A cég felmérése szerint a megkérdezettek átlagosan havi 11-12 alkalommal használják kártyájukat bolti fizetésre. A bankkártyáról a kényelem 75 százaléknak, a gyorsaság 74 százaléknak jut eszébe, miközben a mobilfizetésnél ez az arány 39 és 44 százalék. A készpénz csak a harmadik lett a kényelem – 30 százalék – és a gyorsaság – 42 százalék – szempontjából.

Egyetlen olyan szempont volt, amelyben a készpénz végzett az első helyen: 57 százalék szerint a kereskedők szívesen fogadják, mint fizetési eszközt; itt a kártya 50 százalékos aránnyal a második lett.

A kutatás alapján a megkérdezettek 83 százaléka vásárolt valamit online az előző hat hónapban, ami 5 százalékpontos visszaesés a járvány alatti lezárások időszakához képest, és növekedés a tavalyi 81 százalékhoz képest. A válaszadók 32 százaléka vásárol legalább két-három hetente a neten.

A fizetéseknél online vásárláskor is a kártya a legnépszerűbb opció: a vásárlók 65 százaléka fizet online bankkártyával, 49 százaléka az utánvétes kártyával, 45 százalék készpénzes utánvéttel.

A külföldi kártyahasználat népszerűsége tovább nőtt: 92 százalék vitte magával és 74 százalék használta is a bankkártyáját az utazás során, ami 4 százalékos növekedés egy év alatt, öt éves viszonylatban pedig 13 százalékos.

Az adatok szerint a bolti azonnali átutalásokat kevesen használják: a megkérdezettek 14 százaléka fizetett többször is így, és 9 százalék próbálta ki ezt a fizetési módot egyszer.

A QR kódos fizetést a megkérdezettek 41 százaléka nem választaná a bolti fizetésnél, 27 százalék csak akkor fizetne így, ha a kártyás fizetés nem lenne elérhető, 14 százalék pedig akkor, ha a kereskedőnek ez lenne a kérése.

A kutatásban részt vevők 44 százaléka kijön a keresetéből, de a nagyobb kiadásokat meg kell fontolnia; ez 5 százalékos csökkenés az előző évhez képest. Közben pedig 3 százalékkal nőtt azok aránya – 31 százalékra -, akiknek a jövedelme épp csak elegendő a mindennapi életre, míg 4 százalékkal nőtt azoké – 11 százalékra -, akik nem jönnek ki a havi keretükből.

Arra, hogy miként próbálnak a nehézségeken enyhíteni, a megkérdezettek 88 százaléka válaszolt azzal, hogy csak a legfontosabb kiadásokra költenek, 80 százalék kevesebbet költ szórakozásra, szabadidőre, lemond az utazásról.

A fizetési szolgáltató megbízásából a kutatást a Free Association végezte a 18-65 év közötti, bankszámlával rendelkező városi lakosság körében; a kutatás reprezentatív.

Fotó: Mastercard

A magyarok 62%-a nyilatkozott úgy, hogy külföldi utazásai során inkább bankkártyával, okostelefonnal vagy okosórával fizet. Ez a trend a világjárvány miatti korlátozások idején alakult ki, amikor a fogyasztók az online vásárlást, illetve az üzletekben az érintéses fizetést részesítették előnyben, és ezek a szokások most már a külföldi tartózkodás során is megjelennek a fizetési preferenciákban.

2022-ben a többi közép- és kelet-európai ország lakosaihoz viszonyítva a magyar válaszadók közül kevesebben terveznek három éjszakánál hosszabb időre külföldre utazni, ilyen üdülést honfitársaink közel egyharmada tervez idén. A lengyelek, csehek és bolgárok mintegy 40%-a szándékozik hosszabb határaikon kívüli vakációra indulni. Ehhez képest a románok (50% felett), valamint a szlovénok (62%) nagyobb arányban terveznek külföldi nyaralást idén. Rövid, hétvégi kiruccanásra a magyarországi válaszadók egyharmada készül, hasonló arányban, mint a szlovákok és a románok. Ezek az utak népszerűbbek a szlovénok (44%) és a horvátok (41%) körében. A magyar válaszadók 15%-a tervez bevásárlóutat a környező országokba, ezek célpontja pedig Ausztria (63,3%), Szlovákia (28,2%), illetve Horvátország (22,3%).

