A két regény története olyan álomban szőtt valóságként jelenik meg az olvasók előtt, amely segít kikapcsolódni a hétköznapokból, és képes elvarázsolni bennünket. A magyar irodalom két jelentős alakjának örökségét ismerhetik meg a könyvek szerelmesei, olvasásukkal mintegy az irodalom által nyújtott „terápián” is részt vehetnek. Krúdy Gyula és Babits Mihály – a díszkötetek szerzői – a 20. század magyar irodalom jelentős alakjai, a Libri jóvoltából most kiadott műveikkel két eltérő, mégis hasonlóan izgalmas világot mutatnak be.

Babits Mihály A gólyakalifa című regénye a szerző első és egyben egyik legismertebb regénye, amit át-át sző a korban éppen megjelenő freudizmus. A pszichoanalízis mint fő gondolati elem jelenik meg a lélektani detektívregényként is aposztrofált regényben, ami az élet és az álmok, a valódi „én” és a tudatalatti kapcsolatának izgalmas világát mutatja be.

Krúdy Gyula novelláinak Szindbád, az álmok hajósa címmel megjelent válogatása pedig egy már letűnt kor romantikáját és semmihez sem hasonlítható hangulatát idézi meg. Az új kiadással a Libri célja, hogy átfogó képet adjon Szindbád ikonikus karakteréről és kalandjairól. Azoknak, akik véletlenül nem ismerik Krúdy kedvenc alakját, csak ajánlani tudjuk, hogy olvassák el a Hajós huszonkét történetét, és adják át magukat a Szindbád-novellák egyedülálló világának.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete a 2021-ben az Év illusztrátora díjjal jutalmazta a Librit a sorozatban megjelent Utas és holdvilág kötetért. Az új díszkiadásokhoz idén is egyedi borítók készültek, és önálló művészeti alkotásként értékelhető illusztrációk színesítik a műveket. A borítók és az illusztrációk színvilága, illetve grafikai elemei határozzák meg a kampányhoz kapcsolódó vizuális koncepciót.

A köteteket népszerűsítő plakátok megjelennek a Libri üzleteinek kirakatában és bolttereiben, de a könyvkereskedő boltjain kívül, a bevásárlóközpontok forgalmas helyszínein is lehet majd találkozni a két könyvet népszerűsítő hirdetésekkel.

Ezen kültéri felületeket lifestyle- és közéleti médiumokban megjelenő hirdetések, valamint a Libri Könyvesboltok online felületein megosztott tartalmak egészítik ki. Míg a könyvkereskedő közösségimédia-oldalain a kötet főszereplői helyezik középpontba, addig a Libri Magazin felületén a szerzők életéről és munkásságáról, az általuk megidézett korról, valamint a kötetek központi témáiról tájékozódhatnak az olvasók.

A november 1-én indult könyvpromócióban a kiadványokat 9000 Ft és 12 000 Ft feletti vásárlás után kötetenként 699 Ft-ért vásárolhatja meg az olvasó, valamint a díszkötetekkel párhuzamosan, a könyvkereskedő bővíti egyedi termékkollekcióját is, aminek eredményeképp a két szerző arcképe köszön vászontáskákról, kitűzőkről, és bögrékről is visszaköszön majd. A kötetek elkészítésében a Scolar Kiadóval működött együtt a könyvkereskedő.

További információk a Libri oldalán.

AZ ALKOTÓK LISTÁJA:

Megbízó: Libri Könyvkereskedelmi Kft.

Marketingigazgató: Sándor Gabriella

Brandmenedzser: Tömör Annamária

Junior marketingmenedzser: Zsoldi Gabriella

Marketingkoordinátor: Juhász Fruzsina

Szövegíró: Paál János, Frauenhoffer-Piller György

Borító- és belső illusztrációk: Nagy Norbert

Grafikusok: Makovnyik Csilla, Kozlovsky Katalin, Kopacz Kriszta

UX-design: Sárosi Tamás

Portálmenedzser: Halmos Szabolcs

PR-menedzser: Jávor Zsófia

PR-asszisztens: Bistey Attila

Bolthálózati marketing: Illés Nikolett

Médiamenedzser: Szabó-Kenderesi Kata

Médiakoordinátor: Ilcsik Tünde

Social media: Juhász Fruzsina, Zsoldi Gabriella

Krúdy Gyula és Babits Mihály portréit készítette: Szakáll Szilvia

A távolról elérhető adatbázisban hosszabb távon leveleket, levelezéseket, kora újkori és újkori kötetes kéziratokat, önálló vers-, tanulmány- és regénykéziratokat, valamint analektákat (egyedi, nem levéltípusú dokumentumokat) szolgáltatunk.

