Balásy Gyula, a Lounge Group tulajdonosa épp egy hete szerepelt a Kontroll műsorában, és az azóta eltelt időben a szakmabeliek számos platformon szólaltak meg arról, hogy a piaci alapon működő kommunikációs és reklámcégek hogyan szenvedték meg az előző kormány által létrehozott piaci torzulást, ami ellen képtelen volt fellépni egységesen a szegmens.

A Magyar Marketing Szövetség elnöke szerint a kommunikációs- és reklámszakmai összefogásoknak az elmúlt 16 évben nem volt valódi súlyuk az érdekegyeztetési folyamatokban. „A hatalom semmibe vette ezeket a szervezeteket” – mondja Hinora Ferenc. Ezért fordultak az előző 16 évben az MMSZ-nél olyan értékteremtő projektek felé, amelyek függetlenek voltak a kormányzattól. „Olyan dolgokkal akartunk foglalkozni, amire volt ráhatásunk. Ez nagyon fontos, mert esélyünk sem volt ellenállni ebben a hatalmi berendezkedésben, tehát arra kellett koncentrálnunk, ami rajtunk múlt. Nagyon tudatosan építkezünk, számos projekten keresztül fejlesztjük magát a szakmát és a szakmai színvonalat is, és képesek voltunk politikai ellenszélben is megtízszerezni a tagjaink számát.”

Tiszta viszonyok

A jelenlegi helyzetet lehetőségnek látja Hinora Ferenc. Szerinte az ország kétharmada változást akart, és most esély van arra, hogy valódi demokratikus működés alakuljon ki, amelyben a szakmai szervezeteknek végre súlya lehet. Az MMSZ ezért a többi szövetséggel együtt olyan etikai és közbeszerzési ajánlásokat szeretne kidolgozni, amelyek tiszta viszonyokat teremtenek.

A Magyar Marketing Szövetség a hirdetői oldal képviseletére fókuszáló szövetség, tagjai között tudja a magyarországi top hirdetők mintegy 80 százalékát, és így szinte valamennyi gazdasági szektorban jelen van. Különösen erős azokban az iparágakban, ahol a legnagyobb marketingköltségvetések mozognak – így az FMCG, a kereskedelem, a telekommunikáció, a pénzügyi szektor, a mobilitás, valamint a health & pharma területén. Ez a pozíció felelősséget is jelent: az MMSZ a hazai marketing-ökoszisztéma az egyik legfontosabb stabilizáló és fejlesztő szereplője lehet.

Állami vállalatok reintegrációja

A szövetség egyik kiemelt feladata az új kormányzati ciklusban a korábban beszűkült mozgástérrel működő állami vállalatok szakmai reintegrációja. „Az elmúlt 16 évben számos állami cég nem tudott önálló ügynökségi együttműködéseket kialakítani, ami hosszú távon a szakmai fejlődés és a piaci versenyképesség rovására ment.” Az MMSZ célja, hogy ezeknek a szervezeteknek segítséget nyújtson a visszakapcsolódásban: támogatást adjon a modern marketingfolyamatok kialakításához, a szakmai vérkeringésbe való visszatéréshez, és ahhoz, hogy ismét aktív, értékteremtő szereplői legyenek a hazai kommunikációs piacnak.

Rombolás után építeni

De egy másik fontos kötelezettsége is van a kommunikációs iparágnak Hinora Ferenc szerint: „A szakma reputációját társadalmi szinten is vissza kell építeni. A kommunikáció jó dolog, ha jóra használják, az elmúlt évek pedig épp azt mutatták meg, milyen károkat tud okozni, ha rosszra használják. Ha kommunikációval rombolni lehet, akkor építeni is lehet – és most ez a dolgunk.”

A szakmán belüli összefogásról úgy gondolja: csak akkor működik, ha mindenki betartja a közös szabályokat. „Ha akár egy piaci szereplő kivonja magát, akkor az egész nem ér semmit.”

