Hatvanhárom gyémánttal kirakott arany karláncot rendelt reprezentatív ajándéknak udvari ékszerészéről I. Károly osztrák császár, egyben IV. Károly néven az utolsó magyar király, miután 1916-ban trónra lépett. A Bécs leghíresebb ékszerészcsaládjából származó Anton Köchert kiemelkedő munkája december elején kerülhet új tulajdonoshoz Budapesten.

A 17,5 centiméter hosszú, 27,6 grammos arany karkötő bordó zománccal díszített ékszerközepén az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó, a trónon alig két évet töltő uralkodójának monogramja, egy koronás K betű található, azt veszi körül a 63 darab 0,50 karátos gyémánt. A karpánt licitje 600 ezer forintos kikiáltási árról indul.

Ugyanilyen érdekességnek mondható a többi között például egy 15,4 grammos, I. Ferenc József monogramos gyűrű is (a nyitóképen), amelyet az uralkodó a kitűnő minősítéssel diplomázott, vagy különleges szolgálatot tett orvosoknak adományozott. Az aukción 800 ezer forinton kikiáltási áron kínált, karmazált fazonú ékszer a XIX. és a XX. század fordulójának környékén készült aranyból és ezüstből a monarchia fővárosában. Közepén kék zománc alapon 28 darab gyémántból az uralkodó monogramját és fölé a koronát helyezték el, ezeket veszi körül 14 régi csiszolású, 2,20 karátos briliáns.

Úgy tartják, Ferenc József felesége, Erzsébet magyar királyné hozta divatba az udvarnál a csillag alakú hajdíszeket és a melltű függőket. A királynéról több portré is fennmaradt, ahol a legendás ékszerész-dinasztiát alapító Alexander Köchert által tervezett és készített csillagokkal a hajában látható. Szintén az árverés első napján, december 3-án Sisi korának egyik ilyen bécsi remekművére lehet licitálni. A 4,6 grammos, csillag alakú ékszer aranyból és ezüstből készült, és 29 különböző méretű, régi csiszolású, briliáns díszíti. A függő nem pusztán divattörténeti kuriózum, de 400 ezer forintos kikiáltási árával ugyancsak felkeltheti a befektetők figyelmét is.

Az árverés december 3-án, 4-én és 5-én, mindhárom nap 18 órától kerül megrendezésre a MOM Kulturális Központ Kupolatermében. A digitális katalógus elérhető a bav-art.hu weboldalon.

Francesco Solimena Európa uralkodói udvarainak elismert és kedvelt festője volt. Alkotásai olyan megrendelők gyűjteményeit gazdagították, mint a valaha volt leghosszabb ideig hatalmon lévő európai uralkodó, XIV. Lajos francia király, Savoyai Jenő herceg vagy II. Károly spanyol király. Közrejátszott ebben az is, hogy a nápolyi barokk kiemelkedő mesterének művei, amelyekben különleges figyelmet szentelt a mitológiai és allegorikus témák ábrázolásának, gyakorta a megrendelő egyedi igényeihez is igazodtak, ezzel politikai és reprezentációs célokat is szolgáltak.

A BÁV ART december 3. és 5. között megrendezendő 84. Művészeti Aukcióján kalapács alá kerülő „Az uralkodás allegóriája” a 18. század elején, Solimena (1657-1747) legjelentősebb alkotói korszakában született, és lenyűgöző részletgazdagsággal jeleníti meg a hatalom, az igazságosság, illetve a bölcsesség eszméit. A mű ugyanakkor egyfajta remekül kidolgozott mintadarab, ricordo, amelyet a mester a lehetséges megrendelőknek meg tudott mutatni, majd a személyes igényeknek megfelelően valósított meg  – lényegében egyszerűen a saját művét másolva. A festmény közepét elfoglaló pajzs például ebben az esetben üresen jelenik meg, ám kitölthető volt a megrendelő bármely uralkodó vagy előkelőség jelképeivel vagy arcképével.

„A festmény értékét emeli, hogy testvérdarabjai a világ két meghatározó művészeti intézményében, a londoni National Galleryben és a szentpétervári Ermitázsban találhatók. Ezek a gyűjtemények a művészettörténet legkiválóbb darabjainak adnak otthont, globális rangot biztosítva az ott őrzött műalkotások számára” – emelte ki Dr. Kovács Zoltán, a barokk művészet kutatásában kiemelkedő szerepet játszó művészettörténész.

