A hitelre történő értékesítés most is fontos eszköz a vállalatok közötti kereskedelemben, a B2B tranzakciók 46 százaléka hitelre történik. Az Atradius válaszadói azonban arról számoltak be, hogy a szállítók szigorúbb döntéseket hoznak a hiteligénylésekkor, mint tavaly. „A vállalatok 45 százaléka azt mondta, hogy kisebb hitelt kapott a beszállítójától, mint tavaly, mert a szállítók igyekeznek elkerülni a kockázatos ügyleteket. Ezt igazolja az is, hogy kissé rövidültek a határidők a számlák kifizetésére. Tavaly 43 nap volt az átlagos határidő, az idén pedig már csak 41 nap, miközben a cégek az idén átlagosan 69 nap múlva kapták meg a számlájuk ellenértékét” – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

A Fizetési Szokások Barométere című tanulmány szerint az elmúlt egy évben a magyar cégek 55 százaléka fizetett időben a szállítójának, míg előzőleg ez az arány még 62 százalék volt. Az építőipari válaszadók átmeneti likviditási problémákkal indokolták a szektorban gyakori késve fizetéseket. A gépiparban a vevők csődje okozott problémás eseteket.

A felmérés szerint a magyar vállalatok 60 százaléka házon belül próbálta kezelni a vevők hitelezését és menedzselni a kockázatokat az elmúlt 1 évben. Az elemzők szerint ugyanakkor nem véletlen, hogy épp a gépgyártásban nőtt a hitelkockázatok stratégiai kezelésének igénye, itt a cégek 44 százaléka döntött a hitelbiztosításról.

A régióban a magyar vállalatok a legpesszimistábbak  

A felmérés szerint a kiugró infláció és a magas energiaárak aggasztják a leginkább a magyar válaszadókat, az inflációs nyomás csökkenése ellenére is. „A vállalatok tartanak attól, hogy az infláció nyomán megnövekedett előállítási költségeiket nem tudják érvényesíteni az egyre árérzékenyebb piacon. Ezzel áll összefüggésben az eladások prognózisa is. A cégek 54 százaléka szerint nem nő majd, vagy esetleg romlik az eladások aránya. A jövedelmezőséget vizsgálva 74 százalék számít arra, hogy marad a tavalyi profitja, vagy esetleg csökken” – mondta Vanek Balázs.

A tanulmány szerint hasonlóképpen pesszimisták a vállalatok a vevők fizetési szokásaival kapcsolatban. A válaszadók fele nem vár javulást, 20 százalék pedig a helyzet romlásától tart. Az optimista cégek aránya 30 százalék.

A hitelkockázatok esetében az építőiparban nőtt a stratégiai kockázatkezelés iránti igény. A szektor vállalati azt mondták, a hitelbiztosítástól javuló cashflow-t és a számláik hamarabb történő kiegyenlítését várják. Ezek mellett fontos az is, hogy azt a készpénzt, amelyet a rossz hitelek kezelésére kellene elkülöníteniük, így a vállalkozásra tudják majd fordítani. A hitelek kezelésében nagyobb szerepet szánnak a faktoringnak is.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com

Szűkkörű, interaktív sajtótájékoztatón mutatkozott be a Metrics a hazai szakmai közönségnek. a Media Future Zrt. az IndaMedia Network cégcsoport innovációs hubja, amely új adtech megoldásokkal és kutatásokkal segíti a hirdetők és médiaügynökségek munkáját, hogy a minőségi online tartalmakon megjelenő display- és videóhirdetések hatékonysága, költséghatékonysága tovább növekedjen. A cég kiemelt ügyfele az Indamedia Sales, szolgáltatásai azonban túlmutatnak e portfólión és alkalmasak cross-saleshouse megoldásokra is – hangzott el a sajtótájékoztatón.

