Alaposan átalakította a pénzügyi vezetők problématérképét és várakozásait a koronavírus-járvány: a külső kockázatok között a szakemberhiányt megelőzte a gazdasági bizonytalanság, a saját feladatok, kihívások között pedig az automatizáció mellett a csapatuk motiválása és a folyamatok átszervezésének szükségessége is hangsúlyosabb lett. A PwC idén második alkalommal elkészített Future of Finance kutatásában 120 hazai pénzügyi igazgatót (CFO) kérdeztek.

Kockázatok, kihívások: idén a Covid a legnagyobb kockázat

A pénzügyi vezetők úgy érzik, hogy a legnagyobb kockázatot idén egyértelműen a COVID-19 miatti bizonytalan gazdasági környezet jelenti (70 százalék), melyet a nem megfelelő informatikai rendszerek (57 százalék) és a szakemberhiány (55 százalék) követ. Míg tavaly az informatikai rendszerek és az üzleti környezet változását, valamint az automatizációt nevezték meg fő kihívásnak a pénzügyi igazgatók, 2020-ban az automatizáció mellett a pénzügyi osztály motivációjának fenntartása, a folyamatok átszervezése került fókuszba.

A gazdasági kilátások romlásához illeszkedve a pénzügyi osztályok méretét illetően némileg növekedett a pesszimizmus: noha a pénzügyi vezetők több mint fele továbbra sem vár jelentős változást csapata méretében, a tavalyinál valamivel többen (25%) számítanak létszámcsökkenésre, amelynek okai között megjelent a lassuló üzletmenet.

Fejlesztések: továbbra is előtérben a digitalizáció, de fontos a csapatmunka is

A hazai pénzügyi vezetők továbbra is az automatizációban és a digitalizációban (48 százalék), valamint az információs háttér fejlesztésében (16 százalék) és a felelősségkörök felülvizsgálatában (14 százalék) látják a fejlődés lehetőségét. A PwC által megkérdezett pénzügyi vezetők úgy látják, hogy a hazai pénzügyi és számviteli csapatok feladatainak jelentős részét automatizálni lehet a következő öt évben: ez a válaszadók szerint a számlázást, a bérszámfejtést és a könyvelés, adóbevallás készítését érintheti leginkább, míg a legkevésbé érintett területek a magas hozzáadott értékű, döntéstámogató funkciók lesznek. Az eredményekből az is látszik ugyanakkor, hogy a fejlesztési projektek sikeressége hatból átlagosan öt esetben az embereken és a közöttük lévő együttműködés minőségén múlik.

„Meglepő, hogy a kutatásban részt vevő CFO-k 41 százaléka azt válaszolta, hogy egyáltalán nem mérik külön mutatóval saját osztályuk hatékonyságát. Akik igen, ők is jellemzően csak egy mutatóra koncentrálnak, ez pedig a havi és éves zárásra fordított idő” – emelte ki Balogh Roland, a PwC Magyarország szenior menedzsere, a felmérés vezetője.

Bár az informatika és az automatizáció szerepét a megkérdezettek kiemelt fontosságúnak érzik, csak nagyon kevesen gondolják úgy, hogy úttörőek lennének ezen a területen versenytársaikhoz képest (7%). Szintén kevesen készítenek megfelelő rendszerességgel térképet a pénzügy által használt informatikai rendszerekről és riportokról: a válaszadók 12 százaléka rendszeresen, 10 százaléka pedig egy éve készített ilyen belső felmérést, míg a megkérdezettek majdnem fele, 49 százaléka szerint nem készült a szervezetüknél informatikai térkép. Az informatikai rendszerek és riportok használata közben jellemzően sok emberi beavatkozásra van szükség: a válaszadók 96 százaléka az automatizáció szintjétől függetlenül még mindig használ táblázatokat.

