Gratulálni kell minden roma fiatalnak, aki az érettségit sikerrel letette és felvették egy egyetemre. Innentől kezdődik a feladat: bent tartani őket a rendszerben, bátorítani, a közösség erejével nem hagyni, hogy kiessenek – indította a beszélgetést­ Kocsis Fülöp érsek-metropolita, a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat elnöke. „Lehet, hogy a fiatalnak korábban voltak rossz tapasztalatai, hogy kinézték az iskolából a bőrszíne miatt, de a szakkollégiumi közösségben megtapasztalja, hogy lehet cigánynak és nem cigánynak együtt fejlődni, dolgozni és tanulni”. Kocsis Fülöp szerint gyászként élték meg, ha valaki kiesett a szakkollégiumból.

Ha a gyermekkorban és fiatalkorban nincs pozitív élményünk azokról, akik tőlünk különböznek, utána már nehezebb lesz – indított a beszélgetést Balog Zoltán református püspök személyes példájával. A volt emberi erőforrás miniszter saját gyermekkorát hozta fel példaként, ahol roma gyerekekkel együtt (is) nőtt fel, majd a diósgyőri gépgyárban egy roma brigádot vezetett. Balog Zoltán szerint az elmúlt tíz évben izgalmas vitáik voltak az együtt-külön kérdésről, vagy arról, mennyire vállalhatják fel az egyházak a lelkiséget a szakkollégiumok kapcsán. „Én azt mondtam: fel kell vállalnunk, hogy mi olyan pluszt tudunk adni nekik, amit mások nem.”

Langerné Victor Katalin, társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár szerint a hátrányos helyzetű fiatalok olyan közösségi kapcsolati hiánnyal érkeznek az egyetemre, amit nehéz pótolni. „Az egyetem megadja a lexikális tudást, ezek a fiatalok remekül teljesítenek később a szakmájukban, de életük a megszerzett tudás mellett azon (is) múlik, hogyan tudják átvészelni a nehézségeket. A legnagyobb kincs, ha van mögöttük egy megtartó közösség, amire támaszkodni tudnak”.

Fabinyi Tamás evangélikus püspök 13 évet töltött lelkészként Kőbányán, ahol megtapasztalta a valóságos gettó falait és látta, milyen ellenállás van a szívekben is. A nyolcvanas években ez még az egyházban is kapott negatív visszajelzést, hogy túl pozitívan nyilatkozik a romákról. „Ezek a rossz példák is motiváltak, hogy lebontsuk az előítélet falait.”

Forrai Tamás jezsuita szerzetes korábban a miskolci Avas lakótelep nyolcosztályos gimnáziumát és plébániáját vezette, itt vált világossá számára, mit tud segíteni egy közösség és mit jelent a valódi integráció. „Ha nem tudunk tízévesen behozni egy hátrányos helyzetű gyermeket a nyolcosztályos gimnáziumunkba, utána már évről-évre nehezebb. Szükségük van egy komoly, megerősítő háttérre, amit ha a saját közegük nem tud megadni nekik, nekünk kell hozzátenni”.

A beszélgetők egyetértettek, hogy a felsőoktatásban még mindig nagyon alacsony (1,4 %) a roma fiatalok aránya, ezért a szakkollégiumok elindultak a középiskolások felé, hogy bevonzzák az utánpótlást. Rámutattak: a szakkollégiumok nélkül a felsőoktatásban tanuló roma fiatalok között is nagyobb lenne a lemorzsolódás.

Balog Zoltán szerint az egyházak a munka könnyebbik végét fogták meg, hiszen ha valakinek érettségije van, már olyan nagy tragédia nem történhet vele a munka világában. A tömeges lemorzsolódások a szakképzésre jellemzőek, ezért a volt miniszter szerint érdemes megfontolni a szakkollégiumi hálózat kiterjesztését a szakképzés rendszerére is.

A jelenlévők ezt pozitívan fogadták: Fabinyi püspök szerint az egyházon belül is meg kellene küzdeni, hogy ne csak az elitképzést támogassák. “Az alsóbb szinteken küzdeni ugyan sziszifuszi, de egyházhoz méltó feladat.”

Kocsi Fülöp szerint a középiskolás kollégiumokba sokkal nehezebb behozni a roma gyerekeket. „A cigány családok nagyon maguk mellett szeretnék tartani a kisebb gyermekeket, nagyobb ráhatás kellene, hogy merjék ránk bízni őket.”

