A megszorítások jelzik, hogy nagy baj van a jövő évi költségvetéssel. A babaváró hitel és a CSOK kedvezményezetti köre szűkül, de ez viszonylag keveseket érint. Igaz, ezzel a kormány eddigi kiemelt célja, a gyermekvállalási kedv ösztönzése kap mélyütést.

Az adóemelések közvetetten 1100 milliárd forinttal növelik a fogyasztók terheit (a különadók hatásai ugyanis beépülnek az árakba), marad ugyanis több extraprofitadó (a tervekkel ellentétben, nem vezeti ki őket a kormány), valamint a jövedéki adó is emelkedik az üzemanyagoknál. (Ezek nagy része jogilag tulajdonképpen nem adóemelés, hiszen annyi történik, hogy bizonyos különadók bent maradnak a rendszerben 2024-ben is. Viszont a gyakorlatban emelésnek tekinthető, hiszen korábban minden érintett azzal számolt, hogy az ígéreteknek megfelelően 2024-ben kivezeti a kormány az extraprofitadókat. Azzal tehát, hogy azok nagyrészt szinten maradnak, az eredeti pozícióhoz képest adóemelés valósul meg.9 – írja a Portfolio.

Ráadásul az állam elkezd takarékoskodni, ami a közszférában további megszorításokkal, eseteg elbocsátásokkal is jár.

A megszorító intézkedéseknek van egy kedvező olvasata is: pozitív fejlemény ugyanis, hogy a kormány belátta, ég a ház, a költségvetés gondban van és lépni kell, el kell oltani a tüzet. Miközben a jegybank gigantikus, 2000 milliárdos veszteségéből is 430 milliárd forint terheli már az idei költségvetést.

A jövő évi költségvetést érintő friss döntések is azt üzenik, hogy a büdzsé rendbetételét nem lehet halogatni, a dominánsan adóemelésre épülő kiigazítás növekedési áldozattal jár, ami egy ördögi csapdához vezet. Emelkednek az adók, csökken a fogyasztás, lassul a GDP-növekedés, megint romlik a költségvetés helyzete, megint lépnie kell a kormánynak – foglalja össze a Portfolio elemzője.