Az „Avatar: A víz útja” új magasságokba repít és eddig nem látott mélységeket tár fel. Tíz évvel az előző rész után a Sully család (Jake, Neytiri és gyermekeik) békésen éli mindennapjait. Az idilli hétköznapoknak azonban hamar vége szakad egy régi-új ellenség felbukkanásával, aki az életükre tör. Jake végül úgy dönt, hatalmas áldozatot hoz és családjával együtt saját biztonságuk érdekében olyan utazásra indulnak, ahol nem csak egymással, de az életben maradásért is meg kell küzdeniük. Mindezt James Cameron egyedi és lenyűgözően részletgazdag álomvilágában, Pandora lélegzetelállító tengeri tájain, ahol ezúttal egy új na’vi kultúra jelenik meg tele egzotikus tengeri élőlényekkel.

A film rendezője James Cameron, a főszerepekben pedig Sam Worthington, Zoe Saldaña, Sigourney Weaver, Stephen Lang, Cliff Curtis és Kate Winslet látható. Az illusztris szereplőgárdához olyan tehetséges újoncok is csatlakoztak mint, Britain Dalton, Jamie Flatters, Trinity Jo-Li Bliss, Bailey Bass és Jack Champion.

Az „Avatar: A víz útja” és az extra tartalmak június 7-től elérhetőek a Disney+ kínálatában.

A tanulmány egyik alapgondolata, hogy a 2022-es év megmutatta: a fejlődés nem töretlen, ebben az időszakban a kiszámíthatatlanság a konfliktusok, a recesszió és az éghajlatváltozás vált a globális valósággá. Erre válaszul új befolyásolási minták jöttek létre, mivel az embereknek új iránymutatásra, az inspiráció új forrásaira van szükségük.

Busák István, a Dentsu Creative Hungary cégvezetője elmondta: „A mindennapi valóság komoly kihívásaira újszerű válaszokat kell tudni adni. Ezért a Dentsu Creative trendriportja e kihívások beazonosítása mellett igyekszik részletesen bemutatni mindazokat a kreatív lehetőségeket, eszközöket és platformokat is, amelyekkel a márkák aktívan segíthetik az elérni kívánt közösségeket az általuk vágyott jövőbeli állapot megálmodására és megvalósítására.”

Az „A Tale of New Cities” olyan modern kettősségeket tár fel, mint haladás és visszafejlődés, optimizmus és szorongás, a régi és új eltolódó egyensúlya, technológia és emberiség, illetve innováció és hagyomány. Ezekre építve pedig 12 olyan trendet azonosít, amelyek 2023-ban vezérlik és felforgatják a kreatív iparágat. E trendeket az előrejelzés hat párba csoportosítva mutatja be, külön vizsgálva az ezekhez kapcsolódó kihívásokat és lehetőségeket a társadalom, illetve a márkák szempontjából egyaránt.

A 2023-as évet alakító 12 trend a következő:

A MONOKULTÚRA VÉGE (THE END OF MONOCULTURE)

Gyengül a felülről lefelé irányuló tekintély és inspiráció hatása. A fiatalabb generáció tisztán érzékeli az örökölt sémák és történetek problémáit, és mer mást elképzelni.

A KULTURÁLIS SOKK KERESÉSE (THE QUEST FOR CULTURE SHOCK)

A gazdasági nehézségek közepette a fiatal fogyasztók az inspiráció új forrásait kutatják – különösen az „elvesztett” járványos éveket követően vágynak egyfajta kulturális sokkra. E folyamat egyik aktuális globális jelensége a koreai kultúra népszerűvé válása.

A MENTÁLIS EGÉSZSÉG KRÍZISE (MENTAL HEALTH IN CRISIS)

A romló kilátások mentális egészségügyi válságot is eredményeznek. Kínában az önelemzés és mentális egészség területén is megjelent a gamification. Európában eközben a járványt követő szorongást fokozza a megélhetési válság is.

SÜRGETŐ IGÉNY AZ ÖRÖMRE (THE JOY IMPERATIVE)

A borongósabb környezetben felerősödött a vágy az öröm és játék apró pillanatainak megélésére. Előtérbe kerültek például a sportok és a kikapcsolódás egyszerűsített változatai: jó példa a jelenségre a pickleball – egy egyszerű ütőjáték -, amely most a világ egyik leggyorsabban terjedő új sportja (ennek indoor változatának, a padelnek az ismertsége nálunk is sokat nőtt az elmúlt években). De említhetjük azokat a kisebb luxuscikkeket – például virágokat – is, amelyeket a korábbinál gyakrabban vásárolunk meg önmagunk számára.

