Természetesen ez nem mérhető olyan mértékű változásokhoz, mint például a 18-19. század fordulóján évtizedek alatt végbemenő nyelvújítás, ugyanakkor nem elhanyagolható abból a szempontból, hogy az egyes szavakhoz kapcsolt jelentés módosulása elképesztő mértékben felgyorsult. Példának okáért, míg a huncut szó kezdetben gonosz, csaló embert jelentett, több évtized alatt a jelentése „megszelídült” és kellemes hangzása miatt nem ritkán játékos gyerekekre is használjuk.

A hangsúly ebben az esetben azon van, hogy ehhez évtizedek kellettek, ugyanakkor az említett folyamatok felgyorsulása miatt 2023-ban ezek akár hónapok alatt megtörténhetnek. Ez a magyar nyelv minden aspektusát érinti, így a vállalati kommunikációt is.

Vannak olyan kifejezések, amelyek akár még hívószónak hathatnak, ugyanakkor az elmúlt években a túlzott használat miatt a céges kommunikáció szempontjából a hatékonyságuk minimum megkérdőjelezhetővé vált. Ez a túlzott használat ugyanis azt jelenti, hogy olyan piaci szereplők is ezen kifejezésekkel jellemezték a saját tevékenységüket, akiknek erre semmi valós okuk nem lett volna és így korrumpálták az eredeti jelentést, valamint a rossz tapasztalatok miatt negatív asszociációkat teremtettek a szavak köré.

A teljesség igénye nélkül következzen pár példa ezekre, a „mai” jelentésükkel együtt, szigorúan a szerző tapasztalatai alapján, amelyeket kéretik kellő humorérzékkel kezelni:

Innovatív: nem különösebben high-tech, de nem akarjuk bevallani

Kézműves: igényesnek tűnő, de alapvetően túlárazott

Fenntartható: határeset, de sok esetben inkább a greenwashing lenne a helyénvaló

Dinamikus: nem akarunk pontos számot mondani

Versenyképes: átlagos, de nem akarunk pontos számot mondani

#Vibes: trendinek akarunk hatni, de a legalapvetőbb hashtagig jutunk el

Mit tehetünk, ha el akarjuk kerülni azokat a csapdákat, amikbe a felsorolt kifejezések vezethetnek minket?

Először is, törekedjünk a proaktív, konkrétumokat tartalmazó kommunikációra.

• Ne azt mondjuk el, hogy fenntarthatóak vagyunk, hanem azt, milyen tevékenységek igazolják ezt!
• Ne dinamikus legyen a növekedésünk, hanem számszerűsített, százalékokban vagy összegekben kifejezett!
• Ne innovatívnak nevezzük a tevékenységünket, hanem emeljünk ki konkrét, iparágspecifikus aktivitásokat!

Különös tekintettel a GenZ növekedő szerepére és gazdasági jelentőségére is, a „corporate bullshit” időszaka leáldozóban van. Az új hívószavak a konkrétumok és ettől a paradigmaváltástól nem kell tartani a céges kommunikációban sem.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy magát a vállalati kommunikációt is a szleng irányába kéne elmozdítani. Ha esetleg beleszőnénk például, hogy „flexelünk” a termékünkkel, könnyedén beléphetnénk a paródia világába, ami szintén nem érdekünk.

A megoldást a tiszta kommunikáció jelenti, amelyet már mind a túlzottan pozitív („bullshit”), mind a negatív konnotációval bíró kifejezésektől megszabadítottunk. Az önazonos, tiszta kommunikáció pedig már fél siker.

Szerző: Trosits Balázs Key Account Manager,  Avantgarde Group

„Jelentős szakmai felelősség és kiváló lehetőség számunkra, hogy az AccorInvest elismert márkáival dolgozhatunk. A digitális és PR csapatunk lelkesen, számos újszerű ötlettel látott neki az új munkaerőt célzó kampányoknak, büszkén dolgozunk egy ilyen stabil értékekkel rendelkező, ugyanakkor nyitott gondolkodású ügyféllel” – nyilatkozta Bedy Krisztina, az Avantgarde Group ügyvezetője.

