A vállalatokat célzó digitális támadások jelentős részében már használnak MI-t a bűnelkövetők az EY felmérésében megkérdezett tízből négy válaszadó szerint, míg a nyilatkozók fele úgy látja, hogy ez a technológia elsősorban az akciók előkészítésében segíti az elkövetőket. A vezetők döntő többségének az a véleménye, hogy az ilyen típusú csalások ellen a cégeknek is alkalmazniuk kell ezt a megoldást, máskülönben nem fogják tudni elkerülni a súlyos anyagi és reputációs károkkal járó adatlopásokat.

„A mesterséges intelligencia új szintet hozott a vállalati visszaélések területén, mivel képes az avatatlan szemnek hitelesnek tűnő, de valójában hamis tartalmakat előállítani, legyen az egy közüzemi számla, pénzügyi felszólítás vagy ügyvédi levél. A szakembereknek a védelem oldalán is fel kell használniuk a technológiát, ha nem akarnak kiszolgáltatottá válni. A megoldás képes nagy mennyiségű adat elemzését automatizálni, így a korábban nem ismert fenyegetések azonosítása egyszerűbbé és gyorsabbá is válik” – mondta Bácsfalvi András, az EY partnere, a regulatory compliance terület vezetője.

A kutatásban résztvevőknek csupán töredéke nem tapasztalt valamilyen visszaélést a vállalatánál. Akik igen, azoknál a leggyakoribb ezek közül a belső szabályok megsértése (42%), ezt követi a csalás (29%) és az összeférhetetlenség (17%). A legtipikusabb kockázatot a kívülről érkező csalásokban (42%), az adatszivárgásban és az üzleti titok megsértésében (21%) látják.

A megkérdezettek harmada nem érzi elég hatékonynak a cég megóvására kiépített védelmi vonalak működését, vagyis azokat a belső rendszereket, ellenőrzési mechanizmusokat és biztonsági intézkedéseket, amelyek célja többek között a csalások és adatvesztések megelőzése. Mindössze a résztvevők ötöde számolt be arról, hogy a területet megfelelően integrálták a szervezet működési folyamataiba. Minden harmadik válaszadó szerint nincsenek összehangolva a vállalati irányelvek, szabályzatok és eljárásrendek. Negyedük azt tapasztalja, hogy a vezetőség csak formális jelentőséget tulajdonít az online biztonság kérdésének, és a gyakorlatban nem kapnak megfelelő támogatást a felkészülésre.

„A kutatás egyértelműen rámutat arra, hogy a szervezetek jelentős része még mindig nem kezeli stratégiai szinten az online biztonságot. A szabályozási környezet, az informatikai rendszerek és a vállalati kultúra közötti széttartás komoly kockázatot jelent. Ahhoz, hogy a védelmi vonalak valóban hatékonyak legyenek, elengedhetetlen a biztonsági szempontok teljes körű integrálása a napi működésbe – a vezetői szándéktól kezdve az operatív gyakorlatokig. Ebben hatalmas támogatást adhat egy olyan külső tanácsadó, mint az EY, aki üzleti, szabályozási, technológiai, és kibervédelmi oldalról egyaránt képes támogatni az AI bevezetését” – tette hozzá Bácsfalvi András.

Az üzleti tanácsadással foglalkozó területet erősíti most már partnerként Bácsfalvi András, aki elismert megfelelőségi és banki szakember. 2020 óta a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) etikus vállalati működésért és a HBLF Pénzügyi Csúcsért felelős elnökségi tagja, 2016 és 2021 között a Magyar Bankszövetség AML munkacsoport, 2018 és 2021 között pedig a Compliance munkacsoport elnöki tisztjét is betöltötte. Széleskörű szakértelemmel rendelkezik többek között a kockázatértékelés, az adat- és fogyasztóvédelem, a csaláskezelési stratégiák és a pénzmosás-megelőzés terén. Munkásságát 2020-ban a pénzügyi szektor prudens működéséért járó Aranykaptár-díjjal ismerték el.

Csesznok András 2007-ben kezdte karrierjét az EY-nál, mint könyvvizsgáló, ahol kezdetben a pénzügyi szektorban működő vállalkozások auditálására specializálódott, majd 2016 végén csatlakozott a számviteli tanácsadási csapathoz. Munkája során elsősorban hitelintézeteknek, biztosítóknak, illetve egyéb pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott tanácsadási és könyvvizsgálati projektekkel segíti ügyfeleit. András vezeti a számviteli tanácsadási területet, mely a szűken vett számviteli tanácsadáson kívül a kontrolling, a felügyeleti adatszolgáltatás és az egyéb pénzügyi és beszámolási folyamatok területén támogatja az ügyfeleket.

