A kiállításon a BarabásiLab egyik ikonikus, nagy sikerű projektje, a Nature folyóirat 150 éves évfordulóját reprezentáló hálózat-grafikáit mutatják be.

A tárlaton kétféle látványvilággal találkozhatnak az érdeklődők: a kirobbanóan színes, dinamikusan gomolygó lightboxokkal, és a földszínű, statikus, apokaliptikus tájképi díszlet hatását idéző absztrakt nyomatokkal.

Az egészen lenyűgöző és magával ragadó képzőművészeti alkotásokká vált hálózatban szereplő minden pont a Nature folyóirat egy-egy cikkét jelöli, amelyek színe az általuk képviselt tudományterületet mutatja, méretük pedig annál nagyobb, minél több másik cikkel állnak kapcsolatban. A színes sorozat darabjai a hálózat végleges, a folyóiratban publikált állapotát tükrözik.

A tárlaton ugyancsak helyet kapó kisebb méretű, fekete-fehér papírnyomatok ennek a szériának a monokróm változatai, azt variálva, hogy egy adott nézőpontból milyen réteg-mélységig látunk bele a teljes hálózatba.

A kiállítás érdekességének számító videón lassan forgatva láthatjuk a háromdimenziós hálózatot, amelynek különböző szögekből láttatott teljes nézetei és felnagyított részletképei adják ki ennek a sorozatnak az egyes darabjait.

A BarabásiLab első kereskedelmi galériás szóló kiállításával párhuzamosan látható a retrospektív Rejtett mintázatok című tárlat a Csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban. A KMFA Galériában bemutatott alkotások június 4-ig tekinthetőek meg, majd egy ugyancsak a galéria által szervezett utazó kiállítás első állomásaként június 21-től a brüsszeli Liszt Intézetben egész nyáron várja az érdeklődőket.

Kiállítás helyszíne: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 10.

Kiállítás időtartama: 2022.05.03. – 06.03. hétköznapokon 10:00 – 18:00 között

Fotó: BarabásiLab

1946 elején a Bay Zoltán vezetésével működő Tungsram kutatólaboratóriumának csapata  Európában elsőként észlelte egy, a Holdra irányított radarhullám visszhangját. A kísérletben felhasznált jelösszegzési eljárás kiemelkedő szerepet játszott a világegyetem megismerésében és egy új tudományág, a radar csillagászat alapjának megteremtésében. A Tungsram a Puli Téridő plakettjén Bay Zoltán tudományos eredményei előtt tiszteleg.

A Telenor Magyarország a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) szakértőit kérte fel, hogy segítsenek öt olyan kortárs tudós kiválasztásában, akik eddig elért eredményeikkel is hosszútávon is hatással vannak az emberiség jövőjére. Prof. Ádám Veronika biokémikus, Prof. Barabási Albert László fizikus, Prof. Freund Tamás neurobiológus, Karikó Katalin biokémikus, Prof. Kondorosi Éva biológus nap mint nap arra inspirálnak minket, hogy időben és térben is merjünk a távolba tekinteni és megvalósítani önmagunkat.

A Peregrine űrszondát 2022 nyarán az Astrobotic Technology a floridai Cape Canaveral 41-es indítóállásáról indítja útjára egy Vulcan Centaur rakéta segítségével a Holdra. Az Apollo-17 1972-es útja óta ez lehet az első küldetés, amikor ismét amerikai holdi leszállóegység indul az űrbe. Az űr szélsőséges környezetének akár 5000 évig is ellenálló Téridő plakettet a holdjáró terveiről ismert, budapesti székhelyű Puli Space Technologies űrtechnológiai vállalat az Astrobotic partnereként készíti el. A speciális hővédelmi eljárással gyártott plakett 200×200 mm- méretű, súlya 160 gramm és a Holdra indított űrszonda lábazati szerkezetén kap helyet, így üzenve a jövőbe vagy más civilizációk számára.

