Az Európai Unió – digitális stratégiája részeként – szabályozza a mesterséges intelligenciát (MI) annak érdekében, hogy jobb feltételeket biztosítson annak fejlesztéséhez és használatához, illetve csökkentse potenciális kockázatait. Az Európai Bizottság még 2021-ben tett javaslatot a terület szabályozására, majd a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet (AI Act) az EU Tanácsa és az Európai Parlament jóváhagyása után 2024. augusztus 1-én lépett hatályba. Az uniós rendelet a MI-rendszereket négy kategóriába sorolja az elfogadhatatlan kockázatot jelentő rendszerektől a minimális kockázatú megoldásokig. A nagyobb egyéni felhasználói és társadalmi kockázattal járó megoldásokra szigorúbb szabályok vonatkoznak.

A rendelet Magyarországon is kötelező erejű – azaz nem kell külön a magyar jogrendbe emelni –, a végrehajtásáról szóló magyar törvény pedig megteremti a jogszabály alkalmazásának intézményi hátterét. Legtöbb rendelkezése most december 1-én hatályba is lépett. A törvény és végrehajtási rendelete kijelöli a végrehajtásért felelős hazai hatóságokat. Az MI bejelentő hatóság a Nemzeti Akkreditáló Hatóság, amely az MI-rendszerek jogszabályi megfelelőségét értékelő szervezeteket jelöli ki és felügyeli. Az MI piacfelügyeleti hatóság pedig a vállalkozásfejlesztésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium, amely a jogszabályok betartását, azaz a rendszerek jogszerű használatát ellenőrzi. Ez a hatóság szabhat ki szankciókat, így például bírságokat – ez 15 millió euró vagy az árbevétel 3 százaléka is lehet. Kiemelt bírság szabható ki az elfogadhatatlan kockázatot jelentő tiltott rendszerek használata miatt: ez elérheti a 35 millió eurót vagy az árbevétel 7 százalékát is. Ide tartoznak például a manipulációs és tudatalatti technikák, illetve a viselkedés, társadalmi-gazdasági státusz vagy személyes jellemzők alapján osztályozó szociális pontozás (social scoring) is.

„A jogszabály szerint a cégeknek gondoskodniuk kell a munkatársak jártasságágáról. Meg kell ismertetni velük az MI lehetőségeit, kockázatait és az általuk okozható károkat. Mindehhez folyamatos képzésekre lesz szükség, hiszen a terület rohamosan fejlődik: az uniós rendelet tárgyalása és elfogadása közti időben jelentek meg például a nagy nyelvi modellekre épülő olyan szolgáltatások, mint a ChatGPT, és ennek tanulságait folyamatosan építették be a jogszabályba – mondta dr. Vári Csaba, a Baker McKenzie IPTech praxisának vezetője. – Emellett érdemes leltárt készíteni a vállalatoknak arról is, mire és milyen mesterséges intelligenciát alkalmaznak, illetve meg kell vizsgálni, hogy egyáltalán szükséges-e a használatuk. Külön figyelmet kell fordítani az MI-rendszerek biztonsági kérdéseire.”

Az ügyvédi iroda tapasztalatai szerint változó a magyarországi vállalatok felkészültsége. Elsősorban a nagyvállalatok foglalkoznak az MI-jártasság megteremtésével, nemcsak a február óta érvényes törvényi kötelezettség miatt. Jelentős kihívás az úgynevezett shadow AI, amikor a munkavállalók jóváhagyás nélkül használják a mesterséges intelligenciát, sokszor érzékeny céges adatokat megosztva – ez jelentős károkat tud okozni, hiszen nem lehet tudni, hova kerülnek ezek az adatok. Így fontos annak belső tudatosítása, hogy az MI használatával ne kerüljenek ki üzleti titkok vagy személyes adatok. Ugyanígy látható az is, hogy a kiberbűnözők is mesterséges intelligenciával dolgoznak, és ennek felismerése komoly kihívást jelent a munkavállalók számára.

A most elfogadott törvény rendelkezik a tesztkörnyezet létrehozásáról is – ezt szintén a piacfelügyeletért felelős minisztérium alakítja ki. Itt a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek szabályozott környezetben tesztelhetik, hogy termékeik megfelelnek-e az MI rendeletnek. A rendelkezés ezen része 2026. augusztus 2-án lép majd hatályba.

A vállalatok jobb felkészülése és – elsősorban a KKV-kra és a közepes méretű cégekre vonatkozó – szabályok egyszerűsítése, az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében az Európai Bizottság novemberben közzétett egy több jogszabályt is érintő úgynevezett digitális omnibusz csomagot. Ez többek között elhalasztaná a nagy kockázatú rendszerekre vonatkozó rendelkezések hatályba lépését, legfeljebb 2027 végéig. A Bizottság javaslatát azonban még az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is el kell még fogadnia, ezért a cégeknek érdemes folyamatosan figyelemmel kísérniük a rájuk vonatkozó rendelkezések módosulását.

Fotó: joel-filipe-VuwAfoHpxgs-unsplash_800, free license

A Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) felhívására, a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) és a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) együttműködésében, az Önszabályozó Reklámtestület (ÖRT), további 8 szakmai szervezet, valamint a KPMG, a Baker McKenzie és a Microsoft támogatásával jött létre az első átfogó szakmai AI útmutató.