Kormányzati kapcsolódások helyreállítása

A szakmai szervezetek szerepének megerősítése az új kormányzat felé szintén kulcsfontosságú. Az MMSZ olyan ajánlásokkal és szakmai útmutatókkal kívánja segíteni a döntéshozók munkáját, amelyek előmozdítják a transzparens és etikus közbeszerzési folyamatokat, valamint a tenderek szakmai minőségének javítását. Emellett a marketing és kommunikáció széles eszköztárával abban is támogatni szeretné a kormányzati munkát, hogy a magyar gazdaság versenyképessége és az üzleti eredményesség tovább erősödjön.

„Üdvözlendő, hogy az új kormány több minisztere is nagyvállalati, üzleti környezetből érkezik, ami várhatóan megkönnyíti a közös szakmai munkát. Kapitány István például évekig volt a Menedzserszövetség elnöke, így kiemelten jól ismeri a szakmai szervezetek jelentőségét. A Shellnél felépített, nemzetközileg is példaértékű karrierje mellett az is örömteli, hogy a Shell jelenleg is az MMSZ tagja. Orbán Anita pedig legutóbb Londonban, a Vodafone-nál dolgozott, és az elmúlt években többször is színpadra lépett az MMSZ által szervezett Marketing Summiton” – teszi hozzá Hinora Ferenc, aki szerint ez a szakmai kapcsolat szintén erős alapot adhat a jövőbeni együttműködéshez, ahogy a nemzetközi pozíció is, hisz az MMSZ aktív tagja az európai marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederationnek: „élen járunk az európai marketing motorizálásában is, megmutattuk mind itthon, mind külföldön, hogy egy modern szakmai szervezetnek hogyan kell működnie, milyen tevékenységeket kell folytatnia az érdekképviseleti-és érvényesítési szerepén túl” .

Országmárka fejlesztése

Igény esetén az MMSZ készen áll arra is, hogy szakmai tudásával hozzájáruljon egy új országmárka kialakításához – nemcsak külső, hanem belső célcsoportok felé is. „A következő évek egyik fontos célja lehet, hogy erősítsük az itt élők jövőképét, kötődését és pozitív viszonyát Magyarországhoz, valamint, hogy hazahozzuk azokat, akik eddig külföldön kerestek lehetőségeket. A város- és településmarketing területén az MMSZ eddig is élen járt: a szövetség Városmarketing Intézete olyan tudástárat és szakmai gyakorlatot épített fel, amely példaértékű” – mondja Hinora Ferenc.

Az örök elrettentő példa

A Balásy-interjúnak Hinora Ferenc szerint egyetlen pozitív hozadéka van, méghozzá az, hogy ez a „coming-out” elrettentő példaként fog fennmaradni az utókornak. „A videóban látható összeomlás és kétségbeesés rávilágít, hogy nem éri meg eladni magunkat az „ördögnek”, és én hiszem azt, hogy ilyen még egyszer nem fog előfordulni a szakmánkban. Ez egy nagyon világos figyelmeztetés minden piaci szereplő számára arra, hogy hosszú távon csak tisztán, transzparensen, etikusan és valódi szakmai alapon lehet fenntarthatóan működni.”

Tekintettel arra, hogy fenti cégek a hazai rendezvény- és kommunikációs szakma nagy részével – több ezer alvállalkozóval – működnek együtt, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége (MaReSz) rendkívüli elnökségi ülést hívott össze május 6-án, hogy a kialakult helyzetet megvitassa.

A hazai rendezvényágazat jelenlegi helyzetének felmérése kapcsán a MaReSz Elnöksége leszögezi, hogy az állami beavatkozás piactorzító hatása a teljes rendezvényszektor működésére rányomta a bélyegét az ágazat cégeinek jelentős részét elzárva a lehetőségektől, komoly károkat okozva a szakma szereplői és ezáltal a teljes magyar gazdaság számára. Emellett, az elmúlt másfél évtized politikai környezete gátat szabott a hazai üzleti-, és konferenciaturizmus fejlődésének, hiszen számos jelentős nemzetközi nagyrendezvény emiatt kerülte el Magyarországot. Most esély mutatkozik arra, hogy a szakmai szempontok kerüljenek előtérbe, és hazánk ismét vonzó, elfogadott célpontja legyen a globális konferencia- és eseménypiacnak.