Hozzáadott érték: a jövőben növekedni fog a döntéstámogató funkciók szerepe

A PwC kutatásának eredményei szerint az egyik legnehezebb feladat annak megvalósítása, hogy a pénzügyi vezető csapata idejének legnagyobb részét magas hozzáadott értékű, döntéstámogató feladatokkal töltse. Míg a világ vezető technológiai cégeinek globális pénzügyi osztályai már ma is az idő több mint 50 százalékát töltik a szervezetük jövőjével kapcsolatos döntéstámogatással, addig a magyar pénzügyi és számviteli osztályok a válaszadók szerint még munkaidejük közel felét a múltbeli adatok gyűjtésével és feldolgozásával töltik.

Öt éven belül azonban a CFO-k szerint jelentősen meg fog változni a napi munkavégzés, és előtérbe kerülnek a magas hozzáadott értékű döntéstámogató funkciók: a megkérdezett vezetők szerint amíg az adatok feldolgozása jelenleg a munkaidő 50 százalékát veszi el, addig 5 év múlva mindez 32 százalékra csökken. Ezzel szemben a döntési javaslatok, a különböző forgatókönyvek elemzése a mostani 14 százalékról 24 százalékra nő a munkaidőt illetően.

Balázs Gábor, a PwC Magyarország cégtársa a kutatás kapcsán kiemelte: „A döntéstámogatáshoz használt vezetői riportok ma még jellemzően statikusak és nehezen használhatóak a változások okainak elemzésére. A szervezetek előtt álló fejlődési lehetőségeket jól illusztrálja, hogy a válaszadók között nem volt olyan pénzügyi vezető, aki áttért volna már a valós idejű, személyre szabott vezetői jelentési rendszerre, pedig a megkérdezettek döntően egyetértenek abban, hogy a különböző vezetői riportok értékét jelentősen növelné, ha azok gyorsan, igény szerint elérhetőek lennének.” 

1849-ben, a világosi fegyverletétel után sokan még nem tudják, hogy a szabadságharc elbukott. Barnabás korábban megszökött a sorozás elől, az öccse vonult be helyette. Csak most, a vereség után csatlakozik a tizen-huszonéves, erdőben bujkáló gerillákhoz. A bűntudattól hajtott fiú bízik benne, hogy hazaviheti a testvérét, de egy hazugsága folytán besorozzák, így maradnia kell. Közel kerül egy lányhoz, aki a sebesülteket ápolja, és akibe az öccse szerelmes: ez tovább szítja a fivérek közötti ellentéteket. Barnabásnak hamarosan olyan döntéseket kell hoznia, amelyeknek egyre súlyosabb következményei lesznek.

„A trailer készítése során a mesélő, nevezzük vágónak, arra törekszik, hogy a film tulajdonságait, motívumait úgy rendezze az előzetes műfajába öntve, hogy az a néző számára tájékoztató és inspiráló legyen. A Guerilla esetében: a természeti képek atmoszféráját, a karaktereket, a korhűséget és a történetet szerettem volna ábrázolni, egy olyan zenei vázra felépítve, ami szintén a film sajátja. A vágási koncepció: a titkok, arcok, tájak kölcsönhatását és a történelem megidézését-hangulatát célozta megˮ – nyilatkozta Duszka Péter Gábor, aki Kovács István Ostrom című – diák-Oscar díjas – rövidfilmjének a vágója volt.

Kárpáti György Mór az SZFE filmrendező szakán végzett a Máthé Tibor operatőr és az Enyedi Ildikó rendező-forgatókönyvíró vezette osztályban. Utóbbi mentorként segítette a Guerilla létrejöttét. Az Erdő című vizsgafilmjét a Berlinalén, Provincia című diplomafilmjét Cannes-ban mutatták be.

A Guerilla főszereplői Váradi Gergely, Mészáros Blanka, Vilmányi Benett, Radetzky Anna, Orbán Levente, Páll-Gecse Ákos és Vlagyimir Szvirszkij. A filmet Hartung Dávid fényképezte és Duszka Péter Gábor vágta. A dramaturg Lányi Zsófi, a jelmeztervező Szlávik Juli, a látványtervező Antal-Fógel Adrienn, a zeneszerző Asher Goldschmidt, a hangmérnök Balázs Gábor. Az alkotást a Proton Cinema gyártotta, producere Petrányi Viktória. A Guerilla a Magyar Nemzeti Filmalap Inkubátor Programjának 64 millió forintos támogatásával készült. A film 2019. március 7-én kerül a hazai mozikba, a Mozinet forgalmazásában.