A mesterséges intelligencia rendszerek adta lehetőségek átalakították a tartalom előállításának és terjesztésének módját és új kérdéseket vetettek fel a kommunikációs iparág szakmai folyamataival és az ide kötődő minőségi és etikai kérdések szabályozásával kapcsolatban.

Bár az EU 2024-es AI Act rendelete fektette le a szabályozás alapjait, az iparág-specifikus és etikai kérdések megválaszolása a szakmai közösségekre maradt. Erre a kihívásra reagál elsőként a média és marketingkommunikációs iparág az AI kézikönyvvel, amely hat kulcsfontosságú területre fókuszál. (1. Fogalmi alapok és AI szótár, 2. Jogi és szabályozási tudnivalók, 3. Etikai dilemmák és megoldási javaslatok, 4. Szerzői jogi kérdések, adatbiztonsági protokollok, 6, Iparági együttműködés.)

A kézikönyv önellenőrzési listákkal és konkrét javaslatokkal nyújt gyakorlati segítséget a napi munkához, miközben a stratégiai döntéshozatalt is támogatja. A 2025 áprilisában lezárt, 1.0-s verziót a kiadó 12 szervezet a technológiai és jogi változásoknak megfelelően folyamatosan frissíteni fogja.

„A Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége számára kiemelten fontos, hogy a mesterséges intelligencia használatának etikai, jogi és piaci keretei közösen vállaltak és átláthatók legyenek. Büszkék vagyunk, hogy az összefogáson keresztül a hazai kommunikációs iparág elsőként ismerte fel az önszabályozás szükségességét és felelősségét a mesterséges intelligencia rohamos és csak részben szabályozott terjedésével kapcsolatban. Tagügynökségeink nap mint nap hidat képeznek a médiatulajdonosok, a technológiai szolgáltatók, a hirdetők és a kommunikációs ipari szakemberek között, így első kézből tapasztalják meg az AI nyújtotta lehetőségeket és dilemmákat. Az elkészült AI kézikönyv egyedülálló együttműködés eredménye, amely jól mutatja, mekkora szükség van közös álláspontokra ebben a gyorsan változó technológiai környezetben” – mondta el Blaskó Nikolett, a kezdeményezést életre hívó Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének elnöke.

Kovács Tibor, az MLE elnöke szerint: „A Reuters Digital News Report 2025 szerint a felhasználók ugyan nyitottak az AI által ajánlott hírekre, de továbbra is nagyra értékelik az emberi szerkesztők ítéletét és a hitelességet, amit csak a tapasztalt újságírók tudnak biztosítani. Ezért minden eddiginél fontosabb, hogy a média transzparensen használja az új technológiát és továbbra is kiemelt szerepet kapjon az algoritmusoktól független (emberi) újságírás, amely a hitelesség záloga marad. Az is kiemelten fontos a tartalomkészítők számára, hogy a szellemi tulajdonunkat jogszerűen és átlátható módon használják fel az algoritmusok betanítására. Többek között ezért is fogott össze a hazai média- és reklámipar: egyedülálló módon, közösen dolgoztunk ki egy kézikönyvet, amely iránymutatást ad az AI felelős, átlátható és etikus használatához. Nemcsak a jogi és adatbiztonsági kérdésekre adunk választ, hanem segítünk eligazodni abban is, hogy mikor bízhatjuk rá magunkat egy algoritmusra – és mikor kell megálljt parancsolnunk annak. A kérdés már nem az, hogy használjuk-e az AI-t, hanem az, hogyan tegyük ezt felelősen. Ez az útmutató ebben nyújt segítséget – hogy ne csak túléljük, hanem felelős módon formáljuk is a jövőt megőrizve hitelességünket.”

„A mesterséges intelligencia térnyerése alapvető változást hoz a marketing és kommunikáció világában is. A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) a megbízói oldal meghatározó szakmai szervezeteként kiemelten fontosnak tartja, hogy tagjai – köztük a hazai piac legnagyobb hirdetői – első kézből juthassanak átfogó és gyakorlati útmutatáshoz a mesterséges intelligencia alkalmazásának aktuális jogi, etikai és operatív kérdéseiben” – mondta Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke. “Kiemelten fontos, hogy az ügynökségeken és a tartalomkészítőkön túl maguk a megbízók is átlássák, értsék, sőt – napi működésük során – aktívan használják az új technológia adta lehetőségeket. Hisszük, hogy a mesterséges intelligencia tudatos alkalmazása nemcsak a márkák és vállalatok hosszú távú sikeréhez járul hozzá, hanem a megbízók és ügynökségek közötti együttműködés színvonalát is új szintre emeli – erősebb partnerséget, jobb megértést és hatékonyabb közös munkát eredményezve” – hangsúlyozta az MMSZ elnöke.

A kézikönyv ingyenesen elérhető és letölthető a http://marcom-ai-guide.hu weboldalon. A hiánypótló útmutató alkalmazását  szakmai konferenciák és workshopok támogatják majd.

A jogrendszer nem minden ügyet tud hatékonyan elbírálni – ide tartoznak például a különböző kis perértékű ügyek –, így az érintettek igazságszolgáltatáshoz fűződő jogai sérülnek. Ezen ügyeket a magyar jog például gyorsított eljárások keretében vagy békéltető testületek előtt igyekezett és igyekszik kezelni, de ezek sem teljesen hatékony megoldások. Az ügyek egy része így rendezetlen marad, jelentős részük pedig a jogrendszeren kívül talál megoldást: a kártyatársaságok, online fizetési megoldások, online piacterek vitarendezési központjai, eljárásai tulajdonképpen polgárjogi vitákat bírálnak el, évente több tízmilliós nagyságrendben.

