Új korszak kezdődik a Master Good cégcsoportnál: a nyár végén megkezdődik az átköltözés a sárvári új húskészítmény-üzembe, miközben a vállalat egy öt évre ütemezett, 350 milliárd forintot meghaladó beruházási programot készít elő. A fejlesztési csomag új vágóüzemet, panírozógyárat, melléktermék-feldolgozót, agrárkapacitás-bővítést és jelentős infrastrukturális beruházásokat is magában foglal.

Bárány László, a Master Good ügyvezető-tulajdonosa szerint a cél nem pusztán a növekedés, hanem a versenyképesség megőrzése egy gyorsan változó, globális piacon. „Ez egy versenyalapú világ. Aki most lassít, az lemarad. Aki lemarad, az előbb-utóbb kiszorul. A folyamatos fejlesztés nem ambíció kérdése, hanem versenyképességi kényszer” – fogalmazott.

Négyszeres kapacitás, robotika és mesterséges intelligencia Sárváron

Hamarosan befejeződik a sárvári új húskészítmény-üzem építése. A kivitelezés kisebb csúszással halad, ezért a régi gyár teljes leállítása és az új üzembe történő átköltözés várhatóan a nyár végén valósul meg. Az új létesítmény a vállalat tervei szerint Európa – sőt a világ – egyik leghatékonyabb és technológiailag legfejlettebb húskészítmény-üzeme lesz. Az üzem kibocsátási kapacitása a jelenlegi négyszerese, miközben mindössze másfélszer akkora alapterületen működik. A beruházás során a legmodernebb automatizációs, robotikai és mesterséges intelligencia alapú megoldásokat integrálták.

„Világszerte felkutattuk a legfejlettebb technológiákat, és ezekből – mintegy legoelemekből – állítottunk össze egy olyan rendszert, amely egyszerre növeli a hatékonyságot, az energiaoptimalizálást és az élelmiszerbiztonság szintjét” – mondta Bárány László. A technológiai előny ugyanakkor csak magas kihasználtság mellett válik valódi versenyelőnnyé. A következő időszak egyik legfontosabb feladata az értékesítési volumen jelentős bővítése lesz, különösen az exportpiacokon.

Új vágóüzem, panírozó és teljes agrár bővítés: 350 milliárd feletti csomag

A húskészítmény-üzem mellett a Master Good előkészíti második vágóüzemének megvalósítását is. Ez a tervek szerint a világ legmodernebb – kapacitásában mindenképpen a legnagyobbak közé tartozó – technológiailag kiemelkedően fejlett csirkefeldolgozó üzeme lesz. Az új csirkefeldolgozó üzem kapacitása várhatóan eléri az évi 100 millió darabot, amivel a világ legnagyobb és technológiailag is kiemelkedő létesítményei közé tartozhat. A feldolgozóipari fejlesztésekkel párhuzamosan az agrár oldalon is jelentős bővítésre készül a cégcsoport: mintegy 31 új nevelő- és hizlalótelep létesítése, új keltető, valamint a takarmánygyártási kapacitás bővítése szerepel a programban.

A víz lesz az egyik kulcskérdés: Tiszából érkező víz, milliárdos infrastruktúra

A teljes, öt évre tervezett beruházási csomag meghaladja a 350 milliárd forintot. Része az új panírozógyár, melléktermék-feldolgozó üzem, valamint a működéshez szükséges infrastruktúra kiépítése is. A megnövekedett kapacitás jelentős vízigénnyel jár. Saját kút fúrására nincs lehetőség, ezért a vízellátást a Tiszából kell biztosítani. A Tiszától az üzemig történő vízbevezetés önmagában mintegy 8 milliárd forintos beruházást igényel.

„Egy ilyen volumenű ipari fejlesztésnél az infrastruktúra költségei is rendkívül jelentősek. Ezeket ugyanúgy meg kell építeni, mint magát az üzemet” – hangsúlyozta Bárány.

Finanszírozás: döntően saját forrásból és piaci alapon

A beruházási program finanszírozása döntően saját forrásból, banki finanszírozással és kötvénykibocsátással történik. A rendelkezésre álló állami támogatások aránya a teljes volumenhez képest alacsony, ráadásul utófinanszírozott konstrukcióban érhetők el.

„A támogatási intenzitás és a maximális elérhető összeg jogszabályban rögzített. A beruházás döntő részét ezért már saját erőből és piaci finanszírozással valósítjuk meg”  – mondta Bárány László, majd hozzátette: “Ha Magyarországra települő külföldi tulajdonú vállalatok – például nagy, ipari beruházók vagy akkumulátorgyárak – jelentős állami támogatásban részesülhetnek hasonló nagyságrendű fejlesztések esetén, akkor indokolt a kérdés: egy magyar tulajdonú, hazai központú vállalat miért ne részesülhetne azonos feltételek mellett hasonló mértékű támogatásban?”

A BioFer a körforgásos modellt erősíti

A fejlesztési program része a BioFer új üzeme is, amely a vertikális integráció és a körforgásos gazdálkodás fontos eleme. A szervestrágya-feldolgozó kapacitás bővítése a talajminőség javítását és a hosszú távú agrárfenntarthatóságot szolgálja. A vállalat szerint a keresleti oldal folyamatosan erősödik, ami megalapozza a beruházás indokoltságát. Európa legnagyobb szerves-trágya gyárát is átadják majd belátható időn belül.

