Elsőként mutatta ki képalkotó eljárással a babázás a gyerekek agyára gyakorolt hatását Dr. Sarah Gerson, a Cardiff University kutatója és csapata. Az elmúlt másfél évben végzett kutatás során összesen 33 4 és 8 év közötti gyerek[3] agyi tevékenységét figyelték meg Barbie babázás közben. A vizsgálat szerint az agy társas információfeldolgozásért, így például az empátiáért is felelős része akkor is működésbe lépett, amikor a gyerekek egyedül játszottak. Utóbbi esetben a fiúk és a lányok agyi aktivitásában sem tapasztaltak eltérést.

„Ez egy teljesen új felfedezés. Akkor használjuk az agyunk ezen területét, amikor másokra gondolunk, vagy ha kifejezetten más emberek gondolatain vagy érzésein gondolkodunk. A problémamegoldó vagy építő játékokkal szemben a babázás arra ösztönzi a gyerekeket, hogy megteremtsék a saját képzeletbeli világukat és más emberekről, a velük való interakcióról gondolkozzanak. Az általunk mért agyi aktivitás arra utal, hogy a babákkal való játék segít begyakorolni a később oly fontos szociális készségeket. Ráadásul úgy gondoljuk, hogy ez a világon mindenütt így van, mivel az agy empátiáért és társas készségekért felelős részét hat kontinens számos kutatása egybehangzóan ugyanitt azonosítja” – mondta Dr. Gerson.

A kutatás során a gyerekeket többféle játékszituációban is megfigyelték: magukban és a kutatási asszisztenssel közösen is babáztak, de azt is megnézték, mi történik, ha a gyerekek tableten játszanak egyedül vagy a team egyik tagjával.[4] Az egyszemélyes játék alkalmával az agy érintett régiója ugyanolyan aktív volt, mint amikor társat is kaptak a gyerekek. Az önálló tabletes játék során azonban ez az aktivitás alacsonyabb volt, még ha a játékok jelentős részben kreatív elemeket is tartalmaztak.

A Cardiff University kutatóinak eredményeihez kapcsolódóan a szülők között is nagyszabású felmérést végzett a Barbie[5], amelyben 22 ország több mint 15 ezer szülőjét kérdezték meg, 500 magyar szülőt is bevonva. Bár az empátiát a magyar szülők szinte mindegyike (95 százaléka) kulcsfontosságú és fejlesztendő készségnek tartja, harmaduk sincs tisztában azzal, hogy ebben a babázás is segíthet (27 százalék). A kutatásból az is kiderült, hogy a szülőket egyre inkább foglalkoztatja, hogy megfelelően fejlődtek-e a gyerek szociális készségei az elmúlt hónapokban otthon, karanténban töltött idő alatt. A válaszadók több mint fele (53 százalék) aggódik, hogy az elszigeteltség hatással lehet gyerekükre és arra, ahogyan kapcsolatot teremt másokkal. Ezzel összhangban a szülők nagy többsége (82 százalék) nagyobb valószínűséggel ösztönzi a gyerekét játékra, ha tudja, hogy az bizonyítottan segíti a társas és érzelmi készségek, például az empátia fejlesztését.

„Hiszünk abban, hogy a babákkal, például a Barbie-val való játék pozitív hatással van a gyerekekre, és ezt most már idegtudományi kutatási adatokkal is alá tudjuk támasztani” – mondta Török Kata, a Mattel magyarországi brand managere. „Büszkék vagyunk, hogy babáink olyan készségeket fejlesztenek, amelyek a szülők számára is fontosak, valamint meghatározók a gyerekek jövőbeli érzelmi, tanulmányi és társadalmi sikereiben. Hiszen azok a gyerekek, akiknél korán fejlesztik az empatikus és szociális készségeket, nagyobb eséllyel szereznek jobb bizonyítványt, tovább maradnak az iskolapadban és összességében jobb döntéseket hoznak későbbi életükben.”

„A gyerekkor jó játékai, például a babázás vagy a mesehallgatás fejlesztik a képzelőerőt, a társas érzelmi készségeket, így az empátiát. A szituációs játékok, szerepek eljátszása a babákkal lehetőséget adhat a gyerekek számára, hogy a saját életükben zajló társas élményeket újra átgondolják, feldolgozzák, valamint megélhessék és megérthessék a szereplők szempontjait. A fejlettebb szociális érzékenység és a társas élet információinak részletgazdagabb feldolgozása mélyebb megértést, jobb konfliktustűrést, konfliktuskezelést eredményezhet. Az ilyen gyerekek elfogadóbbak a többiekkel, segítőkészebbek és képesek mások érdekeit is képviselni, például egy iskolai helyzetben, amikor meg kell védeniük egy társukat mások zaklatásával szemben” – mondta a megállapítások kapcsán Dr. Belső Nóra pszichiáter szakorvos.

 A kutatás mellett a Barbie szakértők segítségével fejlesztő weboldalt is készített: a www.barbie.com/hu-hu/ababazaselonyei oldalon számos, a szociális készségfejlesztést támogató segédanyagot gyűjtött össze a szülők, a gyermekgondozók és maguk a gyerekek számára.

A Cardiff University szakemberei jegyezte tanulmány a Frontiers in Human Neuroscience folyóiratban jelent meg A babázás előnyeinek neurológiai kérdései címmel. A babázás pozitív hatásainak mélyebb megértése érdekében Dr. Sarah Gerson és csapata, valamint a Mattel 2021-ben is tovább folytatja kutatásait.

[1] A vizsgálatot 42 4 és 8 év közötti gyerekkel végezték (20 fiúval és 22 lánnyal), teljes adatfelvétel 33 gyerek esetében történt.

[2] A OnePoll felmérése 2020 júliusában, 22 országban, 15 ezer 3 és 10 év közötti gyerek szüleinek megkérdezésével.

[3] A vizsgálatot 42 4 és 8 év közötti gyerekkel végezték (20 fiúval és 22 lánnyal), teljes adatfelvétel 33 gyerek esetében történt.

[4] A babázáshoz sokféle Barbie babát és játékkészletet használtak, annak érdekében pedig, hogy biztosítsák a következetességet, minden játékot visszaállítottak a kiindulási helyzetbe, mielőtt a gyerekek megkezdték a tesztet. A táblagépes kísérletnél törekedtek arra, hogy a babázáshoz hasonló játékélményt nyújthassanak, ezért olyan játékokat választottak, amik nyitottságot és kreativitást igényeltek a gyerekek részéről. Az adatgyűjtés során Dr. Sarah Gerson és a csapata a funkcionális közeli infravörös spektroszkópia (fNIRS) nevű eljárást alkalmazta az agyi aktivitás leképezésére. A technológia olyan fejre csatlakoztatható érzékelőkre épül, amelyek lehetővé teszik a szabad mozgást.

[5] A OnePoll felmérése 2020 júliusában, 22 országban, 15 ezer 3 és 10 év közötti gyerek szüleinek megkérdezésével.