„Világszerte van arra törekvés, hogy hasonló szolgáltatásokat a jelenlegi jogrendszer mellett állami szereplők, köztestületek nyújtsanak, és ebben a mesterséges intelligencia közreműködését is igénybe vennék – mondta el dr. Tamási Artúr, a Baker McKenzie vitarendezési csoportjának társ-vezetője. – A vitarendezés olyan terület, ahol az MI bíráskodásnak lenne helye. A részvételt ugyanakkor nem lehet ebben kötelezővé tenni, és biztosítani kell a bírói felülvizsgálat jogát a résztvevőknek.”

Valóban elképzelhető, hogy a hasonló esetekben a mesterséges intelligencia a rendelkezésre álló iratok alapján elemzi a jogesetet, és meg is hozza az ítéletet? A korábbi ügyek, ítéletek MI elemzése és az azon alapuló jogszolgáltatás technológiai problémákat is felvet. A szabályozók gyorsan változnak, és ezzel a jelenlegi MI rendszerek nem tudnak lépést tartani. Nem úgy működnek, hogy egy adott tényállásra alkalmazzák a szabályokat, hanem az adott tényálláshoz hasonló esetekre keresnek döntéseket. Ez azt is jelenti, hogy alkalmazásuk az angolszász esetjogban jobban elképzelhető, mint az átfogó, absztrakt szabályokon alapuló kontinentális jogrendszerben – ahova Magyarország is tartozik. Az MI ráadásul csak az okiratokra tudna támaszkodni, a bíráskodás viszont nem csak jogalkalmazás, hanem – különösen első fokon – az érintettek meghallgatásán, egyéb bizonyítási cselekményeken alapuló ténybíráskodás.

A mesterséges intelligencia határozatot egyelőre nem hoz, de elő tudja készíteni

Ha a végső döntésre még nem is, a döntés-előkészítés támogatására már alkalmas lehet a mesterséges intelligencia. A bírói határozat a piramis csúcsa, de rengeteg adminisztratív feladat, az ügyiratok összefoglalása, az adatbázisok ellenőrzése van „a piramis alján”. Van-e újdonság az újonnan beadott ügyiratokban az eddigi iratokhoz képest? Hol nyilatkozott az eljárás során már erről valamelyik fél? Ezek felkutatásában az MI közreműködése hasznos segítséget jelent a jogászoknak.

„Az ügyvédi irodák a kollégák megfelelő tréningjét követően már számos ilyen MI alapú, jogi szolgáltatásokra optimalizált eszközt használnak a munka hatékonyságának növelésére – mondta el dr. Vass Réka, a Baker McKenzie vitarendezési csoportjának szenior ügyvédje. – Az etikus alkalmazás érdekében elengedhetetlen, hogy ezek az eszközök meg tudják őrizni az ügyvédi vagy üzleti titkot, és ki kell szűrni az MI ’hallucinálását’ is.”

Az MI megoldások használhatók például jogi átvilágításokra, a dokumentumok áttekintésére, kutatásokra – az adott idézetek forrásának megjelölésével –, komplexebb szövegek összefoglalására, lényegük kiemelésére és jogi iratok vázlatának elkészítésére.

Léteznek emellett MI alapú jogi asszisztensek, „virtuális recepciósok” a munka támogatására: a prioritások meghatározására, a felek közötti időpont-egyeztetésre, titkári jellegű feladatok elvégzésére. Más eszköz a szerződésmenedzselésben segít: feldolgozza azokat, kiemelve a lényeges elemeket, vagy éppen a lejáratra vonatkozó emlékeztetőt állít be. Bizonyos MI megoldások alkalmazhatók a megfelelőségi eljárásokban: ezek nagy mennyiségű adathalmazból ki tudják szűrni a személyes adatokat vagy üzleti titkokat, ezáltal segítve bizonyos iratok anonimizálását.

Az MI alkalmas az ügyekkel kapcsolatos „jóslásra” is. A bírósági statisztikák alapján megállapítható egy adott ügy várható hossza, sőt, akár a kimenetele is. Ugyanakkor több jogban kifejezetten tiltják a bírók vagy választottbírók ez alapján való profilozását – írják.

Photo by Igor Omilaev on Unsplash

Az MI-Rendelet húsz nappal a kihirdetést követően lép hatályba, azonban az abban foglalt szabályokat csak később kötelesek alkalmazni az érintett cégek.

Az MI-Rendelettel kapcsolatos legfontosabb határidők az alábbiak:

• augusztus 1: Az MI-Rendelet hatályba lépése.
• február 2: Alkalmazandóvá válnak az általános rendelkezések és a „tiltott MI gyakorlatokra” vonatkozó szabályok, például a kiszolgáltatott csoportokat kihasználó és a munkahelyeken, illetve az oktatási intézményekben alkalmazott érzelemfelismerő rendszerek használatának egyértelmű tilalma.
• augusztus 2: Alkalmazandóvá válik számos, többek között az általános célú MI-modellekre és az illetékes hatóságokra vonatkozó szabály.
• augusztus 2: Alkalmazandóvá válik az MI-Rendelet legtöbb további rendelkezése, ideértve például annak III. mellékletében felsorolt, magas kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó kötelezettségeket.
• augusztus 2: Az MI-Rendelet teljes mértékben alkalmazandóvá válik, ideértve a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó összes kötelezettséget.