Babits Mihály személyi irathagyatéka a 20. századi magyar irodalom legnagyobb kompakt alkotói, irodalomtörténeti forrásanyaga. Nemcsak a költő, esszé- és regényíró műveinek alkotási folyamatáról őriz alapvető kéziratokat, hanem kiemelkedően fontos a Nyugat folyóirat és a Baumgarten Alapítvány története szempontjából is.

A Babits-fond létrejötte kizárólag feleségének, Babits Mihályné Tanner Ilonának, alkotói nevén Török Sophie-nak köszönhető, aki 1921-es házasságkötésüktől fogva tudatosan gyűjtött mindent, ami férje életét, irodalmi pályáját dokumentálta. Megőrizte a vers-, esszé- és regénykéziratok egy részét, a roppant kiterjedt levelezést, sőt talán éppen ebből a célból megtanult fényképezni, és több ezer felvételt készített életükről, barátaikról, ami sokkal mélyebben mutatja meg kettőjük közös életét és a körülöttük szerveződő irodalmi és művészi közeget, mint az irodalom körében megszokott protokolláris felvételek.

A Babits-fond utóélete meglehetősen hányatott volt, megőrzésében már nem csak a költő feleségének szerepe hangsúlyozható. 1941 után Török Sophie Babits könyvtárát és kéziratait, valamint személyes tárgyainak egy részét a Baumgarten Alapítvány Sas utcai székházában helyezte el. Ám a front közeledtével az özvegy a kéziratos anyagot elszállíttatta onnan, így az részben visszakerült a meglehetősen kicsi Jagelló utcai lakásba, ahová férje halála után költözött lányával, Babits Ildikóval. Ezt követően részben vagy egészben rövid időre bankszéfben helyezte el, majd átmenetileg Móricz Zsigmondéknál Leányfalun, ahonnan valamennyi – nem tudható, hogy pontosan mennyi és milyen jellegű – anyag az Akadémia pincéjébe került. Végül ezt a dokumentummennyiséget is visszaszállították a Jagelló utcai lakásba.

Az 1940-es évek közepére Török Sophie egészségi állapota meglehetősen megromlott. Míg korábban gondosan kezelte, némiképp rendezte, esetenként feliratozta a hagyatékot, az évtized második felére a hozzá közel álló kortársak visszaemlékezései szerint az örökség méltatlan körülmények között hevert a lakásban. Az erodálódás veszélyének kitett anyag megmentése ezen a ponton Keresztury Dezsőnek, az Országos Széchényi Könyvtár főosztályvezetőjének köszönhető, aki 1952-ben felajánlotta Török Sophie-nak, hogy Babits személye persona non grata ugyan a kulturális kormányzat szemében, de az ő közbenjárására hajlandó megvásárolni a hagyatékot a nemzeti könyvtár részére. Az özvegy elfogadta az ajánlatot, Keresztury pedig két nap alatt beszállíttatta a kéziratokat a Múzeum körúti épületbe.

Török Sophie rendelkezésének megfelelően a hagyatékot mintegy tíz évig zárt letétként őrizte a nemzeti könyvtár kézirattára, majd az előrendezést követően az 1960-as években megtörtént részletes feldolgozása. A hatalmas levelezés kronologikus rendbe szerkesztett kritikai kiadása 1928-ig jutott el, a későbbi időszakból pedig számos Babits-levél jelent meg más szerzőkhöz – Osvát Ernő, Gellért Aladár, Schöpflin Gyula, Kosztolányi Dezső, Illyés Gyula – köthető levélkiadásokban. Arányaiban azonban a fennmaradt Babits-levelek nagyobbik hányada, a Török Sophie-levelek pedig csaknem teljes egészükben publikálatlannak tekinthetők.

A nemzeti bibliotéka most induló digitális szolgáltatása ennek a filológiai munkának az előrehaladását kívánja megalapozni a levélanyag digitális felvételeinek és a levelekkel kapcsolatos legfontosabb (keletkezési, szerzőségi stb.) adatok folyamatos megjelenítésével, egyben folyamatosan hozzáférhetővé teszi a kéziratokat – amelyeknek jelentős hányada nem pusztán tartalmával, de ereklyeértékével is a 20. századi magyar irodalomtörténet centrális darabja – az érdeklődő közönség és az oktatás számára is. A harmincezer oldalnyi kéziratanyag jól strukturált, sokrétű, a legkülönfélébb keresési szempontokat érvényesítő adatbázisként válik hozzáférhetővé, hozzájárulva a további tudományos igényű levélkiadások megalapozásához is.

Az Országos Széchényi Könyvtárban megkezdődött a hagyaték többi műfaji egységének digitális feldolgozása is. A levélanyag után a fényképeket, valamint a versek kritikai kiadásának alapját képező verskéziratokat kívánjuk a nagyközönségnek hozzáférhetővé tenni.