A független adserver adatokat felhasználó Metrics a Media Future első ingyenes B2B terméke, ahol a médiavásárlók az ingyenes regisztrációt követően egy naponta frissülő, óriási, transzparens adatbázist találnak a következő online kampányaikhoz tájékozódásként – ígéri a cég.

„Eddig nem volt arra mód, hogy az online kampányt tervezők a sales house-ok inventory-ját megnézzék, előszűrjék. A Metrics.mediafuture.hu platformon ez most megvalósul. Regisztráció nélkül érhetők el topline adatok az Indamedia Sales portfólió kiadványaira, rovataira és
viselkedésalapú célcsoportjaira, a regisztrált felhasználók pedig mélyebb információkat is találnak.” – mondta el a sajtóeseményen Vándor Attila, a Media Future vezérigazgatója. A Metrics egyelőre csak az Indamediához tartozó oldalakra érhető el, de más sales house-ok portfoliójára is tervezi kínálni szolgáltatását.

Az online felületen tematika-, lokalitás- és rovatszintű AV-inventory adatok érhetők el az elmúlt 28  napra, akár viselkedésalapú célcsoportadatokkal és platformbontással is. „A médiavásárló percek alatt láthatja a teljes vagy épp a rovatszintű, lokalitás, platformok vagy tematika és célcsoport szerinti inventory-t, és gondolhatja végig, mekkora részét szeretné felhasználni a márkái számára.” – mondta
Földi Kata, a cég Head of Insightja.

A Media Future a piaci insightok megosztására, megbeszélésére a Mediaspace.global szakmai közösségi oldalon Magyarországon elsőként indít csoportot, ahol negyedéves , ingyenes workshopok is várják majd a szakma érdeklődőit. A Media Future csoporthoz a https://mediaspace.global/groups/mediafuture címen lehet csatlakozni.

A COVID-19 járványidőszak magával hozta a digitális csatornák szerepének felértékelődését. Rengetegen a piaci trendeket meghaladó tempóban egyfajta digitális ugródeszkára léptek, megtanultak olyan online képességeket, amelyeknek eddig nem voltak birtokában. Az ügyfelek digitális fejlődését a pandémia első hullámában is támogatta, hogy a Telenor számos népszerű ügyintézési lehetőséget a korábbinál egyszerűbbé tett, és ezekhez közérthető oktatóvideó-sorozatot indított. Az online terület és digitális ügyfélközpontúság hosszú távon tovább erősödik azzal, hogy a mobiltársaságnál tovább erősödik a digitális csatornák fejlesztésére fordított figyelem. 

A Telenor digitális csatornák és online értékesítési igazgatóság élére Varga-Hering Zsuzsanna került, aki több, mint tíz éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a kommunikációs és kereskedelmi szektorban, nyolcéves vezetői gyakorlattal felvértezve nyerte el a Telenor menedzsmentjének bizalmát. Zsuzsanna korábban a Mall.hu-nál felelt a marketing és kommunikációs területért, ezt megelőzően pedig különböző reklámügynökségeknél dolgozott digitális területen. Csatlakozása óta, 4 éve a Telenor Magyarországnál, osztályvezetőként irányította a területet.

Zsuzsanna szakterületén is kihívásokkal teli időszakot hozott a koronavírus, a valaha volt legmagasabb szinten van jelenleg az online csatornák használata. „Azonnali válaszreakcióra, gyorsan elindított fejlesztési sprintekre, a komplex tranzakciók egyszerűsítésére van szükség, hogy a digitális térben könnyen elvégezhetőek legyenek a folyamatok. Igyekeztünk kézzelfoghatóbbá tenni az internetes ügyintézést azoknak, akik először találkoztak ilyen digitális megoldásokkal, amelyeket törekszünk élményszerű teendővé varázsolni.” – nyilatkozta a szakember.

A lakossági ügyfelek mellett a B2B területen is erősödik az igény a digitalizált megoldásokra, növekszik az igény az online szolgáltatásokra, így a vezető célja az értékesítési és támogatói funkciók erősítése, az üzleti ügyfélbázis még nagyobb részének magas minőségű digitális kiszolgálása.

