentette meg. Barta Péternek is a közösségek segítettek, amikor szüksége volt rá.

„A Bálint Ház munkatársai a helyi magyar zsidó közösséget képviselik, azért dolgoznak, hogy Budapesten minél virágzóbb zsidó kulturális élet alakuljon ki, amelynek központja a Bálint Ház. Fontos megemlítenem a BBYO-t, a tizenévesek legnagyobb nemzetközi zsidó szervezetét is. Magyarországon 2015 óta tartozhatnak ehhez a közösséghez tinédzserek. A találkozókat a Frankel Leó úti zsinagógában tartják heti rendszerességgel. E zsinagóga rabbija gyerekkori barátom, ahogyan a felesége is, aki a Hillel Alapítvány munkatársa – ez a szervezet működteti a BBYO közösséget Magyarországon. Az alapítvány kuratóriumának munkájában szintén részt veszek.

Innen, ahol most beszélgetünk, a Bartók Béla úttól nem messze található egy zsidó imaház, egy görögkatolikus templom, mellettünk egy muszlim pékség van… Az ezekhez kapcsolódó közösségek nagyon jól működhetnek együtt. Gyakran járok Tokaj-Hegyaljára, ahol sokan még mindig a második világháború előtti időszakról beszélnek, amikor egymás mellett éltek lengyel és zsidó kereskedők, magyarok, főnemesek. Csodálatos, virágzó élet volt.”

Mint az az interjúból kiderült, van egy szokatlan gyűjteménye is, amely fényképekkel mutatja be a XX. századi magyarországi zsidó múltat. Egy gyerekkori történész barátjával kezdtek el zsidó érintettségű fotókat gyűjteni, azokból adatbázist építeni. Ennél a gyűjteménynél a közérthetőség a fő szempont. A J Photo Archive oldalon több szakember dolgozik, és egyetemisták is végzik náluk a szakmai gyakorlatukat. Mindenféle XX. századi magyar zsidó vonatkozású képet gyűjtenek.

„A gyűjtés apropója azon banális és érthetetlen tény volt, hogy a magyar holokausztról alig van ismert fotó. Persze készültek családi fényképek, sárga csillagos portrék, de az eseményekről kevés akad. Ez már csak amiatt is furcsa, mert akkoriban a hatóságok is fotózhattak. Az volt a célunk, hogy annyi képet gyűjtsünk össze, amennyit csak lehet, azokat pedig egy felületen mutassuk meg. Emellett lehetőséget biztosítsunk arra, hogy bárki felajánlhasson fotókat, hátha rátalálunk ezáltal egy-két új, ismeretlen felvételre. A témában mindenkivel próbálunk együttműködni, több intézményi partnerünk is van.”

Az interjúban szó esik még jelentőségteljes tulajdonságokról, meghatározó motívumokról, a műgyűjtés szenvedélyéről, a borkészítés élvezetéről, valamint arról, hogy a művészet segít eligazodni az életben.

A nagyinterjú az alábbi linken elérhető.

Fotó: Art is Business/Barta Péter

A legfrissebb kutatások szerint a márkák 55%-a tudatosan használja a YouTube-ot brandépítésére és marketingcélokra. Ez nem is meglepő, hiszen ezen a csatornán keresztül hatalmas potenciális vevőkör érhető el: csak a YouTube-nak több mint 2 milliárd aktív felhasználója van és a YouTube-felhasználók naponta több mint 1 milliárd órát töltenek a különféle videók nézegetésével. Hasonló nagyságrendű nézettséget tudhatnak magukénak a többi közösségi médiacsatornák, így a Facebook, az Instagram, a TikTok vagy a Twitter is.

A brandépítés közkedvelt eszköze az influenszerek igénybevétele, akik a márkákat az online csatornákon keresztül népszerűsítik. Ők a cégektől megbízási díjat, jogdíjat, illetve termékmintákat kapnak, valamint – a feliratkozók és a megtekintések számától függően – a YouTube-tól különböző kategóriájú bevételekhez juthatnak. Ezek a jövedelmek pedig mind adókötelesek.

