A kutatásba bevont 23 európai ország használtautó-piaci helyzetének elemzéséből kiderült, hogy egy átlagos használt autó megvásárlása közel tíz hónapnyi munkát igényelne. Sok sofőr számára egy ilyen autó megvásárlása komoly kihívást jelenthet.

A 23 országot vizsgáló kutatásban Magyarország a 8. helyen áll – a magyaroknak 11,2 hónapot kellene dolgozniuk egy használt autóért. A szomszédos szlovákoknak 7,2 hónapot, az osztrákoknak 10,9 hónapot, a horvátoknak pedig 11,7 hónapot. A valóságban ez az idő akár ennek többszöröse is lehet, hiszen még több fős háztartásokban sem tudják az emberek minden hónapban a teljes jövedelmüket megtakarítani.

Európában a portugál sofőröknek kell a legtovább dolgozniuk egy átlagos használt autó megvásárlásához – akár 22,4 hónapig is. Őket követik a románok 15,4, majd a szerbek 14,7 hónappal. A legkevesebbet a finneknek kell dolgozniuk egy autóért – mindössze 2,7 hónapot, majd a németek következnek 6, és a svájciak 6,1 hónappal.

A pénzügyi szakértők általában azt javasolják, hogy hat havi fizetésünknél ne költsünk többet egy autóra. A vizsgált országok többségében azonban az autóvásárlók rendre megszegik ezt a szabályt, és inkább drágább modelleket választanak.

A kutatás készítése idején a magyarországi átlagkereset 1032 euró volt (kb. 407 309 forint). A Vezess.hu szerint a vásárlók általában 4,5 millió forintot költenek egy használt autóra Magyarországon. A Volkswagen Golf és az Opel Astra például a legnépszerűbb autómodellek közé tartoznak az országban. A Golf átlagos ára 5,9 millió forint, ami körülbelül 14,5 hónapnyi munkát igényel, míg az Astra körülbelül 4 millió forintba kerül, ami hozzávetőleg 9,8 havi átlagkeresetet jelent.

Az átlagos használtautó-érték Svájcban a legmagasabb – közel 39 000 euró, azonban az átlagfizetés is itt a legmagasabb a vizsgált országok közül – 6377 euró. Ezt követik az osztrákok 28 500 eurós átlagos autóárral, míg a portugáloknál ez az összeg 24 200 euró. Bár az autókra szánt költségvetés Ausztriában és Portugáliában hasonló, a fizetések jelentősen eltérnek: Ausztriában 2600 euró, míg Portugáliában kevesebb mint 1100 euró.

A legkevesebbet Ukrajnában – közel 5000 eurót, Lettországban 7500 eurót, Finnországban pedig 8000 eurót költenek autóra. Ezekben az országokban a vásárlóerő is jelentős eltéréseket mutat: Ukrajnában 394 euró, Lettországban 1100 euró, Finnországban pedig több mint 2900 euró az átlagkereset.

Míg egyes sofőrök számára eleve túl drágának tűnhet több havi fizetést használt autóra költeni, nem szabad elfelejteni, hogy a használt járművek további költségeket is rejthetnek. Sok forgalomban lévő autó kilométer-számlálóját manipulálták, vagy a rejtett sérülések később meghibásodást okozhatnak.

A használtautó-piac stabilitásának jelei

Matas Buzelis, a carVertical autóipari szakértője rámutat, hogy a használtautó-eladások kilábaltak a stagnálásból, és a piaci helyzet jelenleg jobb, mint az előző évben. Ahogy az új autók értékesítése felpörgött, a használtautó-piacot végre elárasztották az egytulajdonosú autók, ami szélesebb választékot kínál a vásárlóknak.

„Az egész kontinensen a használtautó-piac stabilizálódásának jeleit tapasztaljuk. A használt autók ára folyamatosan enyhe csökkenést mutat, és a kínálat kezd összhangba kerülni a kereslettel. Végre megszűntek azok az okok, amelyek miatt az emberek nem adták el az autóikat – már nem kell évekig várniuk az új csereautójukra” – jegyzi meg Matas Buzelis.