A MÉRGEZŐ TECHNOLÓGIA (TOXICITY OF TECHNOLOGY)

A világjárvány idején felgyorsult a kapcsolódás a technológiákhoz, ám ezt a folyamatot mára visszavetette a fogyasztók bizalmának megrendülése, amit adatvédelmi problémákkal, az internetes zaklatással és a félretájékoztatással kapcsolatos félelmek okoztak. Eközben a romló gazdasági kilátások megtépázták a kriptovaluták és NFT-k népszerűségét is, és az e-kereskedelem növekedése is visszaesett a járványt követően.

VÁLTOZATOS METAVERZUM (META DIVERSITY)

Ezzel párhuzamosan független szereplők a metaverzumban és a tágabb online térben történő befogadóbb, nagyobb képviseletet biztosító és elszámoltatható jelenlétért szállnak síkra. Miközben a meglévő, hagyományosabbnak számító felületeken kampányok indulnak az identitások sokrétűbb megjeleníthetősége érdekében, sokan inkább a kisebb, speciálisabb közösségi platformok irányába köteleződnek el. A korábbi időszakokhoz képest pedig sokkal árnyaltabbá vált a vita a magánélet és az anonimitás egyensúlyának kérdésében.

A NAGY KISZÁLLÁS (THE GREAT OPT OUT)

Ha a 2021-es a „nagy visszavonulás” éve volt, 2022 a „nagy kiszállás” jelenségével jellemezhető: az alkalmazottak elfordultak a törtetés kultúrájától. A versengés, és az előző generációk által a sikeresség mércéjének tekintett dolgok hajszolása helyett a kisebb presztízsértékű hobbik (kertészkedés, tévézés, stb.) kerültek előtérbe, és az önfejlesztés helyett sokan csak arra vágytak, hogy megéljék a jelent. Ezt a jelenséget jól jelzi a BeReal alkalmazás népszerűsége, vagy épp az Instagram Take a Break opcionális funkciójának bevezetése.

„Ez a tendencia az egész kreatív iparágra vonatkozólag is megfigyelhető. Azt már évek óta látjuk, hogy a rugalmasabb munka- és időbeosztás felértékelődött. A túlélő mód nem vonzó már a fiatal tehetségek számára, ráadásul a teljesítményt nem a túlórák és hétvégézések jelentik, sokkal inkább a minőségi idő, az átgondolt ötletek. Tehát a modern ügynökségi modell kiegyensúlyozottabb, nem törtető, nem a mennyiségre törekszik, hanem kooperatív és alkalmazkodik a munkavállalók igényeihez, ezáltál sokkal hatékonyabb, mint valaha” – mondta Alberti Rita, a Dentsu Creative Hungary kreatív igazgatója.

A TERMÉSZET NAGYSZERŰSÉGE (THE GREAT OUTDOORS)

A törtetésből való kilépés egyben a természetbe való belépést is jelentheti. Kínai fogyasztók milliói fedezték fel maguknak a táborozást, világszerte szülők tömege érzett vágyat a világjárványt követően, hogy gyermekeiknek megmutassák a szabadtéri programok jelentette szabadságot. Eközben új városmodellek születtek, amelyek a tiszta levegőt és a minőségi életet helyezték fókuszba.

LÁZADÁS SZŰRŐK NÉLKÜL (REBEL WITHOUT A FILTER)

A fogyasztók a tökéletes imázs helyett a hitelesebb személyiség megjelenítését kezdik előnyben részesíteni. A „goblincore”, a „dark academia” vagy az „ugly chis” illetve a BeReal térnyerése is világosan mutatja, hogy a szürreális tartalom és a bolondság hogyan tud a csiszolt tökéletesség fölé kerekedni.

A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA BŐRÉBE BÚJVA (AI-DENTITY)

Az ázsai és csendes-óceáni térségben gyorsan teret nyer a 2D élő avatarok trendje. VTuberek ily módon a magánszféra megőrzése mellett is képesek követőikkel hiteles párbeszédet folytatni. Egyes fogyasztók egyszerűbbnek is tartják a kétdimenziós idoljaikkal való találkozást. A Gartner előrejelzése szerint 2025-re az influenszermarketing-költések 30 százalékát már a virtuális influenszerek fogják generálni. Ma már nem csak a komoly technológiai háttérrel rendelkezdő szervezetek képesek ezeknek a létrehozására, hanem pár napnyi önképzést követően szinte bárki elkészítheti a saját virtuális influencerét, vagy akár csinálhat saját magából egyet, vagy többet is speciális célcsoportokra kidolgozott tartalommal.