„A Visa régóta hisz abban, hogy a turizmus a gazdaság egyik motorja, munkahelyeket teremt, valamint elősegíti a különböző kultúrák megismerését és elfogadását. A Visa utazási és fizetési szokásokat vizsgáló felmérése azt mutatja, hogy a magyarok a járvány előtti szokásaikhoz térnek vissza idén. Az utazási tervek a magyar fogyasztók fokozatosan újjáépülő bizalmára utalnak, ez pedig jó előjel a nemzetközi turizmus és a határokon átnyúló tranzakciók fellendülésére vonatkozóan” – mondta Kiss Ede, a Visa Magyarországért felelős területi vezetője.

A tanulmányból kiderül, hogy a hosszabb külföldi utat tervező magyarok fele idén egyszer megy el üdülni. A megkérdezett magyarok egy csoportja ugyanakkor többszöri nyaralásra indulna: a válaszadók közel 40%-a kétszer-háromszor tervez külföldre menni. A magyarok közel fele általában több hónappal az utazás előtt tervezi meg vakációját, 20%-uk pedig körülbelül egy hónappal előbb kezdi meg az előkészületeket. A hazai válaszadók 2022. évi első számú nyaralási úti céljai: Horvátország (több mint 31%), Olaszország (közel 24%), illetve Görögország és Spanyolország (mindkettő 20% körül).

A hosszabb külföldi kikapcsolódások mellett a magyarok 2022-ben is szívesen töltődnek majd fel hétvégi városlátogatások során, a legtöbben Bécset (közel 28%), Rómát (22%) és Prágát (közel 19%) jelölték meg desztinációként. Az ilyen típusú utazást tervezők nem kevesebb, mint 43%-a szeretne idén kétszer vagy háromszor is útra kelni, míg közel 38%-uk egy alkalommal tervezi ezt. Honfitársaink egyharmada körülbelül egy hónappal előbb, több mint 16%-a pedig egy-két héttel korábban tervezi meg rövid kiruccanását.

A magyarok inkább kártyával, okostelefonnal, vagy okosórával fizetnek külföldön

A külföldi utazások természetszerűen kapcsolódnak a más pénznemben történő fizetésekhez, amelyekhez többféle fizetési mód közül választhatunk. A magyar utazók többsége (62%) a digitális fizetési módok, köztük a bankkártyák vagy az okostelefonok és az okosórák használata mellett tette le a voksát az utazási és a helyszíni költések során. Preferenciájukat a digitális fizetési mód kényelmével (70%), gyorsaságával (64%), biztonságával (47%), illetve a készpénz elvesztésének kockázatával (40%) indokolták. Mindemellett a válaszadók 40%-a szükségtelennek tartja készpénze helyi valutára váltását.

„Örömmel látjuk, hogy a magyarok a külföldi utazások során a kártyás és mobileszközös fizetést részesítik előnyben, 62%-uk jelölte meg ezeket a fizetési módokat preferenciaként. Ez az egyik legmagasabb arány a vizsgált nyolc közép- és kelet-európai ország között. Az innovatív és megbízható globális Visa hálózatnak köszönhetően mindenki gyorsan, kényelmesen és biztonságosan fizethet több mint 200 ország 100 milliónál is több pontján” – tette hozzá Kiss Ede, a Visa Magyarországért felelős területi igazgatója.

Érdekesség, hogy a magyarok túlnyomó többsége (89%) ugyanazt a kártyát használja otthon és a határontúli utazások alkalmával is, és csak 11% vesz igénybe más kártyát a külföldi fizetésekhez. Utóbbi válaszadók közel fele úgy nyilatkozott, biztonságosabbnak érzi, ha nem az elsődleges fizetési kártyáját használja külföldön. Ezen felül népszerű indokok voltak még a kedvezőbb árfolyamok (38%), a több pénznem rendelkezésre állása (28%), valamint a kiadások hatékonyabb ellenőrzése (22%).

Benzinkút, étterem és bevásárlóközpont – itt fizetünk leggyakrabban kártyával külföldön

Legyen szó akár hosszabb nyaralásról, rövidebb városlátogatásról vagy bevásárlótúráról, a magyarok minden esetben a digitális fizetési módokat részesítik előnyben. A leggyakoribb külföldi fizetési helyek között az üzemanyag töltőállomásokon körülbelül a válaszadók 73%-a fizet kártyával, okostelefonnal, vagy okosórával, míg a bevásárlóközpontokban ez az arány 72%. Ezek a fizetési módok ugyanúgy népszerűek az éttermekben (közel 69%) és az élelmiszerboltokban (64%) is, de az utazók múzeumok, galériák, és vidámparkok (közel 62%) látogatásakor is szívesen fizetnek digitálisan.