Az alapeset: megbízási díj egy magyar megrendelőtől

„Ha az influenszer belföldi megrendelőjétől, magánszemélyként díjban vagy termékmintában részesül, úgy ezek alapesetben az Szja törvény szabályai szerint megbízási díjként (önálló tevékenységből származó bevételként) adóznak” – ismerteti Barta Péter ügyvéd. Ezen megbízási díjjal szemben a megbízott influenszer elszámolhatja a bizonylattal igazolt költségeit, ha ilyen költséget nem jelöl meg, akkor a megbízási díj 90%-a után kell adóznia. Ebből a jövedelemből a megbízó vonja le az adóterheket, így a 15%-os szja-t, a 13%-os szociális hozzájárulási adót, valamint a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot. Ez láthatóan egy adózásilag igen költséges megoldás.

Alternatív adózási lehetőségek

A fenti adózási formánál sokkal jobban jár az influenszer, ha egyéni vállalkozást alapít és bejelentkezik a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) alá. Így havi 50 000 Ft-os adófizetéssel szinte minden közterhét letudhatja. Még jobb, ha rendelkezik valahol egy teljes állással, nappali tagozatos egyetemista vagy esetleg nyugdíjas, mert ilyenkor csak havi 25 000 Ft katát kell fizetnie (félkata). Ez azonban csak addig járható út, amíg az influenszer éves nettó bevétele a 12 millió forintot, vagy az ugyanazon megbízótól származó bevétele a 3 millió forintot nem haladja meg. Ha meghaladja, akkor extra 40%-os katát is fizetnie kell a különbözetre.

„A 2022-es adóváltozások eredményeként reális alternatíva lehet az általányadózás választása is, különösen akkor, ha a kata valamilyen oknál fogva már nem éri meg” – jelzi a Jalsovszky szakértője. Ennek feltétele, hogy az influenszer bejelentkezzen egyéni vállalkozónak és éves bevétele ne haladja meg a 24 millió forintot. Ilyen esetben, főszabály szerint, 40%-os költséghányadot lehet alkalmazni, vagyis a bevétel 60%-a után kell csak az adót megfizetni. További kedvezmény, hogy 1,2 millió forintos jövedelemig nem kell szja-t fizetnie. Ha pedig még a 25. életévét sem töltötte be, akkor akár még nagyobb mértékben mentesülhet az szja alól.

Bizonyos tevékenységek végzésekor – így különösen zenészek, előadóművészek esetében – felmerülhet az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) választása is. Más esetekben pedig, komolyabb bevételek esetén, érdemes megfontolni a 10%-os kisvállalati adó (kiva) előnyeit.

És mi van, ha külföldi a kifizető?

Ha a magyar influenszer külföldi személytől (így például a YouTube-tól) díjat kap, úgy a díj után neki kell az adófizetési kötelezettségeket teljesítenie. Az adófizetési kötelezettség elsősorban abban országban merül fel, ahol az influenszer ún. adózási illetőséggel rendelkezik – ha az influenszer Magyarországon él, itt dolgozik, itt van a családja, akkor a jövedelme után a magyar törvények szerint adózik. A digitális nomádoknál azonban a helyzet ennél sokkal bonyolultabb lehet.

Felmerül az a kérdés is, hogy kell a jövedelem után a jövedelem kifizetőjének (avagy az adott csatorna bejegyzésének) országában adózni. A választ több tényező határozza meg, így különösen a jövedelem kategóriája, a kifizető országának a belső adótörvényei és a kifizető ország és Magyarország között hatályban lévő kettős adóztatási egyezmény. „Például, ha valaki a YouTube-tól, az Egyesült Államokból kap megbízási díjat vagy jogdíjat, ezt a jövedelmet az USA-ban nem fogja adóteher sújtani, ha igazolja a magyar adózási illetőségét. De például egy Argentínából kapott jövedelem után felmerülhet helyi adófizetési kötelezettség” – magyarázza az ügyvéd. Ez nem jelenti azonban azt, hogy az influenszernek ismernie kell a kifizető országának adótörvényeit, hiszen a kifizető az adóterhet a jövedelemből le fogja vonni és az influenszer csak a nettó összeget fogja megkapni.