„Tekintettel arra, hogy az MI-Rendelet számos kötelezettséget ír elő, az  érintett szervezetekre vonatkozóan, érdemes időben megkezdeniük a felkészülést, hogy megfeleljenek az új szabályoknak” – hangsúlyozta dr. Vári Csaba és dr. Gaál András, a Baker McKenzie Ügyvédi iroda szakértő ügyvédei.

Photo by Igor Omilaev on Unsplash

Dr. Horányi Márton 2007-ben kezdte meg pályafutását a Baker McKenzienél, és rövid kitérő után 2016-ban tért vissza immár helyi partnerként és a versenyjogi csoport társvezetőjeként. Az elmúlt évek során rendkívüli szakértelmet és elhivatottságot mutatott a határon átnyúló versenyjogi ügyek kezelésében, ami hozzájárult az iroda helyi és globális piaci pozíciójának erősítéséhez. Vezető jogi szaklapok értékelése alapján kiemelt helyen rangsorolt szakember. Feladatai közé tartozik majd a budapesti versenyjogi csoport további fejlesztése, kiemelt figyelemmel a compliance területre.

„Márton kiváló versenyjogász, és remek kolléga. Nagy öröm számunkra, hogy a versenyjogi csoportban új nemzetközi partnert köszönthetünk; úgy véljük, hogy ez a kinevezés egyértelműen a hazai praxisunk elmúlt években elért eredményeinek köszönhető” – hangsúlyozta dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a versenyjogi csoport alapítója és a budapesti iroda korábbi irodavezető partnere.

Szintén 2024. július 1-jével dr. Orosz Dániel helyi partnerként folytatja munkáját a vállalatfelvásárlási és társasági jogi csoportban. Ő 2015-ben csatlakozott az irodához, és az elmúlt években jelentős tapasztalatot szerzett nagyértékű és határokon átnyúló, sok esetben díjnyertes, vállalatfelvásárlási (M&A) és private equity ügyletek terén. Ezen felül, vezető szerepet tölt be a budapesti iroda energiajogi praxisában; kiemelt tapasztalatokat szerzett mind tradicionális energiajogi ügyletek terén, mind megújuló energiával kapcsolatos projektekben.

„Dániel szakmai hozzáértése és elkötelezettsége nagy érték számunkra. Új szerepkörében még magasabb szinten fogja képviselni irodánkat, és közösen folytatjuk az M&A és az energiajogi szakterületeink fejlesztését” – tette hozzá dr. Fehérváry Ákos, a Baker McKenzie budapesti irodájának irodavezetője és M&A csoportjának vezetője.

Fotó: Barcroft Media via Getty Images

A globális minimumadó az adóoptimalizálás eredményeképpen kialakuló káros és fenntarthatatlan adóversenyre válaszul született. Megjelenése túlzás nélkül az elmúlt ötven év legjelentősebb fejleménye a nemzetközi adózásban.

Globális minimumadó – miért van rá szükség? 

Az adózás főszabályként a cég vagy a menedzsment fizikai jelenlétéhez kötődik. Ez a jelenlét – az adóilletőség – nemzetközi szinten könnyen változtatható, és ennek megfelelően az egyes országok adócsökkentésekkel kívánták magukhoz csábítani a cégeket. Ezzel párhuzamosan a digitalizációval nincs már szükség a fizikai jelenlétre, sem, így a jövedelem egyre könnyebben csoportosítható át az alacsonyabb adókulcsú országokba. A társaságiadó-kulcs ennek következtében világszerte jelentősen, felére-harmadára csökkent, és az összes érintett költségvetés számottevő adóbevételektől esett el. Az OECD statisztikái szerint a társaságiadó-kulcsok globális átlaga 2000 és 2018 között 32,5%-ról 23,9%-ra csökkent.

A nemzetközi adózás jelenleg különböző kettős adózást elkerülő bilaterális egyezményeken alapul – Magyarország is százas nagyságrendben kötött ilyen megállapodásokat. A 2010-es évekre egyre fokozódó adóverseny negatív spirálja fenntarthatatlanná tette ezt a rendszert, és paradigmaváltásra volt szükség.

Az adóverseny felszámolását az OECD tűzte ki célul a BEPS (adóalap-erózió és nyereségáthelyezés) intézkedéscsomaggal, amelyhez az Európai Unió is csatlakozott két adóelkerülés elleni irányelvvel (ATAD). Ezek az adózók szintjén kezelik a problémát, ugyanakkor nem adnak megoldást az országok közötti káros adóverseny kezelésére. Az OECD BEPS 2.0 projektje ezért már – a digitális gazdaságban keletkező jövedelmek adóztatása mellett – ajánlásként a globális minimumadót is felvetette. Az OECD javaslatát az Európai Unió 2022-ben irányelvbe foglalta, így az tagállamai számára kötelező. Az uniós irányelv a tagállamok 2023-as implementálása után 2024-ben lépett hatályba.

Hogyan működik a globális minimumadó?

A minimumadó célja, hogy az érintett vállalatcsoport fizetett adóterhe elérje a 15 százalékot. Hatálya alá a 750 millió euró konszolidált árbevételt elérő vállalatcsoportok és azok tagjai esnek – az EU-ban akkor is, ha csak egy országban működnek.