Kovács Zoltán tizennégy éve érkezett az EY budapesti irodájába. A könyvvizsgálati üzletág új partnere széleskörű tapasztalattal rendelkezik a magyar számvitel és IFRS szabályok szerinti beszámolók könyvvizsgálatában, valamint a banki és biztosítási szektorban működő pénzügyi intézmények auditálásában. Munkája során Zoltánnak lehetősége volt behatóan megismerni és ezáltal hatékonyan is alkalmazni a nemzetközileg elfogadott könyvvizsgálati módszertanokat.

Peterson Júlia az üzleti tanácsadási szolgáltatások partnereként folytatja a több mint éve tizenöt éve tanácsadói területen elindított karrierjét. Fő fókusza a változáskezelés: az üzleti, szervezeti és technológiai transzformációk, valamint vállalati integrációk sikerének támogatása. Ezen túl vezető- és kultúrafejlesztésben, tehetség menedzsmentben, valamint humán stratégiai témákban működik együtt hazai és nemzetközi vállalatokkal. Pályafutása alatt jelentős határokon átívelő projekteken dolgozott Közép- és Nyugat-Európában, az USA-ban és Ázsiában is. Számos iparágban szerzett tapasztalatot, beleértve az autóipart, technológiai területet, FMCG-t, energiaipart, közszférát, kereskedelmet és pénzügyi szektort.

Raab Henrietta 2015 óta az EY Magyarország munkatársa. Az új adópartner szakterülete az ÁFA és közvetlen adóval kapcsolatos compliance jellegű szolgáltatások, valamint az ezekhez kapcsolódó technológiai tanácsadás. Jelentős tapasztalattal rendelkezik az adózási folyamatok törvényi és rendszerszintű felülvizsgálatában és optimalizálásában is. Emellett Henrietta vezeti házon belül a kiszervezett adófunkciókkal kapcsolatos automatizálási projekteket, és támogatja az SAP S/4 HANA átállásokat adózási oldalról.

Suta György adópartner kilenc éve csatlakozott az EY budapesti adóosztályához. Az elmúlt években komoly vezetői tapasztalattal gazdagodott a közvetlen adózáshoz, adóeljáráshoz, nemzetközi adózáshoz és tranzakciós adózáshoz kapcsolódó tanácsadási szolgáltatások területén. Az FMCG szektor, azon belül is a kiskereskedelem iparágspecifikus kérdései György egyik speciális szakterülete, ennek megfelelően az EY adóosztályának vonatkozó iparági csoportját is ő vezeti. Szintén György irányítja a budapesti adóosztály adóeljárásokkal, adóvitákkal foglalkozó csoportját is, mely révén állandó rálátása van a folyamatban lévő adóügyekre. Az adóhatóság egyes adóügyekben képviselt aktuális álláspontjának ismerete pedig tovább támogatja őt egyéb tanácsadói munkáiban is – írják.

Fotó: EY

Tavaly a frissen kinevezett igazgatósági tagok kevesebb mint fele (44%) volt nő, ami 7 százalékpontos visszaesést jelent az előző évhez képest. A vizsgált igazgatótanácsokban összességében is a férfi vezetők (57%) voltak többségben. A tőzsdén jegyzett európai pénzügyi szolgáltatóknál még rosszabb a helyzet, mivel a harmaduknál (31%) még mindig 40 százalék alatt van a női tagok aránya, vagyis továbbra sem érik el a 2026 júniusáig megszabott uniós szintet. Az Európai Bizottság irányelve szerint ugyanis addigra valamennyi tőzsdén jegyzett uniós nagyvállalatnál tíz vezetőből legalább négynek női döntéshozónak kell lennie a nem ügyvezetői tanácsokban, és az összes tanácsban is el kell érniük a 33 százalékot.

„Egyre közeledik a határideje, hogy az érintett vállalatok, különösen a bankok, biztosítók, vagyonkezelők és fintech cégek elérjék az EU által meghatározott női kvótákat az igazgatóságokban. A döntéshozóknak mielőbb meg kell találniuk az egyensúlyt a tanács összetételében. A nemek aránya mellett, a megfelelő döntéshozatal elérésében kulcsszerepe van a szükséges készségek és képességek biztosításának is, ezért érdemes tapasztalt külső szakértőket is bevonni a folyamatba” – hangsúlyozta Bácsfalvi András, az EY compliance szolgáltatásokkal foglalkozó vezetője.

