„Az elmúlt években többször jutottak el hozzám is tragikus hírek olyan esetekről, amikor az iskolai bántalmazás, bántás, szekálás tragikusan végződött. Mint minden jóérzésű embert, engem is megérintenek, felzaklatnak ezek az esetek. De az iskolai bullying mindennapos, a legtöbb esetről még a szülők se szereznek tudomást.  A híreket hallva pedig tanácstalanságot éreztem, és azt, hogy nekünk, akik fiatalok százezreivel kerülünk kapcsolatba, lehetőségünk van szólni hozzájuk egy ilyen fontos ügyben. Fesztiválszervezőként látom azt, hogy mennyire okosan, normálisan, szeretetben tudnak együtt lenni fiatalok eseményeken, koncerteken, fesztiválokon, nem merül fel a bántás gondolata bennük. Azt is tudom, hogy azok a sztárok, akik a színpadokon állnak és akiket százezrek követnek, igazi példaképek. Éppen ezért hozzájuk fordultam azzal az egyszerű kéréssel, hogy a példaképek mutassanak példát, ebben a kampányban meséljenek saját élményeikről. Ne egy betanult szöveget olvassanak fel, hanem mondják el, mit gondolnak arról, ha bántják, szekálják, kiközösítik egymást kortársak. Szinte nem volt olyan művész, aki nemet mondott volna. Aki mégis, az hosszasan mesélt arról, hogy az élete során ő már mindkét oldalon állt, olyan helyen nőtt fel, ahol meg kellett magát védeni és nagyon szégyelli, hogy olykor ő is a bántalmazó oldalon állt. Nagyon szerencsés volt az időzítés, mert amikor Mészáros Antóniát, az UNICEF Magyarország vezetőjét megkerestem, ő már komplett tanulmányokat tudott mutatni nekem arról, hogy a hazai diákok 66%-a számolt be arról, hogy tapasztalt már zaklatást a környezetében, így közösen láttunk neki ennek a munkának.

A most induló kampányhoz felhívtam azokat a kollégákat, barátokat, akik klubokat, fesztiválokat működtetnek, hogy az iskolakezdés idején osszák meg a videónkat, amelyben T Danny, Marsalkó Dávid, Sena, Bagossy Norbi és Lil Frakk beszél az iskolai bántalmazásról. Fontos, hogy minél többen osszák meg ezt a felvételt, legyen szó diákról, szülőről, tanárokról, művlészekről. Higgyünk abban közösen, hogy az őszinte szavak és a jó példa segít” – emeli ki Lobenwein Norbert, a kampányt koordináló Weekend Event Kft vezetője.

A kampány a STRAND Fesztiválon indult augusztus 22-én, ahol Miskovits Márton vezetésével egy podcastben beszélgetett Marsalkó Dávid, Manuel és Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarorstzág vezetője és Lobenwein Norbert.

Kikerülhetetlen témája az elmúlt években megjelent könyveknek, filmeknek és televíziós sorozatoknak az online zaklatás, mégsem lehet eleget beszélni erről a globális problémáról: a 14-18 év közötti tinédzsereket nevelő szülők 60 százaléka számol be világszerte arról, hogy érte már zaklatás a gyermekét, ráadásul minden ötödik eset a közösségi médiában történik. Az áldozatok többségét sértő becenevekkel és jelzőkkel illetik, de sokan esnek rosszindulatú pletykák áldozatául vagy kapnak kéretlen, pornográf tartalmú fotókat és videókat[1]. Az UNICEF felmérése szerint Magyarországon a 10-18 éves gyerekek 20 százaléka volt már online bántalmazás áldozata, 10 százalékuk pedig beismerte, hogy maga is bántott másokat az interneten.