Zsuzsanna személyes érdeklődése kötődik a természetjáráshoz, szabadidejében az online világból kiszakadva nyaralót újít fel a Balaton-felvidéken. „Szeretek mindent, aminek köze van a természethez, a tavakhoz. Az utazás és az aktív pihenés nagyon jól kikapcsol és feltölt a hétköznapokra.”

Gerald 2017 októbere óta az Invitech pénzügyi vezérigazgató-helyetteseként dolgozik. Több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik a nemzetközi B2B telekommunikációs szektorban. Korábban a GTS Central Europe pénzügyi vezérigazgató-helyettesi pozícióját töltötte be, az Invitechhez történő csatlakozását megelőzően pedig a Six Degrees hoszting és menedzselt szolgáltatásokat nyújtó cégcsoport (UK) pénzügyi vezérigazgató-helyetteseként tevékenykedett.

„Nagy megtiszteltetés számomra, hogy lehetőséget kaptam az Invitech csapatának vezetésére, amelynek során David kiváló örökségére építhetek. Vezetése alatt az Invitech az ICT piac vállalati szegmensének egyik vezető vállalatává fejlődött” – fogalmazott Gerald Grace, az Invitech új vezérigazgatója. „Nagy sebességű optikai és rádiós hálózatunk, valamint Tier III adatközponti infrastruktúránk révén cégünk ideális szolgáltató partnere 6000 vállalati ügyfelünknek, akiknek folyamatosan növekvő igényeit jó minőségű menedzselt adatátviteli, felhő- és IT-szolgáltatásokkal kívánjuk kielégíteni a jövőben is” – tette hozzá Gerald Grace.

„Nagy örömmel köszöntjük az Invitech élén Geraldot, aki a vállalatot a további beruházások és fejlesztések révén a növekedés következő fázisába fogja vezetni” – mondta Szalai Tamás, a CEE Equity Partners befektetési igazgatója. „Szeretnék egyúttal köszönetet mondani Davidnek, aki az elmúlt években sikerrel irányította a vállalatot és eredményesen levezényelte a vállalatcsoport lakossági üzletágának, az Invitelnek a Digi csoport számára történő eladását is.”

Az Invitech

Az Invitech Magyarország egyik vezető telekommunikációs és infrastruktúra megoldásainak szállítója, amely több mint 6000 vállalati és nagykereskedelmi ügyfelének nyújt menedzselt szolgáltatásokat. Portfóliójába szélessávú üzleti internet, adatközponti és felhőmegoldások, valamint hang- és IT-szolgáltatások egyaránt beletartoznak. Az Invitech infrastruktúráját 10,450 km optikai hálózat, 6500 hálózatba kötött épület és több mint 3000 négyzetméter adatközpont alkotja. A vállalat 23 ezer végfelhasználó IT-eszközeit üzemelteti.

A CEE Equity Partners

A CEE Equity Partners a két, összesen 1,2 milliárd dolláros China-CEE Fund befektetési tanácsadója. Az Alap2 befektetői az Export-Import Bank of China, a Silk Road Fund és a Magyar Eximbank. A CEE Equity Partners Kelet-Közép-Európára fókuszál, ahol 2014 óta 5 országban 17 befektetésben vett részt, összesen 500 millió dollárt meghaladó értékben. A CEE Equity Partners több mint 30 befektetési szakemberrel azon dolgozik Varsóban, Budapesten, Bukarestben, Zágrábban és Prágában, hogy feltérképezzék a jól menedzselt, cash flow és növekedés szempontjából pozitív trendet mutató vállalatokat, amelyek potenciális befektetési lehetőséget jelentenek. A befektetések mértéke átlagosan 20–100 millió amerikai dollár között mozog, de ennél magasabb is lehet az Alap2 befektetőivel társfinanszírozásban.