Photo by Maksym Kaharlytskyi on Unsplash

A válaszadók döntő többsége (87%) először az interneten gyűjt információt arról, hogy milyen autót vegyen. Ennek ellenére a márkakereskedések szerepe továbbra is megkerülhetetlen. Tízből hatan (61%) biztosan szalonban vásárolnának. A megkérdezettek alig 25 százaléka tudja elképzelni, hogy online szerzi majd be a kiválasztott járművet.

„Bár az emberek többsége még sokáig ragaszkodni fog ahhoz, hogy vásárlás előtt kipróbálja az új autóját, ezen a piacon is egyre nagyobb teret kap az online értékesítés. Alig három év alatt 7 százalékponttal nőtt azok aránya, akik már a végső döntést is hajlandóak lennének az interneten meghozni” – hangsúlyozta Rózsa Tamás, az EY-Parthenon autóipari szakértője.

Rózsa Tamás hozzátette, hogy a gyártóknak és a márkakereskedéseknek épp ezért most különösen nehéz a helyzete az értékesítés során, hiszen igazán sikeresek csak akkor lehetnek, ha a vásárlási út minden pontján hatékonyan el tudják érni a potenciális vevőket. Ez viszont a digitalizáció előretörése miatt egy különösen hosszú és kanyargós pálya, ezért érdemes külső szakértőt is bevonni a folyamatba.

A felmérés arra is kitér, hogy a márkakereskedéseknek kiemelt szerepük lehet az elektromos járművek elterjedésében is. Azok a vevők ugyanis, akik fenntartásokkal állnak a villanyautókhoz, kifejezetten preferálják a szalonokat, és már a vásárlás kezdeti szakaszában is rájuk támaszkodnak. Ezek az ügyfelek az áltagnál magasabb arányban szeretnék személyesen kipróbálni (75%) a gépkocsit a megrendelés előtt, mint az átlag (67%).

„A vezetők egy része számára nagy ugrás áttérni a hagyományos benzinmotorról az elektromos hajtású járműre. A hatótávolsággal kapcsolatos aggodalmaktól kezdve a töltési problémákon át az üzemeltetési költségekig ennek számos oka van. Emiatt a tájékoztatás elengedhetetlen az előítéletek feloldásához, amiben a márkakereskedések sokat segíthetnek, ezt pedig a gyártóknak is figyelembe kell venniük a vásárlási folyamat kialakítása során” – mutatott rá az Rózsa Tamás, az EY-Parthenon szakértője.

Photo by Possessed Photography on Unsplash

A tömegközlekedők közel harmada fél éven belül beszerezne egy autót, aminek elsődleges oka a koronavírus-fertőzéstől való félelem. Közülük is a legelszántabbak a jelenleg 24 és 39 év közöttiek, akik az első gépkocsi-vásárlók mintegy felét teszik ki. Eközben a tulajdonosok ötöde gondolkodik azon, hogy még egyet vesz a már meglévő autója mellé.

„Az elmúlt években egyre népszerűbbé váltak az alternatív mobilitási eszközök, mint amilyen az elektromos rollerek vagy például az autó-megosztás. Ez a trend most megfordul. A pandémia hatására egy új piac alakul ki a fizetőképes korosztály körében, amire a gyártóknak és a kereskedőknek is minél hamarabb reagálniuk kell. Az ehhez szükséges ellátási folyamatok és technikai háttér kialakításához pedig nagy szükség lehet külső szakértő bevonására is” – hangsúlyozta Demeter Ákos, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének partnere.

A válaszadók háromnegyede (78%) a járvány végét követően is gyakrabban vezetne. Az EY kutatása szerint hatalmas mértékben, közel 70 százalékkal csökkenhet azok száma, akik tömegközlekedéssel mennek majd munkába és hasonló arányban lehetnek kevesebben azok is, akik szórakozni, kikapcsolódni indulnának közösségi eszközökkel.

A gépkocsival nem rendelkező, de autóvásárlást tervező emberek több mint kétharmada benzines vagy dízel járművet választana, mindössze negyedük (23%) venne hibridet és csak 6 százalék döntene a tisztán elektromos meghajtás mellett.