A MaReSz üdvözli a hazai rendezvény- és kommunikációs piaci környezetben elindult tisztulási folyamatokat, amelyek lehetőséget adnak a szektor alapjainak újragondolására és az egészséges üzleti klíma visszatérésére. A Szövetség meggyőződése szerint az ágazat hosszú távú stabilitását kizárólag a valós szakmai tudáson, az innováción és a transzparens működésen alapuló piaci mechanizmusok biztosíthatják.

A jelenlegi átmeneti időszakban a MaReSz kiemelt figyelmet fordít a tagságát alkotó szakmai szereplők, ügynökségek és technikai beszállítók helyzetére. Ezért átfogó felmérést indít a tagsága körében, hogy pontos képet kapjon a fennálló kintlévőségek mértékéről és a kifizetési láncok állapotáról, melynek eredményét megosztja a nyilvánossággal. A Szövetség aggodalommal figyeli, hogy a piaci folyamatok átrendeződése hogyan érinti a rendezvényszakma gerincét jelentő alvállalkozói rendszert, hiszen a kkv-szektor szereplőinek stabilitása nélkülözhetetlen a hazai rendezvényipar jövőbeli működőképességéhez.

A MaReSz haladéktalanul felveszi a kapcsolatot az alakuló Kormány illetékeseivel annak érdekében, hogy a piaci alapú, professzionális rendezvényszervezéssel kapcsolatos több évtizedes szakmai tudását megossza, a megfelelő szabályozói környezet kialakítását elősegítse, és a tagság visszajelzéseit is figyelembe véve akciótervet dolgozzon ki, amelyet az ágazat helyzetének rendezése érdekében megoszt a döntéshozókkal.

A szakmai szervezet továbbra is azon dolgozik, hogy a rendezvényszakmát vonzóvá tegye, így az utánpótlás-nevelés mellett – elkerülendő a COVID-járvány idején tapasztalt pályaelhagyásból adódó szakemberhiányt – kezdeményezi a rendezvényágazatban tevékenykedő szakemberek megtartását.

A MaReSz üdvözli a szabad piaci verseny visszaállításának lehetőségét és meggyőződése, hogy a hazai rendezvényszakma a kialakult helyzetben is helyt tud állni, képes betölteni az állami mamut cégcsoport kiesésével keletkező űrt.

Az állami kommunikációs költések utóbbi 5-10 évben sokszorosára felturbózott mértéke, az NKOH egyoldalú és kirekesztő tendereztetési gyakorlata, valamint a kapcsolódó közpénzek elköltésének módja jelentős piactorzító hatással járt a reklám- és médiaipar működésére.

A közbeszerzési piacon kialakult dominancia – a kommunikációs szakma működésével össze nem egyeztethető módon – nem a nyílt, transzparens verseny és szakmai teljesítmény mentén szerveződött, bizonyos esetekben etikai és morális határokat is átlépett, mely túl azon, hogy állampolgárok széles körét vezette félre, jelentős károkat okozott az iparág szakmai alapú, versenypiaci szereplői számára.

Ez a működés nemcsak gazdasági értelemben okozott kárt, hanem a szakmai minőség, az innováció és a hiteles kommunikáció rovására is ment. A kommunikációs iparág értékét a valós szakmai munka, a kreatív és stratégiai hozzáadott érték, valamint a verseny biztosítja. Ennek hiánya irreális árazással, fizetésekkel és juttatásokkal, szakmai tévképzetekkel torz képet alakított ki az iparágról és aláásta a bizalmat a megrendelői és társadalmi oldalon egyaránt.

A MAKSZ és az MRSZ kiáll a szakmai alapú, objektív, transzparens tendereztetés és az adatalapú, szakmai elvek mentén optimalizált kommunikációs tervezés és médiavásárlás mellett úgy az állami költések, mint a versenypiaci szereplők esetén, valamint a hirdetők és partnereik közötti korrekt együttműködés érdekében. Mindehhez olyan üzleti és szabályozási környezet kialakítása szükséges amely helyreállítja a versenyt, erősíti a bizalmat, valamint segíti a hazai kommunikációs iparág fenntartható fejlődését.