A legfontosabb változások közé tartoznak a következők:

Az LG mobilkommunikációs üzletágának elnöke és ügyvezető igazgatója Hwang Jeong-hwanlett, míg a jelenlegi igazgató, Juno Cho új pozíciót kap az LG anyavállalatán belül. Mr. Hwang jelentős tapasztalattal rendelkezik a kutatás-fejlesztés terén, 2009-ben aktívan részt vett az LG első okostelefonjainak fejlesztésében, mint a technológiai vezető alá tartozó multimédia-kutatás-fejlesztési laboratórium vezetője.

Dr. Park Il-pyungot, az LG szoftverközpontjának igazgatóját technológiai vezetővé léptették elő, míg a jelenleg a pozíciót betöltő Dr. Skott Ahn új feladatkört kap az anyavállalaton belül. Mielőtt csatlakozott az LG-hez, Dr. Park a Harman International technológiai vezetője volt, és a Samsung technológiai intézetének intelligens számítógép-laboratóriumát vezette. Dr. Park számítástechnikai területen szerezte doktoriját a Columbia Egyetemen, és számos szabadalmat tudhat magáénak.

Han Chang-hee, aki eddig a termékek marketingkommunikációjáért felelős alelnök volt, a globális marketingközpont fejeként ezentúl az LG nemzetközi marketingtevékenységét irányítja. Brian Na, aki az utóbbi két évben az LG globális marketingtevékenységét koordinálta, az LG nyugat-európai operációját felügyelő elnökként folytatja munkáját.

Hogy tovább erősödjön a kereskedelmi területen, az LG új B2B vállalatot hoz létre, amely az üzleti értékesítésre szánt termékek összes aspektusát felöleli majd – az energetikai megoldásoktól az információs kijelzőkön át a vertikális technológiákig. Az újonnan alapított vállalat élére Kwon Soon-hwang került, aki korábban az LG kereskedelmi üzletágának elnöke és indiai tevékenységének vezetője volt.

Az LG új, konvergens üzletfejlesztési központjának feladata lesz, hogy koordinálja azokat az egész vállalatot érintő kezdeményezéseket, melyek a mesterséges intelligencia, IoT megoldások és az eszközök közötti kommunikáció területéhez kapcsolódnak.

A kinevezések 2017. december 1-től, az előléptetések 2018. január 1-től lépnek érvénybe.

Piller Gábor pályáját a telekommunikációs szektorban kezdte, ahol kezdetben értékesítési és marketingprojektek irányításáért felelt, majd később vezetői pozíciókat töltött be üzleti értékesítési, kereskedelmi és vállalati üzletág területeken. Felelősségi körébe tartozott többek között új üzleti termékportfóliók kiépítése, nagyvállalati és kormányzati ügyfélkör kialakítása, vállalati szolgáltatás-portfólió bevezetése. A Samsung vállalati üzletág igazgatói pozíciójában a vállalat IT és üzleti termékeinek teljes menedzsmentjéért felelt, így annak új generációs banki szolgáltatásainak, okos osztálytermének és mobil biztonsági megoldásainak bevezetésében is nagy szerepet vállalt. Piller Gábor a szabályozói oldalon is szerzett tapasztalatot, mostanáig a Nemzetközi Média- és Hírközlési Hatóság marketingkommunikációs osztályvezetőjeként dolgozott.

„A Telenor üzleti előfizetőinek is ugyanazokat az innovatív, mindennapi életüket megkönnyítő szolgáltatásokat nyújtja, mint lakossági ügyfeleinek, mind a korlátlan mobilinternetezés, mind az internetbiztonsági megoldások terén. Ugyanakkor ennek az ügyfélkörnek speciális igényei is vannak, melyekre már eddig is számos testre szabható terméket fejlesztettünk ki a Telenornál a mobileszköz-menedzsmenttől az IoT-megoldásokig. Gábor sokéves tapasztalattal rendelkezik üzleti ügyfelek kiszolgálása, üzleti termékek fejlesztése terén, érkezésével még tovább tudjuk erősíteni úttörő szerepünket ebben a szegmensben”– mondta Petra Stangl, a Telenor Magyarország marketing vezérigazgató-helyettese.