További információk a Holdra indított kutatókról, eredményeikről

Bay Zoltán, a radarcsillagászat atyja a Tungsram szövegében

A világhírű fizikus, Bay Zoltán nevéhez a magyar Hold-radar-kísérlet mellett a fotoelektron-sokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció és sok más szabadalom is fűződik. Karrierje elején négy évig volt Berlinben ösztöndíjas, ekkor Werner Steiner kutatóval közösen először bizonyították be spektroszkópiai úton, hogy az aktív nitrogéngáz szabad nitrogénatomokat tartalmaz. Hazatérését követően új rendszerű elektrokardiográfot tervezett, amely széles frekvenciatartományban, torzításmentesen regisztrálta a szív működését. 1936-ban a Tungsram kutatóintézetének vezetője lett, 1944-től 1948-ig a vállalat műszaki vezérigazgatói pozícióját is betöltötte. Ő vezette azt a csoportot, melynek Európában először sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról. 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. 1946-ban tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották az MTA Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökévé.

Öt kortárs tudós a Telenor Magyarország és a NaTE közös szövegében

Prof. Ádám Veronika biokémikus kutatási területe a neurokémia, közelebbről a mitokondriumok és az oxidatív stressz szerepe a neurodegeneratív betegségek és az ischemias agykárosodás kialakulásában. Nevéhez fűződik annak kimutatása, hogy kulcsfontosságú metabolikus enzimek kóros körülmények között az agysejteket pusztító oxigén származékokat állítanak elő, ami hozzájárul neurodegeneratív betegségek (pl. a Parkinson-kór) és a stroke kialakulásának mechanizmusához.

Prof. Barabási Albert-László fizikus kutatási területe a természetben és a társadalmi rendszerekben is széles körben elterjedt skálafüggetlen hálózatok vizsgálata. Kutatásainak eredménye az ún. Barabási–Albert-modell (BA-modell), ami többek között a társadalmi hálózatok tanulmányozására ad lehetőséget. A BA-modell a komplex hálózatok fejlődésének egy modellje, mely a gyakori skálafüggetlen tulajdonságokra ad magyarázatot. Igazolja, hogy a fokszámeloszlásuk gyakran negatív kitevőjű hatványfüggvény szerint cseng le.

Prof. Freund Tamás neurobiológus kutatási területe az agykéreg szerkezete és működése, a gátlást végző idegsejtek funkciói, az epilepsziás és ischaemiás agykárosodás patomechnizmusa. Meghatározta továbbá a tanulási és memóriafolyamatok alapjául szolgáló agyi hullámtevékenység kialakulásának és funkciójának idegsejthálózati alapjait, új értelmezést adott a szorongás kórélettani folyamatainak és a kannabinoidok hatásmechanizmusának.

Prof. Karikó Katalin biokémikus kutatási területe a hírvivő RNS (mRNS) egyszálú ribonukleinsav, amely az örökletes genetikai információt közvetíti a sejtek információit tároló DNS molekulából a fehérjeszintézis helyszínére, a riboszómákhoz. Felfedezései alapján sikeresen fejlesztette ki a Pfizer–BioNTech és a Moderna mRNS-en alapuló Covid19 védőoltást, mely a koronavírus és más vírusok elleni gyors vakcinafejlesztés egyik legígéretesebb új technológiája.

Prof. Kondorosi Éva biológus kutatási területe a növény-baktérium szimbiózis, a szimbiotikus nitrogén kötés, a fejlődés biológia és a kémiai ökológia. Kutatási célja a szimbiotikus nitrogénkötés folyamatának megismerése, hatékonyabbá tétele, amely a baktériumok révén lehetővé teszi a levegő nitrogénjének megkötését és ezáltal a növények növekedését a környezetszennyező és klímaváltozást előidéző nitrogénműtrágyák felhasználása nélkül. Kimutatta, hogy a növényi sejtekben a baktériumok átalakulását nitrogénkötő formává a növény irányítja több száz peptid révén. A peptidek közül sok antimikrobiális tulajdonsággal rendelkezik. Ezekből kiindulva olyan származékokat állítottak elő, amelyek hatékonyan ölik az antibiotikumokra nem reagáló patogén baktériumokat és gombákat is, lehetővé téve az antimikrobiális rezisztencia leküzdését.