Háttér

A Master Good csoport Magyarország és Közép-Európa egyik legnagyobb baromfiipari vállalata. Központja Kisvárdán található, éves árbevétele 2025-ben meghaladja a 360 milliárd forintot, az export aránya 75 százalék körül van. A vállalat a McDonald’s egyik legfontosabb közép-európai beszállítója, és több mint 40 országba exportál világszerte. A családi vállalkozást ma operatív szinten Bárány László és testvére, Bárány Péter vezetik.

Hazánk legnagyobb baromfifeldolgozója a Master Good 2020-ban vásárolta fel a Ságát, Magyarország piacvezető baromfi húskészítmény gyártó vállalatát, mely olyan márkákat tudhatott magáénak, mint a Selyemsonka, a Dino vagy az éppen idén 25-ik születésnapját ünneplő Füstli. Az elmúlt 3 év a technológiai invesztíció jegyében telt, most jött el az idő arra, hogy a Master Good márka a csomagoláson még hangsúlyosabban megjelenjen. A cég ezzel a lépéssel nem titkolja, fokozatosan elbúcsúzik majd Magyarország egyik legismertebb márkájától, a Ságától. A fogyasztók egyelőre mindkét márkajelzést látják majd a termékeken.

„A Sága megvásárlásával a Master Good egyszerre vásárolt márkanevet és piacot, valamint a sárvári gyár készítménygyártó kapacitását” – magyarázza Bárány László, a Master Good tulajdonos-ügyvezetője „A cégcsoportnak korábban nem volt készítménygyára, az akvizícióval vált lehetővé, hogy teljesen bezárjuk az integrációt a továbbfeldolgozói szegmensben. Az azóta eltelt időt a gyártási technológia fejlesztésének szenteltük. A Master Good a modern gyártósorokban hisz. A Sága esetében a menedzsment mindig elkötelezett volt a minőség iránt, általunk kellő tőke is került hozzájuk. Közel 4,5 milliárd forintot költöttünk gépekre, a termékekkel pedig nem csak Magyarországon, de a régióban is megjelenünk.”

További változás az utóbbi években az alapanyag beszerzési forrása. A Sága eddig vásárolt alapanyagokból készítette termékeit. Most a Master Good baromfifeldolgozó hátterének köszönhetően kizárólag jó minőségű, GMO-mentes termelésből származó csirke alapanyagokat használ.

„A fogyasztók számára a Sága márkanév egy rendkívül magas, valóban közel 100%-os ismertséggel bír. Tudjuk, hogy bátor lépés elengedni egy ilyen márkanevet. Egyelőre a co-branding megoldást választottuk, a termékeken mindkét logo megjelenik, hosszú távon azonban a Master Good márkát tartjuk majd meg. A fogyasztók számára ez jelenti ugyanis a garanciát arra, hogy egy hazai, valóban felelősen működő, több mint 100 éves tudással rendelkező, innovatív vállalat termékét választják” – magyarázza lépésük okát Bárány László.

A Master Good 100%-ban családi tulajdonban van. A Bárány család 116 éve, négy generációra visszamenőleg foglalkozik baromfitenyésztéssel, ezáltal Magyarország legrégibb baromfitenyésztő dinasztiája. A tradíciót elindító első generáció a Széchenyi grófok uradalmi baromfitenyésztője volt. Az általuk képviselt, szakma iránti elkötelezettség generációról generációra szállt.

„A 2003 óta magyarországi hagyományokkal is rendelkező globális díj célja, hogy azokat a tehetséges üzletembereket kutassa fel és kapcsolja össze a világ minden táján, akik már most élen járnak az innováció, a növekedés és a modern technológiák alkalmazásának területén. Olyan agilis vezetőket mutatunk be, akik felelősséget vállalnak cégük környezete, valamint a társadalom iránt, elég ambiciózusok ahhoz, hogy a piaci trendek elébe menjenek, és újításaikkal a következő szintre emeljék vállalatukat a digitalizáció és a globalizáció által hajtott gazdaságban” – hangsúlyozta Rencz Botond, az EY vezérigazgatója.

Az elismerés mellett a program külön kiemeli azokat a vállalkozókat, akik az újgenerációs gyártástechnológiák, az adatalapú okosmegoldások, a vásárlókkal közös értékteremtés vagy az életminőség javítása területén értek el kiemelkedő eredményeket. A díjra a jelentkezési határidő 2019. szeptember 15-e.

A korábbi évekhez hasonlóan a beérkező pályázatokat elismert üzletemberekből álló független bírálóbizottság értékeli. A zsűri elnöke a legutóbbi győztes Váradi József, a Wizz Air alapító-ügyvezetője, tagjai pedig Bárány László, a Master Good cégcsoport alapítója, Gattyán György, a Docler cégcsoport alapító-tulajdonosa, a FITEQ (Nemzetközi Teqball Szövetség) alelnöke, Hegedüs Éva, a Gránit Bank Zrt. vezérigazgatója, Lám István, a Tresorit társalapítója és ügyvezető igazgatója, Nyúl Sándor, a Gránit Csoport Igazgatóságának elnöke, Szabó Antal, a Poli-Farbe Vegyipari Kft. alapítója, valamint Wáberer György, a Wáberer Group elnöke.

A magyarországi program nyertese részt vesz a verseny nemzetközi döntőjén Monte-Carlóban. Legutóbb Váradi József kiemelkedő eredményt ért el a világversenyen. Közép-Kelet-Európa legnagyobb diszkont-légitársaságának vezetője már egy több száz főt számláló globális üzleti közösség tagja, amely idén tovább bővül, hogy még hangsúlyosabb szerepet töltsön be a gazdasági fejlődésben. A díjat ma már több mint 60 országban ítélik oda évről-évre.

További információ az EY Az Év Üzletembere Díjról: www.eoy.hu