A kis pozsonyi ingatlanfejlesztő cégként indult vállalat mára Európa egyik legnagyobb fejlesztőjévé vált: tevékenységét az Egyesült Királyságban, Közép-Kelet-Európában és Törökországban folytatja, portfóliójában jelenleg 21 folyamatban lévő projekt szerepel. Az elmúlt években lezajlott jelentős növekedés hatására a HB Reavis a márka megújítása mellett döntött, amely tükrözi a vállalat jövőképét és küldetését. A cég stratégiája olyan emberközpontú terek létrehozására fókuszál, amelyek növelik a produktivitást, a „jóllétet”, és javítják az ott dolgozók és a környezetükben élő közösségek közérzetét.

Az új vállalati arculatot a HB Reavis egy londoni központú kreatívügynökséggel, a Sectorlighttal szoros együttműködésben tervezte. A cél az volt, hogy a márka dinamikusabbá, barátságosabbá, érzelemtelibbé váljon, és megszólítsa mind a meglévő, mind pedig az új célcsoportot digitális, közösségi, nyomtatott és egyéb csatornákon egyaránt.

„A logó vizuális könnyedsége érzékelteti, hogy a HB Reavis emberközpontú és megközelíthető az ingatlanfejlesztései és a partnereivel való együttműködés során. A színátmenetek, vibrálóan meleg színek a HB Reavis alkotás iránti szenvedélyét jelenítik meg, amely a munkára és kikapcsolódásra egyaránt alkalmas új terek létrehozását inspirálja. A két folyékonynak látszó forma és szín kombinációja tükrözi a HB Reavisra jellemző vállalkozói szellemet és azt, hogy az itt dolgozók mennyire izgalmasnak találják a munkájukat” – írja a márka közleménye az új vizuális megjelenésről.

Pavel Trenka, a HB Reavis csoport vezérigazgatója így fogalmazott: „Büszkén mutatjuk be megújult brandünket, amely tökéletesen illeszkedik a modern munkahelyi megoldásokat létrehozó, az ipari szabványoktól eltérni kívánó stratégiánkba. Ügyfeleink és partnereink visszajelzései alapján úgy éreztük, jobban ki kell fejeznünk, hogy kik vagyunk valójában, és milyen értékeket képviselünk. Sok olyan értékünk van, amelyeket szeretnénk közvetíteni, de ezek közül az emberközpontúságot, a szenvedélyességet és az innovativitást éreztük a legfontosabbaknak. Reméljük, az új brand, amely egyértelműen az aktuális törekvéseinkre épül, segít majd a közönségüknek megérteni a víziónkat, és még inkább megerősíti üzleti kapcsolatainkat.

Peter Terpak, a HB Reavis csoport marketing- és kommunikációs igazgatója elmondta: „Merész megközelítést alkalmaztunk megújult brandünkkel, amely az iparági sztenderdekhez képest sokkal inkább a B2C közönség felé fordul. Szeretnénk ugyanis azokra az emberekre összpontosítani, akik az általunk létrehozott épületeket és tereket használják, vagy a vállalatunknál dolgoznak. Nem csak az volt a célunk, hogy egy új, dinamikus vizuális arculatot hozzunk létre. Arra is szerettük volna felhasználni ezt a lehetőséget, hogy átfogó megközelítéssel a HB Reavis márkaszemélyiségének minden vonását megjelenítsük a belső kommunikációban, a külső partnerekkel, ügyfelekkel és az egész iparággal való együttműködésünk során”.