Ma már tudjuk, hogy milyen gyökeres változást idézett elő a pandémia napi fizetési szokásainkban: sokan fordultak a biztonságosabb, digitális fizetési módok felé a készpénzhasználattal szemben. Ám a Mastercard kutatása arra is rámutatott, hogy az így előidézett változások maradandónak bizonyultak Magyarországon. Az emberek lassan visszatérnek a fizikai üzletekbe, ezt mutatja az is, hogy tavaly a megkérdezettek 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy 2021-ben ritkábban járt boltban, mint a járvány előtt, míg ez az arány 2020-ban jóval magasabb, 50 százalék volt. A kártyás fizetések terjedésén viszont nem lassított a korlátozások feloldása: a megkérdezettek 46 százaléka gyakrabban fizet kártyával, mint korábban – 2020-ban, a pandémia első évében 43% nyilatkozott így. Ezek alapján talán az sem meglepő, hogy 2021-ben a megkérdezettek 22 százaléka tért át a kártyás fizetésre úgy, hogy korábban kizárólag készpénzzel fizetett. Összességében a kártyát nem használók aránya 4 százalékra csökkent a városi lakosság körében, amely történelmi mélypont – a pandémia előtt, 2019 novemberében még 9 százalék volt ez a mutató.

„Örömmel látjuk, hogy a kártyás fizetések népszerűsége nem csak hogy töretlen, de tovább nőtt a készpénzhasználattal szemben. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az elmúlt két évben sokan a pandémia miatt kezdtek el elektronikusan fizetni, de ez a változás nem átmeneti volt, a túlnyomó többség megszerette a kártyás fizetésben rejlő előnyöket” – mondta Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója. „Partnereinkkel azon dolgozunk, hogy ezt a megoldást egyre többen megismerjék, megkedveljék, és a fejlesztéseinken keresztül egyre több helyen használhassák is.”

A bolti kártyás fizetések kapcsán azokról a motivációs tényezőkről, előnyökről is kérdezték a kutatásban résztvevőket, amelyek arra sarkallják őket, hogy a bankkártyás fizetést válasszák a többi megoldással szemben. A válaszadók leggyakrabban a gyorsaságot (77%), a kényelmet (76%), a költések utánkövethetőségét (68%) valamint a mindenkori hozzáférhetőséget (64%) emelték ki, de fontos szempont az is, hogy barátaik is így fizetnek (59%), illetve a kártyás fizetésekkel hozzájárulhatnak a gazdaságfehérítéshez és a fair trade-hez (57%) is.

Fotó: Pickawood/unsplash.com

Folytatódik a bankkártyák térhódítása Magyarországon – derül ki a K&H Bank összeállításából, amelyből kiderül az is, hogy pontosan mire, mennyit költenek a bankkártyások. A jegybank hivatalos adatai szerint az év első kilenc hónapjában a magyar piacon kibocsátott kártyákkal belföldön összesen több 5574 milliárd forintért vásároltak az érintettek, ami 18 százalékos növekedésnek felel meg a múlt év azonos időszakához képest. Ez az összeg pedig majdnem a triplája a 2015 első felében mért kártyás vásárlási forgalomnak. “A K&H bankkártyásai is kivették a részüket a növekedésből: kártyával belföldön 444 milliárd forintért vásároltak az első kilenc hónapban, ez pedig közel 21 százalékos bővülésnek felel meg éves összevetésben” – mondta Árva András, a K&H Bank lakossági marketing szegmensének vezetője.

Mire, mennyit?

A kártyás forgalom növekedését segítette az is, hogy a koronavírus-járvány miatt sokan inkább kártyára váltottak készpénzről. Ugyanakkor fontos, hogy még lendületesebben nőhetett volna a kártyás forgalom, ha a járvány kedvezőtlen hatásai – elbocsátások, fizetéscsökkentések – miatt nem torpant volna meg a kiskereskedelmi forgalom elmúlt években látott 5-6 százalékos bővülése. Az első félévben ugyanis a hivatalos KSH-adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom mindössze 1 százalékkal nőtt éves szinten.

A részletes adatokból látható, hogy a különböző bolttípusok forgalma eltérően alakult. A főként élelmiszert forgalmazó üzletek forgalma 4,5 százalékkal nőtt az első félévben. Jelentősen, több mint 50 százalékkal emelkedett a csomagküldő és internetes forgalom az online kereskedelem felfutása miatt. Ezzel szemben több üzlet forgalma visszaesett a járványkorlátozások és az elhalasztott lakossági vásárlások miatt: a textil, ruha és cipőboltok forgalma több mint 20 százalékkal csökkent, illetve hasonló mértékben mérséklődött a könyveket, papírárukat, újságokat értékesítő üzletek forgalma is.

