A képviselők örömüket fejezték ki azért, hogy a parlamenti egységet az egész költségvetési tárgyalási folyamat során sikerült megőrizni. A kedden lezárult tárgyalássorozat eredményeképpen több forrás áll majd rendelkezésre a jövő munkahelyei, a versenyképesség és az éghajlatváltozás elleni hatékonyabb védekezés céljaira, amely a válság idején az európai polgárok, a fiatalok, a kutatók és az egészségügyi dolgozók számára egyaránt segítséget jelent majd.

Johannes Hahn, a költségvetésért felelős biztos elismerését fejezte ki a képviselőknek a „jó megállapodás” kiharcolásáért, ami megmutatta, hogy „Európa válaszolni tud a kihívásokra„. Külön üdvözölte a források megemelését, a jogállamisági mechanizmus bevezetését és az új saját forrásokra vonatkozó menetrendet: ezeket az eredményeket a képviselők ambíciója érte el a tagállamok kezdeti álláspontja ellenében.

Jan Olbrycht (EPP, Lengyelország) „minden fél számára nyerő eredménynek” nevezte a költségvetési tárgyalások kimenetelét, és hangsúlyozta, hogy a tárgyalófelek a júliusban a következő hosszú távú költségvetésről és a Következő nemzedék EU helyreállítási alapról született tagállami megállapodás érintése nélkül találtak olyan megoldást, amellyel meg tudták erősíteni egyes szakpolitikák támogatását. Az eddigi legnehezebb költségvetési tárgyalássorozatnak nevezte a most lezárult folyamatot, hiszen abban számos olyan új elemmel kellett számolni, mint az Unió céljainak megőrzése a brexit idején, és a járvány-sújtotta Európa nehéz helyzete.

Iratxe García Pérez (S&D, Spanyolország) figyelmeztetett: „senki számára nem lenne elfogadható, hogy ne jussunk azonnal egyezségre annak érdekében, hogy aztán gyorsan léphessünk” a járvány európai polgárokat sújtó hatásának tompítása érdekében. „Le kellett gyűrnünk a megosztottságot és a zsaroló szándékot, hogy az emberek igényeire tudjunk koncentrálni” – tette hozzá. García Pérez meggyőződése, hogy „ha sikerül gyorsan végrehajtanunk a hosszú távú költségvetést és az új saját források határozatot”, akkor a helyreállítási terv sikerrel fog járni.

Dacian Cioloş (Renew, Románia) a megállapodás történelmi jelentőségét emelte ki, nem pusztán a további források, hanem elsősorban az európai költségvetés új saját forrásai miatt: ezzel vállalniuk kell a felelősséget a környezetszennyezőknek, és a digitális cégeknek is be kell majd fizetniük az adót. A tagállamoknak pedig az uniós forrásokért cserébe tiszteletben kell tartaniuk az európai értékeket. „Ezzel egy történelmi jelentőségű fejezethez érkeztünk, és remélem, hogy mindez az egész Unió számára új kezdetet jelent.”

„Ösztönzi-e a költségvetés a cégek hazatelepülését?” – tette fel a kérdést Jean-Lin Lacapelle (ID, Franciaország). A helyreállításnak részben olyan ösztönzőkre kell koncentrálnia, amelyek figyelembe veszik a kis- és középvállakozások sérülékenységét, és a helyi szintű befektetéseket részesítik előnyben, tette hozzá. A képviselő bírálta az „európai adókat„, amelyek „minden európait az euroglobalizáció adóalanyává tesznek”.

Philippe Lamberts (Zöldek/EFA, Belgium) „büszkeségét” fejezte ki, hogy a Parlamentnek a költségvetési tárgyalások során „volt bátorsága kiállni a meggyőződése mellett„. „Tagadhatatlan, hogy a tegnap megkötött egyezség jelentős előrelépést jelent a Tanácsban júliusban kötött megállapodáshoz képest (…) Ezúttal a Tanács tiszteletben tartotta a Parlamentet” – mondta a képviselő.

Johan Van Overtveldt (ECR, Belgium), üdvözölte, hogy a parlamenti tárgyalóknak sikerült a Tanács a hosszú távú költségvetésről alkotott „érinthetetlen” pozícióját elmozdítani, és így további forrásokat kiharcolni az unió legfontosabb és innovációs programjai számára.

Dimitriosz Papadimulisz (GUE/NGL, Görögország) szerint ugyan a parlamenti eredmények kedvező lépések, mégis többet kell tenni azért, hogy válaszolni tudjunk az európai polgárok elvárásaira. A képviselő reményét fejezte ki, hogy „a Tanács betartja a megállapodást, és meglesz a szükséges egyhangúság a döntéshez.”