Az erdélyi származású Józsa Judit kerámiaszobrász által elkészített emlékplaketteket idén Dévai Nagy Kamilla előadóművész, Topolcsányi Laura író és Vásári Mónika színművész kapták meg. Meglepetésként Szeleczky Zita-életműdíjat vehetett át Jávor Zoltán, a művésznő keresztfia. Mindannyian elévülhetetlen érdemeket szereztek Szeleczky Zita életművének ápolásában.

A díjátadó gála műsoráról a Badacsonyi borvidéken működő, Tóth Mariann által vezetett Himfy Irodalmi Kör gondoskodott. Badacsonytomaj polgármestere azért is vállalkozott személyesen Szeleczky Zita Wass Alberttel folytatott levelezésének megidézésére, hogy érzékeltesse a magyar vidék embereinek a művésznő közéleti tevékenysége iránti tiszteletét. Az est folyamán Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth-díjas színművésznő szavalatát és Dévai Nagy Kamilla zenés előadását is meghallgathatta a közönség.

„Szeleczky Zita magyar verseket szavalt a II. világháborúba menő kiskatonáknak, emiatt 1945 után a kommunista diktatúra koholt vádja, nevezetesen háborús uszítás miatt száműzetésbe kényszerült. A népbíróság által hozott ítéletet 1993-ban a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette” – mesélte Szöőr Anna, a díj társalapítója.

Szeleczky Zita emigrációs küldetésének csúcsa az Argentínai Magyar Színház megalapítása, majd az 1956-ban hazánk érdekében az argentin elnöknél folytatott lobbi tevékenysége. A világszerte tartott számtalan fellépése, rádió- és televíziófelvétele mellett az Amerikai Egyesült Államokban felvette a kapcsolatot Jimmy Carter amerikai elnökkel, így az ő közreműködésével került vissza Magyarországra 1978-ban a Szent Korona.

Wass Alberttel együtt átvehették a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, majd posztumusz Magyar Örökség Díjjal ismerték el a munkáját, de a művész teljes rehabilitációja a közbeszédben a mai napig nem történt meg.

Jávor Zoltán, Szeleczky Zita keresztfia, a Nemzet kishúgáért Alapítvány alapítója éppen ezért küldetésének tekinti, hogy méltó módon gondozza szellemi hagyatékát és a szellemi értékeit megismertesse az utókorral.

„Az alapítvány célja nemcsak az archivált művészeti anyag életben tartása, hanem a II. világháború után száműzetésbe kényszerült Szeleczky Zita összmagyarságot érintő közéleti és kulturális szerepének a bemutatása” – fogalmazott Szöőr Anna.