A ma élő kilencvenféle bálnafaj közül mind emlős, és már maga Darwin is úgy képzelte, hogy a bálnák szárazföldi emlősökből alakultak ki. Ezért az elméletért azonban kigúnyolták, így eltávolította a későbbi írásaiból. Pedig nem járt messze az igazságtól: a bálnák esetében az evolúció fordítva működött: ők nem ki-, hanem belépkedtek a tengerbe. Ezt pedig számos lelet bizonyítja.

Az egyiptomi Szaharában található a Vádi al-Hitan, azaz a Bálnák Völgye, egy nagyjából 200 km²-es terület, amelyet páratlan mennyiségű, közel 40 millió éves fosszília borít. Itt fedezték fel az első bálnamaradványokat, amit még további ezer lelet követett – néhány olyan jó állapotú, hogy még a gyomrának a tartalma is azonosítható. Egyértelmű, hogy 40 millió évvel ezelőtt a Bálnák Völgyét még víz borította: akkoriban a mai Földközi-tenger a Tethys-óceán része volt, amely Európától egészen Indiáig húzódott. Ebben az óceánban éltek az ősbálnák is.

Az első ősbálnára mégsem a Bálnák Völgyében, hanem Pakisztánban bukkantak. A Pakicetus névre keresztelt, elsőre őslónak nézett 50 millió éves lelettel sokáig nem tudtak mit kezdeni, mígnem a fülében felfedeztek egy olyan csontot, amely elengedhetetlen a víz alatti halláshoz és kizárólag bálnák, illetve delfinek rendelkeznek vele. Ennek a leletnek pedig lábai voltak, azok végén apró paták. Ez az állat tudott úszni, előszeretettel vadászott halakra. A Pakicetus lehetett a bálnák őse, aki egy nap úgy döntött, hogy nem jön ki többé a vízből. Ugyanakkor nem ő az egyedüli bizonyíték arra, hogy a bálnák a patás állatok leszármazottjai, ugyanis a tehenekhez, szarvasmarhákhoz hasonlóan nekik is több gyomruk van, amelyek elősegítik sajátos emésztési szokásaikat. DNS-ük alapján pedig a bálnák legközelebbi rokonai a vízilovak, és mindketten egy olyan állattól származnak, amely 5 millió évvel a Pakicetus előtt élt.

De hogy veszítették el ezek az állatok a lábaikat? A válaszhoz vissza kell térnünk a Bálnák Völgyébe, ahol egy 40 millió éves lelet lehet a köztes lépcső a járni képes és az uszonyos bálna között. Ez volt a Baziloszaurusz, amiről sokáig azt hitték, hogy hüllő (erre utal a neve is, ami Gyíkkirályt jelent), ám fogazata egyértelműen rávilágított emlős mivoltára. Az akár 20 méter hosszúságú csúcsragadozó versenysúlya elérhette a 6 tonnát. Ehhez viszont egy emberi karnál is kisebb hátsó végtagja volt, amin képtelen lett volna járni. Ez a testrészt tehát egy haszontalan csökevény, hasonlóan egy T-Rex karjához.

Így az évmilliók során a bálnák végtagjai átalakultak, hogy elősegítsék az úszást és a lavírozást a víz alatt. Ahogyan arra a dokumentumfilm is rávilágít, a ma élő példányoknak csupán a medencéje emlékeztet arra, hogy valaha lábakon jártak: ezek fel-le mozognak, mint a szárazföldi patásoké, azaz amikor a bálna nekilódul, ő is vágtató mozdulatokat tesz – csak a víz alatt. Ugyan a ma élő bálnák már echolokációval tájékozódnak, és bizonyos fajok (például az orkák) megtartották a fogaikat, míg mások ehelyett szilákat növesztettek, de azért sok-sok millió éve velünk vannak. A lábaikat viszont mind már rég elveszítették.