Nick Cannons, a Sectorlight kreatívigazgatója hozzátette: „Az első, amire felfigyeltünk a HB Reavis esetében, hogy mennyire másként viszonyulnak a dolgokhoz: nemcsak abban a munkában, amit fejlesztőként végeznek, hanem abban is, ahogy csapatként együtt dolgoznak. Igazi közösségi szellem van jelen a vállalatnál, és elhivatottak abban, hogy jobbá tegyék a dolgokat. Számunkra ez volt a kiindulópont, amiből elkezdtük felépíteni a brand útját. El akartuk kerülni a piaci zsargont és egy érzelemtelibb, emberibb vizuális megjelenést és hangnemet szerettünk volna kialakítani, aminek köszönhetően a HB Reavis közvetlenebb benyomást kelt, és szélesebb közönséget szólít meg. A HB Reavis munkatársai szenvedélyesek, feszegetik a hagyományos iparági normákat, és mi ezt akartuk vizuálisan kifejezni a játékos formákkal és vibráló színekkel. Az eredmény egy erős, dinamikus nyelvezet lett, ami számos csatornán képes hatni.”

Az arculatváltással egy időben a HB Reavis számos új kezdeményezése és projektje van folyamatban:

• Több jelentős fejlesztés, köztük Varsóban az 53 emeletes, vegyes funkciójú Varso Place torony, amely Európa egyik legmagasabb épülete lesz, a pozsonyi Stanica Nivy bevásárlóközpont és buszpályaudvar, az Agora Budapest városközpont, valamint újonnan vásárolt fejlesztési területek Londonban
• A WELL minősítés megszerzése a kelet-közép-európai irodafejlesztések számára egy komoly célkitűzés, a HB Reavis az első kereskedelmi ingatlanfejlesztők között van a régióban, akik erre törekszenek
• A HB Reavis saját, HubHub névre hallgató nagyszabású közösségiiroda-platformja, amely jelenleg Varsóban és Pozsonyban indult el.

A Well PR az év elejétől segíti a 13 hazai áruházzal rendelkező nagykereskedelmi lánc teljes külső, corporate és CSR kommunikációját, valamint stakeholder-együttműködéseit.

A főként a HORECA szektornak és a helyi beszállítói körnek szóló B2B kommunikáció középpontjában a gasztronómia, a gasztrotrendek és a helyes táplálkozási elvek mellett az egyedi CSR és fenntarthatósági megoldások állnak. A kiemelt termékkategóriák építésén, a sajátmárkás termékek és a METRO szolgáltatásainak népszerűsítésén kívül az issue management és a kríziskommunikáció is az ügynökség feladataihoz tartozik.

A Telekom Business Club kedvezményeit a cég partnereivel együttműködésben biztosítja. Az elsők között a MOL és E2 Hungary csatlakozott a programhoz. Az induláskor a Telekom Business Club két kedvezményes ajánlatot kínál, amelyből az egyik a MOL Gold és Silver üzemanyagkártya, amellyel a MOL minden Telekom Business Club tagsággal rendelkező ügyfél számára egyedi kedvezményt biztosít. A vállalkozások részére ajánlott MOL üzemanyagkártya konstrukciók használatával gazdaságosabban, kényelmesebben és biztonságosabban intézhetik a cégek üzemanyag-vásárlásaikat. A kártya tulajdonosai többek között országosan egységes listaáron vásárolhatnak bármely MOL töltőállomáson, kedvezőbb árgaranciával, valamint ingyenesen igénybe vehetik a MOL assistance call center szolgáltatását is. A Telekom Business Club másik nagy partnere az E2 Hungary, aki a fölgáz- és áram szolgáltatásaira biztosíthat 5, illetve 10% árkedvezményt a tagoknak. A Telekom tervei szerint a kedvezményt nyújtó partnerek köre fokozatosan bővül majd a jövőben.