A K&H megnézte azt is, hogy a bankkártyás ügyfelei január és szeptember vége között élelmiszerre 40 százalékkal, drogériákban kapható termékekre 33 százalékkal, egészségügyi cikkekre pedig 23 százalékkal többet költöttek kártyával, mint egy évvel korábban, online pedig 44 százalékkal nagyobb értékben vásároltak.  Árva András ugyanakkor hozzátette azt is, hogy készpénzmentes fizetésre való átállásra és tudatosságra utal, hogy jelentősen, 10 százalékkal nőtt a kártyás rezsifizetés is a szóban forgó időszakban.

“A kártyás forgalmunk értékbeli növekedése több tényezőnek köszönhető. A kártyás vásárlások növekvő népszerűsége és a járványhatás mellett bizonyos termékkörökben az árak is feljebb mentek. Például az élelmiszerek ára az idei hónapokban 6-9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A gyógyszerek is drágultak, jellemzően 2 százalékkal, ezeknél a termékeknél a kártyás forgalom bővülése a járvány miatti óvatossággal is magyarázható.” – tette hozzá a K&H szakembere.

Árva András a következő időszakban várható trendekről azt mondta, hogy a kártyás forgalom és a digitális banki megoldások iránti kereslet a következő időszakban is növekedhet. Segítheti a bővülést az is, hogy jövő januártól az online kassza bevezetése után a kereskedőknek, szolgáltatóknak kötelező lesz elektronikus fizetési megoldást biztosítaniuk, ez pedig több tízezer új elfogadóhelyet jelent. A márciusban a magyar bankrendszerben elindított azonnali fizetési rendszer szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy minél inkább az elektronikus tér adjon helyet a pénzforgalomnak.

Évek óta trendszerűen növekszik a bankkártyás forgalom Magyarországon, a koronavírus-járvány pedig további erősödést hozott, emellett készpénzfelvételeknél is átalakította a mindennapi szokásokat – derül ki a K&H Bank legfrissebb összeállításából, amelyben az első kilenchavi adatokból jól láthatóak a változások, amelyek összhangban vannak a bank készpénzforgalmat csökkentő törekvéseivel is.

Több mint 450 ezren kártyáznak

A belföldi bankkártyás vásárlások volumene az idei hónapokban – szeptember végéig – átlagosan 21 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Áprilisban, a járvány első hullámának legsúlyosabb időszakában – a kijárási korlátozások idején – volt a legkisebb mértékű a növekedés, akkor 4 százalékkal költöttek többet a K&H bankkártyás ügyfelei, július hozta a legkiugróbb eredményt, akkor 28 százalékkal nőtt a forgalom az előző év azonos időszakához képest. A “kártyázás” népszerűségét jelzi, hogy az idei első háromnegyed évben átlagosan több mint 450 ezer K&H-s ügyfél vásárolt bankkártyával belföldön, ami 9 százalékos növekedést jelent éves szinten, a múlt év azonos időszakában ugyanis 414 ezren voltak. Az online vásárlásoknál is jelentős az idei emelkedés, többek között azért, mert a járvány miatt sokan rendeltek interneten keresztül: havi átlagban 46 százalékkal nőtt az online vásárlások összege, áprilisban volt a rekord, amikor 64 százalékos volt a növekedés előző évhez képest, ami szintén az első hullámban elrendelt kijárási korlátozásokkal magyarázható.

A készpénzfelvételeknél teljesen más forgatókönyv érvényesült a kérdéses kilenc hónap során. A K&H Bank adatai szerint a belföldi készpénzfelvételek összege az év elején – januárban, februárban és márciusban – mért 13-15 százalékkal volt magasabb, aztán jött a fordulat. Áprilisban 16 százalékkal, májusban pedig 11 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. Június óta pedig lényegében stagnálás látható. Az idén a K&H-s ügyfelek kevesebb alkalommal, de nagyobb összeget vettek fel készpénzben.

Nem kell azonnal letiltani

A digitális megoldásait folyamatosan fejlesztő K&H Bank új, a magyar piacon eddig egyedülálló megoldásokkal könnyíti meg a bankkártyások életét: bevezette a digitális PIN kódot. Az új funkció lényege, hogy az új kártya igénylésénél a bank elektronikus csatornáin, azaz az e-bankon vagy a mobilbankon keresztül azonnal hozzáférhetnek a PIN kódhoz és azonnal aktiválhatják kártyájukat, így még hamarabb tudják vásárlásra használni és a PIN borítékra sincs szükség. A PIN kód ezután is elérhető marad, így ez a funkció akkor is megoldást jelent, ha az érintettek esetlegesen elfelejtenék azt. Korábban ebben az esetben pár nap alatt kaptak újat, most ezt digitális úton azonnal megtehetik.