Az Ermitázsban őrzött kompozíció, Solimena egyik főműve és a Budapesten licit alá kerülő alkotás között a leglényegesebb különbség pont a már említett, a puttók által tartott pajzson fedezhető fel. A szentpétervári képen ugyanis azt felirattal és egy portréval töltötték ki – hívta fel a figyelmet a művészettörténész. Ma Nagy Katalin cárnő portréja látható rajta, de a képet eredetileg XIV. Lajos, francia király tiszteletére festették. A napkirály képmását Katalin cárnő festetette át, amikor a festményt Párizsból Oroszországba került 18. században. Ismertek ugyanakkor a bőkezű támogatóinak is köszönhetően hatalmas vagyonra szert tevő, bárói rangra emelt Francesco Solimena festményének olyan változatai is, amelyeken a pajzson II. Károly spanyol király, Anjou Fülöp, illetve Savoyai Jenő herceg képmása látható.

Különleges lehetőség a hazai közönségnek

„Az uralkodás allegóriája” nemcsak művészi értékével tűnik ki, hanem különleges befektetési lehetőséget is kínál. Az ilyen jelentős alkotások eddig főként a nemzetközi piacokon voltak elérhetőek, és igen magas áron. A Sotheby’s 2001-es New York-i aukcióján például a Budapesten kalapács alá kerülő alkotáshoz nagyon közel álló részleteket mutató, a pajzson II. Károly spanyol király arcképét megjelenítő festmény 74 500 dollárért, mai árfolyamon tehát csaknem 30 millió forintnak megfelelő összegért kelt el.

A budapesti licit 8,5 millió forintról indul, így a hazai közönség nemcsak arra kap esélyt, hogy egy ilyen kivételes mű birtokába kerüljön, de a kikiáltási érték alapján várhatóan jóval a nemzetközi ár alatt teheti ezt meg.

A tételek november 23. és december 1. között, minden nap 10:00 és 18:00 óra között tekinthetők meg a BÁV ART Aukciósház és Galériában (1055 Budapest, Szent István krt. 3.).

Taps fogadta, amikor Kelen Anna árverésvezető kalapácsa 28 millió forintnál, vagyis a világrekordnak megfelelő összegért zárta le az egyik legjobban várt tétel licitjét. Az erotikus kisugárzású Zsolnay remekmű, az 1910-ből származó gyönyörű Bacchanália-gyümölcstál faunnal és nimfákkal ért ennyit. A világrekordot a tavalyi aukción állították be, akkor is 28 millió forintot fizettek egy Zsolnay tárgyért.

20 millió forintnál zárult le a licitálás egy mitológiai témájú vázáért, a mestermű gyümölcsszedő nőket ábrázol. Mélykék és arany eozin mázával elkápráztatja a szemet.

A licitek az utolsó percig záporoztak a Virág Judit Galéria eseményén: 7,5 millió forintról indulva egészen 16 millió forintig ért el egy éjszakai panorámaképes, szecessziós váza. Még nagyobbat menetelt, 3,4 millió forintos kikiáltási árról 15 millió forintig jutott egy leopárdmintás váza az aukción.

A tételek között szerepelt több rendkívüli ritkaság, ezek közé tartozik egy Tulipánváza, amelyért végül 13 millió forintot fizetett új tulajdonosa. Olyannyira különleges ez a darab, hogy a szakértők egyetlen közgyűjteményben sem ismernek hasonló formájú vázát. Feltételezhető, hogy személyesen Rippl-Rónai József irányításával készült a tárgytípus.

8,5 millió forintot fizettek egy tulipánbimbós vázáért, 8 millió forintot ért az árverésen egy kivételesen szép, a Venetian-sorozatból származó “békás” váza 1902-ből, valamint egy gyöngyvirágos festésű váza is. Két kerámia is 7,5 millió forintért cserélt gazdát, közülük a kristálymázas váza 1 millió forintról indult.

„Ezzel az árveréssel ismét újabb szintre emeltük a Zsolnay legendáját idehaza és szerte a világon. Kivételes remekművek kerültek be az aukcióba, és nagyszerű árakon keltek el. Külön öröm, hogy ilyen jó hangulatú estén ünnepeltük a 150 éves Zsolnay márka töretlen sikerét” – mondta el Törő István, a Virág Judit Galéria társtulajdonosa.