„A Telekom Business Club létrehozásával a célunk egy olyan üzleti lojalitást támogató ajánlat létrehozása volt, ami egyfelől hosszútávon nyújt a vállalkozók napi tevékenységéhez segítséget, másfelől ezzel a lépéssel is szeretnénk növelni ügyfeleink elégedettségét” – mondta Lakatos Péter, a Magyar Telekom a kis- és középvállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettese (a képen).

A Telekom Business Club tagságra bármely Telekom üzleti ügyfél jogosult. A Telekom üzleti ügyfeleknek csupán annyi a teendője, hogy a 1435-ös telefonszámon, vagy személyesen az ügyfélmenedzsereiknél, illetve a Telekom üzletek valamelyikében regisztráljanak a tagságra.
További információ a kedvezményrendszerről a telekom.hu/uzleti weboldalon, a Kedvezmények menüpont alatt olvasható.

2016. augusztus 25-én bemutatkozott Budapesten a Swiss International svájci légitársaság vadonatúj, kanadai gyártmányú Bombardier CSeries 100-as típusú gépe, amely alig pár hete állt forgalomba. A gép a Budapest-Zürich útvonalat repüli, amely a mintegy 300, Magyarországon aktív svájci cég, köztük a nemrég beruházásokat bejelentő Nestlé és Swiss Krono, valamint az évente hazánkba látogató 260 ezer svájci turista miatt is kiemelkedő fontosságú, mondta el Urs Brönnimann, Svájc budapesti nagykövetségének ügyvivője.
Iris Malich, a Swiss németországi, ausztriai és kelet- közép-európai régiójának vezetője, mint az első felhasználók egyike kifejtette, hogy az új gép illeszkedik a légitársaság stratégiájába: gazdaságos, a nagy lábtér és csomagterek, valamint az átlagosnál nagyobb ablakok miatt kényelmes, az alacsony zajszint pedig a repterek környékén lakók életminőségét is javítja. A Swiss jelenleg két ilyen géppel rendelkezik és még nyolc érkezésére várnak, ezek európai fővárosokba fognak repülni.

A légitársasági marketing egyedi vonásairól Emil Huberttel, a Bombardier európai légitársaságokért felelős marketingmenedzserével beszélgettünk a gép bemutatását követően.

Mely légitársaságok a legfontosabb ügyfeleik?

A légiközlekedési üzletágunkon belül megkülönböztetjük a kereskedelmi, üzleti és specializált repülőgépeket, valamint a légi szerkezeteket. A kereskedelmi üzletágon belül az egykor a Malév által is repült Q400 turbólégcsavaros gép mellett a CRJ regionális gépek, valamint a legújabb, most bemutatott C sorozat találhatóak. Ha ez utóbbiról beszélünk, akkor Európában a Swiss, illetve anyavállalata, a Lufthansa a legnagyobb megrendelőnk; az Air Balticnak év vége felé szállítjuk az első gépeket. Globálisan nagy ügyfél a dél-koreai Korean Air, a Delta Airlines az Egyesült Államokban, amely nemrég 125 darabos rendelést jelentett be, és az Air Canada 75 géppel. Rajtuk kívül néhány kis- és közepes méretű légitársaság is az ügyfeleink között található, de ezek a legnagyobbak.

A gép belseje a vásárló igényeinek megfelelő elemeket is tartalmaz: ilyen BSO (buyer selected option) például az egyedi ülés, vagy a térkép és a 3 dimenziós Swiss logo a falon – ezek a márkaérték növelését is szolgálják.

A Bombardier kínálata valahol ott végződik, ahol az Airbusé és a Boeingé kezdődik. Hol helyezkednek el a nemzetközi versenyben?

Piaci szegmensek irányából szemlélve mi hagyományosan regionális repülőgépgyártók vagyunk, és éppen most mozdulunk el az egyfolyosós, keskenytörzsű szegmens felé. Ülésszám szerint nézve a regionális gépek között az Embraer, a turbólégcsavarosok között az ATR a fő versenytársunk, és van néhány új piaci belépő is Kínából és Oroszországból. Viszont a 100-150 ülőhelyes kategóriából a két nagy játékos éppen kivonulóban van: ők 150-160-180 ülés feletti, valamint szélestörzsű gépeket forgalmaznak. Számunkra itt nyílik meg egy piaci lehetőség.