A K&H másik új bankkártyás megoldása pedig pénzt, időt és vesződséget spórol meg azoknak, akik nem biztosak abban, hogy elvesztették-e a kártyájukat, vagy csak elfelejtették, hova rakták. Korábban ilyen esetben a telefonálás és a letiltás volt a megoldás, mostantól viszont a K&H-s bankkártyákat átmenetileg is fel lehet függeszteni a mobilbankban, azaz nem kell letiltani és újat igényelni. Ez az új fejlesztés azokban az esetekben jelent könnyebbséget, ha valaki az elveszettnek hitt bankkártyáját megtalálja. Így nem kell újat rendelnie, nem kell új kártyát gyártani, hanem újra lehet használni az eredetit. Amennyiben mégsem lenne meg az elveszett kártya, szintén digitálisan lehet letiltani és újat igényelni is a nap 24 órájában, néhány kattintással akár a mobil-, akár az ebankban, nem kell többé külföldről telefonon hívni az ügyfélszolgálatot.

Bár a bankkártyás vásárlások összege eddig is meredek emelkedőn volt, a plasztikok egyértelmű nyertesei a mostani változásoknak. A járvány helyzetben visszaszorult a készpénzzel történő fizetés és a bankfiókos ügyintézés. Az érintettek 58 százaléka ritkábban fizetett készpénzzel, 51 százalékuk pedig kevesebbszer vett fel pénzt az ATM-ekből – derül ki a K&H friss kutatásából.

A K&H a 18-65 év közötti magyar lakosság körében végzett online kutatása arra kereste a választ, hogyan változtak a vásárlási és pénzügyi szokások a koronavírus járvány magyarországi kitörése (2020. március 11-e) előtti időszakhoz képest.

Rákaptak a bankkártyákra, de masszív bástya a készpénz

A járványhelyzetben sokan betartották azt a kérést, javaslatot, hogy kerüljék a személyes kapcsolatot pénzügyeik intézésekor is. A bankkapcsolattal rendelkezők 74 százaléka ugyanis ritkábban keresett fel bankfiókot, mint ahogy ezelőtt tette, 51 százalékuk a bankautomatákat is ritkábban kereste fel, mint a járványhelyzet előtt. Ezzel párhuzamosan a fizikai érintkezés nélkül elérhető pénzügyi szolgáltatások térnyerése egyértelmű: 35 százalékuk gyakrabban használta a bank- vagy hitelkártyáját.

Bár a készpénzhasználatot tanácsos elkerülni a járványhelyzetben, még mindig sokan ezt választják: 42 százalék azoknak az aránya, akik a készpénzt legalább olyan gyakran használják, mint a járvány előtti időszakban. Ezt leginkább azzal magyarázták, hogy egyszerre kis összeget költenek, és ez így a legegyszerűbb, mások azzal indokolták, hogy a fizetésüket készpénzben kapják, ezért ezzel is fizetnek. Voltak, akik azt mondták, ha készpénzzel fizetnek, akkor jobban látják, hogyan fogy a pénzük, de többen azt hozták fel indokként, hogy ahol vásárolni szoktak, ott nem fogadnak el bankkártyát.

Az is kiderült a K&H felméréséből, hogy a mobilbankot és az internetbankot is egyre gyakrabban használják az azzal rendelkezők: előbbihez 21 százalék, utóbbihoz pedig 25 százalék fordul gyakrabban. A K&H is masszív növekedést tapasztal saját ügyfelei körében: eleve emelkedő pályán volt a mobilbankolás és a mobilbankos fizetés, a koronavírus-járvány pedig tovább növelte ezt.  Az aktív mobilbankos ügyfelek száma – vagyis azok, akik havonta legalább egyszer belépnek a felületre –az idén januárban és februárban is több mint 33 százalékkal nőtt éves összevetésben. A K&H 450 ezer digitálisan aktív ügyféllel rendelkezett 2019 év végén, és számuk mostanra 480 ezerre emelkedett.

„A K&H évek óta folyamatosan fejleszti a mobilbanki és elektronikus szolgáltatásait, így ebben a rendkívüli helyzetben számos digitális megoldás áll az ügyfelek rendelkezésére. Ezek a szolgáltatások kényelmesek, gyorsak, egyszerűek és biztonságosak. A vírus miatti megnövekedett forgalmat és ügyfélszámot pedig fennakadás nélkül kezeli a bank” – mondta el Árva András, a K&H lakossági ügyfelek szegmens marketing főosztályvezetője.