„A január 1-jével bevezetett minimumadó mintegy két-háromezer magyar vállalatot érint: minden olyan céget, amely a szabályozásban meghatározott mértékű árbevételt elérő vállalatcsoport tagja. A megfelelés ezeknek a vállalatoknak hatalmas adminisztrációs terhet jelent, a kiegészítő adó megfizetésének elmulasztása pedig jelentős összegű mulasztási bírsággal jár – mondta el dr. Bodrogi-Szabó Tímea, a Baker McKenzie adójogi csoportjának ügyvédje.

A minimumadó összegének megállapításához a különböző csökkentő és növelő tételek figyelembevételével – minden országban egységes módszerrel – kiszámolják a hipotetikus „Globe jövedelmet”, amely az adó alapja lesz. Ez különbözhet a helyi társasági adó alapjától.

Ezt követően megállapítják a cég által ténylegesen megfizetett, úgynevezett „lefedett” adókat. Mivel a minimumadó célja a társasági adóval kapcsolatos adóverseny letörése, ezért ehhez az ilyen jellegű adókat veszik figyelembe. Magyarországon ez a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója. A tényleges adómérték a lefedett adók és a Globe jövedelem hányadosa. Ha az így számított tényleges adómérték nem éri el a 15 százalékot, akkor a vállalatnak ezt a különbözetet kell megfizetnie. Ez a kiegészítő összeg (angolul top-up tax) a globális minimumadó.

Mivel a globális minimumadóban elsősorban multinacionális cégek érintettek, fontos kérdés, hogy melyik ország szedi be a kiegészítő adót – mondta el dr. Bodrogi-Szabó Tímea. – Az OECD olyan egymásra épülő beszedési szabályokon alapuló, bonyolult rendszert alakított ki, amely biztosítja, hogy semelyik államnak ne érje meg kimaradni – annak ellenére, hogy az EU-n kívüli országoknak nem kötelező átvenni a javaslatot. Nem véletlen, hogy a rendszerhez az Európai Unión kívüli országok is sorra csatlakoznak.”

A minimumadó kiszámításának szabályai

Az első szabály – a jövedelem-hozzászámítás szabálya (IIR) – alapján az aluladóztatott csoporttagok után az anyavállalat fizeti meg a kiegészítő adót a saját illetősége szerinti ország adóhatóságának. Ezzel a szabállyal azonban az az ország, amelyben az aluladóztatott leányvállalat található jelentős adóbevételtől eshet el az anyavállalat országának javára.

Erre jelenthet megoldást a szabályozás szerint, hogy különbözetet ne az anyavállalat, hanem elismert belföldi kiegészítő adóként (QDMTT) a leányvállalat országának adóhatósága szedje be – nem véletlen, hogy ezt az adót minden EU-s tagállam, így Magyarország is bevezette.

A kiegészítő adó megfizetése ugyanakkor még ez esetben elkerülhető lenne: ha az anyavállalat országa nem csatlakozott a globális minimumadó rendszeréhez (erre az EU-n kívül lehetőség van), legalább egy leányvállalata pedig olyan országban működik, ahol a QDMTT-t nem alkalmazzák, akkor a leányvállalatok adóilletőségét érdemes lenne ebbe az országba helyezni.

Ennek a helyzetnek a megoldására vezették be az aluladóztatott kifizetések szabályt (UTPR). A UTPR az IIR szabály védőhálójaként működik. Szemben az IIR szabállyal, a UTPR „alulról felfelé” építkezik és olyan mértékben utalja a kiegészítő adót az aluladóztatott csoporttag országához, amelyen mértékben az érintett csoporttag aluladóztatott jövedelme nem tartozik más országban az IIR szerinti adókötelezettség alá. Vagyis ebben az esetben a kiegészítő adót az globális minimumadót nem implementáló anyavállalat helyett az aluladóztatott csoporttag fizeti meg a saját országában. Ezzel a biztonsági mechanizmussal hoz létre a globális minimum adó egy zárt rendszert. Így az anyavállalat országa is érdekeltté válik a csatlakozásban, hiszen adóelőnyt már nem tud biztosítani, a kiegészítő adóbevételből viszont más ország részesül.

Az eddigi implementálási gyakorlat azt mutatja, hogy az átültető országok túlnyomó része bevezet QDMTT szabályt, vagyis nem engedi, hogy a saját területén lévő aluladóztatott csoporttagokra jutó kiegészítő adót más ország költségvetése szedje be. Ez a tendencia nemcsak az egyes országokra eső kiegészítő adó beszedésének hatékonyságát biztosítja, hanem egyszerűsíti is a rendszert, mert az anyavállalat mentesül a kiegészítő adó kiszámítása és beszedése alól azon csoporttagok vonatkozásában, amely csoporttagok országában létezik QDMTT szabály.

Az Önszabályozó Reklámtestület és a Magyar Reklámszövetség a közelmúltban jelentősen módosította, 24 szakmai szervezet pedig már alá is írta a Magyar Reklámetikai Kódexet. A felülvizsgált kódex június 30-án lép hatályba, és kiemelten témái közé sorolható a környezetvédelem, az új formájú digitális reklámok, az influenszermarketing, a gyermek- és fiatalkorúak védelme, a szerencsejáték vagy az egészséges testkép támogatása. Részletesebb szabályokat vezet be továbbá számos termékkategóriában, az egészségügyi termékektől és kozmetikumoktól az élelmiszereken, italokon és étrendkiegészítőkön keresztül a járművekig.