„Nagyon fontos felismernünk, hogy a bullying bármely formája nem csupán a közvetlenül érintettek ügye: a bántalmazó – aki sok esetben maga is elszenved valamilyen típusú zaklatást – és az áldozat mellett egy passzívan jóváhagyó vagy éppen aktívan helyeslő „közönség” is a részese. Ebből következik, hogy a bullying alapvetően mindig rendszerprobléma, amit egy közösség együttesen tart fent, tehát csak együtt lehet képes a megoldására is. Ezért olyan lényeges a szeléskörű edukáció és a nyitottság” – mondja dr. Tóth Anett, a Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának pszichológusa.

Bárcsak tudtam volna…

Sokszor hangzik el ez a mondat a barátok, szülők és tanárok szájából, hiszen kifejezetten rejtőzködő „kór” a cyberbullying: nemzetközi felmérések szerint csupán minden 10. bántalmazott gyermek kér segítséget környezetétől[2]. Dr. Tóth Anett szerint: „általánosan igaz, hogy figyelmet érdemel, ha a gyermeknek megváltozik a hangulata, visszahúzódóbbá, szorongóbbá válik, kivonja magát a társaságból, vagy éppen romlik a teljesítménye. A zaklatást elszenvedőknek gyakran megváltozik az étvágya, felborul az alvásciklusa, és jelentkezhetnek egyéb testi panaszok, például fejfájás vagy hasfájás is. Szélsőséges esetben megjelenhetnek önsértő viselkedésformák, és megfogalmazódhat az öngyilkosság gondolata”. A nyári időszak különösen sok veszélyt tartogat, hiszen a kapcsolattartás az iskolai szünetben még inkább az online térbe tevődik át.

Ezt felismerve folytatja idén is #nemvagyegyedül kampányát a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány és az UNICEF Magyarország a Generali támogatásával. A cél az, hogy bántalmazott fiatalok szégyen nélkül beszélhessenek az őket ért sérelmekről, hiszen a gyógyulás felé vezető út első lépcsője az őszinte kommunikáció. A Kék Vonal tapasztalatai szerint a karanténidőszakban kifejezetten nehezen találtak módot a fiatalok az őket ért sérelmek bejelentésére, így a következő hetekben számítanak arra, hogy nagyobb számban keresik majd meg őket az áldozatok.

Sérülékeny áldozatok

Azért is különösen veszélyes a cyberbullying a tinédzserek körében, mert a nem megfelelően kezelt pszichés sérülések a későbbiekben is védtelenebbé tehetik őket az internetes bűncselekményekkel szemben. A cybertérben zaklatott gyerekek személyiségi jogaival ugyanis kilencszer nagyobb eséllyel élnek vissza a későbbiekben^[3], mint azon fiatalokéval, akiket nem ért korábban ilyen bántalmazás. A megelőzésben is a tudatosságon van a hangsúly: az internethasználattal és tartalomfogyasztással kapcsolatos ismeretterjesztés, a cyberbullying témakörét érintő edukáció kulcsfontosságú lenne mind otthon, mind az iskolai környezetben.

„Sajnos a mai digitális világban egyre inkább tapasztaljuk, hogy az online térben nem csak a kifejezetten anyagi károkat okozó magatartásokkal kell foglalkoznunk, hanem cyberbullyinggal is. Éppen ezért nyújtunk védelmet a közösségi oldalakon, blogokon elkövetett, személyiségi jogokat érintő támadásokkal szemben, szükség esetén akár jogi tanácsadással vagy a jogi érdekvédelemhez szükséges eljárások költségeinek térítésével. Szeretnénk, ha már a fiatalokban is tudatosulna, hogy ezek a támadások ugyanúgy bűncselekménynek számítanak, mint a fizikai bántalmazás, és ezekkel szemben is megtanulnának védekezni” – mondja Árr Mariann, a Generali márkáért felelős vezetője.

