Nagy István leszögezte, bár sok kritika érte – főleg a Balatonnál – a halászati tevékenység több évvel ezelőtti leállítását az ország természetes vizeiben, ma már nem férhet hozzá kétség, hogy jó döntés volt. Ezt a halállományok növekvő mennyisége és minősége, valamint a 800 ezer fősre bővült magyar horgásztársadalom is jól mutatja – tette hozzá.

„Új lehetőség kapujában állunk azzal, hogy sikerült elérnünk, a balatoni hal újra kapható, és ezzel a branddel újra bekerülhet a köztudatba” – fogalmazott a miniszter. Megjegyezte, hogy a tavaly elnyert uniós oltalmat csak a Balatonból, vagy a Balaton vízgyűjtő területén lévő tógazdaságokból származó, kereskedelmi forgalomba kerülő ponty és fogassülő termékek élvezhetik.

Nagy István elmondta, az Agrárminisztériumban régóta dolgoznak azon, ne lehessen többé balatoni halként emlegetni a tóhoz nem köthető halakat, köztük a hekket. „Arra törekszünk minden eszközzel, hogy visszaadjuk a balatoni hal rangját, és felhívjuk a figyelmet arra, kiváló őshonos halaink vannak, amelyek méltóak mindennemű gasztronómiai elismerésre” – fogalmazott. Hozzátette, a Balatoni hal brand a termékek piacra jutását hivatott elősegíteni. Az uniós oltalom szimbóluma, és a most bevezetett brand a fogyasztók számára egyértelművé teszi, hogy kiváló minőségű, ellenőrzött, és szigorú termékleírás szerint előállított hazai terméket vásárolnak, a termelőknek pedig segít a termékük népszerűsítésében és a piaci visszaélések kivédésében.

A Balaton vízgyűjtőjén tógazdaságokkal rendelkező Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) és a Halker Kft. együttműködési megállapodásának köszönhetően mostantól az éttermek és vendéglátóipari egységek kínálatában is megjelenhetnek a Balatoni hal jelzéssel ellátott termékek. A fogyasztói kör bővítése, a lakossági igények kielégítése a következő hónapok feladata. Szári Zsolt, a BHN vezérigazgatója hangsúlyozta, Európa valamennyi édesvizében megszűnt már a halászati tevékenység, és a korlátozás kiterjed a tengerekre, óceánokra is, amelyek 30 százalékán már tilos a halászat. Az asztalra kerülő tengeri állatok 56 százalékát tengeri akvakultúrákban állítják elő a túlhalászások és a halászati technológiák egyéb káros következményei miatt – mondta.

A vezérigazgató felidézte, hogy amikor 2013 végén megszűnt a kereskedelmi célú halászat a Balatonon, két lehetőség maradt, hogy balatoni hal kerülhessen az asztalra. Az egyik a Sió-zsilip angolnacsapdája, ami csak ritkán, vízeresztésekkor működhetett, és főként az angolnák fogására specializálódott. Tavaly óta a zsilip átépítése miatt ez a lehetőség megszűnt – közölte. „A másik lehetőség a Balaton vízgyűjtő területének oltalom alá helyezése volt, ezt az utat jártuk végig” – mondta. Innen kezdve a tó egykori kiöntési területén létesült édesvízi akvakultúrákban megtermelt hal az, amely túlnyomórészt balatoni halként kerül az asztalokra – magyarázta. A horgászati tevékenységgel évi 500-600 tonnányi hal kerül az asztalokra közvetlenül a Balatonból, a halgazdálkodási társaság pedig 150-200 tonnányi halat tud biztosítani a tógazdaságaiból a feldolgozott késztermékekként, előhűtött és mélyhűtött formákban piacra kerülő Balatoni hal-termékek előállításához.

Gödri Zoltán, az oltalmat kapott termékeket előállító Halker Kft. ügyvezető-alapítója elmondta, a 32 éve indult vállalkozásnál folyamatos a fejlesztés, jelenleg egy irodabővítési projekt, és egy 2 ezer négyzetméter alapterületű húsfeldolgozó építése zajlik. Három telephelyen, 540 alkalmazottal és napi több mint száz teherautóval dolgoznak – ismertette. A halfeldolgozót több lépcsőben önerőből fejlesztették – jegyezte meg.

(Forrás: MTI/AM, fotó: Fekete István)