Kevés az „új belépő” az online boltokba

A bankkártya használati és bankolási szokásokkal párhuzamosan a vásárlások módjában is változást hozott a koronavírus-járvány. A házhozszállítással történő online bevásárlások gyakorisága nőtt a járványhelyzet óta, de ez – legalábbis első lépésben – nem az új felhasználóknak köszönhető. Mindössze a megkérdezettek 1 százaléka mondta azt, hogy bár március 11-e előtt nem intézett online bevásárlást, a járvány kitörése óta viszont már volt erre példa.

A rendszeresen internetező lakosság majdnem fele – 47 százaléka – korábban is végzett már bevásárlást a neten, változó gyakorisággal: jellemzően legfeljebb havonta vagy ritkábban. 14 százalékuk eddig is havonta rendelt online és most is így teszi, 18 százalékuk viszont a járványhelyzet óta gyakrabban fordul az online boltokhoz, miközben ők korábban csak évente vagy alkalomszerűen tették ezt. Az online bevásárlások összege a járvány előtt átlagosan 17 ezer forintot tettek ki, ám azóta ez – a rendelt mennyiség vagy a kosár összetételének megváltozása következtében – már átlagosan 20 ezer forintos összegre nőtt.

Szembetűnő eredmény, hogy azok közül, akik egyébként is vásárolnak piacon, 71 százalék a járvány kitörése óta ritkábban kereste fel kedvenc árusait, a bolti vásárlóknak pedig a 68 százaléka látogatta ritkábban az üzleteket a karanténidőszak alatt, mint az azt megelőző időszakban. Azonban növekedés is történt, mégpedig az online áruházzal rendelkező boltláncok és az ételkiszállítással foglalkozó cégek forgalmában, és ezt a felmérés eredményei is alátámasztják: mindkettőt 17-17 százalékkal gyakrabban veszik igénybe a járványt megelőző időszakhoz képest.

A kutatásról

Az online kutatás 2020. március 27-e és 30-a között zajlott a 18-65 év közötti internezető magyar lakosság körében, 500 fő részvételével.

A következő egy évben a valamilyen vezetékes szolgáltatással rendelkezők körében relatíve magas, 50 százalék azoknak az aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy valószínűleg váltanának, ha a jelenleginél sokkal kedvezőbb vezetékes telekommunikációs csomag igénybevételére lenne lehetőségük – derül ki a Flip és az NRC piackutató cég tavaly év végi kutatásából, melynek középpontjában a szolgáltatóváltást motiváló tényezők, az ajánlatokkal kapcsolatos tájékozódás és általános, az ügyfelek szokásait érintő témák álltak.

Általánosságban elmondható, hogy az ügyfeleket az motiválja leginkább a váltásban, ha jobb minőséget és kedvezőbb ajánlatot kapnak. Sokat jelent továbbá a kötetlenség elérése is: a megkérdezettek 81 százalékát befolyásolná a választásban egy olyan ajánlat, ami nem kér hűségidőt.

Ha az elvi lehetősége meg is van a váltásnak, sokszor olyan gyakorlatiasabb tényezők szabnak gátat ennek, mint az ügyintézés és a vélt vagy valós bekötési nehézségek: a felnőtt internetezők negyede tart az adminisztrációtól, illetve a bekötéssel járó szerelés költségességétől. 41 százalékukat egyenesen eltántorítana a váltástól, ha fúrási munkálatokkal járna az új szolgáltatás bekötése. „Teljesen érthető, hogy az emberek félnek az adminisztrációtól és a fúrási munkálatoktól. Ugyanakkor fontos látni, hogy ez nagyrészt a szolgáltatón múlik. A szerződéskötés lehet egy nagyon egyszerű folyamat is, és fúrásra sincsen mindig szükség. Ezeknek tehát nem szabadna negatívan befolyásolnia a döntést” – kommentálta az eredményeket Endersz Frigyes, a Flip vezetője.

Hozzátette: a lehetséges ajánlatokról a megkérdezettek 58 százaléka a szolgáltatók weboldalain tájékozódik, 41 százalék vesz igénybe különböző szolgáltatásokat összehasonlító weboldal segítségét, 30 százalék pedig ismerősöktől, barátoktól kér tanácsot. A válaszadók 66 százaléka informálódik időnként arról, hogy milyen csomagok érhetők el a lakóhelyén, több mint harmaduk (34 százalék) azonban egyáltalán nem szokott ennek utánanézni. Ami a számlabefizetés legjellemzőbb módját illeti, az előfizetők közel fele továbbra is postai sárga csekken fizeti a havi díjat, 48 százalék azonban már inkább elektronikus fizetési megoldásokat (banki átutalás, csoportos beszedés, bankkártya) választ.