Fenyegetésként értékelik az új belépőket, például a Szuhojt?

Ezt részletesen nem kommentálhatom, de repülőgépeket gyártanak és néha el is tudják azokat adni, ezért mindenképpen figyelemmel kísérjük a ténykedésüket. Viszont meggyőződésünk, hogy jó termékeink vannak, a 100-150 üléses szegmensben egyenesen a legjobbak és ezt a légitársaságok is így látják.

Hogyan illeszkednek a gépeik egy vegyes flottába?

Erre a Swiss nagyon jó példa: ők nem márkacsaládban gondolkodnak, hanem minden szegmensben a leginkább megfelelő gépeket válogatják össze. Így került a flottájukba a CS 100 és CS 300 a 100-150 ülőhelyes kategóriában, míg efölött más gyártóktól vásároltak.

A gép ünnepélyes fogadása a hagyományos módon, vízsugárral…<

Milyen az értékesítési ciklus a repülőgépek piacán?

A flottadöntések nagyon hosszú távú, alapos tervezést igénylő projektek. Egy repülőgépet legalább 10-12 éves időtartamra vásárolnak, de sok légitársaság ennél jóval hosszabb ideig is repüli őket, viszont egy-két év után senki sem szereti nyugdíjazni a gépeit, így a döntések nagyon megfontoltak. A piacon kedvező folyamatokat látunk: a legfontosabb piacunk Észak-Amerika, míg a második most már Kína. A harmadik Európa, ahol nagyszámú pótlásra számíthatunk az elkövetkező 20 év folyamán. Összességében mintegy 7000 darab repülőgépre lesz szükség a 100-150 ülőhelyes szegmensben ebben az időszakban.

Milyen marketingeszközöket használnak?

Mint mindenki, mi is jelen vagyunk a legfontosabb légibemutatókon: Európában Párizsban és a Farnborough Air Show-n. Emellett látogatjuk az iparág kiemelt eseményeit, például az IATA vagy az európai regionális légitársaságokat tömörítő ERA rendezvényeit. A személyes kapcsolattartás a légitársaságok megfelelő szakembereivel kiemelten fontos. Ezen kívül a marketinganyagok mellett speciális marketingtechnológiákat is használunk: követjük, hogy az egyes légitársaságok mikor milyen gépeket vásároltak, hová repülnek, és ezek is segítenek azonosítani a piaci lehetőségeket. Az adatok elemzése persze önmagában nem elegendő: ismerni kell a trendeket, az egyes légitársaságok folyamatban lévő projektjeit és jövőbeli terveit, hogy a megfelelő időben felismerjük a lehetőségeket, ehhez pedig elengedhetetlen a személyes kapcsolat.

…és tortával

Az új gépek kifejlesztésénél a marketing és a termékfejlesztés hogyan működik együtt? Ki határozza meg a trendeket, amelyeknek meg kell felelnie a terméknek, honnan jönnek az újdonságok?

Ez egy érzékeny kérdés. De azt elmondhatom, hogy számos szereplő hozzájárul a fejlesztésekhez, és nem csupán házon belül. Így például a legnagyobb vevőink szempontjait is meghallgatjuk és megpróbáljuk az észrevételeiket beépíteni a gépeinkbe, hiszen nekik kell majd repülni őket. A Swiss például olyan partnerünk, aki a fejlesztési projektekben már az elejétől fogva részt vesz.

(A nyitóképen a járat személyzetének körében balról a negyedik Emil Hubert, középen, fehérben Iris Malich, mellette Urs Brönnimann követségi ügyvivő, jobbról a második Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója.)