Vera Molnar tavaly hunyt el 99 éves korában, élete nagy részét Franciaországban töltötte, és az egész földkerekségen őt tartják a digitális művészet legnagyobb úttörőjének. Vera Molnar volt az első képzőművész, aki 1968-ban képgenerálásra használta a számítógépet. A novemberi árverésen Vera Molnar Horizontales / 6 című alkotása (a nyitóképen) tűnik fel – ritka kincs a gyűjtők számára egy ilyen nagyméretű, látványos alkotás, amely egyben a Horizontales sorozat része is. Kikiáltási ára 12 millió forint.

Ugyancsak Párizsban teljesedett ki Reigl Judit művészete. A festő 1950-ben, négy hónapnyi gyaloglás után, az életét kockáztatva érkezett meg a francia fővárosba. Itt 1959-ben megalkotta a Tömbírás-sorozat most aukcióra kerülő egyik értékes darabját, az absztrakt expresszionizmus kiemelkedő alkotását. A gyűjtők elsősorban Reigl ezen korszakából keresik a műveket, így nem meglepő, hogy a kép kikiáltása 30 millió forint, becsértéke 50-70 millió forint.

Kalapács alá kerül az ismert műgyűjtő, Hoffmann István páratlan gyűjteményének 72 darabja is. Hoffmann a nyolcvanas évektől kezdte gyűjteni az alkotásokat és kísérletet tett arra, hogy kollekciójában megmutassa az ezredfordulós kortárs magyar művészetének teljes lenyomatát. Az örökösök és a Virág Judit Galéria szakemberei közösen válogatták ki a kollekcióból azokat az 1985 és 2015 között született tételeket, amelyekre licitálni lehet a novemberi árverésen. A Hoffmann-gyűjteményből 2017-ben rendeztek nagyszabású kiállítást a Műcsarnokban.

„Nemcsak a legnagyobb kortárs aukciónkra készülünk, hanem egyben a legszínesebbre is. Az anyag felöleli a háború utáni kortárs művészet szinte valamennyi iskoláját és stílusirányzatát” – mondta el Virág Judit. „Az Iparterv generációt többek közt Bak Imre, Nádler István, Hencze Tamás, a Zuglói Kört Molnár Sándor, a Pécsi Műhelyt pedig Lantos Ferenc egy kimagasló alkotása képviseli. A francia emigrációban élő művészek csoportjába tartozik Fiedler Ferenc, akinek egy monumentális alkotása érkezik az aukcióra.”

A Virág Judit Galéria aukciója ezúttal új helyszínről, a Budapest Music Centerből jelentkezik november 19-én este. A tételekből nyíló ingyenes kiállítást november 4-18. között bárki megtekintheti a galériában (1055 Budapest, Falk Miksa utca 30.).

Idén a kalapács alá kerülő 67 műkincs között ott lesz az a kollekció is, amely kivételes biztonsági intézkedések mellett az elmúlt hetekben érkezett San Franciscóból Budapestre. „Nagy pillanata ez a magyar műkereskedelem történetének. Európából, hazai magángyűjteményekből és a tengerentúlról is jönnek Zsolnay porcelánok. Hihetetlenül nemzetközi lett a piac, immáron Amerikából is idejárnak nemcsak eladni, hanem venni is. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ennek a páratlan sikertörténetnek a 21. századi zászlóvivői lehetünk” – mondta el Törő István, a Virág Judit Galéria társtulajdonosa.

Az árverési anyag az eddigi legerősebb és legértékesebb, több ritkasággal találkozhatnak a gyűjtők, mint bármikor. Kalapács alá kerül például egy gyönyörűen kivitelezett, nagyméretű, gyümölcsszedést ünneplő mitológia váza (6,5 millió forintos kikiáltási ár, részlete a nyitóképen), valamint a tulipános sorozat egyik fantasztikusan megformált darabja is (7 millió forintos kikiáltási ár). Az aukció talán leginkább várt tétele egy igazi Zsolnay remekmű, az éjszakai panorámaképes váza, amely 7,5 millió forintról indul.

A Virág Judit Galéria aukciója ezúttal új helyszínről, a Budapest Music Centerből jelentkezik november 12-én este. A tételekből nyíló ingyenes kiállítást november 4-10. között bárki megtekintheti a galériában (1055 Budapest, Falk Miksa utca 30.).

Czigány Dezső a csendéletek mestere, a tökéletességig fejlesztette a műfajt. Czigány a korai magyar modernizmus egyik legjelentősebb alakja, plasztikusan modellált, pontos arányokkal felépített csendéletei a Cézanne-i hagyományokat elevenítik fel. A most kalapács alá kerülő, Csendélet című, 1920 körül készült festménye 40 millió forintos kikiáltási árról indul, becsértéke 70-100 millió forint.