„Az új kódex hatálybalépésére tekintettel javasoljuk az érintett vállalkozások, illetve iparágak számára, hogy vizsgálják felül hirdetési gyakorlataikat – javasolja dr. Laczkó Máté, a Baker McKenzie ügyvédje. – A szabályozásban foglalt elvek emellett iránymutatásként szolgálhatnak azoknak a piaci szereplőknek is, akik ugyan nem aláírói a kódexnek, de bizonytalanok abban, hogy kereskedelmi gyakorlataik megfelelőek-e.”

Az új kódex alapjaiban módosította a környezetvédelemmel kapcsolatos cikkelyt, és a – termék vagy cég környezetre gyakorolt pozitív hatásáról szóló – „zöld állítások” szabályozásával elébe megy az EU még csak tervezett irányelvének is. A hirdető nem hivatkozhat saját érdemeként olyan környezeti előnyre, amely kötelező jogszabályi előírásból ered vagy az érintett piacon általános gyakorlatnak tekinthető. Zöld, illetve ökológiai jelzők – például környezetbarát, környezettudatos, öko, bio, organikus – csak abban az esetben használhatók, ha azt megfelelő EU-s vagy belföldi szervezet védjegye igazolja. A szabály alól nincs kivétel, így védjegy nélkül akkor sem tehető ilyen állítás, ha egyébként tudományosan alátámasztott lenne.

Az új kódex emellett tiltja az élelmiszer-, illetve energiapazarlás ábrázolását, a jogszabály által már betiltott egyszer használatos műanyagok megjelenítését, a hulladékkezelést pedig preferált szelektív hulladékgyűjtésként bemutatni.

Az új Kódex reflektál a digitalizáció legújabb technikai vívmányaira. A szabályozás körébe került így például a virtuális és kiterjesztett valóság, az okoseszközök, a keresőhirdetés, a terméket, szervezetet vagy szolgáltatást népszerűsítő reklámjáték (advergame), a folyamatokat játékszerűvé tévő játékosítás (gamification) és a játékon belüli reklám (in-game advertising) is. A kódex beépítette továbbá az úgynevezett sötét mintázatok – a fogyasztók online döntéseit manipuláló kereskedelmi gyakorlatok – uniós szabályozását is.

Önálló cikkelyt kapott a korábban nem szabályozott influenszermarketing is. Ilyennek minősül – a Gazdasági Versenyhivatal vonatkozó iránymutatásával összhangban – minden tartalom, amelyet az influenszer gazdasági érdekből készített vagy tett közzé, az influenszer pedig a követőtábor nagyságától függetlenül bárki (ideértve a kitalált személyeket is), aki az interneten gazdasági célból tartalmat közöl.

Szponzoráció esetén az influenszerreklámnak első helyen – például az első képen, a címben, címke vagy hashtag alkalmazásával – kell egyértelműen utalnia az ellenszolgáltatás tényére. Az ilyen reklámért az influenszert, a reklámozót és a közreműködő vállalkozásokat – például az ügynökséget vagy a médiavállalkozást – egyetemleges felelősség terheli.

A Kódexen végigvonul az elvárás, hogy a reklámok az egészséges életmódot pozitív színben tüntessék fel. Ezek a szabályok külön hangsúlyt kaptak az egészségügyi termékek, kozmetikumok, élelmiszerek és étrendkiegészítők reklámozására vonatkozó speciális szabályozásban.

Az alkalmazott modellek (és utómunkálatok) nem népszerűsíthetik az extrém vékony testalkatot, a kozmetikumok pedig csak korlátozásokkal reklámozhatók fiatalkorúaknak. Ezen reklámok nem használhatják ki a fogyasztó környezetvédelmi aggályait és nem építhetnek a környezetvédelmi tudatosság hiányára. Az élelmiszerhirdetések pedig nem tüntetheti fel negatív színben azokat, akik aktív, egészséges életmódot folytatnak.

Jelentős változás, hogy az új kódex speciális szabályokat vezetett be a korábban külön nem szabályozott étrendkiegészítőkre. „Ezen szabályok közül a legfontosabb, hogy az étrendkiegészítő reklámja nem terjedhet túl az egészség fenntartásán, nem sugallhatja azt, hogy beteg emberek szükségleteit elégíti ki.”

A járművek reklámozásának szabályozása több ponton kiegészült: így például a terepjárók és összkerékmeghajtású járművek nem hirdethetők környezetkímélőként, a vezetői asszisztensrendszer és hasonló technológiák nem ábrázolhatók úgy, mint amelyek helyettesítik a vezetőt és a vezetői képességeket. Környezetvédelmi okokból a reklámban lehetőség szerint úgy kell bemutatni az autót, hogy abban egyidejűleg több ember ül.

A szerencsejátékokra vonatkozó szabályok is kiegészültek. Ezek reklámja nem sugallhatja, hogy aki többet kockáztat, az többet is nyer, illetve azt sem, hogy alkalmas anyagi veszteségek visszanyerésére. Emellett nem célozhat fiatalkorúakat, illetve nem építhet kiszolgáltatott csoportokra. Korábban nem szabályozott területként a kódexbe került a fogadási tippszolgáltatással kapcsolatos reklám is.