[1] https://www.comparitech.com/internet-providers/cyberbullying-statistics/

[2] https://megoldaskozpont.com/cyberbullying-magyarorszagon/

[3] https://www.javelinstrategy.com/coverage-area/2018-child-identity-fraud-study

A bullying csak az online térben minden 3. középiskolást érint már Magyarországon az UNICEF adatai szerint. És akkor az iskolai szekálásokról még szó sem esett. A Sprite idén nyáron hadat üzent a zaklatás minden formájának az „Oltsd a szomjad! Ne engem.” kampányával, amiben három véleményvezér osztotta meg tapasztalatait az online és a valós térben őket ért bántalmazásról. Lássuk, mit tehetünk ellene!

1. Vicces ugratás vagy zaklatás? Vedd észre a különbséget!

A Sprite „Oltsd a szomjad! Ne engem.” kampányának kerekasztal beszélgetésén Dienes Angéla pszichológus elmondta, a bullyingot leginkább az különbözteti meg a kisebb ugratástól, hogy a bántalmazás – legyen az verbális vagy fizikai – tudatosan, ismétlődően történik. Ha úgy érzed, hogy tudatosan rendszeresen bántanak meg, az már tényleg nem vicc! Hosszútávon önértékelési problémákhoz és szorongáshoz vezet. Tudnod kell, hogy ez nem a te hibád, és ha felismerted, hogy bullying, vagyis zaklatás áldozata vagy, térképezd fel, kikre támaszkodhatsz a környezetedben, kérj segítséget! Ilyen esetben számíthatsz a családodra is, pedagógusaidra, az iskolapszichológusra, de akár a barátaiddal is beszélj erről őszintén.  A lényeg, hogy találd meg azt, aki valóban támogat vagy jó tanácsot ad a helyzet kezelésére!

2. Rázd le magadról, maradj laza!

A bántók leggyakrabban azt szeretnék látni, hogy rád és a környezetedre is hatást tudnak gyakorolni. Ha sikerül látszólag nyugodtnak maradnod, mint aki fel sem veszi a megjegyzéseket, az elbizonytalaníthatja őket. Jó taktika lehet egy laza, humoros válasz a beszólásra – javasolja a pszichológus.

3. Állj a sarkadra, beszélj velük!

A gyűlölködők ellen a leghatásosabb módszer a kommunikáció – teszi hozzá személyes tapasztalatait Csalár Bence divatújságíró, aki extrém öltözködése miatt gyakran kap negatív megjegyzéseket. Amennyiben lehetőség van rá, próbáld meg megbeszélni az illetővel a problémát, vagy kérdezz rá, hogy ismer-e téged valóban ahhoz, hogy beszólogasson. Bence sok pozitív kommentet és üzenetet is kap persze a közösségi médiában, de a kellemetlenkedőknek gyakran egy szivecskével válaszol. Ez is jó módszer, hogy megmutassuk: te gonoszkodhatsz, de én képes vagyok harag nélkül reagálni. A Sprite kampánya a #iloveyouhater üzenettel ugyanerre buzdít.

4. Tudd, mennyit érsz azokkal szemben, akik bántanak!

Magyar Barbara, aki a cukrászat mellett sikeres YouTuberként tevékenykedik évek óta, azt vallja, a humor az egyik legjobb módszer a bullying ellen. „Arra gondolok, hogy a bántó kommentet, amit kaptam egy posztom alá, bárki írhatta. Lehet, hogy egy 11 éves kisfiú, aki ha élőben meglátna, elszaladna.  Ha erre gondolok, mindig nevetnem kell, és már sokkal könnyebben túllépek” – mondja Barbara.

„Mély önismeretet igényel, hogy el tudjuk engedni a bántásokat, és felismerjük magunkban az értéket” – teszi hozzá Dienes Angéla.

A Sprite itthoni „Oltsd a szomjad! Ne engem.” kampánya a végéhez közeledik, de ha többet szeretnél megtudni róla, a linkekre kattintva megnézheted Barbi, Bence és Kitti videóját, alább pedig a mindhármuk szereplésével készült kampányfilmet is: