A szakember húsz évnyi tapasztalattal rendelkezik a marketingkommunikáció területén, amelyet korábban többek között a Béres, Volvo, Bosch és Siemens márkáknál szerzett. 2014-től a Mercedes-Benz értékesítési szervezetének pr-managereként a márka minden divíziójának külső és belső kommunikációjáért felelt, 2020-tól pedig a vállalat marketingvezetője volt. 2024. május 13-án csatlakozott a többek között az idei Év Autója díjat is elnyerő Renault Scenic E-Tech modell hazai forgalmazójához.

”Bence érkezésével új lendületet adunk a már ma is sikeresen teljesítő márkáinknak. Autóipari tapasztalata nagy segítséget jelent majd alapvető üzleti célunk eléréséhez, amely az általunk forgalmazott brandek piaci részesedésének jelentős növelése. Az előttünk álló évek modelloffenzívája kiemelkedő lehetőséget hordoz magában mindhárom márka esetében, amelyet elhivatott és tapasztalt kollégáim valamint tulajdonosaink, az AutoWallis és a portugál Salvador Caetano csoportok biztos hátterével használunk majd ki – a maximális hatékonyságot szem előtt tartva” – mondta el Dalos Attila, az RN Hungary Kft. ügyvezetője.

Az akromatikus színek, amelyek mindig is az autóipari színek alapját képezték, jelentős változáson mennek keresztül. Bár a fehér továbbra is tartja vezető pozícióját a könnyű személygépkocsik legnépszerűbb színeként, piaci részesedése még így is jelentősen csökkent. Ezzel szemben a fekete szín népszerűsége megugrott és a fehér rovására piaci részesedést tudott szerezni.

A fogyasztói preferenciák a különböző régiókban is eltérőek. Észak-Amerikában például egyre inkább az ezüst világosabb árnyalatait részesítik előnyben a sötétebb szürkékkel szemben, míg az EMEA-régióban a tendencia a sötétebb árnyalatok felé fordul. Ez a regionális eltérés izgalmas dimenzióval bővíti a fejlődő színvilágot.

Eközben a kromatikus színek stabilan tartják helyüket, teljes piaci részesedésükben (19%) jelentős változás nem is következett be. Ebbe a kategóriába a színskála olyan színei tartoznak, mint például a kék, a piros, a barna és a bézs: ezek továbbra is megőrzik népszerűségüket a vásárlók körében.

EMEA-régió: Nemzeteken átívelő különféle szín-ízlések. Az akromatikus árnyalatok uralkodnak, míg a kromatikus kedvencek változnak

Az akromatikus színek (azaz a fehér, a fekete, a szürke és az ezüst) két százalékpontot nyertek Európában, a Közel-Keleten és Afrikában (EMEA-régió). Az autóvásárlók a fehér és az ezüst világosabb árnyalataitól a fekete és a szürke sötétebb árnyalatai felé tolódtak el. A prémium kategóriás autókban több volt a hatáspigment, mint a belépő- és középárkategóriában, ami a színek mélységét és kreativitását bizonyítja.

Az európai vásárlók színválasztásakor országspecifikus preferenciák érvényesültek. Németország a kéket szereti (11%), Spanyolország és az Egyesült Királyság a pirosat és a narancssárgát részesíti előnyben (kb. 9%), Franciaország a zöldért van oda (6%), Olaszország pedig az összes szín iránt kimutatja a szeretetét, és a kromatikus színek aránya ott a legnagyobb az öt ország közül (30%).

„Bár az akromatikus színek még mindig a legnépszerűbbek, minden országnak látszólag megvan a maga kedvenc helye a kromatikus színek birodalmában” – mondta Mark Gutjahr, a BASF autóipari színtervezésért felelős globális vezetője. „Egyes nagyobb EMEA-országokban és általában véve is eltérő színeloszlást lehetett megfigyelni. Ügyfeleink, az autógyártók, mostanra sok teret hagytak az egyéniségnek és a kreativitásnak az autókereskedésekben, az autóvásárlók pedig ki is használják ezt.”

Észak-Amerika: Világosabb akromatikus színek és több hatáspigment jelenik meg

Az EMEA-országokhoz hasonlóan Észak-Amerikában is összességében két százalékpontot nyertek az akromatikus színek, tehát a fehér, a fekete, az ezüst és a szürke. A fogyasztók a világosabb irányba mozdultak el, miután az autógyártók számos szürke színt nyugdíjaztak, majd azokat gyakran az ezüst árnyalataival helyettesítették.

A többi régióhoz képest 2023-ban Észak-Amerikában volt a legmagasabb a piros autók aránya, de így sem tudta legyőzni a kéket, ami Észak-Amerikában a legnépszerűbb kromatikus színt.

„Ugyanazt a változást tapasztaljuk, mint amin más régiók is átmennek” – mondta Elizabeth M. Hoffmann, az észak-amerikai terület színtervezője. „A régi, jól megszokott színpaletta már nem érvényesül. A világosabb árnyalatok egyre népszerűbbek, és piaci részesedést vesznek el a szürkétől. Egyre szélesebb választékban érhetők el azok a hatáspigmentek, amelyek intenzitást és izgalmat kölcsönöznek a színeknek.”

Ázsia és a csendes-óceáni térség: egyre több kromatikus szín, több hatásváltozattal

Az új autóipari színpalettán elért vezető pozícióját továbbra is megtartva a kromatikus színek aránya a 2022. évhez képest enyhén emelkedett Ázsiában és a csendes-óceáni térségben. Nőtt a természetes színek, különösen a zöld népszerűsége. Kedveltebbek lettek a világosabb színek, különösen a világos szürkés színek és az ezüst.

Részben a karosszériatípusok nagy változatossága az oka annak, hogy Ázsia és a csendes-óceáni térség színválasztéka változatosabb. Az új energiahajtású járműveknél friss árnyalatok, különösen zöld és lila hatású színek jelennek meg.

„Ahogy különféle újabb járművek kerülnek az utakra, természetes, hogy egy élénkebb színpaletta is követi őket” – mondta Chiharu Matsuhara, az ázsiai és csendes-óceáni térség autóipari színtervezési vezetője. „Azzal együtt, hogy az új autógyártók új járműveket készítenek Ázsiában, a megszokott színskálához képest valami többet is szeretnének. Valami merészet és kreatívat akarnak látni az új formatervezésükön, a fiatal vevők pedig értékelik ezeket a színeket.”

Dél-Amerika: Továbbra is az akromatikus színek legnagyobb arányával jellemezhető régió

Dél-Amerika történelmi múltjából fakadóan konzervatívan viszonyul a színekhez, és 2023-ban az akromatikus színek hatalmas arányban voltak itt jelen. A Dél-Amerikában összeszerelt új járművek 86%-a mind fehér, fekete, ezüst vagy szürke karosszériával készült, ami az összes régió közül a legnagyobb számot jelenti. Az ezüst aránya szintén Dél-Amerikában a legmagasabb.

Ilyen piac mellett egyre több autógyártó választja az effektpigmenteket, hogy ezzel is kiemelje az akromatikus színeket. A 2022. évhez képest minden karosszériaméretben több autót szállítottak effektpigmentekkel.

„A színek ma már nem csak színek. Élmények is” – mondta Marcos Fernandes, a BASF Bevonatok üzletágának dél-amerikai igazgatója. „Legyen szó gyöngyházról, fémpehelyről vagy más pigmentről, az effektekkel a járműről mintha a szemlélő szemébe sugároznánk át a színeket. Ez egyre nagyobb népszerűségnek örvendő hangulatot áraszt.”

A BASF autóipari OEM bevonatokról szóló színjelentése a BASF Bevonatok üzletágának adatelemzése, amely a 2023. évi globális autógyártás és a nem kereskedelmi célú járművekre felvitt festékek alapján készült.

Január elején kezdődik a világ legnagyobb fogyasztási elektronikai kiállítása Las Vegasban, a 2024-es CES, ahol a vezető elektronikai és háztartásigép-gyártók bemutatják legújabb innovációikat. A CES mögött álló Consumer Technology Association (CTA) minden évben díjazza a legjobb innovációkat, a Hisense megoldásai idén három elismerést is kaptak.

279 centis óriásképernyő, soha nem látott fényerő

Tíz év kutatási és fejlesztési munkája áll a Hisense úttörő Mini-LED X technológiája mögött, amely a márka legújabb csúcs mini-LED ULED tévémodellje, a 110UX esetén is garantálja az extrém részletgazdagságot: az ULED X funkcióval ellátott készülékek extra fényerőt és szinte már kísérteties fekete árnyalatokat kínálnak. A 110 colos, 279 centis képernyő új szintre emeli a tévézést, ugyanis több mint 40 ezer fényerő-szabályozott zónával rendelkezik, ezért a legapróbb részleteket is felfedi. A technológiája révén a modell akár 10 000 nit fényerőt is biztosíthat, jelentősen növelve a kontrasztot és a dinamikatartományt.

Forradalmi belépő az autóiparba

Az új tévémodell fejlesztése mellett a Hisense az autóiparban is nagyot lépett az elmúlt időszakban: az első, járművekbe épített kivetítőrendszerében mutatja be a legkorszerűbb kijelző-technológiáját. A márka zökkenőmentesen integrálja a nagy teljesítményű lézeres holografikus kijelzőjét, a panorámavetítő-kijelzőjét és a külső világítást érintő kivetítőrendszerét, így fokozza az interakciót az összekapcsolt, intelligens járművek között.

Automatikusan adagolja a mosogatószert

A vállalatcsoport évek óta fejleszti a Hisense márka háztartási gépeit, így globális szinten értékesít például mikrohullámú sütőket, hűtőket és mosógépeket is, a technológiát tekintve pedig sokat dolgoznak az okosfunkciókon. A CES szakmai zsűrije a cégcsoport legújabb intelligens mosogatógépét is díjazta az okos kialakításáért és funkcionalitásáért. A beépíthető készülék számos különleges funkciót kínál, így például bepakolás után automatikusan felméri és magától adagolja a szükséges mosógatószer-mennyiséget -írják.

A harmadik ilyen trend az összekapcsoltság: a modern járművek az IoT megoldásoknak köszönhetően egyre inkább képesek lesznek majd egymással kommunikálni, ezáltal jelentősen csökkenhet a balesetek száma az utakon. A negyedik, iparágat meghatározó megatrend pedig az elektrifikáció, vagyis „villanyosítás”, mely az előző háromhoz hasonlóan szintén sokkal inkább a szoftver-, mint hardverfejlesztés oldalról jelent forradalmi változást és támaszt kihívásokat.

„Az autóipari fejlesztések ma már sokkal inkább a szoftverről szólnak, hiszen az autók architektúrája, technológiai rendszerének felépítése egyre összetettebbé válik. Ki lehet mondani, hogy szoftver forradalom zajlik az iparágban. A számok is beszédesek, hiszen amíg egy átlagos iPhone alkalmazás mintegy 40 ezer sornyi kódból épül fel, a Firefox legújabb verziója 9,7 millió, a teljes Facebook 62 millió sornyi kódból, addig egy modern felsőkategoriás autó szoftveres megoldásai mintegy 100 millió sornyi kódból épülnek fel. Ez a szám pedig egyre csak nőni fog: néhány év múlva 2-300 millió sornyi kódról beszélhetünk, míg a teljesen önvezető autók rendszerei, várhatóan mintegy 1 milliárd sornyi kódot tartalmaznak majd” – hívta fel a figyelmet a Craft Konferencián előadásában Mészáros Attila, a Bosch Magyarország vezetői élmény területének szoftverfejlesztési igazgatója.

Életeket ment a mesterséges intelligencia

Az önvezető autózás vagy automatizált mobilitás terén is jelentős fejlesztések zajlanak, melyekből a Continental magyarországi fejlesztő központja is kiveszi a részét. A szakmán belül, az önvezetésnek 6 szintje van (0-tól 5-ig terjedő skálán), melyből a jelenlegi autók a kettes szintet érik el, hiszen a mai autókban már számos automatizált vezetéstámogató funkció megtalálható: a sávtartástól, az adaptív tempomaton keresztül az automata vészfékezésig.

„Az önvezető technológiák evolúciójában hamarosan elérjük a harmadik szintet, ami azt jelenti, hogy bizonyos helyzetekben a sofőrnek már nem kell a vezetésre összpontosítania, hanem végezhet más tevékenységet is. Az ötödik szint pedig azt jelenti majd, hogy sem kormány, sem pedál nem lesz már az autókba építve. Az biztos, hogy ehhez a fejlődéshez nagyon összetett algoritmusra van szükség, ami képes a világunk, környezetünk komplexitását kezelni. Ebben tud sokat fejleszteni a mesterséges intelligencia, ami képes arra, hogy a különböző szenzorokból, kamerákból érkező környezeti adatokat strukturálja és feldolgozza” – mondta el előadásában Takács Árpád, a Continental budapesti Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Központja Szenzor Fúziós Csoportjának vezetője.

Becslések szerint a szoftverfejlesztők munkaidejének akár 42%-a is kárba mehet

A régió legnagyobb nemzetközi, szoftverfejlesztéssel és technológiai trendekkel foglalkozó szakmai fesztiválja számos további aktuális, gyakorlati témával foglalkozott a technológia és szoftverfejlesztés területéről. A jelenlegi legforróbb globális téma, az AI és a gépi tanulás mellett fókuszba került a Platform Engineering és a Team Topologies módszertan, vagyis azok a megoldások, melyek a hatékony csapatmunkát támogatják. Illetve több előadás foglalkozott a felhőalapú fejlesztésekkel is.

Szó esett egyebek mellett arról, hogy a „kódminőség” egy elvont fogalom, amely üzleti szinten nehéz értelmezni. Következésképpen a szoftvercégek a kódminőséget folyamatosan „feláldozzák” az új funkciók fejlesztésének oltárán. Ebből fakadóan becslések szerint a fejlesztők munkaidejének akár 42%-át is kárba mehet, ami felesleges stresszt és bizonytalanságot okoz, valamint a munkát a kelleténél kevésbé élvezetessé teszi.

A mesterséges intelligencia a szoftverfejlesztői szakmára is „rá rúgta az ajtót” és sokan gyökeres változásokat prognosztizálnak a kódolás terén. Ezzel kapcsolatban a konferencián elhangzott, hogy az AI inkább kiterjeszti, bővíti az emberi képességeket, mintsem helyettesítené azokat. Emiatt a szoftverfejlesztői szakmának is meg kell találnia a mesterséges intelligencia helyét a munkafolyamatokban, hiszen a megfelelő módszerrel jelentősen növelhető a kódolás hatékonysága.

A digitális transzformáció a kiskereskedelmet és a szegmens egyik jelentős globális szereplőjét, a Tesco-t sem kerüli el. A Craft Konferencián a Tesco Technology több, szoftverfejlesztéssel foglalkozó, vezető beosztású munkatársa is részt, vett. Matthias „Maze” Reik, a vállalat szoftverfejlesztési vezetője előadásában bemutatta a Tesco által használt technológiai megoldások sokszínűségét, gyakorlati példákon keresztül, megmutatva, hogy hogyan lehet 1,6 millió mikroszervíz alkalmazást költséghatékonyan, összehangolva működtetni.

Közel hárommillió forintos összdíjazású kódoló verseny

A Craft Konferenciával egy időben, azonos helyszínen tartották a CraftHack hackathont is, így a többnyire pályakezdő kódolók lehetőséget kaptak arra, hogy meghallgathassák a programban szereplő előadásokat, részt vegyenek a networking eseményeken és a kiállítói arénában, valamint az élő pitchek során olyan cégeknek mutatkozhassanak be, mint a Tesco Technology, a Continental, az EPAM vagy a Bosch.

Az indulók három kihívás közül választhattak: a SEON jóvoltából kiírt feladat keretében egy olyan AI, vagy adat alapú megoldást kellett kitalálni, ami segít az online csalások elleni küzdelemben. A Hack&Heal szekció keretében a magyar egészségügyi rendszer néhány problémájára: a betegút javítására és a várólisták átláthatóvá tételére, valamint az egészségügyi felszerelések logisztikájának és elosztásának országos szintű javítására fogadtak javaslatokat. Míg a szervező CraftHub a saját kihívása keretében a programozó versenyek forradalmasításával, megújításával kapcsolatos megoldásokat várt.

A verseny fődíját a HealthHub nevű projekt zsebelte be, amely mesterséges intelligencia segítségével képes sürgősség alapján rangsorolni a CT vizsgálatra várakozó betegeket, így képes optimalizálni és átláthatóvá tenni az egészségügyi várólistákat.

A szakaszos újraindítás részeként a munka először alacsonyabb kapacitással kezdődik, és a következő hónapokat a termelés fokozatos felfuttatása jellemzi majd, míg a vállalat újra visszaáll a teljes volumenű gyártásra. Kezdetben az elsődleges cél a már eladott gépkocsik leszállítása a márkakereskedőknek.

A Ford átfogó intézkedés-sorozatot honosít meg emberek közti távolságtartás, illetve a dolgozók egészségét és biztonságát szolgáló szabályok hatékony betartására a vállalat összes létesítményében. Ebbe beletartozik a dolgozók közérzetét és munkára való alkalmasságát felmérő, napi szintű önértékelő folyamat bevezetése is, ahogyan a személyes “védőcsomag” is, ami a Ford által gyártott szájmaszkokat és egyéb higiéniai eszközöket tartalmaz.

“Dolgozóink reakciója hihetetlen volt. Munkatársaink rendkívül aktívan támogatták helyi közösségeiket a koronavírus-járvány idején, most pedig visszatérnek ahhoz a tevékenységhez, amiben a legjobbak: járműveket készítenek, amelyek segítenek újra lendületbe hozni Európát,” mondta Dale Wishnousky, a Ford Európa gyártásért felelős alelnöke. “Nagyon gondosan elemeztük a helyzetet, hogy biztosan a megfelelő időben kezdjük újra a munkát, és hogy garantáltan minden intézkedést meghozzunk a munkahelyi biztonság érdekében.”

A következő Ford-létesítmények kezdték meg újra május 4-én a tevékenységüket: Németországban a Saarlouis jármű-összerelő üzem és a Köln összeszerelő üzem és motorgyár, Spanyolországban a Valencia jármű-összerelő üzem, Romániában pedig a Krajova jármű-összerelő üzem és motorgyár. A spanyol Valencia motorgyár május 18-tól működik majd újra, a brit Dagenham és Bridgend motorgyárak újraindításának időpontját pedig a későbbiekben határozza meg a vállalat.

Az üzemekben hétfőn minden zökkenőmentesen ment, és a dolgozók remek csapatmunkája biztosította, hogy a tervezetben meghatározott, csökkentett volumenű gyártás minden fennakadás nélkül újraindulhatott.

A termelés újrakezdése előtt a Ford több különböző csatornán keresztül is kapcsolatba lépett munkatársaival, bemutatva a munkafolyamatba való visszatérést és a biztonságos munkakörnyezet kialakításához végrehajtott intézkedéseket. E tájékoztatás része volt az Újra munkában – Biztonsági intézkedések című, kifejezetten erre a célra forgatott video is, emellett pedig szórólapok tájékoztatják részletesen a dolgozókat a személyi védőeszközök megfelelő használatáról. Kölnben, Krajovában és Valenciában az üzemek belső használatra szánt arcvédő maszkokat is gyártanak.

Nyugaton általánosan elterjedt az a vélekedés, hogy egy átlagos képességű ember körülbelül 10 ezer órányi gyakorlással válhat szakemberré a saját szakterületén. Japánban viszont csak azt tekintik mesternek, aki legalább 60 ezer órát töltött a legmagasabb szintű mesterfogások elsajátításával. Ez azt jelenti, hogy 30 éven keresztül, évente 250 napon át, napi 8 órában tanul és gyakorol. Ezekből az emberekből lesznek Japán legképzettebb kézműves mesterei, a Takumik, akiket most egy érdekfeszítő dokumentumfilmben mutat be a világ legzöldebb luxusautó-márkájából az elmúlt években valódi zöldéletmód-márkává váló, a dizájn, a gasztronómia, a kultúra és így a filmvilág területén is aktív, az értékek közvetítésére is mind nagyobb hangsúlyt helyező Lexus.

Az alkotást a Chef’s Table című televíziós sorozat rendezője, Clay Jeter készítette a luxusautó-márka számára, és a filmet most mutatta be világszerte a Prime Video. A Takumi – A kézművesség fennmaradásának 60 ezer órányi története négy japán művészt mutat be, akik mesterségüknek szentelték az életüket: egy két Michelin-csillagos séfet, egy tradicionális papírmetsző művészt, egy autóipari kézműves mestert és egy asztalost a világ egyik legrégebbi építőipari vállalatától. A hosszát és üzenetét tekintve egyaránt egyedinek számító dokumentumfilm premierjét New Yorkban, a DOC NYC filmfesztiválon rendezték meg. A film egy rövidebb, lényegre törőbb változatban is elérhető, de létezik egy teljes, 60 ezer órát bemutató anyag is, ami bemutatja, amint benne szereplő Takumi mesterek újra meg újra megismétlik, gyakorolják és tökéletesítik mesterségük fogásait, és a film órákra, napokra és évekre visszamenőleg jelzi e tanulási folyamat állomásait.

A British Museum volt igazgatója, Neil MacGregor narrációjával elkészített és a kézművesség és a mesterséges intelligencia világhírű szakértőit egyaránt megszólaltató film azt a kérdést feszegeti, hogy képesek leszünk-e megbecsülni és megmenteni az emberi kéz által teremtett művészeti értékeket, miközben olyan gépeket tervezünk, amelyek olyan precízek és gyorsak, amilyen az ember sosem lehet. A film trailere az alábbi linken tekinthető meg.

„Olyan korban élünk, amit a figyelemhiány és az örök időzavar jellemez” – fogalmaz Nora Atkinson, a Smithsonian American Art Museum kézművességre szakosodott kurátora. „Ezért aztán egyre kevesebb művész képes több tízezer órát rászánni arra, hogy tökéletesre csiszolja a tudását.”

Az előrejelzések szerint 2050-re a gépek gyakorlatilag minden területen túlszárnyalják majd az emberi képességeket. „Egy exponenciálisan gyorsuló fejlődési folyamat kellős közepében vagyunk” – véli Martin Ford, a Robotok kora – Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül? című könyv szerzője. Hozzáteszi még: eddig sosem tapasztalhattunk ilyen szintű átalakulást. „A következő tíz év során 10 ezer évnyi fejlődésnek lehetünk majd tanúi.”

Vajon eltűnik-e kézművesség, amint a mesterséges intelligencia túllép az emberi határokon? Vagy éppen ez lesz kultúránk túlélésének alapköve, és minden eddiginél értékesebbé válik? A dokumentumfilm végigjárja a tökéletességhez vezető utat egy olyan világban, amely az állandó racionalizálás és a gyors megoldások lázában ég. „A Takumi lényege, hogy egy adott művészet legapróbb részleteit is teljes mélységében megértsük” – véli Nahoko Kojima, a dokumentumfilmben szereplő tradicionális papírmetsző művész. „Eltökélten kell koncentrálnunk egyetlen dologra, és számtalan órát kell rászánnunk a megismerésére – majd pedig tovább kell lépnünk a következő részlet elsajátításához. Ehhez teljesen meg kell tisztítani a tudatunkat, és olyan szinten kell összpontosítani, ami egyszerűen elképzelhetetlen, amikor még csak a szakma alapfogásait tanuljuk.”

„A Takumi koncepció mind fizikai, mind filozófiai értelemben a Lexus lényege – méghozzá a márka megalapításának kezdetétől fogva, azaz immár 30 éve” – avat be Spiros Fotinos, a Lexus globális márkaigazgatója. „Takumi mestereink több mint 60 ezer órát (vagyis több mint harminc évet) áldoztak tudásuk fejlesztésére. Szeretnénk azáltal emlékezetessé tenni Lexus alapításának kerek évfordulóját, hogy egy filmben örökítjük meg a Takumi lényegét, és a mesterré váláshoz vezető 60 ezer órás utat.”

A nézők megtekinthetik a film 54 perces változatát, de megnézhetik a 60 ezer órás változatot is ezen a honlapon, hogy átéljék és megértsék azt az elkötelezettséget, ami arra ösztönöz valakit, hogy ilyen magas szintet érjen el választott mesterségében. A The&Partnership London által készített dokumentumfilm elérhető az Amazon Prime Video, az Amazon Instant, a Google Play és az iTunes oldalain.