Fotó: Tingey Injury Law Firm/unsplash.com

A New Lawyer Challenge versenyt 2018-ban hozta létre a Baker McKenzie azzal a céllal, hogy a részvevők betekintést nyerhessenek az ügyvédi munka sokszínűségébe és a mindennapok során felmerülő aktuális vagy jövőbe mutató jogi kérdésekbe.

A háromfordulós versenyen nyolc-tíz fő jut a döntőbe, közülük az első három helyezett pénzjutalomban részesül. A Wolters Kluwer különdíját a legkiemelkedőbb előadást bemutató versenyző kapja, emellett pedig minden döntősnek egy éves jogtár előfizetés jár. A pénz- és könyvjutalmon túl az első három helyezett hallgatónak lehetősége van gyakornokként csatlakozni az ügyvédi irodához, ahol mentorálás mellett jelentős tapasztalatra tehetnek szert.

„A versenyt azzal a céllal hoztuk létre, hogy azt a komplex tapasztalatot, amellyel irodánk rendelkezik, minél több joghallgató számára elérhetővé tegyük, így segítve őket pályaorientációjukban. Különösen fontosnak tartjuk ezt a vidéki jogi egyetemek hallgatói esetében, akiknek gyakornokként lényegesen kevesebb lehetőségük van nemzetközi ügyvédi irodáknál tapasztalatot szerezni” – mondta el a programról dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a Baker McKenzie ügyvédi iroda partnere.

Fotó: Giammarco Boscaro/unsplash.com

A cégeknek nehéz felmérni a valós környezeti lábnyomukat, mert – ha a saját tevékenységüket monitorozzák is – ellátási láncuk szereplőiről rendszerint nagyon kevés információ áll a rendelkezésükre. A megkérdezett vállalati vezetők 41 százalékban nyilatkozták, hogy nincs rálátásuk a cégük valós kibocsátására, és 40 százalékuknál folyik jelenleg vizsgálat ennek megállapítása érdekében. Egy szervezet egyedül nem képes elegendő mennyiségű releváns információt szerezni a környezeti lábnyomával kapcsolatban. Ha következetesen törekszenek a zéró kibocsátás elérésére, elengedhetetlen a lánc többi szereplőjének – például a beszállítók ­– bevonása.

A kiterjedt ellátási lánc problémája

A hálózat kiterjedtsége hátráltatja a leggyakrabban a cégeket abban, hogy jelentős eredményt érjenek el a kibocsátásuk visszaszorításában: a megkérdezettek kétharmada szerint a legnagyobb kihívás a teljes ellátási lánc zéró kibocsátásra átállítása lenne. A folyamat jelentős költségekkel járna, ami a válaszadó vállalatok 70 százaléka számára problémát jelent a cél eléréséhez szükséges kiadások fedezete, 58 százalékuknál pedig közel sincs elegendő erőforrás az átállásra.

A nagyvállalatoknak ugyanakkor készen kell állniuk akár a kiterjedt ellátási láncuk felülvizsgálatára is, amennyiben az Európai Unió elfogadja a vállalatok belső átvilágításáról szóló ún. CS3D irányelvet. Az irányelv értelmében az abban foglalt feltételeknek megfelelő nagyvállalatok kötelesek lesznek belső átvilágítási szabályzatot alkotni, amely alapján azonosítaniuk kell a tevékenységükből, illetve a tartós üzleti kapcsolataikból eredő tényleges és lehetséges káros  környezeti hatásokat.

„Egy-egy társaság tényleges értékét, a befektetők irányába fennálló vonzerejét, valamint finanszírozását jelentős mértékben képes befolyásolni a társaság ESG követelményeknek való megfelelése. Nem lehet ugyanakkor elégszer hangsúlyozni, hogy a mozaikszó nem kizárólag környezetvédelmi követelményeket foglal magában, így egy társaságnak mindenképpen javasolt az ellátási láncát nemcsak fenntarthatósági szempontból felülvizsgálni, de azt is fel kell mérnie, hogy miként befolyásolja a cég vállalatirányítási, vagy társadalmi felelősségvállalás iránti értékelését, ha egyebek mellett nem a piac diligens szereplőivel köti meg a társaság működése szempontjából alapvető jelentőségű szerződéseket” – magyarázza dr. Orosz Dániel, a Baker McKenzie ügyvédje.

Pontatlan számítások

A kibocsátás mérséklése általában alulfinanszírozott terület a vállalatoknál, méghozzá gyakran azért, mert nem tudják pontosan kiszámítani, mennyit költenek karbonlábnyomuk csökkentésére. Erre a legtöbb esetben csak becslések állnak rendelkezésre: a felmérésben megkérdezett vezetők véleménye alapján ez a ráfordítás átlagosan a kiadások 5,8 százalékát teszi ki.

Az üzleti vezetők – mivel egyre égetőbb probléma a károsanyag-kibocsátás – gyakran kommunikálnak fenntarthatósági törekvéseikről, ezeket az állításokat viszont az esetek jelentős részében nem érzik következetesnek a felmérésben részt vett válaszadók. A megkérdezett vezetők közül minden negyedik nyilatkozta, hogy cégük kibocsátás-csökkentésre vonatkozó vállalásait esetleg nem fogja tudni betartani, és mintegy felük szerint a menedzsment nyilatkozatai túlzottan bizakodóak voltak. A megkérdezettek 23 százaléka állítja, hogy a peres eljárás veszélye miatt nem hozza nyilvánosságra a kibocsátásra vonatkozó céljait.