PADLÓFÉK A GAZDASÁGBAN (HANDBRAKES ON GROWTH)

A bizonytalan környezet a növekedést is kockáztatja. A megélhetési költségek, a fogyasztói árak emelkedése az ellátási problémákkal párosulva kézifékként hat a gazdasági növekedésre. A nagy gazdaságok alig kerülik el, vagy éppen kénytelenek meg is tapasztalni a recessziót. Ilyen helyzetekben is vannak azonban termékek, amelyek iránt megugrik a kereslet: ezek az alacsony áron elérhető, a személyes közérzetet azonban komolyan javítani képes javak, amelyeket 2023-ban elsősorban a divat, a nem helyben fogyasztott ételek vagy épp a technológia különböző területein találhatunk meg.

A JÓ IMPERATÍVUSZA (THE IMPERATIVE FOR GOOD)

Fentiek eredményeként a vállalatok ráébrednek, hogy a javak nem köthetők a növekedéshez, és teljes paradigmaváltásra van szükség, amelyben a kereskedelmi sikert olyan új üzleti modellekhez kell kötni, amelyek kevésbé függenek a fogyasztási ciklusoktól, valamint az egyre nehezebben elérhető és változékony erőforrásoktól. A dentsu marketingvezetők körévben végzett kutatásából kiderül, hogy a megkérdezettek 95 százaléka egyetért azzal, hogy a márkák felelőssége a társadalom és a viselkedés megváltoztatása, és 87 százalék szerint a márkáknak sürgető feladata aktív lépéseket generálni a klímaváltozás ügyében.

Az „A Tale of New Cities” jelentés teljes anyaga erről a linkről tölthető le.

A felhasználók matricaként láthatják magukat viszont a hírfolyamban, facebookos profilképeken és a Meta egyéb szolgáltatásaiban, így a Quest VR platformon is. Az új avatarok esetében már jobban testreszabhatók az arcformák, és olyan kiegészítő eszközöket lehet választani hozzájuk, mint a hallókészülék vagy kerekesszék, de a közelgő NFL-döntő apropóján a döntőbe jutott két csapat mezét is felvehetik – írja a 24.hu a cég bejelentése alapján.

Zuckerberg bejegyzésében azt ígéri, hogy egy nap olyan avatarokat készíthetnek a felhasználók, amik nem csak kifejezőek, de egyenesen fotorealisztikusak lesznek.

Fotó: Timothy Hales Bennett/unsplash.com

A közösségi médiában, az e-mail fiókokban vagy az online fizetési felületeken hátrahagyott személyes adatok, a „digitális túlvilág” szférája folyamatosan bővül. Annak ellenére, hogy egy felmérés szerint az emberek mindössze 7 százaléka szeretné, hogy közösségi média fiókja fennmaradjon halála után is, az ilyen profilok száma az évszázad végére elérheti a 4,9 milliárdot és valamikor 2110 körül meghaladhatja az élő felhasználók profiljainak számát.

Ma még nem létezik egyetlen, az elhunyt felhasználók digitális adatainak kezelésére vonatkozó széles körben elfogadott eljárás, a gyakorlat szolgáltatótól és országtól függően eltérő lehet.

A közösségi média platformokon többféle, rendszerint a szerződési feltételekben is rögzített forgatókönyv létezik arra vonatkozóan, hogy mi történjen a személyes profillal a felhasználó halálát követően. Van, ahol a profil és a postaláda aktív marad, amíg valaki nem értesíti a szolgáltatót a szomorú eseményről, így elméletileg szinte korlátlan ideig fennmaradhat. Amennyiben egy családtag vagy közeli barát jelzi és igazolja a szolgáltatónak a felhasználó elhunytát, a szolgáltató lehetővé teheti a fiók törlését, de mivel ezt sokan nem teszik meg, egyre több, ilyen módon hátrahagyott felhasználói profil él tovább él. Más szolgáltatók ugyanakkor bizonyos időtartamú inaktivitást követően a fiókokat automatikusan eltávolítják.