„Az egyik legfontosabb szempontunk egy olyan partner megtalálása volt, akivel hatékonyan tudjuk cégünk imázsát erősíteni. Az Avantgarde Grouppal teljes biztonságban, jó kezekben érezzük a márkáinkat ebben a mostanság kihívásokkal teli iparágban” – mondta Oravecz Ágnes, az AccorInvest HR Operations Managere.

Fotó: AccorInvest

Korábban beszéltünk már a PR Szövetség által kiírt PREXA (Prix d’ Excellence) díjról, most felfrissítjük az ezzel kapcsolatos ismereteinket: mikor jelent meg az idei a kiírás, milyen kategóriák voltak, hogyan zajlott a pályázat, a zsűrizés, a nyilvános prezentációk, és kiket díjazott a szövetség a díjátadó gálán június 23-án.

Megbeszéljük azt is, hogyan zajlik ez a folyamat pályázói oldalról: hogyan készül a megmérettetésére az ügynökség, miként választja ki a benevezett munkákat a számtalan kedvenc közül, mennyi munkát igényel a pályázati anyag összeállítása, hogyan készülte fel a prezentációra?

Kitérünk arra is, mennyit ér ma egy szakmai díj, mire jó a pillanatnyi büszkeségen kívül, hogyan reagálnak rá a megbízók, lesz-e ebből több megbízás, több bevétel, hogyan fogja kommunikálni a sikert az Avantgarde?

Végül, de nem utolsó sorban azt is megbeszéljük, az idei tapasztalatok fényében tervez-e a változást az MPRSZ, miben lehet más a PREXA 2023, mikor jön az új kiírás?

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Rekord számú pályázat érkezett a 2022-es PREXA-ra, majd több mint 50 pályázat került a shortlistre, amelyet egy nyilvános eseményen prezentáltak a szakemberek. „Több mint 100 résztvevővel egy igazán inspiráló nap volt ez, ahol beteljesült az MPRSZ egyik legfontosabb célkitűzése, a tudásmegosztás. Nagy öröm volt a számunkra, hogy sok junior PR-est ismerhettünk meg a prezentálók személyében. Büszkék vagyunk rá, hogy egy olyan kapcsolatépítő eseményt sikerült szerveznünk, amely tovább erősíti a PR szakma összetartását” – mondta Sztaniszláv András, a Magyar PR Szövetség elnöke.

A 2021-es évben debütáló PR Excellence Hungary Awardot úgy alkották meg, hogy az igazodjon a nemzetközi versenyszabályzatokhoz és lehetőséget biztosítson a nagyszabású kampányok mellett a kisköltségvetésből megvalósított aktivitások értékelésére is. Végül összesen 17 pályázat került dobogós helyre. 5 arany, 4 ezüst és 4 bronz minősítést osztottak ki, továbbá két pályázat különdíjban részesült. „Társadalmilag és üzletileg releváns és eredményes, stratégiai szemléletű projekteket kerestünk és intenzív szakmai eszmecserék alapján választhattuk ki a legjobb munkákat. Külön öröm volt számunkra, hogy nemcsak a nagyvállalatok és a nagy ügynökségek pályázatait díjazhattuk, hanem a magyar PR szakma minden szegmenséből érkeztek izgalmas alkotások” – tette hozzá Kutas István, a zsűri elnöke, a Magyar Bankholding kommunikációs ügyvezető igazgatója.

A 2022-es év ügynöksége díjat, amelyet először osztott ki a PREXA zsűrije, az Avantgarde Group kapta. Az elismerést a beérkező pályamunkák alapján és nem a pontok szerint ítélte oda a zsűri.

Az Év PR szakembere díjat Bőhm Kornél kapta, aki üzleti munkája mellett folyamatosan dolgozik a kríziskommunikáció megismertetéséért, népszerűsítéséért. Az ő nevéhez fűződik az MPRSZ Kríziskommunikációs tagozata és Magyarország Krízistérképe kiadvány is.