Mattis-Teutsch János művészetét egy monumentális dupla aktos kép képviseli az októberi 15-i aukción. Az Aktos kompozíció 1930-ban született, és már 1933-ban, Brassóban ki volt állítva. A kép egy olyan absztrakt ember-típust jelenít meg, amely leegyszerűsített formáival minden emberi és művészi gondolatot ki tud fejezni. A kép impresszív méretével is lenyűgözi a nézőt. Kikiáltási ára 16 millió forint.

Kondor Béla 1961-ben alkotta meg az Apáca és a pap című képet, amely ​a​z életmű legjelentősebb darabjai között foglal helyet. Kondor az ötvenes-hatvanas évek elejének központi, kultikus figurája volt​, akinek ez a remekműve 36 millió forintos kikiáltási árral kerül árverésre, becsértéke 60-80 millió forint. A németalföldi hagyományokat felelevenítő kép a modernség és korszerűség, továbbá egy univerzális világkép magas fokú művészi szintézise.

Mednyánszky László dúsgazdag arisztokrataként a szegények, az elesettek pártfogoltja volt. Drámai erejű portrékon mutatta be életüket. Művészetének másik forrása maga a természet: tátrai barangolásai során lírai tájképek sokaságát festette. Fényködös táj című, 12 millió forintos kikiáltási árról induló nagyméretű festménye (a nyitóképen) is a természet szeretetéről és rejtelmességéről szól. A most aukcióra kerülő remekművén a magát Öreg kutyának nevező művész a ködben és napfényben egyszerre vibráló tájat örökítette meg.

A Virág Judit Galéria őszi aukcióját október 15-én tartják a Budapest Kongresszusi Központban. Az aukciós kiállítás nyitvatartási időben megtekinthető a Virág Judit Galériában (1055 Budapest, Falk Miksa utca 30.)

A Randevú az ablaknál című kép Franciaországban született, Párizsban Munkácsy Mihályt a barátai, Edouard de Marche báró és fiatal felesége, Cécile várták. Hamarosan a pár vendégszeretetét is élvezhette a művész, Colpachra utazott, De Marche-ék kastélyába. 1873-ban a báró meghalt, Cécile Papier pedig egy évvel később Munkácsy felesége lett – a hölgy már régóta vonzódott a jóképű festőhöz. A kastély és az ősi kert számos képének lett inspirációja, minden bizonnyal ennek a bájos jelenetnek is. A festmény 1906 előtt Charles Sedelmeyer gyűjteményében volt, a párizsi műkereskedő és műgyűjtő tíz évre szóló szerződést kötött Munkácsyval, ami tehetőssé és gondtalanná tette a festőt. Később az ügynök és művésze üzletileg szakítottak, de életük végéig barátok maradtak.

A Randevú az ablaknál Sedelmeyer kollekciójából 1914 után feltehetően egy magyar műgyűjteménybe került. A sokszorosan kiállított és reprodukált kép kikiáltási ára 40 millió forint.

„Munkácsy Mihály neve a földkerekség minden táján ismert, az aukción kínált olajképe pedig az életmű egyik tipikus és igen látványos, szép darabja. Ritka kincs ez a festmény, amely magán hordja mindazokat a jeleket, amelyek miatt a világ rajong Munkácsyért” – mondta el Virág Judit művészettörténész. Ezt a festményt és az aukciós anyag többi darabját is láthatja a nagyközönség október 4-14. között a Virág Judit Galéria kiállításán (1055 Budapest, Falk Miksa utca 30.)

“Tavaly rendeztük meg először a Budapest Contemporary vásárt és hamar rádöbbentünk, hogy mekkora igény mutatkozik egy ilyen találkozóra. Ezúttal is szakmai bizottság választotta ki azokat a galériákat, amelyek megjelennek az eseményen, valamint elhozzuk az európai kortárs művészetek legjavát” – mondta el Tausz Ádám főszervező a BCT sajtómegnyitóján.

A rendezők több ezer látogatót várnak a három nap alatt: gyűjtőket, vásárlókat, művészeket, befektetőket, a szakma képviselőit, valamint azokat is, akik szeretnek gyönyörködni a kortárs szcéna kínálatában. A vásáron exkluzív tárlatvezetéseket, edukációs programokat is tartanak, illetve mini-konferencia is várja az érdeklődőket, amely a művészet és az üzlet összekapcsolódását helyezi a fókuszba.