Nyilvánosságra hozták a szervezők a január 25-én kezdődő Göteborgi Nemzetközi Filmfesztivál programját. Kárpáti György Mór Guerilla című mozifilmjének rendezői bemutatkozása a legjobb első filmnek járó Ingmar Bergman-díjért versenyez. 1849-ben, a világosi fegyverletétel után sokan még nem tudják, hogy a szabadságharc elbukott. A történet két testvér viszonyán és egy szerelmi háromszög történeten keresztül mutatja meg az erdőben harcoló fiatal gerillák életét, és tesz fel kérdéseket bátorságról és felelősségről. A Guerilla a Magyar Nemzeti Filmalap Inkubátor programjának 64 millió forintos támogatásával készült. A film március 7-én kerül a hazai mozikba a Mozinet forgalmazásában. A világosi fegyverletétel 170. évfordulója különös aktualitást ad a filmnek.

1849-ben, a világosi fegyverletétel után sokan még nem tudják, hogy a szabadságharc elbukott. Barnabás korábban megszökött a sorozás elől, az öccse vonult be helyette. Csak most, a vereség után csatlakozik a tizen-huszonéves, erdőben bujkáló gerillákhoz. A bűntudattól hajtott fiú bízik benne, hogy hazaviheti a testvérét, de egy hazugsága folytán besorozzák, így maradnia kell. Közel kerül egy lányhoz, aki a sebesülteket ápolja és akibe az öccse szerelmes: ez tovább szítja a fivérek közötti ellentéteket. Barnabásnak hamarosan olyan döntéseket kell hoznia, amelyeknek egyre súlyosabb következményei lesznek.

A Guerilla hiteles korrajz: a film készítőinek célja, hogy a historizáló szemlélet helyett a közeli perspektíva használatával mutassák meg az 1848–49-es időszak hangulatát, az ismeretlen hősök néhány napját az erdő mélyén.

A Göteborgban megrendezett fesztivál Észak-Európa legnagyobb filmes eseménye, melyen több mint 500 alkotást vetítenek a világ 80 országából. Ingmar Bergman a Göteborg Filmfesztivál tiszteletbeli elnöke volt 2007-ben bekövetkezett haláláig. Az ő kezdeményezésére a fesztivál minden évben díjazza a legjobb első filmes rendezőt. A versenybe olyan alkotókat hívnak meg, akik műveikben egzisztenciális kérdéseket boncolgatnak és dinamikus,kísérleti módon viszonyulnak a filmes eszközökhöz. Korábban olyan rendezők kapták meg az Ingmar Bergman-díjat, mint Andrea Arnold, Alice Rohrwacher, Pietro Marcello és Derek Cianfrance.

Kárpáti György Mór az SZFE filmrendező szakán végzett a Máthé Tibor operatőr és az Enyedi Ildikó rendező-forgatókönyvíró vezette osztályban. Utóbbi mentorként segítette a Guerilla létrejöttét.

A Guerilla főszereplői Váradi Gergely, Mészáros Blanka, Vilmányi Benett, Radetzky Anna, Orbán Levente, Páll-Gecse Ákos és Vlagyimir Szvirszkij. A filmet Hartung Dávid fényképezte és Duszka Péter Gábor vágta. A dramaturg Lányi Zsófi, a jelmeztervező Szlávik Juli, a látványtervező Antal-Fógel Adrienn, a zeneszerző Asher Goldschmidt, a hangmérnök Balázs Gábor. Az alkotást a Proton Cinema gyártotta, producere Petrányi Viktória.

A film 2019. március 7-én kerül a hazai mozikba a Mozinet forgalmazásában.