„A kutatásból jól látszik, hogy az a márka képes a leginkább felkelteni az ügyfelek érdeklődését és előidézni a váltási hajlandóságot, amelynek nemcsak az ajánlata jó, hanem kiemelten figyel az ügyfelek igényeire is. Nem terheli például őket felesleges adminisztrációval, az ügyintézést pedig gyorsan, egyszerűen teszi lehetővé. Rendkívül fontos az is, hogy a szerződéskötést követően ne legyenek meglepetések, azt kapják az ügyfelek, amire számítottak” – összegezte a kutatás legfőbb tanulságait Endersz Frigyes.

Február utolsó hétvégéjén a robotok veszik tehát át az uralmat az Árkádban. A négynapos rendezvényen a látogatóknak lehetősége lesz arra, hogy képet kapjanak arról, milyen szerepe lehet a robotoknak a mindennapokban a közelebbi és a távolabbi jövőben.

A négynapos rendezvény során a látogatók megismerkedhetnek Pepperrel, az első humanoid robottal, aki világszerte már több szállodában, repülőtéren és üzletben is segíti az ott dolgozók munkáját. Amellett, hogy akár testközelből megbarátkozhatnak Pepperrel, egy kérdezz-felelek játék során próbára tehetik a tudását, míg az „Ember a robot” ellen vetélkedő során akár egy vetélkedőre is kihívhatják.

És bár a négynapos rendezvény egyik fő attrakciója Pepper lesz, számos más érdekes program is várja azokat, akik szeretnék a robotokat közelebbről is megismerni. A Robotépítők Magyarországi Egyesületének robotépítő tanfolyamán például a résztvevők megismerkedhetnek a robotok megalkotásának teljes folyamatával, kezdve az összeszereléstől egészen a programozásig. Emellett pedig olyan látványos programok is várják majd a látogatókat, mint robotok táncversenye, de akár szavazhatnak a legszebb robotra is.

Az Árkád elkötelezett amellett, hogy a korszerű technológiák is helyet kapjanak a mindennapokban. Éppen ezért szeretné közelebbről is bemutatni, milyen szerepe lehet a robotoknak a jövőben egy bevásárlóközpont életében, illetve hogy egy olyan robot, mint Pepper, hogyan segítheti az ott dolgozók munkáját, például az információs, ügyfélszolgálati kérdésekben.

Pepper egy ember formájú kis robot, amely a legkorszerűbb mesterséges intelligenciával és hangfelismerő technológiával rendelkezik. Képes reagálni a kéréseinkre, kérdéseinkre, és alapvető funkciója, hogy kényelmesebbé és kellemesebbé tegye a mindennapi ügyeink intézését, ami lehet például útba igazítás, hotelfoglalás, repülőjegy-átütemezés, adminisztráció vagy akár egy bankkártyaelvesztés bejelentése.

Peppernek számos verziója létezik már, például szakértő egy műszaki, számítástechnikai boltban, utazási irodában repülőjegy-foglaló, szállodai portás, akinél be és ki lehet csekkolni, illetve tud taxit hívni, és helyeket ajánlani, recepciós, valamint egy okosotthon-menedzser, aki a teljes lakást vezérelni tudja.

Pepper ügyfélszolgálati funkciója egy bevásárlóközpontban is az ügyfélélmény és a szórakoztatás. Sok ember számára nagyon fontos egyrészt a személyes interakció, a párbeszéd, másrészt a kényelem. Pontosan ezek miatt – és persze kíváncsiságból – egy bevásárlóközpontban szívesebben kérnének útba igazítást egy arra járó barátságos robottól például arról, hogy hol tudnak bizonyos dolgokat megvásárolni, merre találhatnak egy-egy üzletet, mint hogy egy információs táblán keresgéljenek. Pepper a személyesség élményét adja azzal, hogy az ember szemébe néz, játszik a hangjával, apró mozdulatokat tesz a kezével, és reagál a kérdéseinkre. A robottal az információkérés, ügyintézés kevésbé nyűgös, időigényes, sőt inkább szórakoztató és kényelmes. Ráadásul Pepper a gyerekek körében is igen népszerű.

Az Árkádban Pepper a Plázacica chatbot szerepét fogja magára ölteni, így hasonlóan lehet majd tőle a bevásárlóközponttal kapcsolatos információkat kérni, mint a mostani Plázacica alkalmazástól.

A robotika kiállítás részletes programja ITT olvasható.