Magyarország közkedvelt sajtmárkája a Zing Burger után ezúttal a Duna-part népszerű helyével, a Bálna Terasz & Bisztróval dolgozik együtt. Komoly hagyományai mellett a Medve sajt folyamatosan keresi a megújulás lehetőségét is, ezért a klasszikus kockasajtok és sajtkrémek mellett már lágy sajtszeletek és panírozott kockasajtok formájában is elérhető a hazai boltokban.

Így a Medve kínálatában valóban mindenki megtalálhatja a saját ízlésének legmegfelelőbbet, legyen szó finom reggeliről, étkezések közötti csemegéről, ínycsiklandó süteményről vagy egy kiadós ebédről.

„A Medve sajt különleges helyet foglal el sokunk szívében, hiszen egy olyan tradicionális márkáról van szó, amely termékeivel évtizedek óta vidámabbá és könnyedebbé teszi a hétköznapjainkat” – mondta Kohánszky Tamás, a Medve márkamenedzsere. „Modern márkaként folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel a mindennapokban mosolyt csalhatunk az emberek arcára. A Bálna Terasz & Bisztróval kialakított együttműködésnek azért örülünk különösen, mert egy könnyed és laza hely segítségével megmutathatjuk, hogy a Medve sajtokban jóval több lakozik, mint egy szokványos szendvicsalapanyagban.”

Az étlap elkészítését kísérletezés előzte meg: a Bálna Bisztró séfjei előbb papíron álmodták meg a fogásokat, a konyhában is elkészítették őket, majd tesztelésnek vetették alá. Így derült ki, hogy a krémes, lágy sajt nemcsak a sós ételek, de az édes desszertek alapanyagának is kiváló, és a séfek által megalkotott koktélokkal is tökéletesen harmonizál.

A nap első szakasza a bisztróban a fiatalos, trendi reggelikről szól. A főételek esetében figyeltek arra, hogy a könnyed salátákat, illetve a tartalmasabb hamburgereket is felvonultassák, de az is találjon kedvére valót, aki csak egy könnyed snackre vágyik munka után. A Medve sajtos desszert- és italkínálat megalkotásával pedig igazi ínyencségek születtek.

„Nagyon örültünk a közös találkozásnak, hiszen a Medve egy olyan, minőségi hazai termék, melyet mindenki jól ismer, sőt a hozzánk látogató külföldiek is szívesen fogyasztanak. Már korábban is szerettünk játszani az ismert alapanyagokkal, mindig újfajta felhasználásokat és tálalási módokat keresünk. Épp ezért, üdvözöltük a lehetőséget, hogy a Medve sajttal közösen is új ízeket kereshettünk, és hogy egy igazán kreatív étel– és itallapot sikerült kialakítanunk” – mondta Barlow Antony és Kovács Péter, a Bálna Terasz & Bisztró társtulajdonosai.

A 15-féle étel és ital április 15-ig kóstolható meg a Bálna Terasz & Bisztróban.

Hogyan válj sikeressé? Hogyan kezeld a sikert, vagy éppen hogyan vond le a tanulságokat? Milyen adottságok szükségesek egy cég indításához? Miként lehet karriert építeni egy vállalkozással? Ezekre és még számtalan más kérdésre is választ kaphatnak a vállalkozó kedvű fiatalok Magyarország legnagyobb üzleti show-ján, a Fiatal Vállalkozók Hetén.

A november 14-i Vállalkozz az Életre napon – amely egyébként a szervező Fiatal Vállalkozók Szövetsége mottója is – ismert cégvezetők árulják el legféltettebb titkaikat a jövőre nézve.

A munka csak kevesek privilégiuma lesz

A Világgazdasági Fórum legfrissebb, idén szeptemberben kiadott jelentése szerint az automatizáció a következő évtizedben 2 milliárd munkahelyet alakít át. 75 millió munkahely meg is szűnik, de közben 133 millió új állás is keletkezik. A dokumentum által idézett cégvezetők szerint 2025-re a vállalataiknál elvégezhető munkák több mint felét már gépek fogják elvégezni. Az átmenet viszont közel sem lesz kockázatmentes.