A webhelyek közül számos azt is lehetővé teszi, hogy a felhasználó beállítsa saját halála esetére vonatkozó preferenciáit. A profil tulajdonosa így még életében dönthet arról, hogy távozásakor a fiók egyfajta emlékprofillá archiválódjon, melynek kezelését egy megbízható személyre bízhatja. Ezt családtagok és barátok is kérelmezhetik, a fiók így korlátozott funkciók mellett ugyan, de továbbra is működhet. Más szolgáltatók pedig már online végrendelet megírásához is biztosítanak felületet, amelyben részletesen rögzíthetjük a digitálisan tárolt adatok megőrzésére vonatkozó szándékunkat.

A magunk mögött hagyott digitális adatok, például a nem megszüntetett, alvó fiókok automatizált funkciói (pl. a születésnapi emlékeztetők) végtelen bonyodalmakat és nagy fájdalmat okozhat szeretteinknek, különösen akkor, ha nem férnek hozzá jelszavainkhoz. Akadnak szolgáltatók, melyek a szerződési feltételekben kikötik, hogy a fiók és tartalma nem ruházható át, így a felhasználó igazolt halála után a fiók az összes adattal együtt törlődik. Miután azonban a szolgáltatónak be kell tartania a helyi törvényeket, a helyzet országtól függően eltérhet. Így a családtagok az elhunyt felhasználó – számukra személyes emléket képviselő – adataihoz akár a cég szabályai ellenére is hozzájuthatnak bírósági végzés birtokában.

A digitális örökül hagyás, vagyis a digitálisan rögzített személyes adatok átadásának legegyszerűbb útja a jelszavak megosztása azokkal, akikben megbízunk. Ennek legjobb módja a jelszókezelő használata, vagy egy biztonságos dokumentum, akár fizikailag lezárt elem, merevlemez, jelszóval védett felhőmeghajtó létrehozása, amely tartalmazza a lényeges adatokat.

Nem csak a technológiai cégek, hanem egyelőre többnyire a törvények sem tartalmaznak tehát kiforrott, egységes megoldásokat a problémára. Az olyan szabályok, mint például az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) csak az élőkre vonatkoznak, a világ legtöbb országában pedig az elhunytak adatai nem védettek. A digitális tulajdon további sorsa, illetve az örökül hagyás ügye így sokszor bonyolultabb, mint az olyan fizikai vagyontárgyak esetében, mint például egy fénykép vagy egy CD. Mindemellett a felhasználók nagy többsége nincs tisztában a digitális eszközökre letöltött tartalmakra vonatkozó törvényekkel sem, például azzal, hogy ezekre többnyire csak licencet kapunk, amelynek érvénye halálunkkor megszűnik.

A lejárt fiókok gyakran olyan adattolvajok célpontjává válnak, akik kihasználják az elhunyt tulajdonosok által alkalmazott biztonsági gyakorlatok elavultságát. A spambotok feltörhetik az elhunytak közösségi fiókjait, ellophatják személyes adataikat, fényképeiket, és személyazonosságukat bonyolult csalásokhoz is felhasználva. Mindez nagyobb valószínűséggel történik meg, ha a fiókok nincsenek archiválva.

A virtuális valóságtól (VR) a mesterséges intelligenciáig (AI) a technológia fejlődése már számos olyan kezdeményezést hívott életre az elmúlt években, amelyek a virtuális halhatatlanság különböző árnyalatait kínálják. Így már létezik olyan alkalmazás is, amellyel egy személy digitális lábnyomából az ember valósághű virtuális változatát (interaktív avatárát) lehet előállítani, az adatvédelmi törvények rései pedig lehetővé teszik azt is, hogy engedélyek nélkül is digitálisan feltámaszthassanak valakit. Az egyik megoldás szakértők szerint az lehetne, ha az ipar összefogna, és a múzeumok által elfogadott etikai normákhoz hasonló önszabályozást alkalmazna, az elhunytak adatait „digitális emberi maradványokként” kezelve. Az ember digitális újraalkotása számtalan jogi és etikai kérdést vet fel, amelyekre ma még nincs egységes válasz.

A második MVM Future Talks ingyenes, interaktív, online talk show november 18-án 18 órától nézhető online a www.mvmfuturetalks.hu oldalon, a nézők élőben kérdéseiket is feltehetik a szakértőknek. A műsor első része magyarul, a második pedig angol nyelven, magyar nyelvű szinkrontolmácsolással zajlik majd.

A talk show-ról további információk a www.mvmfuturetalks.hu címen érhetők el, a műsor Facebook-eseménye pedig itt található.