Forrai Tamás szerint az elmúlt 10 év eredménye, hogy egyházaink megnyíltak és érzékennyé váltak a téma előtt. „Amikor álmodunk, tervezünk és imádkozunk, a roma fiatalok témája mindig ott van gondolkodásunkban.”

Bár az elmúlt években Magyarországon nőtt a szelektíven gyűjtött hulladék aránya, az adatok szerint még mindig van tennivaló. Zöld gondolkodásúnak tartjuk magunkat, saját bevallásunk szerint szelektíven gyűjtjük a hulladékot, mégsem érjük el az uniós célszámokat. Mi húzódhat meg a háttérben, mit tehetünk ellene, egyáltalán meddig terjed a gyártói és meddig a fogyasztói felelősség? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Mizse kutatása, melyet új Ecogreen termékük kampánya kapcsán készítettek. Az eredmények alapján a magyarok nagy része ma már tisztában van a környezettudatosság és a fenntarthatóság jelentőségével, ám kevéssé érzik egyéni felelősségük súlyát. Ugyanis mint oly sok esetben, itt is a tömeggondolkodás érvényesül: a válaszadók majd kétharmada (66%) úgy véli, hogy az emberek nem különösebben tesznek a környezetért, ezért maguk is értelmetlennek találják, hogy energiát pazaroljanak erre. A „család vizse” azonban nemcsak a fogyasztókhoz szól, hanem a gyártói felelősséget is hangsúlyozza.

„A termékek kialakítása során mostantól a környezet megkímélése épp olyan fontos szempont kell, hogy legyen minden cégnek, mint a minőség, az esztétika vagy éppen az ár. Gyártásunk optimalizálásakor többek között éppen ezért vezettük be az LCA – életciklus mérést, és alkottuk meg a magyar ásványvízpiac első karbonsemleges termékét. Kutatásunkból az is kiderült, hogy a fenntarthatóság nemcsak környezeti, társadalmi, de üzleti érdek is, hiszen a válaszadók több mint egyharmada jelezte, hogy hajlandó akár többet is fizetni, ha azzal kevésbé szennyezi a környezetet. Ennek ellenére az újrahasznosított anyagok felhasználásának többlet költségeit cégünk nem terheli rá a Mizse Ecogreen termékre, így a vásárló az árral szemben a környezettudatosságot tarthatja szem előtt. Bízunk benne, hogy ez más piaci szereplőket is motiválni fog a változásra.” – mondta el Balog Zoltán, a Magyarvíz Kft. kereskedelmi igazgatója.

Az Ecogreen palack 50%-ban újrafelhasznált alapanyagból készül. A termék egész életciklusa alatt, az alapanyag beszerzésétől a végfelhasználókig mérik a környezetterhelést azért, hogy azt a jövőben tovább csökkenthessék, illetve, hogy teljes egészében kompenzálják zöld beruházások finanszírozásával. A Mizse márka gyártója már korábban is nagy hangsúlyt fektetett a környezettudatosságra, a palackon elhelyezett helyes hulladékgyűjtést bemutató zöld üzenetekkel.

Idén 11. alkalommal ismét díjazta a MagyarBrands a hazai, legeredményesebb márkák termékeit, szolgáltatásait. A „Kiváló Fogyasztói Márka” kategóriában többek közt a Mizse természetes ásványvíz is megszerezte az elismerést. A kiválasztás során számos kritériumot vizsgáltak és vettek figyelembe. Így az adott márka pénzügyi adatait, valamint a fogyasztók és szakértők véleményét az adott márkáról az identitás, a reputáció, a márkaépítés, a tradíció, az ismertség és a kedveltség szempontrendszerein keresztül. A pályázó márkák ezt követően egy önkéntes, független szakértőkből álló bizottság döntése szerint nyerhették el a díjat.

„A 2020-as év járványválság-helyzete jól bizonyítja, hogy a márkák és vásárlóik közötti kapcsolat még tovább erősíthető a márkák tudatos felelősségvállalása révén. A MagyarBrands programra beérkezett pályázatok is erről tanúskodnak: a márkák – kiváló termékeik és szolgáltatásaik mellett – különböző módokon segítséget nyújtva is jelen vannak a fogyasztók mindennapjaiban. Sokan ingyenes védőeszközöket biztosítanak a pandémia elleni harcban, más márkák a bevételeik bizonyos százalékával támogatják a járvány következtében anyagilag ellehetetlenülőket. Mások olyan kommunikációs kampányokat valósítanak meg, amelyek most nem önmagukról, hanem a közösségi összefogásról szólnak. Példamutató magatartásuk méltó a MagyarBrands program hagyományaihoz, szellemiségéhez” – mondta el Serényi János, a MagyarBrands program elnöke.