“Olyan adózási, jogi és versenykörnyezetre van szükség, mely biztosítja a gazdaság hosszú távú, stabil és folyamatos fejlődését, ezáltal erősödhet az üzleti és a fogyasztói bizalom, így a vállalatok nagyobb befektetéseket, beruházásokat vállalnak, többek között  a hosszabb távú erőteljesebb kommunikációba, márkaépítésbe. Egyúttal saját magunknak, az iparági szereplőknek is újra kell gondolnunk egyes kérdéseket a piac normalizálása és fenntartható fejlődése érdekében” – tette hozzá Novák Péter, a Reklámszövetség elnöke.

“A MAKSZ 30 éves fennállása óta a kommunikációs ipar egészének fejlődéséért és tisztaságáért dolgozik, és ennek megfelelően elutasít minden olyan gyakorlatot, amely nem a szakmai alapú, átlátható és fair piaci működést erősíti. Meggyőződésünk, hogy a piac helyreállításához egy olyan külső befolyástól mentes közbeszerzési gyakorlat szükséges mely minden, a feltételeknek megfelelő piaci szereplő számára valós esélyt biztosít az indulásra transzparens és korrekt értékelési szempontrendszer és folyamat mentén. A felelős megrendelői működés része, hogy az ügynökségek által végzett szakmai munka értéke elismerésre kerüljön, ideértve a tenderfolyamatok során végzett komplex, nagymennyiségű ügynökségi munkát is.” – egészítette ki Blaskó Nikolett, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége elnöke.

A két szakmai szervezet kész aktív szerepet vállalni minden olyan szakmai egyeztetésben és együttműködésben, amely a fenti célokat szolgálja, legyen szó piaci szereplőkről vagy állami döntéshozókról.

Photo by Alexander Grey on Unsplash, free license 

Az interjúban elmondta azt is, hogy az elmúlt években több száz milliárd forintos bevételt produkáló cégei mellett felajánlja az államnak három magántőkealapban lévő több tízmilliárd forint értékű befektetési jegyeit is.

A legnagyobb összeget Balásy Gyula cégei kapták: Rogán minisztériuma 4,7 milliárd forintos keretszerződéssel bízta meg a New Land Media Kft.-t és a Lounge Design Kft.-t, így indulhat az újabb kormányzati reklámkampány. Az Mfor.hu cikke szerint Balásy két cége az elmúlt kilenc és fél évben már több mint 200 milliárd forintos kormányzati megbízást kapott plakátokra, reklámokra. Az ügyészség fél éve nyomoz a két cég egyes, túlárazottnak tűnő szerződései miatt, de még nem jutottak semmire.

A támogatási listán többségben vannak a betegséggel, fogyatékkal élőket segítő szervezetek, és jó pár környezetvédelmi, kulturális egyesületet is találni. Van azonban pár meglepőbb tétel: 25 millió forinttal támogatja a kabinetiroda a Magyar Országos Horgász Szövetséget, amelynek elnöke Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselő. 22 millió forintot kapott a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége, és 8,5 milliót a kormány által rendszeresen kivételezett taxisok szervezete, az Országos Taxis Szövetség.

A listán 13 milliós, vissza nem térítendő támogatással szerepel a Magyar Sportújságírók Szövetsége, amelynek elnöke Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője. A Nemzeti Sport fontos szerepet tölt be a miniszterelnök életében, állítása szerint a napjait a sportlappal kezdi.

Aki valaha már nézett kormányinfót, tisztában van azzal, ki az a Breuer Péter, aki a Heti Tv főszerkesztőjeként az első sorból szokta kérdezni Gulyás Gergelyt, és nem épp a kritikus kérdéseivel tűnik ki. Breuer alapítványa, a Magyarországi Zsidó Közösségi Médiáért Alapítvány 8 millió forintot kapott Rogán minisztériumától – írja a Telex.

Tízmillió forintos minisztériumi támogatásban részesült a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet is „a digitális képességeinek fejlesztése céljából”. 30 millió forintos állami támogatás kapott a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége.