Magyarországon először a fiatal PR tehetségeket is elismerte a PREXA zsűrije. A beérkező ajánlások alapján Szabó Hedvig (33) az Uniomedia partnere, stratégiai tervezője és client group head-je kapta az Év Utánpótlás Díjat.

A tavalyi évhez hasonlóan az angolul beérkező pályázati anyagokat egy nemzetközi zsűri értékelte, akik három dobogóst jelöltek meg. Az arany és ezüst díjat az Uniomedia zsebelte be, a bronzot pedig a Lounge Group kapta. A magyar mellett a nemzetközi zsűri által választott legjobbak kiemelt pontozásban részesülnek a Kreatív Magazin által összeállított PR Toplistán.

A 2022-es PR Excellence Hungary díjazottjai:

Fődíj:

• ACG PRo – E.ON Greentunes

Különdíj:

• SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa – Október 7. az állami gondoskodásban élő gyerekek napja (Társadalmi kommunikáció / Közérdekű ügyek kezelése kategória)
• Avantgarde Group – „Címlapon Magyarország” – egy 172 éves korszak sajtófigyelésének története (Művészet, kultúra kategória)

Arany minősítés:

• ACG PRo – E.ON Greentunes (Fenntarthatóság, környezetvédelem kategória)
• ACG PRo – E.ON Greentunes (Energetika kategória)
• Magyar Telekom – Üzeneted érkezett! (Storytelling kategória)
• Open Communications – Laptopkrízis a COVID alatt – A fenntartható megoldás (Kis költségvetésű (1M Ft büdzsé alatti) kampányok kategória)
• Pro/Lawyer Consulting – Edukációs és márkaépítő podcast ügyvédeknek (Digitális kommunikáció kategória)

Ezüst minősítés:

• Avantgarde Group – A Nagy Vasúti Kvíz (Általános hírnévmenedzsment kategória)
• Lounge Group – Tarts velünk egy akadálymentes jövőért! (Társadalmi kommunikáció / Közérdekű ügyek kezelése kategória)
• Uniomedia Communications – Mastercard: Készpénzmentes Zóna (B2B kampány kategória)
• Uniomedia Communications – Dobj le 100 kilót! (Fenntarthatóság, környezetvédelem kategória)

Bronz minősítés:

• Avantgarde Group – E.ON E-mobilitás kampány – Még az utca embere is erről beszélt! (Energetika kategória)
• Avantgarde Group – L’ORÉAL–UNESCO A NŐKÉRT ÉS A TUDOMÁNYÉRT (Társadalmi kommunikáció / Közérdekű ügyek kezelése kategória)
• FERLING – A Hauniból Körber lett – rebranding és névváltási kampány a Körber pécsi gyárában (Általános hírnévmenedzsment kategória)
• Uniomedia Group – Aegon: KÁR a para! (PR vezérelt integrált kampány kategória)

A nemzetközi zsűri által legjobbnak ítélt pályamunkák:

• Arany minősítés: Uniomedia Communications: #WhyIGetVaccinated
• Ezüst minősítés: Uniomedia Communications: Digitalise your class!
• Bronz minősítés: Lounge Group: „Old Dogs, New Tricks” interactive educational video series

• Az Év Ügynöksége (PREXA): Avantgarde Group
• Az Év Kiváló szakembere: Bőhm Kornél
• Utánpótlás Díj: Szabó Hedvig

Az orosz invázió február 24-én kezdődött, ez pedig a Google keresésekből is egyértelműen látható. A február 6. és április 6-a közötti vizsgált időszakban a háború kitörésének napján a keresések közül a népszerűségi index 1-100-ig terjedő skáláján a legmagasabb értékére ugrott Putin neve és az ukrán elnök kifejezés. Volodymyr Zelensky neve a háború kitörése utáni napokban jelent meg főként Magyarországon, a korábbi, február elején regisztrált elenyésző számú keresés után jelentős, több mint 2 000%-os növekedést mutatott.