A pénzügyi szolgáltató cégek körében a vezetői pozícióban szerzett tapasztalat volt a legfontosabb kritérium az új igazgatósági tagok felvétele során 2023-ban is. Jelenleg a nők alig több mint fele (51%), míg a férfiak csaknem kétharmada (64%) rendelkezik ilyen háttérrel.

A társaságok az új kinevezésekkel tovább akarják javítani az igazgatóságok politikai, technológiai és fenntarthatósági ismereteit. A tavaly kinevezettek több mint harmada (36%) rendelkezett politikai tapasztalatokkal, negyedük (27%) technológiai (2022: 22%), míg ötödük (22%) fenntarthatósági (2022: 23%) háttértudást hozott a vezetésbe.

Photo by Markus Spiske on Unsplash

A 13 európai országban több mint ezer igazgatósági tag értékelésén és 300 befektető megkérdezésén alapuló tanulmány szerint a pénzügyi szolgáltatók már elkezdték megreformálni az igazgatósági tanácsokat, de még bőven van tennivalójuk. Az idei év első felében kinevezett tagok mindössze negyedének van gyakorlati tapasztalata az ESG, illetve a fenntarthatóság területén, és alig harmaduk (36%) rendelkezik széleskörű technológiai ismeretekkel, miközben a vezetői tapasztalatok mellett ezeket tartják kulcsfontoságú készségeknek (87%) a befektetők Európában.

„A bankok, a biztosítók, a vagyonkezelők és a fintech cégek is egyre inkább érzékelik a piaci szereplők szigorodó elvárásait. Érdemes minél hamarabb olyan kontroll-folyamatokat kialakítaniuk, amik biztosítják a lehetőséget arra, hogy folyamatosan felül tudják vizsgálni és szükséges esetén akár bővíteni az igazgatósági tanács körét. Ezzel el tudják érni, hogy ne csak ma, de hosszú távon is releváns döntésekkel tudják biztosítani a társaság versenyképességét” – hangsúlyozta Bácsfalvi András, az EY compliance szolgáltatásokkal foglalkozó vezetője.

Hiányoznak a nők a tanácstermekből

Az érintett társaságoknak a közeljövőben megoldást kell találniuk arra a helyzetre is, hogy a tőzsdén jegyzett európai pénzügyi szolgáltatók ötödénél (28%) nem teszi ki a 40 százalékot a női igazgatósági tagok aránya. Az Európai Bizottság irányelve szerint 2026 júniusáig valamennyi tőzsdén jegyzett uniós nagyvállalatnál tíz vezetőből legalább négynek női döntéshozónak kell lennie a nem ügyvezetői tanácsokban és az összes tanácsban is el kell érniük a 33 százalékot. A felzárkózás lassan halad, mivel az elmúlt pénzügyi évben (2022. július – 2023. június) a kinevezések csupán 44 százalékánál volt nő a jelölt.

„A női kvóták kérdése nagy port kavart a múltban is, de szükségességüket a lassú haladás hívta életre. A legfontosabb feladat, hogy személyes és szervezeti felelősségvállalással egyenlő lehetőségeket teremtsünk a nők és férfiak számára a karrierjük építésére. A női vezetők megfelelő aránya az igazgatósági tagok között a teljes szerveztre pozitív hatással van, mind az eredményességet, mind a munkahelyi kultúrát tekintve” – hangsúlyozta Farkas Margit az EY, munkaerő és emberi erőforrás tanácsadással foglalkozó területének partnere.

A pozícióhalmozás káros is lehet a vállalat irányítására

Európa legnagyobb pénzügyi szolgáltatóinál a tanácstagok jelenleg átlagosan három pozíciót töltenek be, miközben a megkérdezett befektetők döntő többsége (82%) szerint ennyi megbízás mellett már nehezen lehet hatékonyan irányítani egy vállalatot. Leggyakrabban a vagyonkezelőknél (49%) tölt be egy személy több pozíciót, amit a biztosítási (41%) és a bankszektor (39%) követ. Ezeknek a tisztségeknek a megosztása szintén hozzájárulhat a sokszínűség és a tudásbázis erősítéséhez.