Az előttünk álló száz évben a gépek közreműködésével az eddigi léptékkel mérve várhatóan 20 ezer évnyi fejlődésnek lesznek szemtanúi unokáink. Sokan vélik úgy, hogy a munka csak kevesek privilégiuma lesz, és csak azoknak lesz állása, akiknek erőssége a valós értékteremtés.

Hogy a résztvevők egy kicsit belekóstolhassanak a jövő ízébe, a Fiatal Vállalkozók Hetén még a büfé is digitalizált lesz.

A magyar mezőgazdaság biztos jövőt ígér

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője kerekasztal-beszélgetésen vesz majd részt, ahol többek közt arról is beszél, hogyan találhatják meg számításukat a fiatalok az agráriumban. Elöljáróban annyit elárult, a digitalizáció feltartóztathatatlanul és gyorsuló tempóban hódít teret minden területen és ágazatban, függetlenül attól, hogy élni akarunk-e az általa kínált lehetőségekkel, újdonságokkal vagy sem.

„A jelenleg zajló negyedik ipari forradalom a kutatók szerint mintegy háromezerszer annyi változást hoz az emberiség történetébe, mint az 1 híján 250 évvel ezelőtti, első ipari forradalom. Mára már nem a gépi technológia fejlesztésével, hanem az infokommunikációs eszközök elterjesztésével és a hozzá kapcsolódó tudás termelői szintre történő kijuttatásával érhetjük el a robbanásszerű sikereket” – fogalmazott.

Hozzátette, bár az automatizáció Magyarországon még gyerekcipőben jár, a versenyképesség fenntartása kikényszeríti előrelépésünket.

„A fiatalok számára a magyar mezőgazdaság munkavállalóként és vállalkozóként is biztos jövőt ígér. Az agráriumnak precíz és összetett tudásra, modern eszközhasználatra van szüksége, cserébe olyan jövedelmi viszonyokat kínál, amilyet napjainkban a fiatalok elvárnak. Már nem a sáros gumicsizma sztereotípia, hanem a digitalizálódással terjedő precíziós technológiák roham léptékű terjedése jellemzi a folyamatosan változó mezőgazdaságot, GPS-vezérelt kombájnokkal, sorvezetőkkel, automata vezérlésű drónokkal és robotokkal, automatizált üvegházakkal, mikroklíma mérésre épülő fagyvédelmi rendszerekkel, hozamtérképekkel, számítógépek által vezérelt takarmányozással…, hogy csak párat említsünk a korábbi sci-fi filmeket idéző eszközökből.”

A vállalkozás mindig örök

Palásti József, a Fornetti alapítója a Vállalkozz az Életre napon mutatja be új cégét, a Food Universum ételgyárat, a résztvevők pedig meg is kóstolhatják a gasztrovizionista új alkotásait.

A több mint 40 éves vállalati tapasztalattal rendelkező cégvezető mindig új kihívásokat kereső milliárdosként jut majd szóhoz 18 órától a Bálnában. Palásti József 1979 augusztusában nyitotta meg első látványpékségét, azóta rendszerváltást, káoszt, gazdasági fellendülést is visszaesést megélt, de szerinte a vállalkozás mindig örök, annak alapjai megmásíthatatlanok.

„A vállalkozói élet ma attól izgalmas és fontos, mert van egy nagy átrendeződés. Van egy konjunktúra, ami mellékhatásokkal jár, de a pénz olcsó, ami generálja a vásárlókat. Az igények folyamatosan nőnek, egyre nagyobb a kereslet az egészségtudatos táplálkozás, az okoslakások, az intelligens termékek iránt. Szép kihívások állnak előttünk, amelyek megoldásra várnak, engem is ez motivált abban, hogy nyugdíjasként visszatérjek a pályára” – fogalmazott.

A Fiatal Vállalkozók Hete ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A nagy érdeklődésre való tekintettel és a helyszín befogadó kapacitása miatt érdemes mielőbb bebiztosítani a helyet.