„Azok, akik ellátogatnak a Budapest Contemporary vásárra, találkozhatnak az aktuális trendekkel, láthatják merre tart az ország és a kontinens kortárs művészete. Felépíttetünk egy nemzetközi standot, ahol Ausztriából, Csehországból, Franciaországból, Hollandiából, Németországból, Svájcból, Szerbiából és Szlovákiából is érkeztek galériák és izgalmas alkotások” – mondta el Nemes Márton képzőművész, az esemény kurátora.

A Budapest Contemporary kiegészül egy jótékonysági online aukcióval is, amelynek teljes bevételét az Autistic Art Alapítvány számára ajánlják fel a szervezők.

A BÁV MTI-hez elküldött közleménye szerint az év első grafikai árverésén debütál a BÁV új, innovatív aukciós portálja. A vásárlók ezentúl ezen a platformon licitálhatnak az online aukciókon, de a hagyományos élő aukciók kínálata is elérhetővé válik a portálon.

Az árverési anyag az antikon át a modern, kortárs figurális és nonfiguratív alkotásokig a magyar grafika történetének legjelentősebb fejezeteiből vonultat fel munkákat több mint száz művésztől.

A tájékoztató szerint a legizgalmasabb tételek közé tartozik Bak Imre két szitanyomata. A kínálatban szerepelnek a magyar művészettörténet ikonikus alakjainak, többek között Kádár Bélának, Kernstok Károlynak, Aba-Novák Vilmosnak, Barcsay Jenőnek, Kondor Bélának, Gross Arnoldnak és Maurer Dórának az alkotásai.

A modern művészet képviselői közül Nádler István, Gyarmathy Tihamér, El Kazovszkij, Szóber Géza és ef. Zámbó István grafikái közül is lehet majd válogatni. A kínálatban különleges grafikai sorozatok is szerepelnek, köztük a Nyolcak, a Római ösztöndíjasok, a háború utáni művészet és a szentendrei művészek munkái.

Az árverési tételek március 19-ig tekinthetők meg a BÁV Aukciósház Szent István körút 3. szám alatt található galériájában, valamint az https://aukcio.bav-art.hu aukciós portálon – áll a közleményben.

Fotó: BÁV

Rögtön a nyitótétel egy sporttörténeti relikvia volt: az aukció hangulatát megalapozó licitharcot követően egy Keleti Ágnes saját kézjegyével ellátott póló talált gazdára elsőként, az egymillió forintos összeget pedig teljes egészében a Bátor Tábor Alapítvány számára ajánlja fel a BÁV.

Ezt követően a nap a luxusórák, ékszerek és ezüst műtárgyak árverezésével folytatódott, ahol kalapács alá került többek között egy Varga Miklós által tervezett egyedi hajtű, egy pompás szecessziós nyakék, illetve egy páratlan, arany Patek Philippe Calatrava karóra is. Ezen a napon kelt el az árverés legmagasabb összegen megvásárolt darabja is, egy 75 darab briliánssal díszített fehérarany nyakék, amely végül 45 millió forintért talált gazdára.

Ezt követte egy több mint 4 karátos központi gyémánttal és 16 kisebb gyémánttal ékesített gyűrű, amelynek ára végül átlépte a 20 milliós lélektani határt, és elérte a 23,75 millió forintos vételárat.

Festmények kavalkádja

Az aukció második napján a festmények és a műtárgyak kapták a főszerepet, összesen több mint 300 műalkotás szerepelt a kínálatban. Több alkalommal is izgalmas licitálás alakult ki, ám nem volt meglepetés, hogy végül melyik festmények keltek el a legdrágábban: az aukció egyik legmagasabb kikiáltási árú darabja, Tornai Gyula „Gondolataim” című képe (a nyitóképen), amely 12,5 millió forintért talált gazdára; 8,125 millió forintos vételi árával pedig Willem van Herp „Az öt érzék allegóriája” című képe is a legértékesebbek között szerepelt.

A második napon több különleges műtárgy is gazdára talált, mint például egy XIX. századi Louis Vuitton bőr utazóláda 4,25 millió forintért, illetve Kisfaludi Strobl Zsigmond „Merengés” című márványszobra 3,25 millió forintos vételi árat ért el.

A két nap méltó zárásaként került kalapács alá a történelmi jelentőséggel is bíró Sissi-könyv, amely végül 8,75 millió forintért kelt el.