„A Magyarvíz Ásványvíz Kft. 2002 óta van jelen a hazai ásványvíz piacon, a cég meghatározó és legkedveltebb márkája a Mizse. 2016-ban a vásárlók bevonásával született meg a termék új arculata, és került a már jól ismert polipfigurával a boltok polcaira. A díj elnyerésével bebizonyosodott, hogy a Mizse 2020-ban is a fogyasztók egyik kedvence, ezt a jövőben is szeretnénk megtartani, így továbbra is folyamatosan szem előtt fogjuk tartani a vásárlók igényeit az aktuális piaci trendek mellett” – jelentette ki Balog Zoltán, a Magyarvíz Kft. kereskedelmi igazgatója.

A „család vizse” a járványhelyzet nehézségeit figyelembe véve Facebook oldalán támogatta a karanténba került családosok hétköznapjait: különböző figyelemfelhívó, edukációs üzenetekkel, illetve „Mizse Mesék” sorozatával, melyet Mesélő Ági meseterapeutával valósítottak meg.

„Büszkén mondhatom, hogy sikeres évet zártunk 2019-ben. A stabil piacunknak köszönhetően az ágazatra háruló többletköltségeinket (pl. árfolyamveszteség) érvényesíteni tudtuk az árainkban, hiszen a fogyasztók továbbra is szívesen választanak minket.  Érezhetően tovább nőtt a Mizse termékcsaládunk ismertsége, népszerűsége, a saját márkás termékeink mennyisége is emelkedett 2019-ben, és nem utolsó sorban hozzá tudtunk járulni a környezettudatosság növeléséhez, a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítéséhez. Anyavállalatunkkal, az olasz San Benedetto-val együttműködve több területen környezettudatos beruházást hajtottunk végre, lajosmizsei üzemünkre elkészítettünk egy környezettanulmányt, aminek segítségével a zöld szemléletet 2020-ban még tovább fogjuk erősíteni. Kiemelném még, hogy az egyik legtöbb embert megmozgató NN Ultrabalaton futóversenyen 2020-ban a PET palackokat össze fogjuk gyűjteni, hogy újrahasznosíthatók lehessenek” – mondta Balog Zoltán, a Magyarvíz Kft. kereskedelmi vezetője. Majd így folytatta: „A Magyar Üdítő és Ásványvíz Szövetséggel egyetértve úgy gondoljuk, indokolt lenne, hogy uniós és kormányzati segítséggel egy PET palack újrahasznosító üzem is létre jöjjön Magyarországon, amelynek termékeit a hazai cégek ismételten italcsomagolások gyártására tudnának felhasználni. A szövetség javasolja az újrahasznosított csomagolóanyagok térnyerését támogató ösztönzők bevezetését is.”

Balog Zoltán úgy véli, hogy idén, illetve a következő években az ásványvízpiac stagnáló tendenciát fog mutatni, az egy főre jutó fogyasztás tekintetében további bővülés nem várható, mivel Magyarország a harmadik legnagyobb ásványvíz fogyasztó a világon. 2020-ban arra számít, hogy az ipar egyik korábban meghatározó szereplőjének csődje miatt az áruházláncok sajátmárkás kategóriájában újra vízhiány várható a nyári hónapokban, ahogy ez 2019-ben is volt.

A Mizse 2012 és 2013 után 2019-ben harmadik alkalommal kapta meg a világ egyik legrangosabb innovációs termékdíját, az Év Terméke Díjat, aminek ismételt elnyeréséhez a saját fejlesztésű, csökkentett súlyú 1,5 literes hasáb alakú palack nagyban hozzájárult. A hagyományokhoz híven továbbra is támogatják a tömegeket vonzó sportprogramokat.