A FILM KÉSZÍTŐI

Clay Jeter – író/rendező

Az amerikai rendező, Clay Jeter olyan produkciókon dolgozott eddig, mint az Emmy-díjra jelölt Chef’s Table, az első eredeti Netflix dokumentumsorozat. Jeter hat epizódot készített el 2015 és 2018 között, kialakítva közben saját jellegzetes vizuális stílusát. Ugyancsak az ő munkája volt a Jess + Moss című film is, amit 2011-ben mutattak be a Sundance Festivalon.

Dave Bedwood – író

Dave Bedwood 1998-ban kezdett szövegírással foglalkozni. Miután több londoni reklámügynökségnél is dolgozott, 2004-ben három munkatársával megalakították saját ügynökségüket, aminek a Lean Mean Fighting Machine nevet adták. Alig négy év kellett ahhoz, hogy a Cannes International Advertising Awards zsűrije nekik ítélje az Év ügynöksége címet. Dave olyan ügyfelekkel dolgozott együtt (és nyert velük díjakat), mint az Emirates, a Virgin, a Samsung, a The Guardian és a Lexus.

Rupert Maconick – producer

Rupert rengeteg igazán fontos film- és dokumentumfilm-rendezőivel dolgozott már együtt. 1994-ben alapította meg a Saville Productions vállalatot, amely hatalmas nézőszámú, fontos díjakat nyerő produkciókat vezényelt le és neves filmkészítőket foglalkoztatott: Martin Campbell (Casino Royale), Fernando Meirelles (Isten városa), Stephen Daldry (A felolvasó), James McTeigue (V mint Vérbosszú), Gavin O’Connor (A végső menet), Barry Levinson (Esőember), Bryan Singer (Közönséges bűnözők), Spike Lee (A belső ember), vagy Paul Haggis (Ütközések), Wim Wenders (Paris Texas), Morgan Neville (20 Feet from Stardom), és Werner Herzog (Cave of Forgotten Dreams). A Saville volt a producere a Global World Cup című rövidfilmnek, amit Fernando Meirelles (Isten városa) rendezett az adidasnak. Ugyancsak ő volt a producer a Werner Herzog rendezésével készített 35 perces From One Second to the Next című rövidfilmnél is, ami az AT&T számára készült, és hatalmas web- és PR-sikernek bizonyult – olyannyira, hogy már több mint 40 ezer iskolában és főiskolán levetítették. További fontos projektjei közt szerepel még a Bending the Light, amit Michael Apted (Up sorozat) készített a fotózás művészetéről, méghozzá a fotósok lencséin keresztül jelenítve meg a történeteket.

A FILMBEN SZEREPLŐ MESTEREK

Shigeo Kiuchi

A dokumentumfilm első szereplője a 67 éves asztalos, Shigeo Kiuchi, akit még az apja tanított a régi japán asztalosmesterség, a Miyadaiku művészetére.

„Úgy tekintek magamra, mint akire rábíztak valamit” – magyarázza Kiuchi. „A tudást apámtól kaptam, aki már előttem is ezt a munkát végezte, most pedig én adom át a következő generációknak.”

Kiuchi már tizenéves kora óta egy oszakai templomépítő cégnél, a Kongō Gumi vállalatnál dolgozik, amit 578-ban alapítottak. Kiuchi úgy tervezi, hogy a lehető legtovább folytatja pályafutását, mert mint mondja, „az asztalosok nem mennek nyugdíjba”. Ám e hosszú idővel szembeállítva saját szerepét csupán „egy szempillantásként” jellemzi a vállalat másfél évezredes történetében. A Kongō Gumi a világ legrégebb óta működő cége, amit még Shotoku herceg alapított az első japán buddhista templom megépítéséhez. A vállalat tulajdonosa a kezdetek óta ugyanaz a család, amelynek immár a 41. generációja vezeti a Kongō Gumi igazgatótanácsát.

Hisato Nakahigashi

Hisato Nakahigashi vezeti a Kiotóban működő, két Michelin-csillagos Miyamasou éttermet. A helyet még nagyapja alapította, és eredetileg fogadóként működött a zarándokok számára, akik a XII. században épült templomot látogatták; ez az a szentély, ami jelenleg a Miyamasounak is helyet ad.

„Hisato életében akkor érkezett el a fordulópont, amikor Takumi-fejlődésének 20 ezredik órájánál tartott” – meséli Clay Jeter, a dokumentumfilm rendezője. „Ekkor történt, hogy 55 éves édesapja váratlanul elhunyt, miközben Hisato éppen külföldi fine dining éttermekben tökéletesítette a tudását. Ekkor döntött úgy, hogy hazatér, és folytatja a családi hagyományt, ám az éttermet valami igazán különleges hellyé változtatja át.”

