Szabó Péter, a Microsoft Magyarország jelenlegi ügyvezető igazgatója úgy döntött, hogy elhagyja a vállalatot, és a Microsofton kívül folytatja a karrierjét.

Az utóbbi években Szabó Péter fontos szerepet játszott abban, hogy megerősítse a Microsoft pozícióját a hazai piacon a generatív mesterséges intelligencia, a digitális transzformáció és a társadalmi felelősségvállalás területén. Vezetése maradandó nyomot hagyott a vállalat működésében, stratégiai szinten mozdította elő a változásokat, támogatta a csapatok közötti együttműködést, és a bizalomra alapuló munkahelyi légkört teremtett, amely elősegítette a növekedést. Eredménycentrikus megközelítése a jövőben is meghatározó marad a Microsoft Magyarországnál – írja a vállalat közleménye.

Magyarország mellett Csehország, Görögország, Lengyelország, Oroszország és Románia 200-200 vállalati és informatikai döntéshozóját kereste meg és faggatta a digitális átalakulásról az Ipsos közvélemény- és piackutató cég. A Microsoft megbízásából végzett felmérésben legalább 250 főt foglalkoztató pénzügyi, kiskereskedelmi és termelőcégek vettek részt, véletlenszerűen kiválasztva.

Örülünk a digitalizációnak…

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása szerint az érintett földrajzi régió vállalkozásai egyértelműen növekedési lehetőségként tekintenek a digitalizációra, a megkérdezettek 83 százaléka nyilatkozott így. A magyar üzleti döntéshozók még ennél is optimistábbak voltak a maguk 87 százalékával; ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy nálunk azonosították a legtöbben fenyegetésként a transzformációt abban az esetben, ha nem tudunk rá haladéktalanul reagálni (12 versus 7 százalék régiós átlag).

„A digitalizációval összefüggő félelmeket sok esetben egyszerű információhiány táplálja” – vélekedett Bábel Gabriella, a Microsoft Magyarország megbízott ügyvezető igazgatója. Ezt nem csupán korábbi felméréseik támasztják alá, hasonló tanulsággal szolgált a tavalyi GDPR-felkészülés is. „Miközben a Microsoft idehaza is mindent megtett annak érdekében, hogy az átállás a cégek és a magánszemélyek számára is minél inkább zökkenőmentes legyen, azt figyeltük meg, hogy a folyamat meghatározó része volt maga az edukáció, a vállalkozások ismereteinek kitágítása az egységes európai adatvédelmi szabályokról” – fogalmazott Bábel Gabriella.

…de tisztában vagyunk az akadályokkal

Egyfajta kincstári pesszimizmus érhető tetten a digitalizáció legfőbb gátjaira vonatkozó válaszokban. Míg abban egyetértünk Kelet-Közép-Európa vállalati döntéshozóival, hogy a folyamatot elsődlegesen biztonsági problémák hátráltatják (48 versus 46 százalékos régiós átlag), ezeket nálunk a jogszabályi háttér követi 39 százalékkal. Ezt a térség egészében csupán 25 százalék tartja fontosnak. Ezzel szemben a vállalati vezetés és a dolgozók felkészültségét sokkal inkább akadálynak tartják a környező országok döntéshozói: 42 százalékuk szerint ez a második legnagyobb probléma, miközben nálunk választották a legkevesebben ezt a lehetőséget (37 százalék), ami arra utal: nálunk felkészültebbnek, „jövőállóbbnak” tartják a munkaerőt, mint a térség egészében.

A digitalizációt vezérlő tényezők megítélésében is eltérünk a régiós közvélekedéstől. Kisebb különbség mutatkozik a vállalati működés optimalizálásának, illetőleg a munkavállalói együttműködés hatékonyságjavításának szerepét illetően: míg nálunk mindkét komponenst a megkérdezettek 83 százaléka tartja kiemelten fontosnak, a térség egészében 76, illetve 74 százalék ez az arány.

Lenyűgöző technológia és innováció

Ugyanakkor hatalmas eltérés mutatkozik abban, hogyan tekintenek a magyarországi vállalkozások az innovatív technológiákra: a válaszadók 77 százaléka tartja cége sikeres digitalizációjában meghatározónak ezt az elemet, mint a fogyasztói kötelékek megszilárdításának optimális eszközét., Eközben a régiós átlag 58 százalék, akárcsak a másik fogyasztókhoz kapcsolódó digitalizációs pillér, a termékek/szolgáltatások átalakítása, új üzleti modellek bevezetése esetében – utóbbit nálunk a megkérdezettek 70 százaléka emelte ki. Mindkettő arra utal, hogy Magyarországon a térség egészére jellemzőnél lényegesen nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a technológiának és az innovációnak. Utóbbi kategória egyébként a kelet-közép-európai üzleti és informatikai döntéshozókat is megosztotta: a számítástechnikával foglalkozók alig több mint a fele, 52 százaléka hangsúlyozta ennek fontosságát a régió egészére vetítve, szemben az üzleti döntéshozókkal, akiknél 64 százalék kardoskodott az innováció fontossága mellett.

Az ügyfélorientált digitalizációs irány mellett a magyar vállalkozások a szektorukban várható változásokhoz kapcsolódó optimizmusukat tekintve is felfelé térnek el a kelet-közép-európai átlagtól: 53 (régiós átlag: 35) százalékuk szignifikáns, 41 (40) százalékuk pedig mérsékelt digitális áttörésre számít saját iparágában.

A kutatásról készült letölthető dokumentumban további információ olvasható.