„Nagyon sok feladatunk van még, de úgy gondolom, hosszabb távon csak azok a vállalatok és brandek maradnak meg a piacon, amelyek szem előtt tartják a fenntartható fejlődést. Kutatások azt mutatják, hogy minden második vásárló hisz abban, hogy vásárlási döntésével pozitívan befolyásolhatja a Föld védelmét. Ezzel nyomást gyakorolnak a vállalatokra, előnyben részesítve azokat a márkákat, amelyek kisebb ökológiai lábnyomot hagynak maguk mögött. Hosszabb távon tehát a zöld szemlélet megtérül egy márka, egy vállalat életében. Egy nemrégiben lezajlott konferencián elhangzott, hogy az emberek többsége első helyen a gyártókat, másodikon a kormányokat, harmadikon a kereskedőket, negyediken saját magukat teszik felelőssé bolygónk környezeti problémáiért. A megoldást elsősorban a gyártóktól és a kormányoktól várják. Szerintem az edukáció hihetetlenül fontos, de 10-20 éves hosszú folyamat, így kormányzati szabályozókkal gyorsabban célt lehetne érni” – fogalmazott Balog Zoltán, a Magyarvíz Kft. kereskedelmi vezetője.

A vállalat az NN Ultrabalaton egyik fő támogatójaként segítséget nyújt ahhoz, hogy a futóverseny a kontinensünk legzöldebb tömegsport rendezvénye lehessen. 2020-ban a 60 váltóponton felhasznált, 61,5 ezer darab frissítésre felhasznált Primavera víz PET palackjai szelektíven össze lesznek gyűjtve, és hivatalos gyűjtőhelyen leadva azért, hogy ezek újrahasznosítva alapanyaggá váljanak, ne szemétté.

Idén január-augusztus között a Magyarvíz Kft. 185,3 millió darab ásványvizet értékesített, ami 3 százalékkal magasabb az előző év első nyolc hónapjához képest. Ezen belül a legnagyobb növekedést az 1 literes palackokból érték el, amelyekből másfélszer több fogyott, mint tavaly ilyenkor. Ugyanezen időszakokat vizsgálva a 0,5 literes kiszereléseknél 14, a legkedveltebb 1,5 litereseknél pedig 5 százalékos volt a növekedés, amelyek a teljes forgalom 66 százalékát tették ki idén január-augusztusban. Továbbra is a zászlóshajó, a „család vizse”-ként ismert Mizse márka a legkeresettebb, és jelenleg 45 százalékot képvisel az összeladásban. Míg 2018-ban a május és az augusztus hónapokban teljesített a legjobban a Magyarvíz, addig 2019-ben a viharos, heves-esős időjárásnak köszönhetően épp ezen hónapok ásványvízértékesítési adatai lettek alacsonyabbak. Az egyébként is magas tavalyi bázist alapvetően nehéz lett volna elérniük, de az időjárás még kevésbé kedvezett az ásványvíz eladásoknak. Ezek ellenére soha nem látott csúcsot döntött a cég idén júliusban, amikor 40 százalékos emelkedést ért el a 2018. júliusihoz képest, és ezzel működésének legnagyobb értékesített mennyiségét realizálta 1 hónap alatt.

Kilátások a víz áráról

A hazai ásványvizek árát ma három fő tényező befolyásolja: a forint árfolyama, a disztribúciós és a bérköltségek. Az ágazatra jellemzően – így a Magyarvíznél is – a költségek legnagyobb részét a külföldről származó alapanyagok teszik ki, ám a gyártók árbevétele forintban realizálódik. Jelenleg a költségek döntően euróban, dollárban jelentkeznek, ennek köszönhetően a forint mostani gyengülése nem várt mértékben növeli az alapanyagok árát, amit az ásványvizes cégek kénytelenek érvényesíteni az eladási áraikban. A második költséghelyen a disztribúció áll, mivel nagy térfogatú, alacsony egységárú termékről van szó, így drága a szállítása, de jelentősek az adók és a környezetvédelmi termékdíj is. A Magyarvíznél a harmadik ár-befolyásoló helyen a bérköltségek állnak, mert a világszínvonalú gyártási folyamataik automatizáltak, robotizáltak, a zárt rendszernek köszönhetően az ásványvíz emberi kéz érintése nélkül jut el a kútból a palackba.

„A Global Data piaci prognózisa éves szinten 2019-re mindössze 1 százalék forgalomnövekedésről szól, ám a Magyarvíz Kft. ez év végéig összesen 265 millió darab ásványvíztermék értékesítésével számol – a tavalyi 250 millióshoz képest –, ami 6%-os növekedést hozna. E tekintetben a következő években (2020-2021-re) Magyarországon további növekedés várható a piackutató szerint, aminek oka a hazai turizmus, különösen a HORECA szegmens erős növekedési potenciálja. Valamint, mert a vásárlók szeretik gyorsan és könnyedén oltani a szomjukat, azaz a kényelmi termékek további térnyerése látható hosszú távon” – mondta Balog Zoltán, a cég kereskedelmi igazgatója.