A nagy tiszteletben tartott vendégek tökéletes kiszolgálására Hisato minden reggel a helyi folyóból fogja ki a halakat, és a környéken gyűjti össze a helyben termő fűszernövényeket és hegyvidéki zöldségeket – miközben „köszönetet mond” a természetnek, amiért ellátja a konyháját alapanyagokkal. Ez a szemlélet a tradicionális japán Kaiseki szerves része, ami egy hagyományos, több fogásos japán vacsora. A Miyamasou úgy alkotja meg ezt a vacsorát, hogy a vendégeknek nyújtott élmény túlmutasson a puszta étkezésen.

Nahoko Kojima

A film harmadik szereplője Nahoko Kojima, aki 37 éves kora ellenére már teljesítette a 60 ezer órás tanulási időt. Kojima már ötéves korában, magántanulóként kezdte elsajátítani a Kirie, azaz a japán papírmetszés művészetét, majd 18 évesen Tokióba költözött, és 2004-ben dizájneri diplomát szerzett a Kuwasawa-intézetben. Egy ideig még grafikai tervezőként dolgozott a városban, de végül Londonba költözött, hogy még inkább elmerülhessen művészeti tanulmányaiban, és néhány éven belül megnyitotta első önálló papírmetszés-kiállítását. 2012-ben a Saachi Galéria mutatta be a Cloud Leopard című művét, ami öt hónapon át készült egyetlen darab fekete papírból. Kojima mindig részletes vázlatokkal és az eredetinél jóval kisebb papírmodellekkel kezdi az alkotást. Módszere „végtelenül munkaigényes, és óriási koncentrációt igényel; ha valamit elront, már lehetetlen kijavítani a hibát. A metszéshez használt szikék fele olyan vékonyak, mint a szokványos pengék, és három percenként cseréli őket.” 2013-ban az úszkáló jegesmedvét ábrázoló, Byaku című műve elnyerte a Jerwood Makers Open díját. 2018-ban vágott bele eddigi legnagyobb művének megalkotásába, egy életnagyságú, 32 méter hosszú kékbálna megformálásába, aminek elkészítését a film nézői is láthatják. Bár Kojima főleg Londonban él, 2016-ban egy tokiói ünnepségen átvehette a neves Kuwasawa Díjat, amivel azokat tüntetik ki, akik sokat tettek a művészetért.

Katsuaki Suganuma

A dokumentumfilm a Lexus egyik Takumi mesterét, Katsuaki Suganumát is bemutatja, aki már 32 éve dolgozik a vállalatnál. Ez idő alatt a Lexus végső minőségi ellenőreként hatalmas technológiai változások szemtanúja volt, hiszen megélte a mesterséges intelligencia térhódítását és a robotok munkába állítását is. Mégis ő az élő bizonyíték arra, hogy az emberi tudás nélkülözhetetlen az autógyártásban. A film elkalauzol minket Japánba, a 4 millió négyzetméteres Tahara üzembe, a világ egyik legmodernebb technológiájú gyárába. Katsuaki egyike annak a maréknyi elkötelezett mesternek, akik negyed évszázadnyi tanulással és munkával Takumi mesterré váltak. 60 ezer órányi gyakorlás áll mögöttük. Ezt a rengeteg időt azzal töltötték, hogy tökélyre csiszolják tudásukat és pontosságukat; így született meg ez a szinte emberfeletti képességekkel bíró csoport, akiknek pengeélesek az érzékeik. A Lexus úgy tekint rájuk mint őrzőkre, akik a gyártás minden egyes fázisában biztosítják az autók hibátlan, tökéletes kidolgozását. Ez a szemlélet a Lexus minden tevékenységét áthatja, és a Takumik feladata, hogy e filozófiát nemzedékről nemzedékre átörökítsék. Minden Takumi kineveli tanítványait, továbbadva a tapasztalatot, a hagyományt és a Takumi szellemiséget. Ezért hisszük szilárdan, hogy a Lexusok kézműves kidolgozása egyedülálló.

TOVÁBBI SZAKÉRTŐK

Nora Atkinson

Nora Atkinson a kézművesség neves amerikai szakértője, különös tekintettel a kézművességnek a modern kultúrában betöltött szerepére és fontosságára. Jelenleg a washingtoni Smithsonian American Art Museum kurátoraként dolgozik, és számos nagy sikert aratott kiállítást szervezett már, amiért a Washingtonian Magazine 2018-ban neki ítélte a Legmerészebb és legjobb kurátor címet. Atkinson ez év elején tartotta meg a TED-en a Rácsodálkozás kora című előadását, aminek témája a jövő társadalmi szintű változásai mellett a mesterséges intelligencia új szerepe volt a kreativitásban. Atkinsonnal Washingtonban forgattunk, ahol nemcsak általában a kézművességről beszélt, hanem arról is, hogy hol a helye e művészetnek a digitális korban – felfedve a luxus és a kézi munka összefüggéseit, és ennek értékét a jövőben.

