A megszűnések esetében éppen ellentétes tendencia látható. Amíg az elmúlt év április eleje és június vége között 9166 társaság tűnt el a cégnyilvántartásból, addig 2021 első negyedévére ez 4351-re mérséklődött. A számok azt tükrözik, hogy 2020 tavaszától nagyon sokan halasztották a vállalkozásalapítási terveiket, hiszen hirtelen drasztikusan romlottak a kilátások. Mostanra viszont sokkal stabilabbnak érződik a helyzet, s élénkülni látszik a cégalapítási kedv.

A végelszámolások és a felszámolások számának alakulása is érdekes tendenciákat mutat, melyek dinamikája ugyanakkor jóval mérsékeltebb. Az OPTEN az elmúlt év márciusában 841 végelszámolást regisztrált, míg idén ugyanebben az időszakban 629 eljárást számlált a mutató. A felszámolások esetében pedig – ugyancsak márciusi adatokat alapul véve – az eljárások száma a 2020. évi 572-ről 423-ra olvadt. Emellett a kényszertörlések száma szintén csökkenő trendet mutat, hiszen a tavaly áprilisi 1319-ről idén márciusra 46-ra esett. Hozzá kell tenni, hogy ez utóbbi hátterében minden bizonnyal a kényszertörlési eljárások elrendelését korlátozó kormányrendelet húzódik meg, amelyet még az első hullám idején léptettek életbe.

„A számok alapján is látszik, hogy a válság kirobbanását követően egyértelműen megnőtt a cégfluktuáció, csökkent a várható cégélettartam és emelkedtek a kockázatok. Az idei év elejére viszont már egyértelműen visszatért a vállalkozási kedv” – fejtette ki Nagy Edit, az OPTEN értékesítési vezetője.

Új fizetésképtelenségi eljárások a „láthatáron”

„Abban a gazdasági környezetben, amelyet komplett szektorok átmeneti, vagy tartós ellehetetlenülése jellemez, különös apropója van azoknak a változásoknak, amelyeken a fizetésképtelenségi szabályozás aktuálisan keresztülmegy. A fizetésképtelenségi eljárások palettája – a sokak által ismert csődeljárás és felszámolás mellett – két újdonsággal egészül ki: a reorganizációs, illetve a szerkezetátalakítási eljárással. Míg előbbi a veszélyhelyzeti intézkedéscsomag részeként, a Covid-19 által okozott gazdasági tünetek mérséklését célzó, kormányrendeletben szabályozott eljárástípus, addig a szerkezetátalakítás egy a koronavírus megjelenését megelőzően elfogadott, Európai Uniós szintű irányelvre vezethető vissza. Az irányelvet a hazai jogrendszerbe átültető törvény június elején került kihirdetésre a Magyar Közlönyben. Mindkét jogszabály az átmeneti nehézségekkel küzdő, de alapvetően életképes vállalkozások talpon maradását kívánja elősegíteni” – mutatott rá dr. Nyitrai Tibor LL.M., az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás együttműködő ügyvédje.

A két új eljárástípus sok hasonlóságot mutat egymással, emellett vannak olyan elemeik, amelyek leginkább az itthon jól ismert csődeljárással rokoníthatók, azzal a markáns különbséggel, hogy az új típusok esetében az érintett vállalkozás eldöntheti, nyilvános vagy nem nyilvános formában viszi végig a folyamatot. Előbbi esetben „RA”, illetve „SZA” toldat kerül bejegyzésre a vállalkozás neve mellé, amely így jelzi, hogy milyen eljárás zajlik a társaságnál.

A cégeknek vonzó lehet ugyan a nem nyilvános forma, hiszen ebben ez esetben nem társul a vállalkozás neve mellé a kötelező bejegyzésből fakadó negatív stigma. Ez ugyanakkor bizonyos szempontból szigorúbb követelményeket támaszt a nyilvános eljáráshoz képest. Ebben az esetben ki lehet választani, hogy mely hitelezőket vonják be az eljárásba, s csak őket értesítik. Velük azonban minden érdemi kérdésben egyhangú döntést lehet csak hozni. A nyilvános folyamat során minden ügyfelet értesítenek, ám egy-egy kérdés megszavazásához elegendő lesz 60 százalékuk egybehangzó szavazata. Minden vállalkozás maga dönti majd el, hogy melyik ügymenet sikeres lebonyolítására lát nagyobb esélyt.

Egyelőre bizonytalan, hogy a vírushelyzet által életre hívott reorganizációs eljárás milyen fogadtatásra lel a gazdasági szereplők körében, ahogyan az is, hogy meddig élhetnek a vállalkozások a reorganizáció eszközével. A Szerkezetátalakítási irányelvet viszont idén nyárig kellett átültetni a magyar jogrendbe: a vonatkozó törvény pedig jövő nyáron lép majd hatályba, így a fentiekben említett, „SZA” toldattal kiegészített cégnevekkel leghamarabb 2022-ben találkozhatunk majd.

„Általános vélekedés, hogy a csődeljárás az évek során nem tudta betölteni a neki szánt, a vállalkozások reorganizációját is elősegítő szerepet, amelyet alátámaszt a csődeljárások tartósan alacsony száma. Jelenleg sokan úgy vélik, hogy az új eljárástípusok megjelenésével a csődkérelmek száma tovább csökken majd” – mondta dr. Nyitrai Tibor.

Az otthoni munkavégzés kapcsán bevezetett átmeneti szabályozások mellett sem lehet megfeledkezni arról, hogy a könnyítések mellett vannak alsóbb szintű jogszabályok és részletszabályok, amelyeket változatlanul be kell tartani. Ezek az előírások többek között a munkahelyi szék és a munkatér méreteit, sőt még a szükséges fényforrások paramétereit is meghatározzák. A feltételek teljesülését a munkáltatónak ellenőriznie kell, és kötelező meggyőződnie arról, hogy adottak a távoli munkavégzéshez szükséges körülmények a beosztottak számára. Erről a foglalkoztató akár személyesen is megbizonyosodhat vagy kérhet a helyszínről fotókat. A cég nyilatkozatot is igényelhet az alkalmazottól, amihez a munkavállaló által készített képeket is bekérhet.

„A foglalkoztatók számára a távmunkavégzés friss veszélyhelyzeti szabályozása valóban rugalmasságot biztosít, amelynek egyik fontos eleme, hogy nincs szükség a munkaszerződés módosítására annak alkalmazásához. Fontos tudni, hogy a távmunka elrendelésének szabályai eltérnek a tavaszi intézkedésektől. Míg tavasszal egyoldalúan is elrendelhette a foglalkoztató a távmunkavégzést, addig a mostani vészhelyzethez kapcsolódó intézkedések hatására a munkáltató és a munkavállaló megállapodással dönthetnek a home office mellett” – mondta dr. Nyitrai Tibor, a Bán és Karika szakértője.

A távoli munkavégzésre vonatkozó közös megállapodás részleteit nem határozza meg a jelenlegi szabályozás, azonban a későbbi vitás helyzetek elkerülése érdekében érdemes minden részletet írásba foglalni. Így későbbi vitás helyzetben sem kell tartani kellemetlen, akár súlyos pénzügyi következményektől.