A háború első napjaiban közel 1 000%-kal ugrott meg február elejéhez képest az átlagos keresések száma a csernobili atomerőmű kapcsán. Nem csupán arra voltak kíváncsiak a magyar internetezők, hogy mi történt akkoriban, de többen a sugárzás mértékének, terjedésének is utánajártak. A kapcsolódó keresésekben a paksi atomerőmű is megjelent. Jól látható, hogy az események nagyban befolyásolták a kereséseket, hiszen a zaporizzsjai atomerőmű veszélybe kerülése idején, március elején közel hússzorosára nőtt az atomerőműre irányuló böngészések száma. A február elejétől április elejéig tartó időszakban az atomháború is a keresett szavak közé került, ugyanakkor ez a kifejezés nem mutatott kiemelkedő ugrást.

Az orosz szankciók bejelentése után, illetve a magyar választások kampányidőszaka kapcsán az orosz gáz kifejezésre is egyre inkább meglódult a keresés. Kiugró változás március elején történt a nem megújuló energiaforrás kapcsán, amikor a népszerűségi indexen már a legmagasabb értéket érte el, amely több mint 500%-ot jelentett a megelőző napokhoz képest. A kulcsszó március végén is erőre kapott, ugyanakkor ez csupán már negyede volt a korábbi csúcsértéknek.

Mit mutatnak a hazai hírportálok olvasottsági adatai?

Az eredmények hamar és nagymértékben változnak egy-egy jelentősebb háborús esemény kapcsán, ugyanakkor elmondható, hogy a kezdeti érdeklődés jelentősen csökkent. A krízis folyamatának kezelése a lakosság körében a várakozásnak megfelelően alakult, a megrettenést, nyugtalanságot az alkalmazkodás váltotta fel, ezt mutatják a hírportálok olvasottsági adatai is.

Míg „békeidőben” a legritkább esetben, például egy választás kapcsán emelkedik a főbb portálok egyedi látogatóinak száma 1 millió fölé, addig február 24-án négy híroldal (Index, 24.hu, Blikk és Portfolio) is bőven meghaladta ezt a számot, sőt, február 25-én a Blikk még a másfél milliós határt is átlépte. Február 28-án 5 portál látogatóinak száma érte el az 1 milliót (a fentebb említetteken kívül az Origo), majd elindult a lassú csökkenés, a helyzethez való alkalmazkodás. Kiugró értékeket még az országgyűlési választás napja hozott, amikor az említett 5 portál mindegyike elérte az egymilliós határt – írják.

A munkaerőpiaci igények kielégítésére létrehozott közösségi oldalról, a LinkedIn-ről itthon még nem készült olyan kutatás, amely a felsőfokú végzettségűek véleményét gyűjtötte volna össze. Az online felmérés szerint a felhasználók álláskeresésre használják leginkább a LinkedIn-t, és a többi platformhoz képest a legmegbízhatóbbnak tartják. Úgy gondolják, ez a „munkahelyi Facebook”, mégsem használják annyit, mint a többi közösségi oldalt. A kitöltők fele készít csak rendszeresen posztokat, akiknek 20%-a csupán havi egyszer posztol, ami azt mutatja, hogy egyelőre kevés az aktív tartalomgyártó.

Kik, és miért vannak a LinkedIn-en?

A LinkedIn-használók közel 79%-a az ismerőseik posztjait követi, de népszerűek még a vállalatok és a véleményvezérek is. A felhasználók a platformot egy professzionális, szakmai oldalnak írták le, negatívumként a magamutogatást emelték ki.

A legtöbben álláskeresésre, kapcsolatépítésre, illetve cégek követésére használják az oldalt, 33% marketingszakember, 13% pedig HR-es célok miatt foglalkozik a platformmal. A felhasználók több mint fele munkavállaló (54%). 21% vállalkozó, 15% pedig vezető beosztású. A diplomás felhasználók 57,5%-a nő, 42,5 pedig férfi, a legtöbben 25-44 évesek (65,5%), de jelentős a 45-54 évesek aránya is (16%).

