Mindössze néhány hónapja, tavaly decemberben indult el a betegbarát projekt, amely nem a magánegészségügyi szolgáltatók egészségügyi ellátásának orvosszakmai színvonalát kívánja mérni. Azzal szembesíti ugyanis a szolgáltatókat, hogy a betegek döntéseihez nem elég a kiváló orvosi ellátás. Ennél többet, betegközpontú, a betegekre odafigyelő, kényelmes, sokszor személyre szabott szolgáltatást várnak.

Mit mondanak a betegek?

A projekthez készült reprezentatív felmérésből kiderült, hogy azok a szolgáltatók, amelyeket a betegek betegbarátnak tartanak, lényegesen jobb eséllyel szereznek ügyfeleket, mint azok, amelyikről nem ez a véleményük. Ezt a korrelációt a megkérdezettek három kérdésre adott válasza is alátámasztotta. Azok a magánegészségügyi szolgáltatók, amelyek az átlagosnál jobban képesek arra, hogy kihasználják ismertségüket, azaz ismertségükre támaszkodva több ügyfelet szereznek, a páciensek véleménye szerint az átlagosnál betegközpontúbb ellátást kínálnak. Ez az esetek 71,4 százalékában igaz.

Azok magánegészségügyi cégek, amelyeket az átlagosnál több ügyfél venne elsőként számításba, amikor szolgáltatót választ, a páciensek véleménye szerint az átlagosnál szintén barátságosabb ellátást kínálnak. Ez az esetek 66 százalékában igaz. Azok a magánegészségügyi szolgáltatók, amelyeket az átlagosnál több ügyfél venne számításba, amikor szolgáltatót választ – ha nem is elsőként, hanem például másodikként –, a páciensek véleménye szerint szintén az átlagosnál betegbarátabb ellátást kínálnak. Az esetek 62,5 százalékában ez a helyzet.

„Az emberek tehát jobban bíznak azokban a cégekben, amelyekről azt gondolják, hogy betegközpontú szolgáltatást nyújtanak. Ennek következtében a többen választják ezeket, amikor egészségügyi ellátásra van szükségük. Ezért hívtuk életre a betegbarát kezdeményezést” – mondta Vaszary Ádám alapító.

Elindult a verseny

„Az Év Betegbarát Szolgáltatója címért folyó versenyben a zsűri számos szempont alapján fogja minősíteni az egészségügyi szolgáltatók betegközpontú kezdeményezéseit. Ezzel visszajelzést kíván adni arról, hol tartanak betegközpontú ellátásában. Emellett a közvéleményt is tájékoztatni szeretnénk arról, mit tudnak felmutatni a szolgáltatók a betegközpontú ellátásban. A zsűriben a magyar egészségügyi szakma kiemelkedő, közismert szakemberei, egyetemi kutatók, vállalatvezetők és kommunikációs szakemberek foglalnak helyet” – emelte ki Vaszary Ádám.

Hozzátette: „A rövid idő ellenére a mostani számok is impresszívek, a projekt az indulás óta ugyanis több mint nyolcmillió embert érhetett el a sajtóban megjelent tájékoztatóival. Másik oldalról pedig a rövid idő ellenére közel 240 egészségügyi szolgáltatóval vettük fel közvetlenül a kapcsolatot. Több mint harminc egészségügyi szakember fogadta el a projekt célkitűzéseit és jelezte, hogy részt kíván venni a projekt tevékenységében.”

Verseny a betegek érdekében, akár ingyenes nevezéssel

A betegbarát projekt kezdeményezői szerint a versennyel elsősorban a Magyarországon működő magánegészségügyi vállalkozások szakmai és gazdasági érdekképviseletét akarják szolgálni. Emellett a laikus páciensek, ügyfelek, betegek tájékozódásának segítése is cél: olyan kapaszkodókat, standardokat akarnak kínálni, amelyekre támaszkodva összehasonlíthatják a szolgáltatókat. Mindezt a résztvevők akár ingyen elérhetik, ugyanis a pályázóknak az első kategóriában díjmentes a megmérettetés.

A verseny indulói a versenyszabályzatban meghatározott szempontok alapján 16 kategóriában mérhetik össze erejüket. Az egyes kategóriákban arany, ezüst és bronz díjat ítél oda a tizenhárom tagú szűri sokoldalú pontozás alapján. Ezek mellett különdíjakat is kaphatnak a versenyzők. 

A zsűri két fő szempontcsoport alapján hozza meg döntéseit. Az egyik az úgynevezett „Patient Experience” szempontok csoportja. Ebben egyebek mellett értékelik, hogy az egyes szolgáltatók milyen színvonalú környezetben fogadják az ügyfeleiket. A laikusok számára érthetően, türelmesen magyarázzák-e el a betegségeket és a kezeléseket. Mennyire nyújtanak személyre szabott szolgáltatásokat, foglalkoznak-e betegeik utógondozásával. A másik, úgynevezett „Eredmények és célok” szempontcsoportban a versenyzők piaci teljesítményét vizsgálják. Ehhez az indulók jelentkezéséhez csatolt céges beszámolót veszik alapul. Az egyik fő értékelési szempont az lesz, hogy a versenyző mennyire tudta növelni szolgáltatásai hozzáadott értékét saját képességeihez viszonyítva.

A jelentkezési határidő április vége, az eredményhirdetés a nyár elején várható.

Fotó: Johny Georgiadis/unsplash.com