A létrejöttének ötvenedik évfordulóját ünneplő, nemzetközi Projektmenedzsment Intézet (Project Management Institute, PMI) összegyűjtötte az 1969 és 2019 között végbement projekteket, amelyek megvalósulása a legnagyobb mértékben volt hatással világunk alakulására.

A szervezet szakértői tizenkét területen keresték a világ legfontosabb újításait eredményező ötven legfontosabb projekteket a legkülönbözőbb szektorokban a kereskedelemtől a szórakoztatóiparon át a pénzügy, az építőipar, vagy éppen a tudomány és a technológia világáig. A top 50 legfontosabb projektet tartalmazó listát egy interaktív honlapon, tematikus bontásban is meg lehet tekinteni a PMI honlapján.

A legnagyobb hatású nemzetközi informatikai projektek

A projektmenedzsment nemzetközi szakmai szervezetének munkatársai szerint a technológiai szektorra az alábbi tíz projekt megvalósulása gyakorolta a legnagyobb hatást:

1. World Wide Web – 1993-ban vált nyilvánosan elérhetővé, s napjainkban mindenütt jelenlevővé.

2. Intel 4004 – az Intel első, kereskedelmi forgalomban is elérhető mikroprocesszora 1971-ben debütált, s mérete miatt elindította a laptopok és mobiltelefonok fejlődését.

3. DynaTAC 8000X – a Motorola első szélesebb körben használható mobiltelefonja 1983-ban jött ki, 1 kg súlyú volt és 10 órát működött egy feltöltéssel.

4. Google kereső – 1998-ben jelent meg a keresőmotor béta verziója, hamar túllépett a konkurencián, és ma is a keresések 90%-át uralja.

5. iPod – a 2001 októberében megjelent hordozható zenelejátszójával az Apple ezzel újrafogalmazta a termékdesignt, a kezelhetőséget és átalakította a teljes zeneipart.

6. Watson – az IBM szuperszámítógépes mesterséges intelligenciája már 2010-ben képes volt legyőzni az embert kvízjátékban, azóta pedig egy sor egyéb területen alkalmazzák gépi tanulási képességeit az egészségügyön át a divatig.

7. Alexa – az Amazon cég 2014-ben bemutatott virtuális asszisztensével normál beszédben lehet kommunikálni, mostanra pedig egy sor különböző eszköz támogatja az okoshangszórótól a televízióig.

8. Vonalkód – vonalkódot 1974-ben használták először egy csomag Wrigley’s Juicy Fruit rágó beolvasására, de ma is nélkülözhetetlen a logisztikai, gyártási, jegykezelési rendszerekben, utódja, a QR-kód pedig az okostelefonok korszakában is tovább él.

9. Skype – az ismert online kommunikációs szoftver 2003-as megjelenésével véget vetett a drága nemzetközi telefonhívásoknak, ezzel a globális kapcsolattartás általánossá és a széles körben elérhetővé vált.

10. Facebook – a 2004-ben indult közösségi oldala közösségteremtés mellett a hirdetési piacot is gyökeresen átformálta, és az emberek egyik fontos online kommunikációs platformjává vált.

A legnagyobb hatású hazai informatikai projektek

De vajon melyek voltak Magyarország életében a legfontosabb informatikai projektek? Szalay Imre, a Neumann Társaság ügyvezető igazgatója szerint ha Kalmár László matematikus az ötvenes években nem fordul a kibernetika felé, és vállalja fel ennek minden nehézségét (az akkori rendszerben áltudománynak tartották), a számítástechnikai képzés sem kezdődhetett volna meg Szegeden már 1957-ben.

1966-ban már az első hazai számítógépek fejlesztése is megkezdődhetett a Központi Fizikai Kutató Intézetben (KFKI): bár ennek alapjául az amerikai Digital cég PDP számítógépei szolgáltak, ezek pontos belső felépítését nem ismerhették a magyar szakemberek, mégis képesek voltak megépíteni az amerikai gépekre írt programokat futtatni képes magyar számítógépet. 1966-tól 1989-ig több mint 1600 darab számítógépes rendszer készült a KFKI-ban, evvel a TPA gépek jelentősen hozzájárultak az ország számítógépes, minőségi informatikai kultúrájának kialakulásához.