Miért fontos a LinkedIn?

A felmérés kimutatta, hogy egy márka, vagy vállalat kommunikációjából nem szabad kihagyni a LinkedIn-t: a platform professzionalitása jelentősen megnöveli a szakmai hitelességet. Az iparági pozicionálás mellett a LinkedIn a legalkalmasabb a kapcsolattartásra és -építésre, illetve a vállalati láthatóság megerősítésére. Egy B2B kampány során közvetlen csatornaként szolgál, így igen hatékony lehet a célcsoportok szegmentálásának folyamatában.

A cégek jellemzően szellemi munkaköröket hirdetnek a LinkedIn-en. Érdekes, hogy kisebb cégek is keresnek kollégákat, de nem csak senior pozíciókba: rengeteg pályakezdőt célzó poszttal találkozhatunk. Ez azok számára lehetőség, akiknek még nincs több éves releváns tapasztalata. A HR-esek szerint a gond csak annyi, hogy sokat kell fizetniük egy-egy releváns jelentkező megtalálásáért, és bár elérik az embereket, úgy gondolják, a közösségi felület nem fogja kiváltani a szakmai álláskereső portálokat.

Mi a helyzet a hirdetésekkel?

A marketingesek jelenlétének fő célja a célcsoport elérése (68,6%), de lényeges az engagement és a lead generálás is (53,4%), illetve a más oldalakra terelés (25,7%). 75% nem költ a LinkedIn-en, 15% pedig havi 100 ezer forint alatti büdzsével dolgozik. 100 és 500 ezer forint között 6%, míg 1 millió forint felett alig 3% költ.

A válaszadók között sokan találkoztak már hirdetésekkel, főleg poszt és álláshirdetésekkel, azonban ezeket csupán 34% találta érdekesnek. A felhasználókat átlagosan csak kisebb mértékben zavarják a reklámok: nincs általános elutasítottság, vagyis lehet hirdetni, csak érdemes jól megválasztani a célcsoportot, ezen kívül pedig javasolt az organikus tartalomgyártásra is fókuszálni.

Fotó: Souvik Banerjee/unsplash.com

A közgazdász végzettségű szakember a Budapesti Metropolitan Egyetemen szerzett kommunikációs diplomát, majd egy informatikai vállalatnál marketingesként helyezkedett el. Ezt követően kommunikációs tanácsadóként több mint 12 évet töltött ügynökségi oldalon: többek között autóipari, egészségügyi, e-kereskedelemi, telekommunikációs és informatikai cégek vállalati- és termékkommunikációját, közösségimédia-aktivitásait és CSR projektjeit irányította a hazai startupoktól a nemzetközi nagyvállalatokig. Szakterülete a technológiai kommunikáció.

Az egészséges életmód ösztönzésére és a halfogyasztás fontosságára és előnyeire hívta fel a figyelmet a vállalat és az ügynökség. A kampány a márka egyre népszerűbb halpástétom termékeit támogatja, hiszen ezeknek fontos szerepük van a mindennapi tudatos étrendben. A tevékenységek során nem csupán influencer együttműködések hirdetik a halfogyasztást, de a szakértői tanácsok forrásaként a haloldal.hu létrehozásával egy mindenki számára elérhető, edukatív oldalt is életre keltettek.

A Hamé második kampánya során az Avantgarde a márka egy új, most bevezetés alatt álló termékkategóriáját támogatja, amelynek során az új zöldségpástétomok ízei is megelevenednek, mindezt szintén egy integrált kampány keretében. Itt a kiemelkedően ízletes terméktulajdonság áll a fókuszban.

A Hamé Hungária Kft. a nemzetközi Orkla élelmiszeripari vállalat leányvállalata, tartós és hűtött termékek gyártásával foglalkozik. Nem csupán a minőségi pástétomok tartoznak a márka fő profiljához, de a fenntartható megoldások, például alumíniumcsomagolások mellett is elkötelezett a vállalat.