Bizonytalan gazdasági környezet

A vállalatvezetők növekvő költségekkel és változó piaci környezettel számolnak, így sokkal inkább jellemző, hogy rövidebb távra hoznak döntéseket. Mivel az átállás hosszú távú terv, a bizonytalan gazdasági helyzetben jellemzően nehézséget okoz a költségekkel előre számolni.

A helyzet egyre sürgetőbb, de a zéró kibocsátás érdekében egyelőre kevés jelentős lépést tettek a felmérésben résztvevő vállalatok. A probléma jelentőségét a legtöbb vezető észleli, de a megkérdezett cégek mindössze 38 százalékának van fenntarthatósági stratégiája. Pedig a válaszadók 72 százaléka szerint az ambiciózus tervek meghatározása és végrehajtása érdekében szükség lenne ilyen stratégiára.

Fotó: Floriane Vita/unsplash.com

„A módosítások révén a munkavállalói jogok hatékonyabban lesznek érvényesíthetők a bíróság előtt. Megnehezíthetik az elbocsátásokat, illetve a vállalatoknak intézkedéseket kell tenniük a munkavállalók rugalmas munkavégzésre vagy szülői szabadságra vonatkozó kérése nyomán – mondta el dr. Óváry-Papp Nóra, a Baker McKenzie ügyvédi iroda munkajogi csoportjának vezető ügyvédje. – Bővül a tájékoztatási kötelezettség köre is. A cégeknek érdemes felülvizsgálni, szükség van-e ehhez kapcsolódóan a folyamatok, munkaszerződések és szabályzatok változtatására, és célszerű új tájékoztatókat készíteni az alkalmazottaknak. Emellett szükség lehet a kollektív szerződések kiigazítására is.”

A módosítás kiemelt jelentőségű változása, hogy a joggal való visszaélés esetén új szabályokat vezet be az ezzel kapcsolatos igények érvényesítésére. A bizonyítási kényszer megfordul, és a munkáltatónak kell igazolnia, hogy nem élt vissza a jogával. Ha a munkavállaló a munkáltató intézkedése esetén úgy érzi, ennek során joggal való visszaélés történt, akkor elegendő, ha megjelöli azt az okot, amely szerinte az intézkedés tényleges oka, és ilyenkor a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy az intézkedésre más jogos okból került sor és nem történt joggal való visszaélés. Ha pedig a munkaviszony megszüntetése során a cég joggal való visszaélést követett el, akkor lehetőség van bírósághoz fordulni annak érdekében, hogy a munkavállalót visszahelyezzék az állásába. „Emiatt a munkáltatóknak fokozott odafigyeléssel kell előkészíteniük az elbocsátásokat annak érdekében, hogy ne nyújtsanak még látszólag sem támadási felületet. Emellett hasonló probléma merülhet fel sok egyéb munkajogi intézkedés esetén is – béremelések, előléptetések, munkaidő és egyéb átszervezés –, amelyek az eddigieknél alaposabb körültekintést igényelnek” – fejtette ki dr. Fehérváry Ákos, a Baker McKenzie munkajogi csoportjának vezetője.

A módosítás értelmében a munkavállalóknak sokkal szélesebb körben lesz lehetőségük kiszámíthatóbb, kedvezőbb vagy biztonságosabb foglalkoztatási formát (pl. teljes munkaidős vagy részmunkaidős foglalkoztatásra áttérést, távmunkavégzést, határozatlan idejű álláshelyre való áthelyezést) kérni munkaviszonyuk első 6 hónapja után, amennyiben ilyen a munkáltató tájékoztatása szerint elérhető. A munkáltató – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – mindkét szülő számára köteles biztosítani a rugalmas munkavégzést (munkahely vagy munkarend megváltoztatását, távmunkát, teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatást) gyermekük 8 éves koráig, vagy akkor, ha a háztartásukban velük élő személyt gondoznak. Mindkét esetben a munkáltatónak kell indokolnia a kérelem elutasításának okát. Ha ezt elmulasztja, vagy jogellenesen utasítja el a kérelmet, akkor a munkáltatói hozzájárulást a bíróság ítélete helyettesítheti.

A munkaviszony alapesetben az apasági és szülői szabadság, valamint a hozzátartozó gondozása céljából igénybe vett munkaidőkedvezmény ideje alatt sem szüntethető meg. „Figyelemre méltó újdonság az is, hogy a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles megindokolni a munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozatát, még indokolási kötelezettség hiányában – próbaidős, vezető állású vagy nyugdíjas munkavállaló esetén – is, ha a munkavállaló arra hivatkozik, hogy a felmondás a gondozási célú munkaidőkedvezmény, az apasági, szülői szabadság, a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság igénybevétele vagy a kiszámíthatóbb és rugalmasabb foglalkoztatás iránti kérelme miatt történt. A felmondás bíróság előtt megtámadható, és a munkavállaló kérheti a visszahelyezését is” – emelte ki dr. Óváry-Papp Nóra.

Jelen állás szerint az irányelvek implementációja Lengyelországban és Csehországban még nem történt meg, Szlovákiában részlegesen megtörtént.

Fotó: Campaign Creators/unsplash.com