A Netlife Roboticsról

Az Árkád rendezvényén tevékenykedő Pepper robot hazai fejlesztője és forgalmazója a Netlife Robotics Kft., a Netlife Kft. leányvállalata A vállalat 18 éve kínál webes alkalmazásfejlesztést, teljes körű SAP tanácsadást, IT rendszer-üzemeltetést és UX tervezést bel- és külföldi ügyfelei számára. A hagyományos IT-projektek mellett folyamatos K+F tevékenységet végez, ahol az újgenerációs területek vannak a fókuszban: IoT, Ipar 4.0, Blockchain, mesterséges intelligencia és robotika.

„Európában is párját ritkítja, hogy teljesen készpénzmentesen működjön egy kulturális vállalkozás. Az élet egyre több területén mára természetes, hogy bankkártyával vásárolunk és fizetünk, de annak szimbolikus üzenete van, hogy immár van egy olyan könyvesbolt, ahol teljesen kiiktatják a sok gonddal és pluszköltséggel járó készpénzkezelést, és áttérnek a jóval gyorsabb, biztonságosabb és kényelmesebb elektronikus fizetésre” – mondja Eölyüs Endre, a MasterCard kártyatársaság igazgatója.

A hazai kulturális élet szereplői közül elsőként, 2011-ben a nagy zenei fesztiválok szervezője, a Sziget Kulturális Szervezőiroda tért át a teljesen készpénzmentes működésre rendezvényein, amely Nyugat-Európában már természetesnek számított az ilyen volumenű zenei eseményeken. A fesztiválok után 2012-ben további jelentős lépés volt, amikor a budapesti Katona József Színház készpénzmentessé alakította a K:antin nevet viselő kávézóját, ahol napközben csak bankkártyával lehet fizetni. Ugyanitt helyezték üzembe idén szeptemberben az ország első, csak bankkártyával működő színházjegy-automatáját is.

A kulturális élet hazai szereplői közül most egy kis óbudai könyvesbolt, a BOOKR csatlakozik a leginnovatívabb hazai vállalkozásokhoz, hiszen ez lett Közép-Európa első készpénzmentes könyvesboltja, ahol kizárólag bankkártyával lehet fizetni.

>

„Mottónk, hogy a BOOKR több mint könyvesbolt. Hiszünk abban, hogy a készpénz kizárása a betűk világából csak még inkább olvasóbaráttá és egyedivé teszi a boltot. Mivel tízből hét vásárlónk már eddig is bankkártyával fizetett nálunk, így reális vállalás volt, hogy végleg áttérjünk a kizárólag elektronikus fizetési módra” – mondja Horváth Dorka, a BOOKR megálmodója.

A BOOKR rendszeresen szervez kulturális programokat, felolvasásokat, bemutatókat. Az üzlet egy átfogó kulturális projekt része, amelyben foglalkoznak még gyerekeknek szóló interaktív meséket tömörítő könyvtáralkalmazás-fejlesztéssel, de a digitális olvasás fontosságát hirdető rendezvények szervezésével is.

A legalább hetente internetező magyar felnőttek körében végzett reprezentatív felmérés szerint havi kiadásaink közel negyedét bankkártyával, 12%-át átutalással fizetjük. Bár a lakosság közel fele tartja elképzelhetőnek, hogy rövid időn belül természetessé válik a készpénz nélküli vásárlás, 22% még sosem próbálta a kártyás fizetést. Érdekes tény, hogy bár a megkérdezettek fele intézett már pénzügyi tranzakciót az interneten keresztül, többségük túl lassúnak és bonyolultnak tartja.
Még rosszabb a helyzet az érintés nélküli fizetésre alkalmas eszközök terén, ezzel a lehetőséggel a technikai újdonságokra az átlagosnál amúgy nyitottabb internetezőknek is csupán 18 %-a élt már legalább egyszer. A terjedésük útjában nemcsak a megszokás, hanem a tájékozottság hiánya is áll: hiába, hogy tavaly már minden negyedik POS terminál alkalmas volt érintés nélküli fizetésre, ennek legfőbb előnyeit – fizetéskor a kártya nem kerül ki a tulajdonos kezéből, illetve megadott összeghatár alatti vásárláskor nem kell PIN kódot beütni – még azok fele sem ismeri, akik hallottak már a technikáról. A legtöbb magyar fejében a gyors, egyszerű és biztonságos fizetés megtestesítője – noha a legtöbb reklám a modern fizetőeszközök épp e három tulajdonságát emeli ki – még mindig a készpénz.
Az innovatív fizetési technikák fizikai terjedése korántsem elégséges a készpénzhasználat visszaszorításához. Jól mutatja ezt az a tény, hogy bár a virtuális fizetésben jártasak nagy része továbbra is használni fogja ezeket az eszközöket, az újszerű megoldásoktól magukat távol tartók döntő többsége nem tartja valószínűnek, hogy a közeljövőben elektronikus pénzhasználatra vált.