Martin Ford

Martin Ford jövőkutató szakterülete a mesterséges intelligencia és a robotika hatása a társadalomra és a gazdaságra. Eddig két könyvet írt a technológiáról; legutóbbi műve, a Robotok kora – Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül (2015) felkerült a New York Times bestseller-listájára, és elnyerte a Financial Times és a McKinsey A 2015-ös év legjobb üzleti könyve díját.

Martin TED-előadása, a Hogyan okozhatja az AI a munkahelyek eltűnését? azt az ellentmondást boncolgatja, hogy a mesterséges intelligencia kedvezőtlen jelenségeket szül az iparban, ugyanakkor vitathatatlanul haladást jelent, és új iparágakat teremt.

Jon Bruner

Jon Bruner újságíró és programozó vezeti a professzionális szintű 3D nyomatókat gyártó Formlabs vállalat Digital Factory programját. Ezt megelőzően számos publikációt írt az adatokról, a mesterséges intelligenciáról, a hardverekről, a Dolgok Internetéről, a gyártásról és az elektronikáról, és Joi Itóval közösen vezetett egy programot, aminek témája a szoftverek és a fizikai világ metszéspontja volt. Az interneten rengetegen olvasták cikkeit, például a Hogyan válhat átláthatóvá az AI és az Adat-integrálás AI-val című írásait, amelyekben az emberi szakértelem és az algoritmusok kapcsolatát fejtegeti. Jonnal a The Economist is készített már podcast-interjút a gépek azon képességéről, hogy az embert utánozzák. Jon felteszi a kérdést: ha a számítógépek gyönyörű zenéket tudnak írni, akkor vajon a 3D nyomtatók is el tudják sajátítani a hagyományos technikákat? Martin Forddal ellentétben Jon Bruner derűlátó. Ő az a fajta jövőkutató, akit lelkesedéssel töltenek el a lehetőségek, amelyek akkor nyílnak meg az emberek számára, amikor a mesterséges intelligencia végzi majd el bizonyos feladataikat és munkáikat. Arról beszél, milyen gyönyörű lesz, amikor az ember és a gép együtt, vállt vállnak vetve dolgoznak majd.

Neil MacGregor narrátor

Neil az emberiség történetének rendkívül elismert szakértője, aki éveken át dolgozott a National Gallery és a British Museum igazgatójaként, jelenleg pedig a berlini nyílt Humbolt Forum vezetője (ez Németország válasza a The Metre). Neil az ember alkotta tárgyakat elemezve mesél a világ történetéről. Bestsellerré vált könyve – és egyben kiállítása és podcastja –, A világ története 100 tárgyban igazi mérföldkőnek számít ezen a szakterületen, amelynek ő maga világhírű szaktekintélye, szerzője és előadója.

Ez magában foglalja például az elektromos hálózat, a híddaruk, kapuk, vízkezelő és légkezelő berendezések menedzselését, a hűtési és fűtési rendszerek, tűzvédelmi rendszer karbantartását. A bővüléssel a kft. dolgozóinak száma elérte a 730 főt.

A társaság a súlyos munkaerőhiány körülményei között tudott bővülni. Vonzó karrierlehetőséget és stabil jövedelmet kínált, amivel rövid idő alatt tudott szakembereket felvenni a foglalkoztatás teljes spektrumára: az egyszerű munkavégzéstől a legmagasabb szintű technológia kiszolgálásáig terjedő állásokra.

A Leadec ugyanis Magyarország legjelentősebb autógyáraiban telepít egyebek között robotokat és megmunkáló központokat, speciális igények szerint készít villamos vezérlőszekrényeket. Szolgáltatásai közé tartozik a csúcsminőségű autók előállításakor szükséges nagy teherbírású darupályák és acélszerkezetek, logisztikai szállítóberendezések előállítása, az adatátviteli berendezések elektromos installációja és a gyártócsarnokok épületvillamossága.

A győri, kecskeméti, szentgotthárdi, szombathelyi és miskolci telephelyeken dolgozó szakemberek működtetik a gyárak központi villamosenergia-ellátó rendszereit és ellátják a létesítmények műszaki és infrastrukturális üzemeltetését, beleértve a gyártósorok szigorú előírásoknak megfelelő műszaki takarítását. A Leadec szolgáltatásai teszik lehetővé, hogy a világ legrangosabb autómárkáit előállító szakemberek kizárólag a prémium minőségű termelésre összpontosíthassanak.

A Leadec a napokban elnyerte annak a győri üzemnek a teljes körű üzemeltetését, amely luxusautó márkák fontos műanyag alkatrészeit állítja elő. A megbízás magában foglalja a gyár elektromos hálózatának, a híddaruk, kapuk, vízkezelő és légkezelő berendezések menedzselését, a hűtési és fűtési rendszerek, tűzvédelmi rendszer karbantartását is.

A magyar autóipar évről-évre növekvő értékű megbízásokkal látja el a Leadec Kft.-t, amelynek árbevétele öt év alatt 40 százalékkal növekedett és 2017-ben mintegy 7,5 milliárd forint volt.