Szalay Imre szerint a harmadik legnagyobb hatású projekt Barabási Albert-László hálózatelméleti tanulmánya, amelyet 1999-ben publikált a Nature szaklapban. Barabási munkatársaival feltérképezte a világhálón lévő oldalak kapcsolódásait, amely során kiderült, hogy más matematikai modell írja le a világhálót, akár a weboldalak, akár a számítógépek kapcsolatait vizsgáljuk, mint a véletlenszerűen létrejött hálózatok. 1999-es Nature-ban a web topológiájáról (Albert Rékával és Hawong Jeonggal) közölt tanulmányukból nőtt ki a hálózatelmélet.

Az elmúlt évtized startup-forradalma megmutatta, hogy napjainkban a digitalizáció és egy jó ötlet akár egy garázscéget is pillanatok alatt a nemzetközi sikerig repíthet. Bár a lehetőségek ma már szinte mindenki számára nyitottak, egy nemrég elvégzett kutatás[1] szerint Magyarországon a kis- és középvállalkozások 72 százaléka semmilyen informatikai fejlesztést nem végzett az elmúlt két évben. A számok tehát azt mutatják: óriási versenyelőnyre tehet szert az a vállalkozás, amely idejében felismeri a digitalizációban rejlő értékeket.

A z üzleti érvényesülésnek azonban nem egyedüli kelléke a korszerűség – a valós eredményekhez ennél többre van szükség. Barabási Albert László hálózatkutató szerint bárki, életének bármely szakaszában képes lehet elérni a sikert, amennyiben hajlandó újra és újra próbálkozni, míg el nem jön az áttörés. Hogy a kitűzött cél elérésének – a folyamatos próbálkozás mellett – milyen egyéb összetevői vannak, azt az októberi Most Fórumon olyan résztvevők igyekeztek megfejteni, mint Pistyur Veronika, a Bridge Budapest és az Oktogon Ventures ügyvezetője, a Telekom Tettre-kész díjas Muhi Kristóf, az Innobie Tech  ügyvezetője és vezető fejlesztője, Bogár Márk, a Sárréti Chilifarm tulajdonosa, illetve Papp Norbert, a Voiz Hangoskönyvtár alapítója.

A beszélgetés során a meghívottak mind megerősítették azt az alaptézist, hogy napjainkban a különböző okoseszközöknek és online vállalkozásfejlesztési lehetőségeknek köszönhetően sokkal elérhetőbbé válhat az üzleti siker, mint akár egy-két évtizede. „A startupoknál és a hagyományos vállalkozásoknál egyaránt fontosnak tartom, hogy minél több digitális eszközt használjanak, hiszen manapság már helyi szinten is ezek segítenek láthatóvá tenni a céget a potenciális vevők felé, vagy épp a működésük egyszerűségére, hatékonyságára vannak jótékony hatással, lassan nélkülözhetetlenül” – mondta Pistyur Veronika, az Oktogon Ventures ügyvezetője.

Bár a technológia mindenki előtt megnyithatja az érvényesülés útjait, a kereteket továbbra is az egyénnek kell feltöltenie tartalommal, s ez most is – ugyanúgy, mint korábban – komoly tudatosságot és elkötelezettséget kíván a vállalkozótól. Ahogy Bogár Márk, a Sárréti Chilifarm fiatal tulajdonosa megfogalmazta: „A titok az, hogy nem szabad elfelejteni dolgozni.”

A MOST Fórum havonta új témával és új szakértő vendégekkel jelentkezik. A következő esemény novemberben a gigabites hálózat, a mobiltechnológia és az 5G által megnyitott technológiai és gazdasági fejlődés témáját járja körbe.

[1] https://www.t-systems.hu/hirek-es-media/hirek/osszes-hir/versenyelony_a_digitalis_fejlesztes_a_kkv_szektorban_is