A Telex több olyan szervezetet is talált a támogatottak listáján, amelyekről szinte semmit nem találni az interneten. Ilyen a Civil Tájékoztatási Fórum Nonprofit Kft., amely 40 millió forintot kapott az idei működésére. A céget idén augusztus 25-én jegyezte be a bíróság, de a kabinetiroda már négy nappal korábban döntött a támogatásáról. A kft. tulajdonosa Bartal Csaba, a Múlt-kor című történelmi magazin kiadója, főszerkesztője.

Július elején jegyezte be a bíróság a Mozgásban a Kultúra az Ifjúságért Egyesületet, alig három héttel később már 7 millió forinttal járult hozzá a működéséhez Rogán minisztériuma. A szervezetnek nyoma sincs az interneten, a bírósági nyilvántartás szerint azonban alapítója és vezetője a fiatalok körében ismert név: Trunk Tamás.

A 21 éves Trunk sikeres alpesi síző, Dablty néven influenszer, a sneakerkultúra egyik legismertebb hazai alakja, a budapesti Sneakerness Fesztivál főszervezője. A Spirit FM rádión saját műsora is fut Corporation Z címmel, és cégeknek ad tanácsokat. A bírósági dokumentumból mindössze annyi derült ki a minisztérium által támogatott szervezetéről, hogy céljuk „a sport társadalmi alapjának kiszélesítése az ifjúság irányába”, „ismeretterjesztés, az ifjúság különböző kultúráinak, szcénáinak támogatása”, „a generációk közötti párbeszéd erősítése”, „az e-sport, sport, utcai sporthoz kapcsolódó társterületek felkarolásával a lokális identitás erősítése”.

Megkérdezték Trunk Tamást és a Miniszterelnöki Kabinetirodát is, hogy milyen célra kapta az egyesület a 7 milliós támogatást, és mire költik el a pénzt. Kíváncsiak voltak, hogy ki kezdeményezte a kapcsolatfelvételt, hogyan lehetséges, hogy alig három héttel az egyesület bejegyzése után már megszületett a döntés, és a minisztérium kért-e valamit a támogatásért cserébe.

„A Mozgásban a Kultúra az Ifjúságért Egyesület, mint általában a tevékenységeim közhasznú oldala generációk és kultúrák egymáshoz közelebb hozásáról szól” – válaszolta a lapnak Trunk Tamás. Válaszában hosszan írt a napokban rendezett Snekerness Fesztiválról, ahol célja volt, hogy a sokszínűség, a kultúrák és generációk együttes megértése része legyen az eseménynek. „A Culture Street színpadnak otthont adó rendezvényemen 8100 fő gyűlt össze a Millenárison, ami világszinten is kiemelkedő!”. A fenti kérdéseikre nem kaptak választ, a Miniszterelnöki Kabinetiroda pedig a cikk megjelenéséig nem reagált a megkeresésükre – teszik hozzá.

Photo by Ibrahim Rifath on Unsplash

Simon Krisztián hozzátette, nem akartak úgy járni, mint korábban a Forbes, amelyet egy másik vállalkozó az utcai standokról rendeltetett vissza bírósági úton, amiért szerepeltették őt a leggazdagabb magyarok toplistáján.

Balásy az elmúlt években lett az állami reklámköltések kizárólagos kezelője a New Land Media tulajdonosaként, így hatalmas összegek folynak át a cégbirodalmán, és egy jelentős hányad ott is marad a Balásy-cégek számláján. Az állami kommunikációval foglalkozó cégeinek 44 milliárd forintos adózott nyeresége volt 2016 óta. Csak tavaly 10 milliárd forint hasznot hoztak a propagandagyártásban utazó Balásy-vállalkozások, a New Land Media és a Lounge Design.

Hozzá, illetve cégéhez köthető a Stop Soros, vagy az Állítsuk meg Brüsszel-t- kampány is – írja a 24.hu.

Balásy Gyula nemrég egy balatoni autóversenyen futott bele a 444.hu kamerájába. A videóból többek között kiderül, hogy Balásy, miután elromlott a Ferrarija, végül Lamborghinivel vett részt a versenyen. Arra a kérdésre, hogy a sikerhez kellenek-e politikai kapcsolatok, azt válaszolta: Nem, dehogyis – teszik hozzá.

Fotó: 444.hu